Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-20 / 169. szám
1994. július 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Látványos és gyors segítség, orvosi tudás Lézerrel kezelt bokarándulás Napfürdőzni jön a vendég. ‘ Magára kapja a dresszt, belepillant a tükörbe, és sikoltva veszi észre, hogy a fürdőruha, bizony, itt-ott fölöslegesen domborodik. Sebaj, beugrik a specialistához: szívja már le azt a fölösleges zsírt... Dr. Balázs Lajos leilei sebész lézer- és akupunktúra-specialistaként is ajánlja tudományát, mert azonnal kikúrált a napszú- rásos képzelgésből. A karcsúsító zsírleszívást természetesen meg tudja csinálni, csakhogy nem a nyár közepén van a szezonja. Ezt ugyanis illik — meg ajánlatos is — tavasszal vagy ősszel elintézni. Mondja: az egy dolog, hogy megszabadítja a pácienst a felesleges hájtól, de utána legalább három hétig „kalodában” kell járnia, vagyis szoros, rugalmas ruhaneműt hordani, hogy a kitágult bőr összehúzódjon. Ha az akupunktúra is szóba jöhet, gondoltam a következőre: jön a vendég, agyoncigarettázott tüdejével meg a ráérős idejével, betér egy-két csodatevő tűért, aztán rá sem tud már nézni a dohányra. No, ezzel is befürödtem, mert a doktor az akaraterőre terelte a figyelmem, és nem vállalja, hogy az akupunktúrát mindenféle „bánatos” betegségre használják. Igen csalódottan kérdeztem, akkor minek egy sebésznek a lézer meg az akupunktúra. A válasz igen kézenfekvő: ha elfogyott minden klasszikus tudománya, miért ne használná az évezredeket túlélt vagy a legújabb tudomány módszereit a betegek fájdalmának csökkentésében? Nincs ellentmondás abban sem, hogy a sebész, ugye, azonnal a szikéért nyúl, mert egy jól sikerült műtét az igazi boldogsága. Szakmai örömének forrása lehet azonban az is, ha speciális tudományának birtokában látványos és gyors segítséget nyújthat. Micsoda megkönnyebbülés, ha egy kificamított bokát nem kell gipszbe tenni, csak a lézeres (fájdalommentes) kezelés után pihentetni, könnyű gumiharisnyával rögzíteni, no, és zavartalanul folytatni a nyaralást. Ha a gipsz elkerülhetetlen, akkor is lehet gyorsítani a gyógyulást: a gipszbe fúrt lyukon keresztül a kívánt mennyiségű lézert a megfelelő helyre továbbítva. A herpeszekkel, különböző sebekkel is sokat kínlódunk — amíg a doktor a rémálmokba merült hírlapírót terelgette vissza a valóságba, odakint egy néni várt, hogy megszabaduljon régóta hiába kezelt sebétől —, pedig a lézer segítségével néhány be- avatkpzás után látványos a siker. És folytathatnák a lehetőségek tárházát... Mindent egybevetve dr. Balázs Lajos hangsúlyozza, hogy amikor egy betegséggel áll szemben, mindenekelőtt klasz- szikus európai orvosi tudását veti latba a leküzdésében. A speciális lézeres és akupunktú- rás területen azért szerzett diplomát, mert például pontosan tudja, hogy a sebészi beavatkozása után betegének szüksége van a fájdalomcsillapító kezelésre, s nem biztos, hogy a mellékhatásokat nem nélkülöző gyógyszeres kúra az egyetlen megoldás. Ráadásul hiányzik a reumatológus a közelben, és e betegségek, bizony, hosszan tartó fájdalmakkal járnak. Meggyőződése, hogy a lézer rövidesen a családi orvosok mindennapos eszköze lesz, de fontos, hogy értő kezek használják. Gáldonyi Magdolna Panaszok a magyar AIDS-vizsgálatra A magyarországi tartózkodási engedélyt kérőknek előírt AIDS-vizsgálat panaszáradatot okozott — írta a The Daily Telegraph című brit napilapban Julius Strauss Budapestről. — Üzletemberek szerint a szabályozás nehézkes és fölösleges. Felvilágosítást