Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-13 / 163. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. július 13., szerda Lambériát gyártanak Olasz lambériagyártó gépet helyeztek üzembe nemrég a kaposvári Alfa ’92 faipari kft-nél. A hajópailók, szegélylécek mellett a jövőben a nyílászárók valamennyi eleme már ezen a gépen készül Fotó: Lang Róbert Tőzsdézzen okosabban Tanácsok kisbefektetőknek, a részvénypiac újoncainak Négymillió liter tejet vesz át a két nagy havonta Az idén több tejet ad a háztáji magántehén Kárpótlási jegyek forgalma A Budapesti Értéktőzsdén, a kárpótlási jegyek piacán a múlt héten 191 üzletkötésben 143,67 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a brókercégek. így a forgalom az előző héthez viszonyítva 35 millió forinttal csökkent. A heti átlagár 555 forint volt. A legtöbb üzletkötést és a legnagyobb forgalmat július 6-án, regisztrálták, ekkor 46 üzletkötésben 48,81 millió forintos forgalmat értek el. A legkevesebb üzletkötés július 7-én történt, szám szerint 34. Készül a magyar pavilon Elkezdődött az Expo '96 magyar pavilonjának alapozása. A kivitelező Vízép Mélyépítő Kft. pályázaton nyerte el a munkálatok elvégzésének jogát. A magyar pavilon alatt nagyméretű pince épül: itt lesz a garázs, valamint a leendő Műszaki Egyetem Építészkarának egy előadóterme és néhány más helyisége is. A tervek szerint a magyar pavilonra ráépül az építészkar épülete, a kupolából az egyetem aulája lesz és a körülötte lévő négy torony tartja majd az egyetem ötszintes épülfetét. A magyar pavilon az ütemterv szerint 1995 szeptemberének végéig készül el. Előkészületek Bábolnán Az idén szeptember 21-24. között ismét megrendezik, immár harmadszor, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat. Az előkészületek már javában folynak, s az érdeklődés alapján arra számítanak, hogy a tavalyinál lényegesen több kiállítója, részvevője lesz a rangos szakmai találkozónak. Ez a fokozott érdeklődés a vezérigazgató szerint kifejezésre juttatja az agrárszakma várakozását az új mezőgazdasági politika iránt, amelytől azt várják, hogy megteremti az ágazat előrelépésének, fejlődésének feltételeit. Százmilliót gázprogramra Területfejlesztési pályázatokra 137 millió forintot ítélt oda az illetékes tárcaközi bizottság abból a 400 milliós keretből, amelyet a tavaly októberi kormánylátogatás után kapott Jász-Nagykun-Szol- nok megye. A döntést elősegítendő a beküldött pályamunkákat előzetesen az e célra alakult Jászkun Regionális Tanács véleményezte. Legnagyobb tételként az infrastruktúra fejlesztésére használható fel 115 millió forint. Az összeg három kistérségi, illetve egy községi gázhálózati program megvalósítását hivatott támogatni. Figyelemkeltő kiállítás Figyelemkeltő kiállítás nyílt Kecskeméten: a házigazda intézmény és a dán Viborg megyei szociális bizottság által közösen rendezett bemutatón ugyanis olyan mozgássérülteket segítő eszközök láthatók, amelyek az egészséges emberek - köztük tervezők, gyártók, vállalkozók - szemléletváltoztatására is alkalmasak. A szeptember végéig megtekinthető kiállításon felvonultatott kollekció szinte minden egyes darabja azt igazolja, hogy időnként parányi, nálunk is megvalósítható ötlettel jelentős mértékben meg lehet könnyíteni a mozgáskorlátozottak hétköznapjait. Végre megélénkült a Budapesti Értéktőzsde: kibővült a részvénykínálat, fellendült a kereslet. Igaz, a vevőkör nagyobb részét továbbra is a külföldi befektetők alkotják, de a korábbinál jóval aktívabbak a hazai befektetők is. Szép számmal vannak tőzsdei veteránok, akik már a 80-as években is vásároltak vállalati kötvényeket: mintegy 80-100 ezer háztartást érint, ha jó kötést csinálnak vagy éppen megégetik magukat... Mind több azonban a tőzsdei újonc, akiknek elkél a jó tanács: ne a saját, hanem más kárán tanuljanak. A legfontosabb szabály: ne üljenek föl a rendkívül magas hozamígéreteknek! Feltétlenül éljenek a gyanúperrel — mert rendszerint van is alapja —, hogy a részvény kibocsátója tőkére akar szert tenni, s abból elsősorban önmaga akar minél nagyobb nyereséget Az ipari és kereskedelmi tárca várományosa, Pál László, 52 éves villamosmérnök. Az Eötvös-díj és a Neumann János-díj kitüntetettje. A Németh-kormány idején ipari államtitkár volt. Az MSZP-s Pál Lászlónak nem lesz könnyű