Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994. július 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 552 aranykorona értékű szavazattal mondtak igent a tulajdonosok Bedegkéren megalakult az első erdőbirtokosság (Folytatás az 1. oldalról) Bedegkéren kétszáznyolc- vankilencen jutottak részben részaránytulajdon, részben kárpótlás révén erdőhöz. Ez összesen százhúsz hektár er­dőterületet jelent, 776 arany­korona értékben. Van, akinek harminc aranykorona éretékű erdőrésze van, és akad, aki­nek egy. A törvény értelmében az alakuláskor egy aranyko­rona értékű erdő egy szavaza­tot jelent, és kétharmados többség kell a társulat meg- alakakításához. Bedegkéren 552 aranykorona értékű sza­vazattal mondtak igent a tulaj­donosok a társulat megalakí­tásáról. Vagyis a kétharmados többség a társulat mellett dön­tött, így az egyharmadnak ezt tudomásul kell venni. Az alakuló ülésen — me­lyen vendégként részt vett Szántó Gábor, a Kaposvári Erdőfelügyelőség igazgatója és Kiss Jenő, az erdőbirtokos­sági társulatok megyei szö­vetségének elnöke — megvá­lasztották a társulat elnökét, hét tagú elnökségét és három tagú felügyelőbizottságát. Az elnök Büttl József lett, aki ko­rábban a szövetkezet erdésze volt. Az alakuló ülést követően, a szükséges dokumentumok mellékletével, a cégbíróság­hoz fordul a társulat bejegyzé­sért. Ha ez megtörtént, — a törvény harminc napos határ­időt ír elő — akkor a megyé­ben az első, a bedegkéri er­dőbirtokossági társulat meg­kezdheti a gazdálkodási üzemterveknek megfelelő er­dőgazdasági tevékenységét. Az alakuló ülésen úgy döntöt­tek a tulajdonosok, hogy in­duló tőkeként, az alapítás költségeinek fedezéséhez aranykoronánként száz forin­tot fizetnek. V. M. így tölti szabadságát Kiss István Irány a Zselicség Kiss István, a Somogy Me­gyei Kéményseprő Kft ügyve­zető igazgatója: valószínűleg hamarosan kiveszem a sza­badságomat. Előreláthatóan jó két hétnyi pihenést engedé­lyezek magamnak. Idén nem megyünk sehova. A családommal közösen dön­töttünk így. Jórészt otthon le­szünk, zselickisfaludi há­zunkban. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy a nyarat végig a lakásban töltjük. Fiammal és kislányommal már a közeli kirándulások részleteit ter­vezzük. Velem együtt ők is szeretik a túrázást. Felkeres­sük a közeli erdőket, a zseli- cségi dombokat. Számos szép emlékünk fűződik ehhez a tájhoz. Úgy gondolom, ha bárki szépet akar látni, nem szükséges feltétlenül mesz- szire utaznia. Ezenkívül más elfoglaltsá­gaim is lesznek. Az őszi szakmérnöki főiskolai tanul­mányokra készülök. Ez szin­tén egy-két nap elfoglaltságot jelent. A környezetvédelem aktuális kérdéseiről olvasok el néhány vaskos könyvet. A pihenés ideje alatt még néhány ház körüli teendőt is el kell végeznem. így az ud­var csinosítása, a terepren­dezés illetve a legfontosabb, a garázsépítés is rám vár. Ez utóbbit „sk”, azaz jórészt saját kezűleg csinálom. H. M. Kétmillió forint a somogyiaknak Az építészeti világnap al­kalmából rendkívüli ülést tar­tott a közelmúltban a megyei közgyűlés környezetvédelmi és műemléki bizottsága a nagyberki volt Vigyázó kas­télyban. A bizottság által meghirdetett környezetvé­delmi, műemléki és a legyen szebb a mi falunk pályázato­kat bírálták el a levéltár keze­lésében levő kastélyban. So­mogy megyéből csaknem negyven pályamű érkezett. Közülük három kapcsolódott a családok nemzetközi évének programjaihoz. A bizottság úgy döntött, hogy valamennyit támogatja, s így összesen kétmillió forintot oszt szét a si­keres pályázók között. Készül a szoborkataszter Újabb Füszért-áruház Tizenhetedik áruházát nyitja meg ma a Balaton Füszért. A kaposvári bevásárló köz­pontba nyíló, háztartási cikkeket forgalmazó boltban nemcsak a nagykereskedőket, de az egy-egy áruért betérő vevőket is szívesen látják. Az ezer négyzetméter alapterületű bolt ti­zenötmillió forintos árukészlettel, több mint 3200 féle áruval várja a vásárlókat. A kiske­reskedelem egyre nagyobb árbevételt jelent a Balaton Füszértnek. A közeljövőben két új üzlet nyitását tervezik Nagyatádon és Tabon is. Fotó: Kovács Tibor Húszmillió forint értékű segélyszállítmány érkezett Két kamionnyi