Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-15 / 165. szám
1994. július 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Zenepodeszt a városközpontban Barcson a közelmúltban átadott OTP székház előtti dísztéren zenepodeszt és szökőkút készül. A kivitelezést a Dráva-Modul Gmk végzi és négymillió forintba kerül. Munkanélküliek Drávaszentesfen A több mint 350 lelkes Drá- vaszentesen is egyre több a munkanélküli. Közülük 15-en már kikerültek a munkanélküli-járadékosok köréből. Nekik csak az önkormányzat által biztosított jövedelempótló támogatás jár. Játszótér Nagymartonban Közösségi összefogással játszótér épül az egykori iskola helyén a 200 lelkes Csur- gónagymartonban. Bíznak a gyereklétszám emelkedésében; egy kézilabda-pálya kialakítását is tervezik. Tájékoztató Csurgóról Információs kiadvány megjelentetésén dolgozik Csurgó képviselő-testületének kulturális és közoktatási bizottsága. A költségvetésben biztosított pénzügyi fedezetet a Somogy Megyei Vállalkozói Központ és a vállalkozók támogatása egészíti ki. A város és környékének természeti és kulturális értékeinek bemutatásán kívül tájékoztat a szolgáltatásokról is. A déli szomszédokra gondolva horvát nyelvű összefoglalót is tartalmaz. Nyelvóra Franciaországban 45-en utaztak 10-én a franciaországi Aumale-ba, Csurgó testvérvárosába, az évről-évre ismétlődő kölcsönös cserelátogatások keretében. 20 francia nyelvet tanuló református gimnazista számára kiváló nyelvgyakorlási lehetőséget biztosít a kinti egy hét. Kakasütés a TV 2-n Lapunk is beszámolt annak idején a csurgónagymartoni kakasütés ellen tiltakozó francia filmsztár Brigitte Bardot leveléről, s az azt követő vitáról. Erről ma este a TV 2-n a Megáll az ész című műsorban láthatunk filmet 22 órakor. Korszerűsítik a fűtést A Felső-Csurgói Rákóczi általános iskolában a nyáron korszerűsítik az elavult fűtési rendszert. Az önkormányzati pályázatot a Termoszervit Kft nyerte el 5,6 millió forintos pályázatával. A kivitelező Uniferro melegvizes kazánnal és kiegészítő berendezéseivel látja el a rendszert. Az önkormányzat négy év alatt fizeti ki a költségeket. A gyerekeknek ősszel már az új fűtés adja a meleget. Tető a szuloki iskolán A tervek szerint a tanévnyitóra fejeződik be a szuloki általános iskola felújítása. Az emeleti részen tantermek sora és tanári szoba kapott helyet, a földszinten pedig tornaszobát alakítottak ki. Jelenleg az épület tetőszerkezetének cseréjén, kiépítésén dolgoznak. A felújításra 10 millió forintot költött azt önkormányzat Fotó: Kovács Tibor Otthonra talál(t) a festő hagyatéka Varga Hajdú emlékszoba Barcson Százegy alkotás a múzeumban — Az önkormányzat vette meg 400 ezer forintért Varga Hajdú Istvánnak, aki festő és grafikus volt Barcs, a szülővárosa még adósa volt emlékének megörökítésével. A szülői ház berendezési tárgyait a Dráva múzeumnak ajándékozta, ide kerültek személyes tárgyai, levelei, és korábbi alkotásai közül is néhány. A héten 101 munkáját hozták el a múzeumba. Az intézet művészetet szerető dolgozói boldogan vették át az életművet. Varga Hajdú István művészi hagyatéka 1418 képből áll. Ezeket 1945-81. között készítette. A hagyaték egy részét Varga Hajdú Eszter, a festő lánya ajánlotta fel megvételre a városnak, Varga Hajdú emlékszoba kialakításához. A polgármesteri hivatal szakértői véleményt kért, s a döntést követően megvásárolta a 101 alkotást majdnem 400 ezer forintért. Az egész „életmű” értéke viszont meghaladja a 3 millió forintot. Olcsón jutottak hozzá a hagyaték egy részéhez, mert az alkotások nem kerültek be a műkereskedelembe. Orzsi Zoltán, múzeumigazgató mondta: — Az életmű a szülőváros múzeumát gazdagítja. Megkezdtük a leltározást, az előkészítő munkákat. Születésének 75. évfordulójára szeretnénk kialakítani a Varga Hajdú emlékszobát, személyes tárgyakkal kiegészítve. A képek egy részét itt állítjuk ki, másik felét Barcs testvérvárosaiban kívánjuk bemutatni — vándor-tárlat keretében. G. A. Lesz-e valaha falusi turizmus a Dráva-parton? Bemutató In kén: Vízvár kihasználatlan értékei Csávázott gumók A burgonya a kisgazdaságok növénye lesz A Dráva-part festői szépségű környezetében fekszik Vízvár. Régi a település, és a határsáv miatt különleges volt a helyzete: szinte teljesen el volt zárva a külvilágtól. AzAZ elmúlt négy év alatt utak épültek, bővítették a közműhálózatot, új középületek épültek, a régieket pedig felújították. Vezetik a gázt és egy új szeméttelepet is építenek. A Bélavárral és Heresznyé- vel közös intézmények fenntartása azonban gond. Az is, — Konzervborsós reményeink szertefoszlottak — mondta Vass Lajos, a lakócsai Drá- vamenti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Az értékesítésre tervezett hektáronkénti átlag 40 mázsa helyett 28 mázsa lett. A nyolcmillió 600 ezer forintos árbevétellel szemben csak hatmillió 851 ezer forint jött be. — Árpát 114 hektáron termeltünk: a várt 40 mázsa hehogy a vagyonosztozkodás még most sincs lezárva. Több intézmény kezelői joga az ön- kormányzaté, a tulajdon viszont nem. A községben kevés a fiatal, azért mennek el, mert nincs a környéken munkalehetőség. Egy ilyen szép folyóparti területen miért nem aknázzák ki az ebben rejlő lehetőségeket? Sokan fordulnak itt meg, a pihenni vágyók, a természet szerelmesei. Aki egyszer eljött biztosan lyett 34 lett hektáronként. Az őszi árpa egységára mázsánként 700 forint. Az időjárás kedvezőtlen hatása az őszi búza termését is jelentősen befolyásolja. A múlt hét végén kezdtük meg ennek betakarítását, és még tíz munkanap kell a befejezéshez. Szerintem az árpához hasonló átlag várható. Bíztató viszont, hogy a vetőmag fogására visszatartott búza már raktárban van. visszatér, mégsem alakult ki igazi turizmus. Érdeklődő lenne csak pénz kellene, hogy egy strand épüljön zuhanyzókkal, parkosítással. Az ön- kormányzatnak erre nincs pénze. Egy amerikai-magyar vállalkozás segítene a gondokon. Megállapodás azonban még nem született. Vízvár tehát továbbra is éli a maga álma hétköznapjait várva, hogy valaki felfedezze értékeit. A többi növény is sínylődik: napraforgó 300 hektáron, kukorica 800-on, szója száz hektáron —. Ha tartósan marad a száraz idő, akkor a növény- termesztés nem tudja teljesíteni amit várnak tőle. Az elnök azt mondta: — A hitünket még nem vesztettük tel, bízunk abban, hogy már az idén megteremthetjük a jövő évi gazdálkodás alapjait. Gamos Adrienn A burgonya mind inkább a vállalkozók, a kis- és középparaszti birtokok növénye lesz. A tulajdonviszonyok változásával fokozatosan kiszorul a nagyüzemekből. A hagyományosan jelentős burgonyatermelő Somogybán ma már egyre kevesebb az olyan szövetkezet, mint az inkei, ahol változatlanul fő növény maradt a burgonya; mintegy kétszáz hektáron termelik a nagy gondosságot igénylő vetőgumókat és az étkezési burgonyát. Új feladat elé került az átalakulással az