Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-27 / 174. szám (175. szám)
1994. július 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 A leilei For Life várja a csodát A főorvosok saját munkatársaikat minősítik képzetlennek (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szőts Mónika oxyológus szakorvos, aki a csillaghegyi mentőállomáson teljesít szolgálatot és az érdi rendelőintézetben ügyeletet, egyébként a For Life egészségügyi szakmai vezetője, valamint dr. Toldi Attila, a POTE traumatológusa. Mi következik ezekből a tényekből? Hogy az Országos Mentőszolgálatnál szakképzetlenek teljesítenek szolgálatot, mert a Somogy megyei mentőfőorvos éppen emiatt tartja alkalmatlannak a vállalkozást a leilei betegszállításra. A For Life főmérnök pilótája meg az Országos Mentőszolgálat légimentő szervezetének főpilótája, aki munkaidejében az OMSZ balatonfüredi bázisán szolgál, a szabadidejében meg Leltén mentene. Most éppen Marseille felett repked, az OMSZ megbízásából, és a légügyi hatóság egyetértésével ő hozza haza az OMSZ új, potom 64 milliós helikopterét... A vizsgálat Érdekes, ahogy a vizsgálatot tartották a bázis felszereltségét és szakszemélyzetét illetően: június 2-án megjelent dr. Sze- rémy György somogyi és dr. Farbaky Iván baranyai mentőfőorvos, mondván, éppen erre jártak, szót sem ejtve arról, hogy ez most egy vizsgálat. Aztán Farbaky Iván június 22-i keltezéssel írt egy feljegyzést dr. Koncz Gábornak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Somogy Megyei Intézete főorvosának, amelyben felsorolta, milyen felszerelést nem talált, illetve hogy „Az engedélyezés alatt álló vállalkozás egészségügyi személyzetéről ismereteim nincsenek.” A főorvos tagja a pécsi For Life Alapítvány. kuratóriumának, Harkányi Lászlóval, az engedélyt kérő vállalkozóval együtt. Pontosan tudja, milyen felszereléssel dolgozik: többek között egy német karitatív szervezet mentőautójával és legkorszerűbb eszközeivel, amelyek sajnos az OMSZ-nél sem mindennaposak. És ismeri a munkáját is, hiszen Pécsett szerződéses viszonyban együtt dolgoznak. És ki az az őrült, aki ezeket a komoly műszereket a határban felállított gépekben tartja, ha nem használhatja őket. A vele együtt dolgozó harmincnyolc orvos pedig nyilván a munkahelyén arra vár, hogy az engedély megszerzése után a szabadidejében jöhessen menteni. Hogy a leilei bázison már csak a csodára várnak, annak egyszerű oka van: Harkányi László visszavonta az ÁNTSZ-hez benyújtott kérelmét, mert nem tudja mellékelni az OMSZ szerződését a somogyi együttműködésről, az OMSZ meg csak akkor szerződik, ha megvan az ÁNTSZ engedélye. Más törvények... Örülhetett e gáláns lépésnek a szolgálat megyei főorvosa, mert rögvest megszüntette az „államigazgatási eljárást”. Furcsán működik ez az eljárás, mert úgy látszik, más törvények szerint dolgoznak Tolnában, mint Somogybán. Dr. Hangay István, a Tolna Megyei ÁNTSZ tisztifőorvosa a következőkről tájékoztatta lapunkat: „Az engedélyezés során a megyei tisztiorvos a szakmai kérdések elbírálásához kikérheti szakfőorvos, jelen esetben oxyológus szakfőorvos véleményét, azonban ennek beszerzése nem kötelező. Tény viszont, hogy az Országos Mentőszolgálatnak az engedélyezés során semmilyen hatásköre nincs.” Ezek után olvassuk a dr. Szerémy György által készített emlékeztetőt, amely 1992. december 8-án készült Kaposváron a leilei elképzelésekről: ekkor a három megye — Baranya, Somogy, Zala — mentős