Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-15 / 165. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VÉLEMÉNYEK 1994. július 15., péntek Dűlőre vitt dűlőutak Nagyon aktuális témát fe­szeget a Somogyi Hírlap jú­nius 15-i száma, mert bár sokan még igazából nem szembesültek a problémá­val, de a mostani kárpótlási földterületek kialakításának egyik leglényegesebb kel­léke a dűló'út, mely minden ingatlanrészhez kell, hogy vezessen. Sajnos, az új tulajdonosok még ma is sokan tájékozatla­nok ez ügyben, ezért nem for­szírozták ezek kialakítását. Tu­domásul vették, hogy a magán- területből kell létrehozni, s azt gondolták, majd ők meg tudják oldani. A dolognak azonban nem egy komoly jogi problé­mája van, mértaniig valaki a tu­lajdonostársak közül meg nem gondolja magát és el nem zárja a területén átvezető utat, nincs baj. De mi van akkor, ha ez megtörténik? A törvény hatal­mával ugyan jobb belátásra le­het kényszeríteni, de ebből az okból sok ezer perpatvar kelet­kezhet. A másik jogi probléma, hogy ugyan a törvény a beépíthető­séget még engedi, de az épí­tési törvény külön helyrajzi számmal rendelkező, bejegy­zett úthoz köti az építési enge­délyt. Tehát ahol elmaradtak az utak hivatalos kijelölései, ott a tulajdonosoknak — hogy a dol­got jogilag rendezzék — ko­moly összeget kell kifizetniük ezért, ha csak nem születik utó­lag egy rendelkezés, amely megnyugtatóan rendezi ezt a problémát. Azzal nem lehet egyetérteni, hogy a települése­ken több bizottság is működik és sok a joghézag. Tudni kell, hogy e bizottságokat az ön- kormányzatok hozták létre, és nekik kötelességük lett volna felügyelni és koordinálni a mű­ködésüket — éppen az utak ki­alakításában is —, mégpedig ésszerűen és mindenki érdekét figyelembe véve. Sajnos, ezek a dolgok sok helyen elmaradtak, így sok a zárt terület. De jelentős számú az a terület is, melyet főútvona­lakról lehet csak megközelíteni, így kikényszerítik a mezőgaz­dasági gépeket, netán lovasfo­gatokat a nagy forgalmú utakra, s ez nagy veszélyforrás lehet. Az önkormányzatoknak ez ügyben jelentős a felelősségük, mint ahogyan felelősség terheli a kárpótlási hivatalt is, amiért az árverezések során az elár­verezett területekből nem alakí­totta ki arányosan az utakat. Felelősség terheli a földhivata­lokat is, hiszen elfogadták — és még ma is elfogadják — a kár­pótlási hivataltól a határozato­kat, valamint a földrendező bi­zottságoktól a tervezeteket úgy, hogy nem figyeltek az el­zárt területekre. E téren törvé­nyi mulasztás van, mert meg­osztani területeket csak úgy le­het, hogy oda utat is ki kell ala­kítani. Még nem késő e mulasztást pótolni. Az önkormányzatoknak helyben kellene rendezni az utak kérdését, a földhivatalok­nak pedig díjtalanul bejegyezni azokat. A tulajdonos vétlen ez ügyben, mert nem tehet arról, hogy egy törvényt így hajtottak végre. Sokakban felmerül a gyanú a földkiadások elhúzódása miatt, hogy esetleg szándékosság is lehet a dolgok mögött. Ha egy földkiadó bizottságnak egy év nem elég ahhoz, hogy a meg­osztási vázlatot kidolgozza és az illetékes földhivatalnak át­adja, az valóban gyanús lehet. Gyanús az is, hogy amikor szóba kerül a földterületek tu­lajdonba adásának elhúzó­dása, akkor az illetékes hivatal azzal érvel: nem győzik. Ugyanakkor kft-ben ugyanazok a munkatársak másik fizetésért győznék! A kárpótlási törvény olyan, hogy — mint a fent emlí­tett téma is bizonyítja lehet így is, úgy is végrehajtani. Min­denki (?) érdeke, hogy jól le­gyen végrehajtva. Ezért a kár­pótlási hivatal, a földhivatal és az önkormányzatok felelősek elsősorban. Bakos Sándor Balatonszabadij Rákóczi u. 29. Tiszta Balatont! Érdeklődni szeretnék, hogy kinek a feladata lenne az elpusztult, „oszló-foszló halak” eltakarítása a Bala­tonból? A rádióból, televí­zióból, sajtóból értesülök, hogy különböző bizottsá­gok foglalkoznak a Balaton megmentésével. Hogyan akarunk felzár­kózni az európai, nálunk műveltebb országokhoz, ha még a kosztól és a szennytől ragadunk? Sajnos, csak az árainkban tudunk emel­kedni. Pár kilométerre a parttól csak a negatív hatá­sokat érzem, például rosz- szabb bolti ellátást, várositól lényegesen magasabb ára­kat. Nem mindenki tud nya­raltatni, így csak a tömeg, a rosszabb, lassúbb közleke­dés marad a többségnek. Hiába várjuk a csodát, a gazdag vendégeket, ha nem teszünk rendet. Szeretném tisztának látni a Balatont, hogy ne utál- kozva menjünk a vízbe. Remélem nem sértettem meg senkit, de én ilyennek látom az idei szezont. Köszönet előre is azok­nak, akik intézkednek, joguk és feladatuk e hiányosságok felszámolása. Molnár Ilona Ordacsehi, Széchenyi