Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-13 / 163. szám

1994. július 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Somogybán mindent javítani kellene Beteg és öreg a szociális intézményrendszer Somogyot az idősek ma­gas aránya, a kedvezőtlen kereseti viszonyok, az ala­csony nyugdíjak és a megbe­tegedési, halálozási adatok a szociálisan hátrányos hely­zetű megyék közé sorolják. A nagy intézmé­nyek kora lejárt — A megyei önkormányzat a költségvetésének 29 száza­lékát fordítja a szociális és gyermekvédelmi intézmé­nyek működtetésére — mondta Dudák Lajos, a me­gyei önkormányzat humán- politikai főtanácsosa. — A fej­lesztési kiadások többsége egészségügyi, kórházi célok megvalósítását szolgálja. Somogybán hét megyei, egy városi önkormányzati, egy egyházi szociális otthon és egy egészségügyi gyer­mekotthon működik. A szociális otthoni helyek száma 1380, a gyermekott­honi 120. A tízezer 60 éven felüli lakosra 192 hely jut. A helyek 67,6 százaléka idősek ellátását szolgálja, az elme­betegeket gondozóké 18, a szakosított intézeteké 9,4 százalék. Kevés a szociális intézeti hely is. Dudák Lajos szerint a meglévő intézmé­nyek bővítése nem indokolt, a nagy méretű, 150-250 ágyas intézmények kora le­járt. Nálunk is a családias jel­legű, kis otthonok .létesítése a cél. — Egyes intézmények ál­lapota katasztrofális — foly­tatta —, hosszútávon esetleg a megszüntetésükkel is szá­molni kell. Ilyenek a berzen- cei faházak vagy drávata- mási fogyatékos részleg. Szomorú tény, hogy nincs a megyének egyetlen, kor­szerű, kifejezetten erre a célra épült szociális intézmé­nye. A szerény fejlesztési le­hetőségek csak arra voltak elegendők, hogy a teljes leé­pülést elkerüljük. Az egész­ségügyi gyermekotthoni ellá­tás feltételrendszere jobb a felnőtt ellátásénál, de a fo­lyamatosan növekvő igé­nyeknek már alig tud megfe­lelni. A tabi gyermekotthon­ban a betegek felnőtté válása miatt át kellett minősíteni azt súlyos fogyatékos felnőtt ott­honi részleggé. A megma­radó egyetlen gyermekotthon — a barcsi — egyre kevésbé képes ellátni az igényeket. Csak toldozták — A szociális törvény elő­írja azokat az ápolást, gon­dozást nyújtó, illetve rehabili­tációs intézményeket, ame­lyeket a megyei önkormány­zatoknak 1997-ig ki kell alakí­tani. Melyek a megyei ön- kormányzat fejlesztési prog­ramjának lényegesebb ele­mei? — Új építéssel száz hely kialakítása indokolt az idős­korúak számára. Ezzel együtt a megyei önkormány­zatnak 530 időseket gondozó helye lenne, amely — a tele­pülési, egyházi és a ma­gánszféra intézményeivel együtt — hosszútávon ele­gendőnek látszik. A fogyaté­kosok ápoló-otthoni rend­szere többszintű, fokozatos átalakítást, profilváltást igé­nyel. A mozgásfogyatékosok többsége — kényszerből — jelenleg az idősek férőhelyeit foglalja. Célszerűen a kál- máncsai intézmény alakít­ható át erre a célra. A látás- fogyatékosok ápolásához még ötven férőhelyre lenne szükség, ami a segesdi ott­honon belül megoldható. Mi lesz a szenve­délybetegekkel? Halaszthatatlan feladat a szenvedélybetegek és haj­léktalanok szakosított ellátá­sának szervezése, mert a csaknem kétszáz antiszociá­lis ápolt a megye időskorúa­kat gondozó otthonaiban van elhelyezve. A legkisebb hátránnyal a Lad-Gyöngyöspusztai intézet profilváltása járna. A rehabili­tációs tevékenység ellátá­sára mindenképpen szükség van egy új pszichiátriai in­tézmény