Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-22 / 171. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1994. július 22., péntek Új térkép készült Kaposvárról Szponzorok tucatja támo­gatta a legújabb Kaposvár tér­kép megjelentetését, amely a Somogy Megyei Kereske­delmi és Iparkamara gondo­zásában készült el. Tervezik Somogy többi városai: Bala- tonboglár, Nagyatád, Csurgó, Siófok részletes térképének a kiadását is. Túlontúl nehéz a LÉTkezdés Bár az érdeklődés óriási, eddig mindössze 4-5 kapos­vári fiatal kezdte el pénzét gyűjteni az MHB Rt által július 4-én elindított LÉT elnevezésű lakás-előtakarékossági beté­ten. A csekély szám oka, hogy sokaknak mielőbb szükségük lenne a hitelre. Ezért a terve­zett ötéves mellett ősztől 2-3 éves lefolyású kötvényt is indí­tanak, tavasztól pedig előtaka- rékosság nélkül is vehetnek fel kölcsönt a lakást vásárlók és építők. Csallóközi tánc Szentjakabon A Szentjakabi Nyár rendez­vénysorozatán változatos programok szórakoztatják az ide látogatókat. A zenés pro­dukcióktól az amatőr színitár­sulatok bemutatkozásáig igen változatos a kínálat. A leg­újabb bemutató hétfőn lesz: este hét órától a Csalló együttes mutat be csallóközi magyar néptáncokat, majd a Déryné Vándor Színitársulat a Kurtizánballada című zenés műsorára kerül sor hét óra negyventől. Társasházi közösségek A kaposvári társasházak, öröklakás tulajdonosok és kö­zös képviselőik egyesületét kívánják megalakítani Kapos­váron is a miskolci, budapesti és a győri példa nyomán. Ez az egyesület kívánja ellátni a lakóházi közösségek érdek- képviseletét. Szebb házért, jobb lakásért és nyugodtabb életért néven alapítvány létre­hozását tervezik. Több kisgyerek a könyvtárban Nyáron a legtöbb szülő gondja, hogy hová helyezze el gyermekét. A Megyei és Vá­rosi Könyvtár régebben szer­vezett számukra programot, de anyagi okok miatt ez meg­szűnt. A pénzhiány az oka an­nak is, hogy mégis egyre több kisgyerek a könyvtárban tölti napjait. Csoportosan érkeztek ide gyerekek a héten a siket- néma-intézetből, a Zita neve­lőotthonból, és a nyári úszótá­borban résztvevők is itt töltik a déli, meleg órákat. Felújítják a kollégiumot A kaposmérői építőipari szövetkezet elkezdte a tizenöt éve átadott — 500 diák elhe­lyezését biztosító — Gyergyai Albert középiskolai kollégium felújítását. Rejtett vízszerel­vények után kutatnak, mert a 7. emelettől a földszintig ázik az épület. Pótolni kell az épí­tés során a vizesblokkból „kife­lejtett” szigetelést, s felújítják az összes víz- és szennyvíz- vezetéket. A munkára a ka­posvári önkormányzat 6 millió forintot biztosított. Az átázott épület teljes belső tatarozá­sára az intézmény saját költ­ségvetéséből egymillió forintot költ. A részleges felújítást au­gusztus 20-ig befejezik. November végéig tart a felfordulás Szeméttelep épül Kaposvár mellett Több mint százan építik át a Berzsenyi utcát (Folytatás az 1. oldalról) — Május 5-én vettük át a munkaterületet a Kontrássy ut­cától északra fekvő részen — mondta Pusztai János, a Stra- bag műszaki vezetője. — A délre eső területet június 15-én kellett volna megkapnunk. Az épületek szanálását ugyanis a polgármesteri hivatal vállalta. Többszöri kísérlet után sikerült csak megegyezni a beruházó közúti igazgatósággal és a hiva­tal képviselőivel az építési tör­melék elszállításáról és a költ­ségek fedezéséről. Mindössze egy épület akadályozza csak a járdaépítést és a csatornázást. Itt balesetveszély miatt nem engedi a munkát a munkavé­delmi felügyelőség. A megálla­podás szerint a polgármesteri hivatalnak a hónap végéig el kell bontatni az épületet. A Kontrássy utcától a Kanizsai ut­cáig a tiyugati oldalon elkészül­tek a földmunkával, erre jön majd a talajjavító ágyazat, a