adomány Nyolc kamionnyi, mintegy 20 millió forint értékű segély- szállítmány érkezett tegnap Budapestre a Francia Vörös- kereszttől. A segélyszállítmányt — amely élelmiszerekből és tisz­tálkodási szerekből áll — a hazai szegények, valamint a menekültek számára küldte a francia humanitárius szerve­zet. Nem először kerül sor ilyen típusú segélyezésre. A szállítmánynak az egyik címzettje Nagyatád, hiszen az adományból két kamionnyit az atádi menekülttábor lakóinak visznek, míg a szállítmány nagy részének szétosztásáról az elkövetkező napokban kö­zösen döntenek a francia és a magyar vöröskereszt képvise­lői. A segélyszállítmánnyal ér­kezik egy kamionnyi hangle­mez is, amelyet a Magyar Vö­röskereszt sajátos kezdemé­nyezéseként egy úgynevezett pénzteremtő akció során érté­kesít, és a befolyt összeget a fenti két célra fordítja majd. Tíz nap alatt bebarangolják a Boronkát is Gyergyószárhegyiek a bajomi portákon Harminchárom gyergyó- szárhegyi diák és négy peda­gógus érkezett tegnap délelőtt Nagybajomba. A Hargita me­gyei vendégek az önkormány­zat meghívását elfogadva, tíz napra látogattak Somogyba. Dr. Ulrich Károly körjegyző elmondta: 1990-ben vették fel a kapcsolatot az erdélyi test­vértelepüléssel, s azóta rend­szeresek a látogatások. A nagybajomi falunapon a gyer­gyószárhegyiek labdarúgó­sakk- és asztalitenisz csapata vett részt, s most általános is­kolások jöttek a nagyköz­ségbe. Négy falu Hiányzott 4,5 millió (Folytatás az 1. oldalról) így olyan csövet fektethet­nek le, amely később lehetővé teszi négy falu fogyasztóinak bekapcsolását is. A szeptem­ber 30-ig mindenképpen megépülő vezeték nyolcvan milliméteres, a négy falu be­kapcsolásához nagyobb ke­resztmetszetű, százötven mil­liméteres kellett volna. A beruházónak, a kaposvári önkormányzatnak nem volt ki­fogása a nagyobb cső ellen, pusztán annyit kért,hogy az árkülönbözetet az érintett fal­vak fizessék ki, illetve egymil­A fiatalok megismerkednek a nagybajomiak életével, lát­nivalóival, bebarangolják a Boronkát, és a vendéglátók megmutatják nekik Kaposvár, Szenna és Budapest neveze- teségeit is. A tanulók öt napot a fonyódligeti táborban tölte­nek majd. Itt bekapcsolódnak a különféle sportjátékokba, ve­télkedőkbe. A gyerekeket családoknál szállásolták el, így a kapcsola­tok tovább mélyülhetnek. Nagybajom gyergyószárhegyi vendégei július 22-én utaznak vissza Erdélybe. (Lőrincz) gáz nélkül a vastagabb csőhöz lió-négyszázezer forinttal járul­janak hozzá a Kaposszerda- hely-Töröcske közötti vezeték építéséhez is. Ugyan nem hat az újdonság erejével, de az érintett falvak­nak nincs pénze, így csak a kisebb keresztmetszetű veze­ték készül. Ez természetesen egy sajátos megoldást ered­ményez, amely azt jelenti, hogy a négy falu hosszú időre kizárta magát a gázszolgálta­tásból. Hacsak a lakók nem fognak össze. A felzúdulásuk máris bizo­nyosra vehető. N. J. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Bele a közepébe Az a megoldás, hogy a kaposvári átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet a város legnagyobb lakótelepének közepébe kell telepíteni, amennyire rossz, legalább annyira gazdaságos volt, hiszen a Kinizsi lakótelepen adva voltak a faházak, meg­lévőn még az egykori munkásszállás. A városnak tehát iga­zán olcsón sikerült megúsznia a dolgot. Mindez azonban a lakótelepen lakó polgároknak már jóval többe van. Sok mindent veszítettek a hajléktalanok idetelepí­tésével: a lakásaik az értékükből, a lakók elsősorban a türel­mükből. Eddig — vérmérsékletüktől függően — igyekeztek együtt élni a kényszerű szomszédságukkal. Ennek az együttélésnek azonban mára az lett az eredménye, hogy szép lassan elma­radoztak a gyerekek az udvarról, mert a legtöbb szülő ma már csak felügyelet mellett meri leengedni csemetéjét. A lakók ál­landóan takaríthatják a házak falait, és1<özvetlen környékét a dolgát végző átmenőforgalom után, és bosszankodhatnak, amiért az épületek elé telepített virágaikat egyes „hotellakók” szorgalmasan ritkítják. Hogy mire kell nekik a virág, a lakóte­lepiek előtt persze máig rejtély. Lehet, hogy egyszerűen csak szeretik. S ugye, aki a virágot szereti... Az Alpok-Adria csillagai — Ragyogó ég van Kapos­vár fölött. Nagy kár, hogy a csillagvizsgáló mégsem tud talpra állni — mondta Zombori Ottó csillagász, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazga­tója, aki jelenleg táborvezető­ként tartózkodik a megye- székhelyen. Hit, tudomány, zene és iro­dalom, fényképezés, számí­tógépezés és csillagászat egyaránt helyet követelt ma­gának a programban. Persze, ez utóbbi kapott a legnagyobb szerepet. Budapestről, ha csak átmenetileg is, de Ka­posvárra került a félprofi táv­csövek közül a legkorszerűbb, számítógépvezérlésű, a C-11 -es. Az elmúlt este a több mint 2 millió fényévre lévő Androméda galaxist tanulmá­nyozták a többnyire középis­kolás fiatalok. De a műszer nem pótolja azt az élményt, amit a fűre lefekve élnek át. Szemük pásztázza a horizon­tot, s miközben gyakorolják a csillagkép-azonosítást, „elol­vassák” az égboltot. Éjjel egy-két órakor irány a sátor, mert reggel új előadó, új él­mények várják a titkok kuta­tóit. Későn ébredt a tizenhárom éves Matej Kolenc. Mielőtt be­surranna az előadóterembe, megtörli szemeit a Dobronak- ból érkezett fiú. Most van éle­tében először táborban. Na­gyon elégedett. Amikor arról faggatom a kissrácot, miért a csillagászat a kedvence, elne­veti magát: — Még szlovénül sem tud­nám megfogalmazni, nem­hogy magyarul! Aztán mégiscsak elkezdi: — Rengeteget tanulhatunk. Most tudtam meg például, hogy azért kék színű a Nep­tun, mert 85 százaléka hidro­gén. Schmidt Béla és Kalászi Ad­rián Budapestről érkezett. Mindkettőjük hobbija a csilla­gászat, de örülnek, hogy más témákkal is bővült a program. A talányos, földön kívüli világ foglalkoztatja őket leginkább, s ha jövőre is lesz lehetősé­gük, újból eljönnek So­mogyba. Zombori Ottó hagyományte­remtő szándékkal szervezte meg a tábort. Úgy véli: több turnusnak is remek hely lehet a TIT-től bérelt terület. Közel az erdő, hívogat Szenna, és nem félnek a főzéstől sem. Hámozzák a krumplit, pucol­ják a hagymát, s már rotyog is a paprikáskrumpli. Közben készül a görög saláta, és arról folyik a vita, meddig maradja­nak a Desedán. Lőrincz Sándor Deák Varga Dénes, a me­gyei önkormányzat területren­dezési társulásának főmér­nöke több mint egy éve kezdte el feldolgozni a somogyi szob­rokat. Legalább félezer darab van belőlük. Az építészmér­nöknek az a célja, hogy egy jól hasznosítható, teljes körű ka­taszter készüljön fotókkal, leí­rásokkal. A munka folyik, ám a megjelentetés — kiadó híján — várat még magára. Szociális segélyek és ápolási díjak Nagybajomban tizenegy személy részesül — közeíi hozzátartozójuk ellátása miatt — ápolási díjban. Az önkor­mányzat ebben az esztendő­ben háromszázhuszonegy ezer forintot fizet ki számukra. Huszonegy helybéli szociális étkeztetésére kétszázötvene­zer forintot biztosított az első félévben. Tizenhárom nagyba­jominak közgy ógyei látási iga­zolványa van; erre hetvenké- tezer forintot fordítanak. Rendszeres nevelési segélyre — tizenhárom fő részére — százhetvenhétezer forintot fi­zetnek ki. A munkanélküliek közül pedig nyolcvanketten részesülnek jövedelempótló támogatásban. Nagyszakácsi falufelmérés A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola építészhallga­tói a napokban kezdik el falu­felmérési munkájukat Nagy- szakácsiban Mersits Ildikó és Hübner Mátyás főiskolai taná­rok irányításával. A somogyi „terep” nem ismeretlen a pécsi hallgatók előtt, hiszen So- mogydöröcske, Kisbajom és Libickozma után ez a negye­dik település a megyében, ahol falufelmérést készítenek. Munkájuk során nemcsak re­gisztrálják az épületeket, ha­nem megtervezik azt is, hogy milyen célokra lehetne hasz­nosítani azokat. A falufelmé­rés egyébként az expós ren­dezvénysorozat előkészítésé­hez kapcsolódik. Somogysárdról Tekerőpatakra Nemrég tekerőpataki kül­döttség járt Somogybán, hogy találkozzon a somogysárdi képviselőkkel. A látogatást vi­szonozva a közelmúltban pe­dig egy tíztagú küldöttség uta­zott Somogysárdról Tekerőpa­takra. Erdélyi testvértelepülé­sükre látogattak el a falu kül­döttei. A somogysárdi önkor­mányzat képviselő-testületé­nek tagjai a tekerőpataki bú­csúra kaptak meghívást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom