Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-18 / 167. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VÉLEMÉNYEK 1994. július 18., hétfő A vicinális és a fővonal viszonya A Somogyi Hírlap június 3-i számában A vicinális és a fővonal viszonya címmel Gelencsér János fonyódi vonatvezető-jegyvizsgáló erősen kiexponált, eltorzított képet alakított ki — saját indulataitól vezérelve — a vasút személyszállítási tevékenységéről, felelős beosztásban dolgozó munkatársakról és vezetőkről. Véleményét dühödt — és pontatlan, rágalmazásnak minősíthető, személyiség jó hírnevét sértő — kirohanással kezdi. (Tájékoztatom Gelencsér Jánost, hogy a „sokat csukló” menetrendtervező főmunkatársnak „csak egy diplomája van, igaz, ezen kívül kettő alkalommal a Mérnök Továbbképző Intézet egy-egy szemeszterét is sikeresen elvégezte). Pontatlanok Gelencsér János ismeretei a menetrend tervezésével, a számítástechnikai alkalmazásával kapcsolatban. A menetrend tervezése csapatmunka, természetesen egy-egy területnek felelős tervezője van az üzletigazgatóságokban és a vezérigazgatóságon. A fővonalak menetrendjeinek többsége a vezér- igazgatóságban, kisebb része a mellékvonalakkal együtt az üzletigazgatóságokban készül. A MÁV Rt a helyzetét reálisan felmérte, ennek ismeretében azt tűzte ki céljául, hogy a szolgáltatási színvonalat a hálózat nagyobb részén megpróbálja a korábbi szinten tartani, azonban óhatatlanul néhány területen kisebb-nagyobb mérvű romlással (néhány vonat megszüntetése, korábban meglevő csatlakozási lehetőség kényszerű megszűnése, igen komoly sebességkorlátozás bevezetése több száz kilométer hosszban) is számolni kellett. Ezt nem rejtettük véka alá, utazóközönségünk a sajtó útján, dolgozóink pedig különböző szakmai fórumokon erről korrekt módon tájékoztatást kaptak. (Sajnálatos, hogy esetenként saját kollégáink részéről érdektelenségbe fulladt — többek között a Nagykanizsán az üzletigazgatóság által előkészített— tájékoztatási kísérlet, ahol a cikk szerzője is részletes tájékoztatást kaphatott volna, már amennyiben vett volna annyi fáradtságot, hogy oda elmenjen...) A Budapest-Nagykanizsa vonalon és az ide kapcsolódó mellékvonalakon több minőségi tényező is romlott. Mintegy 100 kilométer hosszban a korábbi pályasebesség 20 ki- lométer/órával csökkent, emiatt a vonatok menettartama 10-20 perccel megnövekedett. A nemzetközi forgalom nagymérvű változása — amit vasútak közötti szerződések határoznak meg — miatt kellett a 30-as vonal korábban jól bevált menetrend szerkezetét megváltoztatni. Tudjuk, hogy ez a változás nem nyerte el mindenki tetszését (egyes vonatok a Déli pályaudvar helyett a Keleti pályaudvarról indulnak, a nemzetközi forgalom kötöttségei miatt korábban vagy később közlekednek, mint ahogy azt több éven keresztül megszokta az utazóközönség). A belföldi forgalomban is felhasznált nemzetközi vonatok a külföldi vas- utaktól átvett késés következtében sajnos, zavarokat okoznak a Balaton-part, és az ide kapcsolódó vonalak kiszolgálásában. Néhány ponton — így Fonyódon is — kénytelenek voltunk feladni korábban megszokott és kedvező csatlakozást. A teljességhez hozzátartozik, hogy a cikkben kifogásolt 8617/8867. sz. vonatok csatlakozásának megvalósítása esetén Nagykanizsán, Kaposváron, további kihatásaként Tapolcán, Ukkon, Celldömölkön kellett volna csatlakozásokat megszüntetni! Megítélésünk szerint ez lényegesen nagyobb utastömeget érintene kedvezőtlenül, mint a jelenlegi megoldás. A mellékvonalak egyik jellemző sajátossága, hogy általában két fővonal egy-egy csomópontját kötik össze, egyúttal a térség hivatásforgalmát is kiszolgálják. Ez újabb kötöttségeket von maga után, mert ami kedvező lenne a fővonalról (vagy fővonalra) átszálló utasnak, az kimondottan kedvezőtlen a munkába, vagy onnan hazautazóknak! A kötöttségek ellenére amikor ésszerű lehetőség van, a fővonal is alkalmazkodik a mellékvonalhoz, pl. Siófokon a 8721. sz. vonat menetrendje változott meg azért, hogy a 38326. sz. vonattól csatlakozást biztosítsunk. A 8706. sz. vonat a 37. sz. vonal kiszolgálása, a 38911. sz. vonathoz biztosítandó csatlakozás miatt közlekedik meghosszabbított viszonylatban. Nem igaz, hogy az utasok, kollegáink véleményét nem vesszük figyelembe. Ahol erre lehetőség van, feltétlenül megvalósítjuk a kedvezőbb utazás lehetőségét — sőt, segítséget jelentenek munkánkban ezek az észrevételek. A menetrend változás után érkezett észrevételek alapján tervezünk újabb, kisebb korrekciókat (a 8706 sz. vonat vasárnapi közlekedtetése, a mellékvonalakon esetleg újabb vonat forgalomba helyezése). Arról nem ír a „MŰK 340. szám alatt nyivántartott tagja”, hogy Somogy megye jelentős részének javult az összeköttetése