főorvosai „pozitív benyomásokat” szereztek a leilei bázis tervezetéről. Harkányi László ugyanis vállalta, hogy minden feladatot ingyen elvégez — bázistelepítés, helikopter — üzemeltetés, még az egészségügyi szakszemélyzet díjazása, szállásköltsége is, szóval sok milliós tételek —, kizárólag légióránként 30 000 forintos költségtérítést kér, amelynek pontosságát az OMSZ ellenőrzi. A leilei mentésért tavaly nem kapott tőlük egy fillért sem. Az OMSZ jól hasznosítja az ötleteit: annak idején Harkányi László a veszprémi polgármesterrel még a leszállóhelyben is megállapodott, meg abban, hogy nyáron Füredre települ. Pont így szolgál ‘ott most az OMSZ helikopteres bázisa. Az ország más megyéiből származó hiteles dokumentumok jelzik, ez várható másutt is. Jön a francia „Mókuska” az adófizetők millióiból, Harkányi László saját helikopterei meg ott állnak ingyen... Pénz, pénz Persze a pénz körül forog minden: 1991-ben Harkányi László az OMSZ-szel kötött szerződést a légi mentésre az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság anyagi ga- ranciavállallásával, ami a következőképpen néz ki: az OTF évi 13,5 millió forintos átalányt fizet a vállalkozónak kéthavi részletekben, de az OMSZ számláján keresztül. El is küldték a pénzt, és mindjárt az első év végén a mentőszolgálat kéthavi részletet vissztartott a szerződés eltérő dátumaira hivatkozva, meg arra, hogy a OTF illetékesei szerint jogosult eldönteni, mennyiért dolgozott meg a vállalkozó. Arra ma már csak az adófizető lehetne kíváncsi, mi lett a több mint kétmillióval, mert Harkányi László egy egyeztető tárgyaláson a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárának szobájában lemondott a követelésről egy jobb szerződés reményében. Legalábbis két éve ezt ígérték neki... Tény, hogy dr. Góbi Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elkészítette a szerződéstervezetet, „olyan szép volt”, hogy Harkányi László majdnem aláírta, míg el nem olvasta a végén: „Érvényességének feltétele, hogy a benne foglalt bérleti jogviszony finanszírozására az OTF és az OMSZ között érvényes szerződés jöjjön létre és legyen hatályban.” Nos, hiába kérte a vállalkozó, hogy kössék meg a hármas szerződést, a legutóbbi határidő, amit a felek a minisztériumtól kaptak, július 1-jén járt le... Az égészségügyi hatóság főorvosai egy ideje arról nyilatkoznak, készítenek feljegyzéseket, hogy nem indokolt a leilei légimentős bázis, és más „prioritásokat” tartanak szem előtt. Harkányi László meg ösztönösen rajzolni kezd: egy kört, a közepén ott a beteg, körülötte meg mérhetetlenül sok ponton az egészségügyi szolgálat, amiből mindig legyen eggyel több, mint kevesebb. Gáldonyi Magdolna Jól fizetnek érte, mégsincs elég belőle Édes anyatej-gondok — Ma 7,2 decilliter tejet tudtunk begyűjteni, s úgy tűnik, ez a mennyiség elég a rászoruló babáknak — mondja Böndi Mária, a Kaposi Mór Megyei Kórház tejbegyűjtőjének vezetője. — Sajnos, nyáron a szabadságok miatt ingadozik ez a mennyiség. Néha egy hónapra is elutaznak a tejet adó anyukák, és ezt megsínylik a csecsemők. A kaposvári anyatejgyűjtőből öt kisbaba kapja most az éltető táplálékot, a többit a kórházban fekvő, beteg gyermekek között osztják szét. Mindössze egy vidéki (jutai) csecsemőnek viszik innen az anyatejet. Az egészséges fejlődéshez elengedhetetlen táplálékhoz a körzeti gyermekorvos javaslatára és a körzeti védőnő aláírásával hitelesített papír alapján jutnak hozzá a kismamák. Literjéért 