Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

1994. június 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Radikális megújulás a hatékonyságért 1995-től Szlovénia lesz a soros elnök — Az új tag: Emilia-Romagna olasz tartomány Román katonai delegáció Kaposváron Földreszállt ügyészek Helikopteren érkeztek a vendégek Fotó: Lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) Az Alpok-Adria Munkaközös­ség közeljövőben tervezett re­formjáról, szervezeti és műkö­dési változásairól volt szó azon a kétnapos ülésen, amelynek Siófok adott otthont. A tanács­kozást követően tegnap délután dr. Kolber István, a munkakö­zösség vezető tisztviselők bi­zottságának soros elnöke tartott sajtótájékoztatót. Amint azt dr. Kolber István elmondta: a ta­nácskozás sikeres volt, a két bi­zottsági ülésen lényeges kérdé­sekről döntöttek. Az egyik leg­fontosabbal, a szervezet meg­újításával kapcsolatban két ál­láspont alakult ki: az egyik radi­kális, hatékony, a másik pedig lassú, óvatosabb átalakulást ja­vasolt. Végülis a munkaközös­ség reformpárti tagjainak érve­lése volt meggyőző: ugyanis szerintük az eddigi tapasztala­tok átgondolásával konkrét szakmai elképzelésekre, haté­kony programok kialakítására van szükség — a pénzügyi for­rások biztosításával — főként a gazdasági együttműködés elő­segítéséhez. A tanácskozáson arról is szó volt, hogy célszerű az Alpok-Adria szervezeteinek számát csökkenteni, mivel egy­(Folytatás az 1. oldalról) Valószínűleg az érdekeltek és a sajtó szépszámú részt­vevőnek szemeláttára kezdi meg a munkát a kaposvári Klinker Rt hét lakatosa. Min­den kerítésbontáshoz szük­séges eszközzel felszerel­kezve érkeznek holnap a helyszínre, tudtuk meg a Klin­ker Rt-nél tegnap délután. Te­herautón szállítják el a drótot és a betonvasidomokat, s ezt csak a költségeik megtérítése után lesznek hajlandóak visz- szaadni tulajdonosának Rév­helyi Györgynek. A karhatalmi intézkedés dolgában a kapos­vári rendőrkapitányságon el­mondták az igali őrs tesz ele­get a feladatnak, nyújt segít­séget — ha szükséges — a ha­tározat végrehajtásában. Felmerül, hogy mit isjelent ez, hiszen a siófoki Órláng részt nincs szükség csaknem harminc, túlzottan specializált területet átfogó munkacsoport tevékenységére, másrészt pe­dig így nehezen átlátható és ko­ordinálható a munkájuk. Az ülé­sen megegyeztek abban, hogy a bizottságok számát hatról ötre, a több mint kéttucatnyi munkacsoport számát pedig ra­dikálisan csökkentik. Egy korábbi döntés értelmé­ben Horvátország és Szlovénia szuverén államként vesz részt a munkaközösségben. A területi közigazgatási egységeik kiala­kulása után azonban felvetődik a kérdés: hogyan kapcsolódnak majd be az Alpok-Adria munká­jába? Szlovénia azt a megoldást kínálja, hogy az önkormányzati érdekszövetség képviselné a tartományait, Horvátország ese­tében viszont 15 megye venne részt a munkaközösségben. Ennek tisztázására további egyeztetésre van szükség. A tanácskozáson döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik közé Emilia-Romagna olasz tar­tományt. Az Alpok-Adria Mun­kaközösség soros elnöki tisztét pedig 1995-től — két évre — Szlovénia tölti majd be. Tamási Rita őrző-védő kft a tulajdonos megbízásából a kerítés túlsó oldalán egyhete a rendet biz­tosítja. A Somogyi Hírlap kér­désére legutóbb vezetőjük elmondta, az éjszakai véde­lem és a rendfentartás mellett a kerítésbontás megakadá­lyozását is feladatul kapták. Igaz ez az önhatalmú csele­kedetekre vonatkozik. A kérdésre válaszolva, a karhatalmi elrendelő határo­zata az irányadó, mondta la­punknak a rendőrség illetékese. Azaz ha kell a rendőrök tevé­keny segítséget nyújtanak a ha­tározat végrehajtásában... Az viszont már Németh Lajos tulajdonostól tudtuk meg hogy mindez zeneszó mellett zajlik, hiszen a két éttermét megsza­badító kerítésbontás befejezé­séhez zenekart rendelt délelőtt tizenegy órára. B. J. Román katonai ügyészi de­legáció látogatott tegnap Ka­posvárra. A Román Köztársa­ság állami főügyészének he­lyettese, Mihai Upiu Popa-Cherecheanu vezérőr­Tab segíti a pályázókat A tabi régióban tevékeny­kedő Koppányvölgyi Önkor­mányzatok Érdekvédelmi Szövetsége is pályázott, a te­rületi Phare-programra, ami­nek elnyerésével vissza nem térítendő támogatást kaphat­nak a már működő települési szövetségek. Megbízta a tabi vállalkozói tanácsadóirodát ennek menedzselésével. A pályázat előfeltétele az volt, hogy a szövetséget alkotó ön- kormányzatok döntsenek a csatlakozásról és a saját erő vállalásáról. Húsz százalék a saját erő, valamint 600 ezer forint az első fordulóban, amit az önkormányzatok befektetnek az