kértünk, és szólni fogunk ebben az ügyben az új kormánynak — mondta a The Daily Teleg- raphnak a budapesti brit nagykövetség egyik munkatársa. Az újság idézi Hans Son- daal budapesti holland nagykövetet is, aki úgy vélte, hogy a május 1-jén életbe lépett törvény szerint kötelező AIDS-vizsgálat ellentétes az Európa-tanács és az ELI ajánlásaival. A magyar egészségügyi minisztérium egy meg nem nevezett tisztségiviselője azt mondta a The Daily Teleg- raphnak, hogy a szabály a magyar lakosságot védi a hosszabban Magyarországon tartózkodó külföldiek által esetleg terjesztett betegségtől, miután Magyarországon eddig már sikeres volt az AIDS ellen vívott küzdelem. 1986-ban jegyezték föl az első esetet, és azóta is csak 149 AIDS-megbetegedést regisztráltak. — Az AIDS-betegek kezelése évi 30 ezer dollárba kerül, és Magyarországnak erre nemigen van pénze — mondta a tisztségviselő, és hozzátette, hogy a vizsgálat nem kellemes, de szükséges. A brit lap tudósítója megjegyezte, hogy sok nyugati országban is szűrik a külföldi dolgozókat, csak éppen törvényes szabályozás nélkül. Százmillió cukros az ezredfordulóra Rendkívüli módon nő a cukorbetegség okozta halálozások száma - közölte Genfben az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a cukorbetegek száma az ezredfordulóra közel 100 millióra nő. A WHO szakértői a diabéte- szes betegek számának emelkedését a helytelen, zsírokban túlságosan gazdag táplálkozásra, a testmozgás hiányára, az elhízásra és a stressz növekedésére vezetik vissza. A cukorbetegek gyakrabban betegszenek meg szív- és érrendszeri betegségekben, agyvérzésben és végtagjaikat is gyakrabban kell amputálni - idézte a tájékoztatót az AFP. Kevesebb orvos kezd most vállalkozásba Szabad vadászterület a természetgyógyászat - Magánklinika csak Kaposváron Nem igazán népszerű a vállalkozási forma a somogyi orvosok körében. Megyénkben összesen 912 orvos praktizál, közülük 180 háziorvosként és 40 házi-gyermekorvosként látja el a betegeket. A háziorvosok közül 1992 óta mindössze 66-an döntöttek a vállalkozás mellett. Az induló évben 18-an, 1993-ban 29-en, ez év első félévében 19-en mentek át a magánszférába. A 40 gyermekorvos közül 1992-ben 6, 1993-ban 9, az idén mindössze kettő, összesen 17 lett szakmailag és gazdaságilag is önálló. Az összevetésből kiderül, hogy a vállalkozási hajlandóság csökkenő tendenciát mutat, illetve stagnál. A kórházakban és a rendelőintézetekben dolgozó 783 somogyi szakorvos közül mindössze 26 döntött a magánorvoslás mellett. E szakemberek zöme mellékállásban, illetve bedolgozóként lett vállalkozó, csak elenyésző hányaduk látja el főfoglalkozásban a gyógyítómunkát. Magánklinika csak Kaposváron van. A dr. Setter István általános és plasztikai sebész által vezetett magánklinikán két szakember dolgozik. Dr. Renner Adrienne fül-orr-gégész szakorvosként partnere férjének a vállalkozásban. A dr. Bencze Zoltán nőgyógyász által vezetett Me- dicorp magánklinikán öt különböző szakterület képviselője tevékenykedik. Országosan is egyedülálló talán a Pannon Agrártudományi Egyetem CT-központjának vállalkozása, itt, 10 orvos — 4 főfoglalkozású és 6 másodállású — látja el a feladatát. Dr. Hegedűs Endre, az ÁNTSZ megyei intézetének tisztiorvosától azt is megtudtuk, hogy igen sok természetgyógyász tevékenykedik. Nem tudják azonban, hogy pontosan hányán dolgoznak a megyében, mert a működésükhöz szükséges engedélyt az önkormányzat adja ki. Szabad szellemi foglalkozást űzőkként praktizálnak, s ebbe szinte minden