500 forintot fizet áttételesen az egészségbiztosítási pénztár, mégis olykor bizony éhesen maradnak a kisbabák. — A sorrendiséget be kell tartani — mondja az állomás vezetője. — Először a kórház különböző osztályain fekvő beteg és koraszülött babák kapnak anyatejet, s ami marad, azon kell osztozniuk a városban lakóknak. (Várnai) Steril körülmények között tárolják az anyatejet Fotó: Kovács Gombalaboratórium a bőrgyógyászaton Gyakoribb fertőzés, nyári betegségek A háziállatok is terjesztik — Türelem kell a gyógyuláshoz Egyre több a gombás eredetű betegség. Ebben nagy szerepe van az évek óta ismétlődő, szinte trópusian meleg nyárnak is, amikor az erősebb verejtékezés miatt a kórokozók jobban megtapadnak a testfelszínen. — Nemcsak a köröm, hanem a bőr gombásodása is gyakoribb — mondta dr. Biczó Zsuzsanna adjunktus, a kaposvári bőrgyógyászat gombalaboratóriumának vezetője. — Az állatokról származó úgynevezett mikrospória-fer- tőzésekkel tíz éve még csak elvétve találkoztunk, napjainkban azonban már olyan szokványos betegség, mint nyáron a háton megjelenő fehér foltosság. Szinte népbetegség. A lebarnulás után jelennek meg a testen a fehér foltok. — Milyen állatok terjesztik a mikrospória-fertőzést? — A kutya, macska és a nyúl. De az emberek egymásnak is átadhatják a bőrérintkezés útján. — Tünetei? — A viszketés, s ha elfajul a fertőzött rész, nedvedzik, ami égő fájdalmat okoz. Komolyabb és veszélyesebb szövődménye az orbánc. Napjainkban főként a penészgombák gyakoriak, s egyre több az olyan patogén penész, amely körömgombásodást okoz. “ — A gombás betegségek nehezen gyógyulnak, gyakran kiújulnak. — Mind a helyi, mind a szisztémás kezelésben rendelkezésünkre állnak olyan szerek, amelyek hatékonyak s nem okoznak májkárosodást. Fontos azonban, hogy ezt szakember javaslatára használja a beteg, mert nem minden gombára jó minden gyógyszer. Szerencsére Kaposváron van egy korszerű gombalaboratórium, ahol a testnedvekből és bőrkapa- rékból két hét alatt kitenyésztjük a kórokozót, s ennek alapján azonnal megkezdhetjük a célzott kezelést. — Hogyan előzhető' meg a gombásodás? — A kézköröm és a lábköröm gombásodása általában valami baleset — manikűrö- zés közbeni sérülés — után alakul ki. Hajlamosít rá a kor, s a köröm lassabb növekedése, az érszűkület. Ez utóbbit nagyon nehezen és lassan lehet gyógyítani. A hajas fejbőrön is jelentkezhet gombásodás. Ez inkább az állatoktól származik. — Kézmosással megelőzhető? — Nem. Állatorvoshoz kell fordulni, s kezelni kell az állatot. Mindemellett nagyon fontos a testhigiéne. — Gyakori-e a betegség ki újutása? — A visszatérő tünetek többnyire nem a gyógyszerek hibái. Ha a beteg együttműködik velünk, betartja a kezelési időt, akkor rendbe jön. A bőrgyógyászati szakrendelésekre mindenki beutaló nélkül is eljuthat, ezért ajánlatos minden bőrbetegséggel elsősorban a szakemberhez fordulni. Várnai Ágnes Falvak, állandó orvos nélkül Nehéz helyzetben van a fel- sőmocsoládi önkormányzat az egészségügyi ellátást illetően. Dr. Hajdúné Grexa Zsuzsanna gyesre ment, és így még legalább két évig nincs állandó orvosa a falunak. Az Ecseny és Polány lakosságát is magába foglaló orvosi körzetben 1200 lakó adta le betegbiztosítási kártyáját a doktornőnek. Őket, helyettesítéssel a kaposvári kórház belgyógyászatának két orvosa dr. Marosi Ildikó és dr. Mihályfalvi Zita látja el fölváltva. A rendelési idő így heti két alkalommal a késő délutáni órákra szűkül. Sürgős