létesítésére, kórházi háttérrel, Kaposvár vagy Nagyatád térségében. Mindez nemcsak jelentős szervezési feladat, hanem komoly anyagi többletterhet is jelent a megyének. A 150 ágyas bővítés hozzávetőleg 400 millió, a meglévő intéz­ményhálózat rekonstrukciója pedig 700 millió forintba ke­rülne. S. Pap Gitta A fő gyógyszer: folyadék és a só Hasmenés a nyár betegsége Rajzok a gyerekosztályra Közel száz rajzot, grafikát adott át Hausz Árpád, a kapos­vári iparművészeti szakközépiskola igazgatója dr. Gimesi Mihály főorvosnak, a Kaposi Mór megyei kórház főigaz­gató-főorvos helyettesének. A két intézmény között létre jött kapcsolat alapján a szakközépiskola vállalta, hogy a gyerekosztályt rajzaikkal teszik otthonosabbá. A kórház az osztály pszichológusának véleménye alapján témákat adott a diákoknak. Jónéhány alkotás már a falra került és a közeljövőben minden darabot elhelyeznek az osztályon. Fotó: Kovács Tibor A változó kor változó ismerete Az orvosi statisztikák ta­núsága szerint a nyári hó­napokban ugrásszerűen megnő a hasmenéses megbetegedések száma. Mivel a kellemetlen kór széklettel terjed, gyakori­ságáért rendszerint a rossz higiénés viszonyok, a nem megfelelő ivóvíz, az élelmi­szerek szakszerűtlen táro­lása a felelős. Megfigyelhető, hogy a fer­tőzés elsőszámú célpontjai a gyerekek, nem ritkán az alig párhetes vagy hónapos apró­ságok. S ilyenkor a szülői ag­godalmak nem is alaptalanok. Jellegzetes tünetek jelzik a bajt: gyakori széklet, görcsös hasfájás, hányinger, hányás. Ezek nyomán a szervezet igen sok folyadékot és sót ve­Jellegzetesen nyári gond a „személyes illat” túltengése: az erős izzadás. Pedig való­jában csak arról van szó, hogy szervezetünk klímabe­rendezése szükség esetén automatikusan dolgozni kezd, hogy a normális 37 fo­kos testhőmérsékletet bizto­sítsa. Szokványos körülmé­nyek között szervezetünk naponta 0,2-0,6 liter — de hajlamtól függően ennél is több — „hűtővizet” választ ki. Nagy melegben, kánikulá­ban de más alkalmakkor is — például megerőltető fizikai munka közben, stressz-hely­szít, ami elsősorban a kicsik­nél könnyen kiszáradást és súlyos anyagcsere-zavart idézhet elő. Esetükben azon­ban a hasmenés más beteg­ségek kisérő tünete is lehet, ezért feltétlenül indokolt az orvosi vizsgálat. Baktériumok, vírusok, pa­raziták egyaránt előidézhetik a fertőzést. Gyógyszeres ke­zelésre azonban általában nincs szükség. Annál inkább a folyadék- és sóveszteség pótlására. Önmagában a ha­gyományos tea-kúra, s főleg a keserű tea itatása nem segít. Folyadékot is, sóoldatot — úgynevezett rehidráló oldatot — is kell a szervezetbe jut­tatni. A tea-főzetet pedig nemcsak meg lehet, hanem meg is kell cukrozni. A glukóz ugyanis elősegíti a nátrium zetekben, lázas állapotban — a testhőmérséklet akara­tunktól függetlenül felszökik. Ilyenkor testünk mintegy kétmillió verejtékmirigye sok­szoros erővel kezd dolgozni; a mikroszkopikus méretű ku­takból bőven árad bőrünk felületére a nedvesség, amely azután gyorsan elpáro­logva hőt von el a szervezet­től. A verejtékmirigyek elosz­lása nem egyenletes: legsű­rűbben a testhajlatokban, a talpon és a tenyéren találha­tók, ezért elsősorban ezeket a testtájakat lepi be a verej­fölszívódását a bélbe, ami csökkenti a víz- és sóveszte­séget. Régen a gyorsabb gyógyulás érdekében alapo­san „kiéheztették” a hasme­néses betegeket. Az orvosi tapasztalatok szerint erre nincs