egész termeléstechnológia és növényvédelmi rendszer. Tegnap, tizenhárom növényvédőszereket gyártó céget hívott meg Inkére, a helyi szövetkezet és a megyei növényegészségügyi állomás, hogy a 2-20 hektáron burgonyát termelő gazdák a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható információkat szerezhessenek. Az eszmecserén, ahol házigazdaként Horváth József, inkei elnök és Tóth István a megyei növényvédő állomás igazgatója köszöntötte és tájékoztatta a nagyszámú érdeklődőt, szóba került a burgonyatermelés minden lényeges növényvédelmi problémája. A részvevők a szabadföldi bemutató során a gyakorlatban ismerhették meg a különböző készítmények hatásosságát, választhattak, hogy saját körülményeinek (és pénztárcájának) megfelelően melyik lehet a legcélravezetőbb. Szenzációnak számított a Bayer Hungária Kft Gaucso nevű készítménye, melyet hazánkban először, miniszteri engedéllyel, itt mutattak be. Ez a csávázószer úgymond az ültetéstől kezdve védi a növényt nemcsak a talajlakó kártevők, hanem a levéltet- vek, sőt a burgonyabogarak első és második nemzedéke ellen is. Nemcsak szerekről szerezhettek tapasztalatokat a résztvevők, hanem megismerhették alkalmazásuk technológiáját és természetesen a termelési folyamatokhoz szükséges eszközöket is. (Vörös) Jakab Edit Aszályos az év Lakácsán „A sütésnél mindig ott vagyok” A jó kenyér titka Ha finom kenyeret szeretne enni, térjen be Kiss Ferenchez — mondták Darányban. A mindennapi orrcsiklandozó illata is becsalt az üzletbe. — Vége a műszaknak, kicsit pihenek — mondta a pékmester. — Este tízkor kelek, és négy óra körül teszem le a lapátot. Ezután hordjuk ki a termékeket a faluba két helyre, a drávatamási szociális otthonba, valamint a barcsi üzletek felébe... Reggel kilenckor fekszem le. Igazából egész évben nincs megállás. Kiss Ferenc korábban édesapjával együtt Barcson készítette a péksüteményeket. Üzletüket kisajátították, és 1981-től bérelték a darányi pékséget, néhány éve pedig megvásárolták azt. Fárasztó, hosszadalmas munka volt a kenyérsütés. Ma korszerű körülmények között dolgoznak; nagyüzemi eljárással készül a kenyér: két dagasztógépük van, és szeretnének még egy kemencét. A rendszer napi két mázsa kenyér, több mint ötszáz kalács, kifli, zsemle gyártására képes. Amikor a sütés titkáról kérdeztem, Kiss Ferenc ezt felelte: — Jó kenyér az, amelyik egy hétig ehető — mondta Kiss Ferenc. — Szükséges ehhez a minőségi gabona, a liszt kiválasztása, dagasztás és a kemence megfelelő hevítése. A sütésnél mindig ott vagyok. Amikor édesapám meghalt, akkor éreztem igazán, hogy mennyire magamra maradtam tőle tanultam ugyanis mindent, mesternek tekintettem. A fiam is pék, vagyis az alma nem esett messze a fájától... Csak éppen nem a szakmáját gyakorolja. G. A. — Igazából egész évben nincs megállás... A barcsiak az Isztrián A barcsiak többsége idén is az Isztriát választotta nyaralása céljául. Júniusban és júliusban eddig 40 egyéni utas pihent az Isztrián, heten pedig Tunéziába mentek. A belföldi utak közül még mindig a Balaton a legkedveltett. Bár egyénileg sokan keresik fel- Szán- tódpusztát. Véradónap Szentgyörgyön Véradónapot szerveztek Homokszentgyörgyön és Barcson a Fűrészipari és Parkettagyártó Kft-nél. Homokszentgyörgyön a húsz személy nyolc liter vért adott. Barcson negyvenötén jelentkeztek, és negyvenegyen adtak összesen 16,4 liter vért. Tegnap az üzemben ismét szerveztek véradónapot. t