tevékenység belefér — addig, amíg a természetgyógyászatról szóló, nagyon esedékes jogszabály napvilágot nem lát. (Várnai) Hivatásos ápolók Esztergályos átképzésen — Munkát remélnek a tanfolyamtól A kép nem az írás szereplőit ábrázolja Fotó: Gyertyás László „Te vagy ám a buggyant, nekem semmi bajom sincs” — kiabálja az idős hölgy az őt ápoló asszonynak. Az persze csak nyel egyet, nem szól vissza. Mert hát mit is mondjon? Sok türelme kell legyen a betegápolónak. — A kedvencem Anni néni volt, aki állandóan meghalni készült. Levélkéket írt, és dugdosta őket mindenfelé. Idegosztályi kezelése után kezdtem el foglalkozni vele. Nehezen fogadott el, de végül odáig jutottunk, hogy sikerült kicsalogatnom a lakásból a levegőre. Anyák napján kézen fogtam, mint egy kisgyereket, és elvittem fodrászhoz. Hegedűs Ferencné úgynevezett hivatásos házibe- teg-ápoló. Nem kell mondania, látszik rajta; nagyon szereti, amit csinál. Vele és néhány kolléganőjével beszélgettünk azon a házibeteg-ápo- lói tanfolyamon, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kaposvári szervezete és a városi tisztiorvosi szolgálat szervezett nekik, meg a hozzájuk hasonlóan gondolkodó „civilek” számára. — Ápoltam alkoholista, agyérelmeszesedéses, agylá- gyulásos időseket. Elhiheti: sokszor majdnem a plafonra másztam. Ezt a munkát csak elhivatottsággal lehet végezni — mondja Hegedűsné — Ez az igazi istenhit, nem a temp- lombajárás. Nagyon nehéz őket bármiről meggyőzni. S eltántorítani attól, amit ők elgondoltak, mégha százszor ésszerűtlen is. A legnagyobb feladat, hogy eltereljék a figyelmüket a depresszióról. Meséltetni kell őket, a fiatalkorukról; attól legtöbben megkönnyebbülnek. És meg kell hallgatni őket. A tanfolyamra a hivatásos házibeteg-ápolókon kívül több olyan „civil” is jelentkezett, akinek a családjában valaki állandó gondozásra szorul. Bor- jas Györgyné például azért jött el, hogy megtanulja, hogyan lássa el beteg hozzátartozóit. Ez volt az eredeti szándéka a somodori Balázs Józsefednek is: — Férjem nagybeteg, a szakszerű ellátását akartam megtanulni; s remélem, hogy a jövőben ez lesz majd a kenyérkereső foglalkozásom is. Úgy tudom, rövid időn belül minden településnek gondoskodnia kell gondozónőről. Remélem, hogy a falumban én leszek... Négy éve munka- nélküli vagyok. Varga László a tanfolyam egyetlen férfi résztvevője. Pályamódosítással került ide. Észtergályos a szakmája, a cég azonban, ahol dolgozott, csődbe ment. Most gyógy- masszőrnek tanul, amihez szükségesnek látta az ápolási alapismeretek megszerzését. — Időm volt, kedvem volt, hát jöttem — mondja. — Mindig nagy kedvet éreztem az idősekkel, betegekkel való foglalkozáshoz, úgyhogy még örülök is, hogy pályamódosításra kényszerültem. A máltai szolgálat szervezte tanfolyamról mindannyiuk véleménye, hogy a szakfogásokon, pszichológiai alapokon túl valami mást, többet is tanítottak itt: hozzáállást. — Azt, hogy milyen sok múlik a gondozó megjelenésén, hogy mosolyog vagy unott képet vág... — mondják. — Hogy csak úgy lehet ezt a munkát jól végezni, ha az idősek helyébe képzeljük magunkat. Meg kell értenünk, hogy milyen nehéz kiszolgáltatottnak, öregnek lenni. Meg kell érezni, milyen fájdalmas az, hogy eljár fölöttük az idő. Enélkül nem megy. Nagy László Normagondok a kórházban Somogy legnagyobb konyhájával a Kaposi Mór Kórház büszkélkedhet. Nemcsak a betegekre és a kórházi dolgozókra főznek itt, hanem más intézményeknek is. Naponta mintegy 2000- 2500 embernek készítenek ételt, a meghatározott nyersanyagnormák szerint. Ezt a szakemberek a TB-től kapott támogatás, valamint a piaci helyzet alapján határozták meg, összege azonban nem tart lépést az inflációval. — A kórház igyekszik tartani a színvonalat, de nehéz egy beteg napi menüjét 110- 140 forintból előállítani — mondta Nagyfi József konyhafőnök. — Próbálunk ugyan a költségekből lefaragni. A nyersanyagot a legolcsóbb helyről szerezzük be; saját pékségünk és cukrászdánk van, Tö- röcskén pedig a munkaterápiások zöldséget termesztenek és sertést is nevelnek. A konyhafőnök szerint mindenképpen emelni kellene a normát, mert nem sokáig tudják tartani a mostani színvonalat. Többféle menüt állítanak össze, s ha kell, külön főznek — akár egy személyre is. A betegek étrendjét az orvosokkal együttműködve a dietetikusok határozzák meg. Kónya Orsolya — Révész Tímea Penicillinérzékeny húsevők Az ÁNTSZ Somogy megyei Intézetében továbbra is regisztrálják a streptococcus pi- ogenes (gennykeltő baktérium) által okozott fertőzéseket. Már 40 éve végeznek ilyen vizsgálatokat, de csak az utóbbi időben találkoztak a baktériumoknak egy olyan ellenálló variánsával, amely a súlyos, szövetelhalásos kórképekért felelős. Évente 5-600 ilyen fertőzésből mindössze 1-2 bizonyul súlyosnak. A kaposvári, siófoki és nagyatádi kórházak laborfőorvosai és a kórházi higiénikusok a műtéteket követő fertőzéseket is vizsgálják s mintát küldenek az ANTSZ-nek. Némi vigasz, hogy ez a típusú streptococcus baktérium szinte valamennyi penicillinkészítményre nagyon érzékeny. Egészségvédő kurzus A testi, lelki szellemi harmónia megteremtését, az egyénre szabott célszerű táplálkozás és a természetközeli életvitel kialakítását sajátíthatják el a résztvevők a hétfőn Kecskeméten megnyitott intenzív egészségvédő tanfolyamon. Ä Vitalitás Egészségvédők Egyesülete által rendezett, immár nyolc esztendős múltra visszatekintő kurzus idei programjaira félszáz, az ország minden részéből és sőt határainkon túlról is érkezett hallgató kilenc napon át, egyéni és csoportos foglalkozásokon tanulja meg az egészségmegőrzéséhez, valamint a gyógyulás elősegítéséhez szükséges mozgás, helyes légzés és táplálkozás begyakorlását, az egészséges életmód kialakítását. Biogal pályázat Egyfordulós nyílt pályázaton keresnek privatizációs tanácsadót a debreceni Biogal gyógyszergyár állami részvényeinek értékesítéséhez. A 4,3 milliárd forintos alaptőkével rendelkező gyár értékpapírjainak 51,7 százaléka az ÁV RT, 3,17 százaléka a helyi önkormányzat, 6, 83 százaléka a dolgozók, 5 százaléka kisbefektetők, illetve 31,23 száaléka a Magyar Hitel Bank Rt. tulajdonában van. A gyermekbénulásjárványról Csillag Ádám — a Duna- szaurusz és a Dunatorzó című dokumentumfilmek rendezője — filmet készít a gyermekbénulás-járványról. A dokumentumalkotás az ötvenes években Magyarországon és világszerte a járvány elleni küzdelmet és a jelenlegi helyzetet kívánja bemutatni. Az UNICEF és a WHO közös immu- nizációs programja 2000-ig szeretné teljesen felszámolni a kórt. Az 1960-tól alkalmazott Sabin-csepp jelentősen csökkentette a megbetegedéseket, hazánkban 1959 óta nem volt ilyen megbetegedés. Kamara a nyugdíjemelésekért A Nyugdíjasok Országos Kamarája kitart a július 12-én megerősített álláspontja mellett, vagyis januártól visszamenőlegesen is 8 százalékos nyugdíjemelést tart szükségesnek. Miután pedig a kormánynak az önkormányzattal egyeztetve kell előterjesztést készítenie a visszamenőle- gességről, a kormánnyal folytatandó tárgyalásokon is ez‘t a döntést fogja képviselni.