szükség, sőt, inkább az étkezés mielőbbi visszaállí­tása rövidíti meg a lábado­zást. Igaz, ügyelni kell a foko­zatosságra és arra, hogy fe­hérjegazdag legyen az ét­rend. Ma már kaphatók olyan gyógytápszerek, amelyek e követelményeknek megfelel­nek. Ha pedig a beteg anyate­jes kisbaba, a hasmenés ideje alatt is feltétlenül folytatni kell a szoptatást, mert az anyatej tápanyagaira ebben a perió­dusban van leginkább szük­sége a csecsemőnek. Ferenczy Europress tók. Ez a testnedv önmagá­ban szagtalan, az átható illat akkor keletkezik, amikor a bőrbaktériumok elbontják anyagát. A verejtékmirigyek műkö­désének „felfüggesztésére” nincsenek eszközei az orvos- tudománynak, s ha volnának, sem lehetne alkalmazni a szervezet komoly károso­dása nélkül. Ám a „túlterme­lési válság” és annak utóha­tásai többféle módon is csök­kenthetők. Minthogy az erős fűszerek érzékelhetően fokozzák a ve­rejtékmirigyek működését, a Az ország 50 kórházában és szakrendelőjében fordul­hatnak orvoshoz a változó kor küszöbére érkező nők. A hazai menopauza ambu­lanciák teljeskörű funkciót lát­nak el. Elvégzik a legfontosabb nőgyógyászati- és laborvizsgá­latokat, méréseket, rizikófaktor analízist készítenek. Ezek alapján biztosítják a szükséges kezelést, és rendszeres szűrő- és kontrollvizsgálatot végez­nek. A 45-55 év közötti euró­pai nők 86 százaléka szenved különböző mértékben a meno­pauza jól ismert tüneteitől, így többek között a hőhullámoktól, alvászavaroktól, depressziótól és fáradtságtól. A menopauza 51 százalékukat súlyosan, 33 százalékukat mérsékelten, 16 százalékukat pedig enyhén érinti. Ugyanakkor meglepő, amint egy nemrég Angliában készített felmérés is igazolja, hogy a menopauza okát vi­szonylag kevesen ismerik. A megkérdezett 100 nő alig fele tudta, hogy problémáinak gyö­kere a szervezet hormonterme­lésnek csökkenéséből ered. A menopauza tüneteinek kezelé­sére 25 százalékuk a hormon- pótlást, 14 százalékuk pedig vi­taminok szedését tartotta a legmegfelelőbb kezelésnek. A nedvkiválasztás önmagában a fűszer nélküli ételek fo­gyasztásával is csökkent­hető. A fűszerekhez hasonló a hatása a teának, a kávénak és általában minden alkohol- tartalmú italnak — ezektől tehát az izzadékonyaknak szintén ajánlatos tartózkod­niuk. Ma már gyógyszertárak­ban kaphatók olyan (csersa­vat, magnézium- vagy alumi- niumsókat tartalmazó) speci­ális szerek, amelyeknek ha­tására összeszűkülnek a ve­rejtékmirigyek kivezető csa­tornái, használatukkal hasonló amerikai felmérések szerint a 45-55 év közötti női lakosság 51 százaléka kap ösztogén (hormon) pótlást. A Ciba Hungária megbízá­sából májusban készített ma­gyarországi felmérés sok szempontból megerősíti a nemzetközileg kialakult képet. A Budapesten, Győrben és Debrecenben az érintett nők, il­letve a kezelő orvosok körében végzett megkérdezés szerint az elmúlt egy év során az ér­deklődés előterébe került a menopauza témája. A nők in­kább átvészelendő állapotnak, mintsem betegségnek tekintik, de bizonyos idő után megpró­bálnak orvosi megoldást ke­resni problémáikra. Sokan a megfelelő életmódtól és a mozgástól remélnek enyhülést, mások gyógyhatású készítmé­nyekkel, nyugtátokkal próbál­koznak. Az elmúlt évben a leg­nagyobb mértékben mégis az egyenletes hormonpótlást biz­tosító szerek, különösen a ta­pasz iránt nőtt az érdeklődés. A hormonpótló tapaszt haszná­lók válaszai szerint panaszaik — elsősorban a