esetben mentőt hívnak a lakók, illetve dr. Borsányi Cip- rián mernyei orvos vállalta a segítségnyújtást, amit az ön- kormányzat suba alatt honorál az orvosnak. Somogybán több a szalmonellás Az országos átlaghoz képest 1,5-2,5-szer magasabb a szalmonellás fertőzés előfordulása Somogybán, mint az országos átlag. Tavaly 309 pozitív eredményt rögzítettek a szalmonellaürítők körében, és 819 fertőzést regisztrálak. Ugyanebben az esztendőben a csecsemők közül 33 fertőződött szalmonellával. Az utóbbi öt évet tekintve 1991-ben tetőzött a járvány: akkor 1281-en betegedtek meg. Minden évben elhunyt egy idős ember, és hat évvel ezelőtt egy csecsemő is áldozatául esett a fertőzésnek. Táblákban áll a parlagfű Az elmúlt években több hazai városban — köztük Kaposváron — is meghirdették az allergiás rohamokat okozó parlagfű elleni küzdelmet. Az igyekezet nem járt sikerrel: több beteg ember jelezte, hogy a műveletlen területeken burjánzik a gyom. A „mindenki a saját háza előtt” mozgalmat sem ártana komolyan venni, hiszem az asztma mellett szemgyulladást, náthát és olykor súlyosabb következményeket is járó allergiát okoz a növény pollenje. Pályázat beteg- ellátásra A Népjóléti Minisztérium után az Egészségbiztosítási Önkormányzat is pályázatot írt ki úgynevezett hospice, illetve home-care ellátásra, azaz a súlyos, illetve gyógyíthatatlan betegek otthoni ápolására. A gondozásban az orvos mellett nővér, szociális munkás és más szakember, családtag is részt vállalhat. A mozgalom célja a testi és lelki fájdalom oldása. Az otthoni ápolással kapcsolatos pályázatokat augusztus 1-jéig lehet benyújtani. Kérdőív betegeknek tizennyolc osztályon Értékelik a kórházi ápolók munkáját Mi a véleménye a WC-k, fürdőszobák tisztaságáról? Kapott-e időben ágytálat? Hogyan készítették elő éjszakai pihenését? Az ételek mennyisége megfelelő-e? — Ilyen és ehhez hasonló kérdések állnak azon a lapon, amelyet kitöltve, aláírás nélkül dobhatnak be a betegek a Kaposi Mór Megyei Kórház 18 osztályán, Vélemények a betegellátásról feliratú ládákba. A kérdőív összeállítói azt ígérik: a válaszok figyelembe vételével javítható az ápolás színvonala. — Kísérletképpen a szülészeten fél éve helyeztünk el egy ládát, speciális kérdésekkel — mondta Simoncsics Dezsőné ápolási igazgató. — A két hónapja közreadott kérdőív általánosabb. Úgy gondoljuk, hogy csak őszinte vélemények alapján törekedhetünk minőségi ápolásra. A kérdések azt firtatják, vajon elégedett-e a beteg a benti környezettel, s az osztályon dolgozó ápolók ellátják-e úgy őket, ahogy szeretnék. A kérdőívet kizárólag a betegek tölthetik ki. Erre nem kérhetik fel az ápolókat, legföljebb betegtársaikat. A ládákat havonta nyitják. A főnővérek összegyűjtik, értékelik az adatokat, vizsgálják a panaszokat, és megfogalmazzák a tennivalókat is. A nagy értékelés hat hónap után várható. Az ápolási igazgató az első visszajelzések alapján elégedett. Örül a dicsérő szónak, de a kritikáknak is. Az eddigi válaszokból kiderült: szinte minden osztályról érkeznek olyan visszajelzések, amelyekben megfogalmazódik: a kórteremben fekvők látják az ápolók nagy fokú leterheltségét, de mindig jut egy kedves mosoly, egy biztató simogatás, egy jó szó a teljesen kiszolgáltatottaknak. Hamarosan újabb kérdőívet készítenek. Ezt már az ápolók részére. Megpróbálják kideríteni, vajon ők mennyire elégedettek saját munkakörükkel, -területükkel, miben számítanak további támogatásra. Lőrincz Sándor i
