Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-25 / 173. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. július 25., hétfő A koalíciós pártok tovább növelték népszerűségüket a Dunántúlon "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások,Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség kőiében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: egyéb párt 4 országos adatok: nom szavazna, 24 bizonytalan MDF 4 FKGP 6 KDNP 4 MSZP 32 FIDESZ 5 SZDSZ 21 A fővárosi MSZP kritikája Dr. Csiha Judit, a Fővárosi Önkormányzat MSZP-frakció- jának vezetője, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára úgy véli, hogy az önkormányzatnak mandátuma lejárta előtt 1-2 hónappal már nem illik olyan privatizációs lépéseket tennie, amelyek alapvetően meghatározzák a közüzemi cégek jövőjét. Erről a véleményéről a képviselőcsoport vezetője annak kapcsán tájékoztatott, hogy a városházán nagy erővel zajlik néhány közüzemi vállalat privatizációjának előkészítése azért, hogy még a novemberi önkormányzati választások előtt privatizálják például a gázmüveket és a vidámparkot. Megegyeztek a kofák Több napig tartó hosszas tárgyalási procedúra után létrejött a megegyezés a főváros, a Csarnok és Piacigazgatóság (CSAPI) és a „Kofakamara” között, a kereskedők nagycsarnoki visszaköltözésének pénzügyi feltételeiről. Kispál Sándor, a CSAPI igazgatója és Kmetty Ágoston, a kereskedői kamara elnöke írták alá a megegyezést, amely szerint a kereskedők a régi bérleményüknek megfelelő területért 60 ezer, az ezt meghaladó részért pedig 92 ezer forint/ négyzetméteres használatbavételi díjat fizetnek. KDNP és az irányelvek A Kereszténydemokrata Néppárt Intézőbizottsága szombati ülésén elfogadta a párt választási irányelveit az őszi önkormányzati választásokra. Az irányelvek szerint a KDNP, az önkormányzati választásokra tekintettel, túllépve a pártpolitika határain, olyan választási együttműködésben érdekelt, amellyel hiteles emberek kerülhetnek be a képviselőtestületbe. Ezért önálló jelölteket és listát ott állítanak, ahol e céloknak az felel meg leginkább. Választási szövetséget ott kötnek, ahol az alapvető közös célokban más pártokkal meg tudnak állapodni. Békét óhajtanak A Magyar Békeszövetség és a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma augusztus 5-7- én béke hétvégét rendez. A szervezők a nemzetközi békemegmozdulásokhoz csatlakozva a 12-14 éves gyerekek békeóhaját, életigenlését kifejező programokkal várják a fiatalokat. Az ország különböző pontjairól Budapestre érkező csoportok a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központban találkoznak. A Ferenciek terén szabadtéri programmal, dunai sétahajózással, parlameneti látogatással, a Duna-parton esti gyertya- gyújtással és papír emlékhajók indításával fejezik ki békevágyukat a fiatalok. Augusztus 7- én a csillebérci táborban szabadidős programok várják a gyerekeket. Cigánytalálkozó Nagykanizsán Közel háromszáz résztvevője volt a Nagykanizsán rendezett etnikai napnak a Mindenki sportpályáján. A Cigány Kulturális Szövetség által ötödik alkalommal megrendezett esemény nyitóhelyszinén a játékos, családias vetélkedők és sportversenyek követték egymást. A rendezvényen nyolc ének- és táncegyüttesnek, szólistáknak, valamint cigány költők alkotásait tolmácsoló versmondóknak tapsolhatott a népes közönség. * SZONDÁI □ □ ÜE1 IPSOS A választások megtörténtével az az igazán izgalmas kérdés, hogy a