pontosan személyre szabható adagolás­nak köszönhetően — jelentős mértékben enyhültek, sőt a leg­több esetben teljesen meg is szűntek. ugyancsak jelentősen mér­sékelhető a verejtékezés. A kellemetlen szag-hatás ellen természetesen a bőrfe­lület naponkénti többszöri le- zuhanyozásával, lemosásá­val védekezhetünk leghaté­konyabban. Nagyon fontos, hogy mel­lőzzük a szintetikus anya­gokból készült alsónemük használatát, ezek ugyanis nem tudják az izzadságot fel­szívni — szemben például a gyapotból, gyapjúból, lenből vagy selyemből készült hol­mikkal. Ferenczy Europress Üzemel a PÉT Debrecenben Az első klinikai vizsgálatok is megtörténtek azzal a pozit­ron-emissziós tomográf (PÉT) kamerával, amelyet ez év januárjában helyeztek üzembe Debrecenben, a Ma­gyar Tudományos Akadémai Atommagkutató Intézetében. A Debreceni Orvostudományi Egyetem által működtetett, Közép-Kelet-Európában ez idáig egyedülálló berendezés a vizsgált betegek szerveinek funkcionális állapotáról, anyagcseréjéről szolgáltat há­romdimenziós képet. Július 7-éig összesen 37 személy — többségükben agyi panaszok­kal kezelt betegek — vizsgála­tát végezték el a berendezés­sel. A jövőben a PÉT nem csupán az agy, hanem a test bármely részén előforduló tu­morok vizsgálatára is szolgál majd. Támadott a kullancs A legtöbb kullancs — állítja dr. Harkay László, a tisztior­vosi szolgálat főorvosa — Somogybán és Zalában van. Ez a két megye az ország leg­veszélyeztetettebb része. Má­jusig havonta átlagosan 6-8 megbetegedés volt. Dr. Ba­umgartner Istvántól, a megyei kórház osztályvezető főorvo­sától származik az értesülés, hogy a fertőző osztályon jelen­leg kilenc felnőtt beteget gon­doznak, akik fertőző agyhár­tyagyulladás tüneteivel kerül­tek be. A betegek legtöbbjéről később kiderül, hogy Lyme-kórban szenvednek. A kullancscsípés veszélyének elsősorban az erdőn és a me­zőn dolgozók vannak kitéve. A főorvos állítja: a fertőzés megelőzhető, hiszen oltást mindenki kérhet háziorvosá­tól. Termékoltalmi rendszer Július 1-jétől a szellemi tu­lajdon legmagasabb rendű védelme lépett életbe Ma­gyarországon is, ami a gyógy­szergyártásban a fejlett or­szágokhoz hasonlóan a ter­mékszabadalmi rendszer meghonosodását jelenti. Lé­nyege, hogy a szabadalmak­kal védett új anyagokat, mole­kulákat a szabadalmas enge­délye nélkül a magyar gyógy­szergyárak még akkor sem gyárthatják és forgalmazhat­ják, ha a hatóanyag, vagy a vegyület előállítására új, füg­getlen gyártó eljárással ren­delkeznének. A gyógyszertárak nem hoznak pénzt Állami Vagyonügynökség nem ragaszkodik ahhoz, hogy a továbbiakban a gyógyszertárakat állami tu­lajdonként egységesen pri­vatizálja. Ezt Szabó Tamás privatizációs miniszter fej­tette ki az önkormányzati el­nökök és képviselők megbe­szélésén. Az a fontos, hogy a patikusok a lehető legha­marabb tulajdonosai lehes­senek az általuk igazgatott intézményeknek. Az Állami Vagyonügynökségnek egyébként is a privatizációs folyamatból alig származna készpénz-bevétele. Dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a patikák privatizációjával kapcsolatos megoldást a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság közötti jogértelmezési vita tovább nehezíti. így elképzelhető, hogy a problémát egy új tör­vény megalkotásával kell majd megoldani. Mit tehetünk a túlzott izzadás ellen? Ha kétmilliós verejtékmirigy dolgozni kezd... t

Next

/
Oldalképek
Tartalom