be­tonalap kétoldali szegéllyel és az aszfalt. Befejeződött a 61-67-es úti csomópont átépítése is, és mű­ködik a jelzőlámpa-rendszer. Új aszfaltburkolatot kapott a terü­let, és a megváltozott forgalmi rendnek megfelelően építették át a járdaszigeteket. A Béke ut­cai jelzőlámpás csomópont kié­pítése július végére készül el. Folyamatosan halad a szenny­víz- és csapadékcsatorna épí­tése, a gázvezetékek és a pos­takábelek cseréje, valamint az elektromos kábelek fektetése. A műszaki vezető szerint, ha nem jön közbe váratlan akadály, no­vember 30-án átadják az utat a forgalomnak. (S. Pap) Kaposvári gödörkészítők Nem kevés bosszúságot okoz a városban a közműépí­tések utáni helyreállítások el­húzódása. Silány a minőség: a járókelők lépten-nyomon beszakadt, megsüllyedt út­szakaszokba botlanak. A gondok elsősorban abból adónak, hogy a szennyvíz- és gázvezetékek építése sok esetben nem előzte meg az útépítést, így ezt ma már csak az útburkolat felbontásával le­het megoldani. Jelentősebb csatornázás két éve kezdődött Kaposvá­ron; ez alatt az idő alatt 9653 méter hosszú csatorna épült. A bejárások és a szavatossági felülvizsgálatok során egyet­len vállalkozó — az Ötvös és a Jókai utca helyreállítását végző Váépszer munkájával voltak elégedettek a műszaki igazgatóság és a városgond­nokság szakemberei. Az épí­tők azt mondják: az útfelbon­tás komoly beavatkozás. Akár az elszakadt ruha, soha nem lesz olyan, mint új korában volt. — Természetesen van mód a minőség javítására, de ez elsősorban pénz kérdése — állítja Schiller Pál műszaki igazgató. — Megoldás lehet, hogy nem sávosan végzik az út helyreállítását, hanem a munkák elvégzése után a tel­jes utcát aszfaltszőnyeggel borítják. Eleinte a magasabb költsé­gek miatt nem alkalmazták ezt, de a rossz tapasztalatok azt mutatják, ez lenne a meg­felelőbb. — Hollandiában a kis lakó­Sok helyen gödrösek az utak Fotó: Gyertyás László utcákat olyan betonelemekből rakják ki, mint amilyenek a ka­posvári Fő utcán is láthatók — mondja a műszaki igazgató. — Ahol probléma adódik, ott a burkolatot felszedik, és a hely­reállítás után visszarakják, anélkül, hogy bármi károsodás érné az elemeket. Nálunk kivágják az egy méter széles sávot, az aszfaltot eset­leg' újrahasznosítják, de az alatta levő betontörmeléket szétverik, és az a szemétte­lepre kerül. Környezetvédelmi szempontból is jobb lenne ez a betonelemes megoldás az ut­cák burkolására. — Számos országban az út­javító munkások is a polgár- mesteri hivatal dolgozói és nem vállalkozók. — A vállalkozókon igen sok múlik. A Damjanich utca csa­tornázását már a múlt évben be kellett volna fejezni a vállalko­zónak, de csúszott az építke­zés, a helyreállítást pedig télen nem lehetett elvégezni. A vál­lalkozó végül — pénzügyi ne­hézségei miatt — a befejezés finanszírozására a polgármes­teri hivatalt kérte meg. A pénz átcsoportosítása azonban csak a közgyűlés jóváhagyásával vált lehetővé. Azóta rendben fo­lyik a munka a Strabag kivitele­zésében., A Xantus János és a Nyár utca környékén, ahol a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság végezte a munkát, szintén át­csúszott az út helyreállítása erre az évre, nem kevés bosz- szúságot okozva a lakóknak és az arra járóknak. — A hasonló esetek elkerü­lésére megpróbáltuk feltárni a pénzügyi, műszaki és szerve­zési lehetőségeket — mondja Schiller Pál. — Szerintem leg­inkább a megfelelő vállalkozó kiválasztásával tudunk ered­ményt elérni. Szigorítjuk a mű­szaki előírások ellenőrzését is. Persze az ellenőrzések még nem garantálják az építésve­zető megfelelő munkáját. Be­vezetjük azt a nyugat-európai gyakorlatot, hogy a munka el­lenértékének csak a 90 száza­lékát fizetjük ki az elvégzése­kor, a fennmaradó 10 