választások során kialakult erőviszonyok tartósnak bizonyulnak-e vagy elindul valamifajta átrendeződés. A Szonda Ipsos közvéleménykutatása arról számol be, hogy a választásokhoz képest mind az MSZP, mind az SZDSZ növelte a népszerűségét. A nyugati országrészben jelenleg a legtöbben — a megkérdezettek 32 százaléka — a szocialista pártot tartja a legszimpatikusabb pártnak (országos szinten 31 százalék). A választásokon második helyet elért SZDSZ az itteni polgárok 21 százalékának a szavazatára számíthatna (az ország egész területén 19 százalékra). A két vezető párttól jócskán lemaradva, a harmadik helyen az FKGP-t találhatjuk, a megkérdezettek 6 százalékának támogatásával (ugyan- ennyien rokonszenveznek velük országosan is). A Fideszre az itt lakók 5 %-a bízná az ország vezetését (országosan is 5 %). Az MDF és a KDNP 4 százaléknyi szavazatot kapna (országosan az előbbi 5 %, az utóbbi 3 % szavazatra számíthatna). A parlamenten kívül rekedt pártok mögött együttesen 4 százaléknyi réteg áll, ám ezek közül egyik párt sem éri el az 1 százalékot. Júniusban a dunántúli polgárok 71 százaléka számítana biztos szavazónak. Ennyien vennének részt egy elképzelt hétvégi választáson. A biztos szavazók 45 százaléka az MSZP-t támogatja, országosan 44 százalék (emlékeztetőül: a választásokon az MSZP listájára 33 százalék szavazott); az SZDSZ mögött 28 százalékuk áll (a teljes lakosság körében 26 százalék). Ebben az aktív szavazói körben őket a Fidesz követi 7 százalékkal (országosan is ennyien állnak mögötte). A politikailag aktívabb népesség 6-6 százaléka szeretné szavazatával kormányzati pozícióba juttatni az FKGP-t és az MDF-et (országosan e két politikai erő 7- 7 százalékos „biztos” szavazót tudhat magáénak). A KDNP-vel a nyugati megyékben és országos szinten is az aktív szavazói kör 5-5 százaléka rokonszenvez. A nyugati vidékeken a megkérdezettek 22 százaléka nem kívánná a Magyar Demokrata Fórumra adni szavazatát (országosan ez az arány 20 %). A polgárok 15 %-a nem látná szívesen az ország ügyeinek intézésében az FKGP-t (az ország területére vonatkozólag ez 13 %). A megkérdezettek 11 %-a idegenkedik az MSZP-től (összességében ez az arány 9 %). A Fidesz iránti ellenszenv a megkérdezettek 5 százaléknál volt tapasztalható (országosan 4 százaléknál). A KDNP-t a lakosság 3 %-a (3 % a többi országrészszel együtt), az SZDSZ-t a lakosság 1 %-a nem segítené a hatalom közelébe szavazatával (1 % országos szinten). A parlamenten kívüli pártokkal kapcsolatban is megfogalmazódtak negatív ítéletek. A Dunántúlon élők 14 százaléka közülük választotta ki azt a pártot, melyre semmiképpen sem szavazna (az egész országban ez az arány 15 %). A legnagyobb ellenszenv a MIÉP-pel szemben alakult ki, 6 százalék „ellenszavazattal” (az ország egészét számítva 7 %). A másik kevésbé kedvelt párt a Munkáspárt, a megkérdezettek 5 százalékával helyi és országos szinten egyaránt. Az adatfelvétel ideje: 1994 júniusa. Az adatfelvétel módja: személyes kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden dunántúli, bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező felnőtt állampolgár. A minta: 2000 fő, aki az ország felnőtt lakosságát reprezentála, ebből 642-en a Dunántúlon élnek. A minta és az alapsokaság nem, kor és településtípus szerinti megoszlása azonos. Ferenczy Europress "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választásokon melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség kőiében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: nincs ilyen, 28 bizonyt alan egyéb páll 14 MDF 22 MSZP 11 FIDESZ 5 országos adatok: FKGP 16 egyéb púit 9 y MSZP 9 iqp'Tü / Sok új törvény jogbizonytalanságot terem? Sürgető jogszabály módosítások A mezőgazdaságtól a környezetvédelemig és a tömegtájékoztatásig számos fontos terület szakemberei a joghézagokat, a szabályozás, a törvényi rendezés hiányát emlegetik a bajok, gondok, visszatérő konfliktusok legfőbb forrásaként. Ugyanakkor a leköszönt igazságügyminiszter épp a minap fejtegette, hogy a kormányprogramban jelzett sok új törvény és módosítás súlyos jogbizonytalanságot idéz fel és már-már jogrendünk egészét veszélyezteti. Dr. Vastagh Pált, az igazságügyi tárca új vezetőjét kérdeztük: — Hogyan vélekedik a két, egymással igencsak ellentétes álláspontról? — Kétségtelen, hogy sok a felhalmozódott feladat, de azt is érdemes számba venni, hogy ezek miből tevődnek össze. A szükséges törvénymódosítások egy része például olyan alkotmányos kötelezettség, amelynek az előző kormány nem tudott eleget tenni. Van egy sor olyan törvény, amelyet éppen a leköszönt kabinet kezdeményezett, ám az előkészítő munkát nem fejezte be. Vannak azután olyan törvény-kezdeményezések, amelyek a koalíciós kormány által vállalt politikai célokból adódnak. Hogy csak egy-két példát említsek: a közbeszerzésekről szóló törvénnyel, amellyel a korrupció ellen kívánunk fellépni, méghozzá úgy, hogy az ilyenfajta visszaéléseknek már a lehetőségét is minimálisra szorítsuk vissza. Egy másik tervezett új jogszabállyal szigorúan körül akarjuk határolni mindazt, ami a képviselőséggel összeegyeztethetetlen. Szerintünk ugyanis a gazdasági társaságokban vállalt igazgató- sági, felügyelő bizottsági vagy ellenőrző bizottsági tagság nem fér össze a képviselői mandátummal. Óhatatlanul saját üzleti érdekeit képviselheti az ilyen tisztségben levő honatya — ez pedig megengedhetetlen. Akik most a vélhető jogbizonytalanságról beszélnek, hallgatnak arról, hogy ilyenfajta törvények megalkotása az elmúlt négy esztendőben bizony szóba sem jöhetett. — Mindezen túl a sürgető jogszabály-módosításoknak egy további köre nemzetközi kötelezettségeinkből adódik. Ha tehát valaki mindezt a politikai hangulatkeltés szándéka nélkül, reálisan figyelembe veszi, aligha juthat az elődöm által megfogalmazott következtetésre. — Az igazságügyi tárca tehát „erőltetett menetelés előtt áll. Hogyan fognak megbirkózni a nagy terheléssel? — A kormány azt kérte, hogy augusztus első felében készítsük el az idei jogalkotási programot; ehhez azonnal hozzáfogunk. Egyidejűleg természetesen meg kell ismerkednünk a többi tárcánál kialakult elképzelésekkel. Tevékenységünk, munkamódszerünk szerves, nélkülözhetetlen elemének tartom, hogy a törvényelőkészítésbe bevonjuk a szakmai egyesületek, a jogtudomány és a joggyakorlat képviselőit. Az eddiginél szorosabb kapcsolatot, együttműködést kell kialakítanunk a parlamenti képviselőkkel, az országgyűlési bizottságokkal is. —A kormányprogram előirányozza az alkotmány módosítását is. — Az alkotmányozás hosszú folyamat lesz, elsőként szervezeti kereteit kell kialakítani. Alkotmányelőkészítő bizottságot hozunk létre országgyűlési képviselőkből és a parlamenti pártok szakértőiből — ezzel is jelezve, hogy az Országgyűlés és a minisztérium kapcsolatai aktivizálásának igénye nem puszta szólam —- mondta befejezésül dr. Vastagh Pál. Kocsis Tamás