u. 8. Balatoni halhullas légi megfigyeléssel Balatoni hallesen címmel június 4-i lapunkban jelent meg tudósítás. A For-Life helikopteren levő megfigyelő bizottság két­száz-háromszáz méteres magasságból kevés elhullást észlelt. Ezzel a megfigyelés­sel kapcsolatban volna egy javaslatom, melyet szíves­kedjenek az észlelőknek eljut­tatni. Ha a megfigyelést a bizott­ság hatszáz-nyolcszáz méter magasságból végezte volna, akkor az általuk észlelt mennyiséget sem vettek volna észre. Napi mozgásunk alapján körülbelül 3-4 hét óta tömeges halpusztulást észle­lünk, főleg keszeg-garda faj­tából a badacsonyTbélatelepi vonal környékén. Állításomat alátámaszthatja a bélatelepi strand alkalmazottja, aki na­ponta többször kénytelen el­távolítani a kisodródott halte­temeket. Horgásztársaim is többször jelezték a nagyobb mennyiségű halpusztulást. Bogdán László nyugdíjas vízirendőr Fonyód, Bolyai u. 15. Menetrendtelenség A tömegközlekedési vállalatok menetrendcseréjének időszakát éljük. A MÁV május 29-ével, a Tömegközleke­dési Rt július 14-ével adta ki új menetrendjét. A módosí­tások vannak akiket kedvezően, de akadnak olyanok is, akiket kedvezőtlenül érintenek. A változás okait természe­tesen meg lehet magyarázni takarékossággal, gazdasá­gossággal, ésszerűséggel. E rovat adta lehetőséget szeretném kihasználni an­nak megkérdezésére, vajon a Tömegközlekedési Rt mi­ért nem veszi figyelembe a MÁV menetrendjét? Szemé­lyes érdeklődésemkor erre nem kaptam elfogadható vá­laszt. Megkérdezték, miért nem akkor tettem szóvá ész­revételemet, amikor közvé­leménykutatást tartottak? Tisztelettel érdeklődnék: ez az állítólagos közvéle­ménykutatás milyen körben zajlott, mert környezetem­ben senki nem tud róla. Problémám — és nem­csak nekem; úgy gondolom, sok utastársam nevében be­szélhetek — a következő: az utolsó vonat Budapestről Dombóvár felől 22.30-kor érkezett az előző ciklusban, most 22.33-kor. A Tömeg- közlekedési Rt utolsó bu­szait 22.35-kor indította, ez az időpont a menetrend mó­dosítása után sem változott. Az 5, illetve jelenleg 2 perc „átszállási” idő — pontos ér­kezés esetén is — elég rövid még akkor is, ha nem esik eső, nem fagyott a járda. Na de esőben, csúszós úton? A vonat minimális késése ese­tén, mely — belátható — könnyen előfordulhat, a busz nem vár egy pillanatot sem. így az utasok drága összvo- nalas bérlettel a zsebükben kutyagolhatnak a város má­sik véqébe, esetleg fizethetik a taxit. Menet közben pedig el­gondolkodhatnak azokon a szlogeneken, amelyekkel a Tömegközlekedési Rt ajánl ja magát a „kedves utasok” figyelmébe. Az ésszerűség azt mov datja velem, hogy tolerancia a Tömegközlekedési Rt-től várható, mivel a MÁV a „la- gyobbik testvér”; nagy távol­ságon, helyközi forgalnat bonyolít le, és már máus 29-én kiadta új menetreid- jét. Miért nem lehet a ;ét közlekedési vállalat merst- rendjét úgy összeegyezteni, hogy az utolsó beérkező ’o- natot bevárják a jeleœg 22.35-kor induló buszck? Úgy gondolom, kis jóinduat- tal ez megoldható lenne. Kaiser Gyógy Kaposvár, Arany J. u. C-5. Államkötvény 1997/J HOF áf Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mind­azoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg le­vonható az adóalapból. ________Államkötvény 1997/J________ A befektetők 1994. július 18. és július 22. kö­zött vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. július 8-án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (101%) +0,2 száza­lékponttal és az aukció értéknapjától fel­halmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A maximális vételár az értékesítés ideje alatt naponta a következő: 101,56%; 101,63%; 101,70%; 101,77%; 101,84%. így a vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, mely­nek alapja 30, 90 és 180 napos diszkont kincs­tárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. június 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1994. december 24. 1996. június 24. 1995. június 24. 1996. december 24. 1995. december 24. 1997. június 24. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ___________Adócsőkké ntő___________ A z Államkötvény 1997/J megvásárlására for­dított összeg véglegesen levonható az adóa­lapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adóked­vezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampa­pírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. ___________Állami garancia___________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó és kifizetőhely: MNB Somogy Megyei Igazgatósága: Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. I» A TÖBBSZÖRÖS BIZ TONS A. ( m

Next

/
Oldalképek
Tartalom