százalé­kot pedig csak az egyéves ga­ranciális felülvizsgálat után. A legjobb megoldás azonban a csatornaépítés és az útépítés összehangolása lenne. S. Pap Gitta „Illatozó” halmok Több mint tíz éve visszatérő gond a kaposvári szeméttelep ügye. Már akkor megállapítot­ták, hogy a város igényeit szolgáló szemétlerakóhely te­lített, fennáll az öngyulladás veszélye is, és a hulladék ta­karása sem megfelelő. Akkor — több lehetőség közül — a kényszerű félmegoldást vá­lasztották: új szeméttelep lé­tesítése helyett a technológiai változásokkal igyekeztek or­vosolni a gondokat. Néhány évvel később már ez sem bi­zonyult elégnek, újabb átme­neti intézkedések következ­tek. A különbség talán csak annyi volt, hogy ekkor már na­gyobb beruházásokra volt szükség. Géptároló, vízelve­zető árok épült, öltözőket, iro­dákat létesítettek, a gépek számára is járhatóvá tették a külső oldalakat, földdel takar­ták le az „illatozó” halmot. Megkezdték az úgynevezett dombépítési technika alkal­mazását. Ezzel ismét időt nyertek, végleges megoldást azonban korántsem jelentett. A jelenlegi helyzetről Püs­pök Rudolf, a Kaposvári Vá­rosgazdálkodási Rt igazgatója tájékoztatott. Elmondta, hogy másfél éve ismét napirendre került a kérdés. A szemétte­lep, amely egykor megfelelt az előírásoknak, ma már túl közel került a városhoz, no meg a természetvédelmi szempont­ból fontos élő vízfolyás, a Ná- dasdi-patak is gondot okoz. A megoldásnál figyelembe kel­lett venni a zselici tájvédelmi körzet közelségét is. Nem volt hát könnyű a dön­tés: nem lehet tovább halo­gatni egy új szeméttelep épí­tését. Ezt meg is szavazta az önkormányzat: a mostani le­rakóhelytől délre építik meg. így — remélhetőleg — keve­sebb a költség, de a környe­zetvédelmi szempontok egy különösen biztonságos szige­telés alkalmazását is szüksé­gessé teszik. A tervek már el­készültek most szerzik be a szakhatósági engedélyeket. Az előkészítő földmunka megkezdődött a kijelölt terüle­ten, a városban zajló többi építkezéssel összehangolva. A beruházásban a KVG Rt al­vállalkozóként vesz részt. Az építési engedély és a kivitele­zési tervek véglegesítése után kezdődik majd az építkezés, s két-három év múlva fejezik be a munkálatokat. Addig új berendezéseket „vetnek be”: tömörítik a hulla­dékot, s csaknem teljesen ta­karják. A vizsgálatok szerint a patak szennyezettsége is je­lentősen csökkent. Az új, kor­szerű szeméttelep megépíté­sével évtizedekre megoldódik majd a városi szemét elhelye­zése. Jakab Edit Kevesebben keresik fel a használtcikk piacot Hiteltelen vásártér Kaposváron már évek óta külön van a zöldség- és a használtcikkpiac. Ez utóbbi nem tartozik a város forgal­mas területei közé. A napi vá­sárt a Mercato Kft üzemelteti. Nemrég a városatyák úgy döntöttek, hogy a cseri parkból a havi piacot elköltöztetik. Tet­ték ezt azért, hogy a park érté­keit megóvják. Az új vásártér a napi piac mellett lesz, és ugyancsak a Mercato Kft fogja bérelni. A tereprendezési mun­kákat már elvégezték, az épít­kezés folytatásához csak az önkormányzati hitel hiányzik. A hitelből parkolók és pavilo­nok épülnek majd. Ha van rá igény, akár hetente is tartanak nagyobb vásárt. A fejlesztésre nagy szükség van, hiszen ottjártunkkor nem­hogy vásárlók, de még árusok is alig voltak. A vásárteret csak kerülőúton lehet megközelíteni, s így ke­vesen jönnek el idáig. Azok az alkalmi „szerencselovagok”, akik régebben a színházparkba jártak seftelni, nem pártoltak át a város másik végén található piachoz. A kft ígéretet kapott arra, hogy a József Attila és a Kont­rássy utcát megnyitják a vásár­tér felé. Ettől a forgalom növe­kedését várják. A mostani hely­zet egyelőre nem sok hasznot ígér. A napipiacon a pavilonok kedvező áron bérelhetők, de ez