Budapest-Dombóvár- Kaposvár-Gyékényes viszonylatban úgy a főváros, mint Horvátország felé. A Dunántúl közlekedését kis mértékben sikerült fejleszteni az InterCity forgalom beindításával Budapest-Pécs viszonylatban. Szűkös forrásainkat megfontoltan beosztva kisebb pályafelújításokat sikerült megoldani (Bp. Déli pályaudvar — Bp. Kelenföld — Budafok-AI- berfalva állomásközökben), szerény mértékű további felújítás várható még ebben az évben a rendkívül leromlott állapotú budapesti kivezető szakaszon. Itt kell megemlíteni, hogy a bérköltség nem befolyásolja a fenntartásra fordítható keretet. (A cikkben említett jövedelem erős túlzás, bár sokan örülnénk, ha annyi lenne!) Végül egy gondolat az emlegetett területen dolgozó diplomás munkatársainkról. Többségük igen kemény végrehajtó szolgálati munka mellett, az ott már megszerzett gyakorlatát, tapasztalatait továbbfejlesztve szerezte meg diplomáját (illetve diplomáit!). Valamennyien szakirányú műszaki diplomával rendelkeznek. Ez talán nem szégyen... Az sem, hogy többségük 30 év feletti szolgálati idővel rendelkezik a MÁV-nál. Talán Gelencsér Jánosnak is rendelkezésére állt ez a lehetőség. (Az is, hogy utóbbi szolgálati helyéről - Székesfehérvár - kisebb-nagyobb fegyelmezetlenségei miatt ne kellett volna távoznia!) Valovics István főosztályvezető MÁV Rt Vezérigazgatóság forgalmi főosztály Cserepespuszta be van kötve... A rossz állapotú út nem a mi asztalunk A pénzemet! Az 1992. évi adóbevallásom szerint 6868 forint adótúlfizetésem van, melyet azóta szeretnék az APEH-től visszakapni. Tavaly egész évben türelmesen vártam, de mivel nem érkezett meg, más viszont már megkapta a visszatérítést, személyesen mentem be az APEH-hez érdeklődni. Azt mondták, a pénzt tavaly márciusban felvettem, de megjegyezték: lehet, hogy Budapesten van a hiba (?). Tudakozványt állítottak ki és azt tanácsolták, havonta érdeklődjek. Vidéken lakom, az utazás és a telefonálás nem kis pénzbe kerül. Nem értem, miért nem ők értesítenek a vizsgálat eredményéről. Szeretném végre megkapni, ami megjár. Wágner Jánosné Kutas, Szelő u. 32. A Somogyi Hírlap június 17-i számában Úttalan utak a megyehatáron című cikkükre szeretnék válaszolni, bár az nem igazgatóságunkra vonatkozik. Sajnálatos módon a cikk nem közli, hogy ki az út tulajdonosa — kezelője —, és meglátásunk szerint ilyenkor az olvasók nagy többsége a közúti igazgatóságra gondol. Közölnöm kell, hogy Attala felől, a Tolna-So- mogy megye határtól Cserepespusztáig tartó mintegy 3 kilométer hosszú, nagyon rossz állapotban levő útszakasz nincs és nem is volt a Kaposvári Közúti Igazgatóság kezelésében. Ennek ellenére Cserepespuszta be van kötve az országos úthálózatba észak felől Gölle-lnám- pusztától a 651144. számú, 3220 folyóméter hosszú cserepespusztai bekötőúttal. A busz ezen az úton bejár a községbe, és egy kiépített buszforduló után visszamegy Gölle vagy Nak irányába. Jaczó Győző, a Kaposvári Közúti Igazgatóság igazgatója Pofon és puszi Egy kis pofont és két gyengéd puszit kapott egy kisfiú, amikor édeseanyjától elvált az utcasarkon, miközben biciklivel közlekedett. Nem tudni miért kapta a pofont, talán figyelmetlenül akart idő előtt átmenni a gyalogátkelőhelyen, és édesanyja így akarta figyelmeztetni, hogy ezután óvatosabb legyen. Arra már gondolni sem merek, hogy puszi előtt mindig kap egy kis „legyintést”. Az már joggal nyugtázható korrektnek, hogy a pofon után két puszival illette anyukája. Bár nem tudni, hogy ez-e a jobbik módszer, amikor komolyan vesszük a feddést. Forró Józsefné Államkötvény 1997/J Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg levonható az adóalapból. ________Államkötvény 1997/J________ A befektetők 1994. július 18. és július 22. között vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. július 8-án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (101%) +0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A maximális vételár az értékesítés ideje alatt naponta a következő: 101,56%; 101,63%; 101,70%; 101,77%; 101,84%. így a vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. június 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 19V4. december 24. 1996. június 24. 1995. június 24. 1996. december 24. 1995. december 24. 1997. június 24. Forgalmazó és kifizetőhely: MNB Somogy Megyei Igazgatósága: Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. & £• % Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ___________Adócsökkentő___________ A z Államkötvény 1997/J megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampapírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. __________Állami garancia__________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. T OU I5SZOHOS lî 1 / T ONS A ( *