dolga a krízis-helyzetben levő ágazat élén, de tervei, elgondolásai azt mutatják, hogy ennek tudatában készül a miniszteri „startra”. — Szakmai kifejezéssel élve: funkcionális iparpolitikát szeretnék érvényesíteni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak olyan adózási, jogi, külkereskedelmi feltételeket kell teremtenünk — méreteiktől, tulajdonjoguktól függetlenül —, amelyek a jelenleginél jóval nagyobb mozgásteret biztosítanak számukra. A beruházások, a befektetések, a megújulás ösztönzése érdekében például kívánatos a fejlesztések zsebre vágni. Miből táplálkozhatnak a magabiztos hozamígéretek? Talán tudatlanságból, talán a megtévesztés szándékából. Egyik esetben sem érdemes az ígérgetőre rábíznunk a pénzünket. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy a nagy nyereség csábító reményének nehéz ellenállni. Sokan a figyelmeztetések ellenére is csalárd hitelközvetítők kezére bízzák megtakarításaikat, mert óvatosságukat elaltatja a magas kamatok ábrándképe. A másik alapszabály: soha ne tegyünk föl mindent egy lapra. Vagyis mindig többféle ágazat, régió és cég részvényeibe, többféle értékpapírba - részvénybe, kötvénybe és többféle befektetési tárgyba (ingatlanba, ingatlanértéket megtestesítő befektetési jegybe) - invesztáljunk. Két út között választhatunk. Az egyik: tudatosan kiépítünk egy áltaadómentessé tétele csakúgy, mint a külföldiek magyarországi befektetéseinek a mainál hathatósabb támogatása. Úgy vélem, a privatizációban nagyobb súlyt kell adnunk a pótlólagos tőkebehozatalnak, s kisebbet a költségvetés privatizációból származó bevételének. Általában az iparpolitika egészét a fejlesztéseket megalapozó és támogató stratégiává kell alakítani. — A kormányzati „terület- rendezés” nyomán az Ön tárcájához kerül a meghatározóan fontos külkereskedelem. Itt milyen sürgető tennivalókat lát? — Nagyon fontos volna az ország számára, hogy export-piacainkon kedvezőbb közeget teremtsünk áruinknak. Ezért úgy vélem, hogy nyugati relációban meg kell kísérelnünk egy-két ponton módosítani az eddig tárgyalt társulási szerződéseket. Jó néhány olyan szakág van, lünk biztonságosnak tartott va- gyonösszetételt, amit a szaknyelv tárcának vagy portfoliónak nevez. A másik: nem magunk döntünk arról, milyen összetevői legyenek befektetésünknek, hanem kész, előregyártott formában teszünk szert ilyenre. Ha ugyanis befektetési alapokba vagy befektetési intézetek részvényeibe tesszük a pénzünket, lényegében sokféle vállalkozást megtestesítő értékpapírok tulajdonosaivá válunk. Ezt a tőzsdei „játékstílust” sok-sok tapasztalat igazolta már. Segítségével elkerülhetjük a kockázatok halmozását, a nagy bukást. Aki viszont egyetlen ágazatra, régióra vagy egyfajta értékpapírra összpontosítja befektetéseit, annak egy-egy jégeső, ágazati pangás vagy a kamatlábak egyetlen változása elviheti megtakarításait. Bácskai Tamás ahol vám-előnyeink nem elegendőek ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt. Erre csak kedvezőbb vám- és kvótafeltételek mellett van esélyünk. Tény, hogy jelenleg nagyobb vám terheli a fejlett országokból érkező árukat, mint a mi odairányuló exportunkat, de ezt az asszimetriát még növelni kellene. A keleti piacokon pedig minél teljesebben élnünk kell azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a vállalati szintű külkereskedelmi kapcsolatok és az államközi megállapodások nyújtanak. Ezért az érintett országokkal újabb tárgyalásokat kezdeményezünk. Ami pedig magát a „terület-átcsatolást” illeti, hadd jegyezzem meg: amikor négy évvel ezelőtt kitalálták, hogy csak a belkereskedelem tartozzék az ipari minisztériumhoz, már akkor sem értettem a koncepció logikáját. Hiszen abban az időben az értékesí(Folytatás az 1. oldalról) — A tej zsírtartalma a téli és tavaszi időszakhoz képest alig változott — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére Varga Gábor, a Somogy Megyei FM hivatal osztályvezetője. — Az átlagos tejzsírtartalom 3,63 százalék, míg a fehérjearány 3,24 százalék. Somogybán tavaly 75 millió liter tejet termeltek. Ebből a nagyüzemi egy tehénre eső átlag tejhozam 4530 liter, míg a háztáji termelőknél 3840 liter volt. A legfrissebb adatok szerint az első féléves eredmények elérik, sőt kis mértékben meghaladják a tavalyit. Ezt tényt támasztja alá, hogy a — két megyei „nagy” — Classtej Rt és a Drávatej Kft havonta 2,3-2,5 illetve 1,5 millió liter tejet vásárol fel. — A felvásárlási ár a tej minőségétől függ. A magángazdák általában fizikai tisztaság alapján számolják el a leadott tejet. így a megváltozott fizetési és felvásárlási feltételektől függően kapják járandóságu(Folytatás az 1. oldalról) A MOSZ úgy véli, hogy az említett rendelet ellenkezik az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel. A jogszabály szerint ugyanis a búza garantált ára és a termelési kvóta a szezonév első napján lép hatályba. Étkezési búza esetében a szezonév a betakarítást megelőző év október 15-én kezdődik. A garantált árnak tehát ebben az időpontban kell életbe lépnie és így az aratók június végétől, az aratás kezdetétől értékesíthetik garantált áron a búzát. Ezt a termelők érdekeit védő rendelkezést megsértve a törvényben rögzített időpont megváltoztatásával az FM- rendelet 3. pontja szeptember 15—ét határozta meg a felvátésben a külkereskedelem 60 százalékot képviselt! Nem csoda, hogy az ipari stratégia — ahogy a szakmai zsargon mondja — elmegy a kereskedelmi stratégia mellett. Nyugati relációban vannak sikereink, keletiben pedig van árunk. Nyilvánvaló, hogy a két stratégiának egy irányba kell mutatnia. Nagyon remélem, hogy az összevonás szervezési, szervezeti végrehajtása fokozatosan, normális mederben zajlik le — s ehhez minden oldalról megkapom majd a szükséges segítséget. — Miniszterként minden bizonnyal speciális gondokkal, feladatokkal is szembesülni fog. — Igen, méghozzá ismereteim szerint három területen is. Az egyik az energetika, amelynek problémái nem oldhatók meg általános szabályozás keretei között. Az állam ugyanis hosszú távra szólóan kát — tette hozzá az osztály- vezető. A tejfelvásárló szervezetek jelentős árdifferenciával és fizetési feltételekkel veszik át a magántermelői nyerstejet. Somogybán jelenleg a fizikai első osztályú tej ára literenként 18 és 23,60 forint között van. A tejfeldolgozók meghatározó része mindössze 15 forintot fizet a harmadosztályú tej literéért. A fizetési határidő is jelentősen befolyásolhatja az árakat: ez ma 15 nap és 3 hónap között változik. — A települések tejbegyűjtőinek, illetve a községi tejcsarnokoknak az átlagos tejfelvásárlása 400-500 liter. Problémát okoz viszont az, hogy sok helyen naponta mindössze 300 liter illetve ennél kevesebb a kapacitás. Ahol a napi tejátvétel kevesebb mint 300 liter, ott — a tapasztalatok szerint — nem életképes a „tejüzlet”. Ezt néhány már megszűnt, főképp kistelepülésen működött tejcsarnok példája bizonyítja. Harsányi Miklós sárlási időszak kezdetének, így a termelők éppen a kritikus július-augusztusi hónapokban nem tudnak élni az állami felvásárlás adta lehetőségekkel. Az ülésen a megyék képviselői elmondták, hogy idén a vártnál 15-20 százalékkal kevesebb őszi búzát takarítanak be a földeken. Az országos termésátlag várhatóan hektáronként 4-4,5 tonna között alakul. Nagy az eltérés a learatott területek gabonáinak minőségében az étkezési búza aránya várhatóan országos átlagban sem éri majd el az össztermés 70 százalékát. Takarmányból viszont a megyék többségében szinte eladhatatlan többlet termett. Ez iránt ugyanis nagyon alacsony a kereslet. igyekszik korlátozni mások megjelenését e területen — elengedhetetlen tehát a jogi korlátozás. Sajnos sok régió, szakma és vállalat van válsághelyzetben. A kiutat egyedi megoldások alkalmazásával kell megkeresnünk abban a szellemben, .hogy konszolidációs folyamatokkal, egyéb állami intézkedésekkel ott oldjuk a feszültségeket, ahol van esély a kilábalásra. S az egyedi „bánásmód” harmadik szférája, megítélésem szerint a fejlesztések, új ipari tevékenységek ügye. Fontos, hogy ne az állam találja ki, hogy hol, milyen újdonságba kell belevágni — ezt rá kell bízni a szakmai és beruházási érdekeltségre. Az államnak az a szerepe, hogy szinte inkubátora legyen az ígéretes új törekvéseknek, teremtsen kedvező feltételeket ezek megvalósítására. Koós Tamás Milyen tervekkel ül le a bársonyszékbe az ipari és kereskedelmi tárca várományosa? Növekvő mozgásteret a vállalatoknak Pál László: Funkcionális iparpolitikát szeretnék érvényesíteni, a beruházások, befektetések ösztönzését Az Alkotmánybírósághoz fordul a MOSZ Eladhatatlan a takarmánybúza 4