sem az árusokat, sem a vevő­ket nem csalogatja ide. A forgalom mindaddig gyenge marad, amíg ki nem épül az új vásártér. Thoma Ágnes-Kónya Orsolya Biztonságosabb az átkelés Kaposváron Zárda úti zebra Fotó: Király J. Béla Egy idő óta nem töprenge­nek olyan sokáig a gyalogosok Kaposváron a Zárda utcai — Vaszary kávéház előtti — gya­logátkelőnél. Ugyanis a város- gondnokság a Somogyi Hírlap kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky utca déli sarkánál kialakított egy másik zebrát. Kialakítását lapunknak az a tudósítása indította el, amelyben egy itt történt halá­los gázolással kapcsolatos íté­letről számoltunk be. Ebben hangsúlyoztuk: a balesethez jelentősen hozzá­járult, hogy balra, a Bajcsy-Zsi­linszky utcába kanyarodó jár­művektől az északról jövő — egyenesen haladó — jármű­vek vezetői nem mindig látják a lelépő gyalogost, illetve a ki­látást zavarják a már megállt, balra kanyarodni szándékozó gépkocsik. A bírósági tudósí­tás után keresett meg egyik olvasónk azt javasolta: létesít­senek még egy — az előbbinél nagyobb biztonságot nyújtó — gyalogátkelőhelyet. Az önkor­mányzat ezt megvalósította. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek. A városgondnokság közlekedési kérdésekkel fog­lalkozó műszaki ügyintézőjé­től, László Tamástól megtud­tuk: évente több tucat javaslat érkezik hozzájuk a lakosság­tól. Különösen sokan kérik: lé­tesítsenek gyalogátkelőket az iskolák előtt. Ezt azonban mindig elutasítják, mert a ta­pasztalatok szerint a gyerekek az iskola előtti gyalogátkelőn gondolkodás nélkül szaladnak át. Ez pedig életveszélyes. Sok kaposvári polgár tesz észrevételt járda- és útépítés­sel kapcsolatban. Többségük saját lakókörzetében szeretne változást. A használható jel­zéseket három csoportra oszt­ják, és megvalósításukhoz igyekeznek megteremteni a feltételeket. Arra, hogy milyen javaslatot tart a legjobbnak, az ügyintéző azt válaszolta: ame­lyikhez nem kell pénz. Sz. N. Vadkender­tenger A vadkender lényegében nem is az, hanem parlagfű, (la­tin nevén ambrosia). A nevezett gyomnövény ma már legalább derékig ér, erősen szeldelt, szárnyasán összetett levelű, s dúsan nőve készül virágzásra. A tapasztaltak tudják, vele jön a szénanátha is... A harangocska alakú, 4-5 centiméteres füzé­rekbe tömörülő virágocskák minden rossz forrásai: őket senki sem szereti. Sőt! Ebből a felismerésből indult ki, s tett bölcs előrelátásról ta­núbizonyságot a kaposvári ön- kormányzat, amikor rendelet­ben is szabályozta „a parlagfű terjedésének visszaszorítását”. Mert ahogy azt az előterjesztők is megfogalmazták: a parlagfű gondozatlan, parlagon hagyott területeken, lakótelepek — iparterületek —, kertek nem művelt részén, árokpartok, utak, vasutak mentén található. „A parlagfű terjedése a nem megfelelő környezetkultúrára vezethető vissza”. Fittyet hány a rendeletre... Amikor a kaposi városatyák szigorú rendeletben szabályoz­ták a vadkender irtását, egy jegyzetben bátorkodtam meg­jegyezni: nehogy az önkor­mányzat fizesse majd a leg­több büntetést elmulasztott kö­telessége miatt! A rendeletből kiderül: az illetékesek tudják, hol kell keresni a parlagfüvet. S úgy tetszik, mégsem találják meg. Fotósunk nem vadászott rá, mégis talált „gyönyörű” vadkender-tengert. Alighanem önkormányzati területen. A vadkender a rendületlenül nö­vekszik — mint képünk is mu­tatja — a Szarvas üzletház mellett, fittyet hány a rende­letre. Nem fél sem a polgár- mester, sem a városgondnok haragjától. A vadkender tudja: amíg csak beszélnek, nincs mi­től tartani. Akkor sem ha a be­szédek egy részét durva tapin­tású papírra vetik. De jaj neki, ha egy reggel munkásruhában, kaszával a kezében megjelenik a „halál”... Lengyel János

Next

/
Oldalképek
Tartalom