elnyerhető mintegy 3 millió forintos pályázat érdekében. A tabi önkormányzat megtár­gyalta és támogatja a Koppány­völgyi Önkormányzatok Érdek- védelmi Szövetségének jelent­kezését. A városi önkormányzat a várható eredmények érdeké­ben vállalta az arányos kötele­zettséget. K. J. (Folytatás az 1. oldalról) Koltai Dénes, a pécsi egye­tem tanszékvezető profesz- szora a szeminárium előzmé­nyeiről kérdésünkre elmondta, hogy a szervezetfejlesztést angol példa alapján először a kulturális intézményrendszer átalakítására dolgozták ki. — Egy olyan programot kí­náltunk a cigányságnak, amelynek megtanulása a bol­dogulást jelentheti számára — mondta dr. Koltai Dénes. — Nagyon tisztességes célt akarnak maguk elé tűzni: egy­részt a saját kultúrájukat és ér­tékrendjüket akarják meg­őrizni, másrészt alkalmaz­kodni kívánnak a modernizá­cióhoz — tette hozzá. A tanszékvezető professzor elmondta, hogy a somogyi ta­pasztalataik kedvezőbbek a nagy vezette küldöttséget Pre- ininger Ambrus vezérőrnagy, a 2. katonai kerület parancs­noka fogadta. Tájékoztatójá­ban a vezérőrnagy ismertette a katonai parancsnokság és A június 3-ra tervezett kop­jafa avatása Nagybajomban elmaradt. A magyar néptanítók emlékének ilyen módon történő megörökítése Gál Imre nevelő­tanár kezdeményezése. A gyűj­tést is vállalta a faluban, s ezért elismerés illeti. A sikertelen kop­jafa állításnak számos oka van. Elsők között talán az, hogy Gál megváltoztatta eredeti tervét, amely szerint az iskola udvará­ban a Mikóczi Alajosról, az egy­kori bajomi néptanítóról elneve­zett emlékparkban lenne hely a kopjafának, helyszínváltozásról szóló elképzelését nem egyez­tette sem az iskolával, sem a helyi önkormányzattal. Arra hi­vatkozva, hogy az adományo­zók döntését vette figyelembe, és ezért kezdeményezte, hogy inkább a református templom udvarában állítsák föl a kopja­fát. Az iskola és az önkormány­Baranyában szerzetteknél; az itteni résztvevők kiérleltebbek voltak, és valamennyiüket az a cél vezérelte, hogy a cigány kultúra fejlesztése érték le­gyen, és mindehhez igyekez­tek megszerezni a technika, tecnológiai tudást is. A tenniakarást látszik meg­erősíteni az a tény, amit már a megyei szövetség elnökétől hallottunk: a fél évvel ezelőtti 11 -gyei szemben mára a dup­lájára szaporodott a helyi ci­gányszervezetek száma. Kompák György elmondta azt is, hogy a szemináriumon ka­pott házi feladatot mindany- nyiam lelkiismeretesen elvé­gezték. Hiszen tudják: senki nem oldja helyettük, és arra is ráébredtek: mindezen elméleti ismeretek gyakorlati eredmé­nyekre, működő érdekképvi­az ügyészség közös munká­ját. A Kaposvári Katonai Ügyészségen dr. Csók István ezredes a katonai jog változá­sairól beszélt a tapasztalat- cserén. zat azonban továbbra is ra­gaszkodik ahhoz, hogy az is­kola udvarába kerüljön az alko­tás. Gál Imre viszont hallgat még az adományozók névsorát sem adja ki az önkormányzat­nak. így aztán arra sincs lehe­tőség, hogy össze hívják őket. Kedden az' önkormányzat képviselő-testülete rendkívüli ülésén ismét tárgyalt a kop­jafa-ügyről. Az elmaradt avatás tanulsága: hibázott az önkor­mányzat, az iskola, a testület, mindenki, akinek köze volt és van a kopjafához. A testületi ülésen mindent mérlegelve azt hangsúlyozták: közmegegye­zésre kell jutni. Az adományo­zók véleményét meg kell is­merni. Megkérdezni tőlük: sze­retnék látni az emlékoszlopot. Az önkormányzat véleménye változatlan: az iskola parkjában a helye. Horányi Barna seletre válthatók. A feladat megvalósítására a „felek” szerződést kötöttek, tudtuk meg Koltai Dénestől. A visz- szacsatolás a tegnapi és a mai napon „érkezik meg”, amikor is kiderül: mennyire fedi egy a vállalt és a végzett teljesítmény. Az eredmény egy év múlva lesz igazán markánsan mér­hető, amikor a cigányszemi­nárium résztvevői ismét talál­koznak annak szervezőivel. Ezt már dr. Magyar Miklós, a kaposvári főiskola felnőttkép­zési és távoktatási alközpont­jának vezetője mondta, és hozzátette: a főiskola romoló- gus-képzése és a szervezet- fejlesztési szeminárium mellé egy népfőiskola megszerve­zésén is dolgoznak. Balassa Térkép Siófokról Rövidesen megjelenik Sió­fok új autós, információs, köz- szolgáltató térképe a Well 392 reklámügynökség gondozá­sában. A helyi vállalkozók megbízásából készülő térké­pet egy szaknévsor egészíti ki, amelyben a városban talál­ható intézmények, utazási iro­dák, bevásárló központok és a vállalkozások adatai szere­pelnek. Az információs térkép harminc ezer példányban je­lenik meg. Útfelújítás Lellén Balatonlellén ebben az év­ben jelentős összeget, hu­szonnyolc millió forintot költe­nek az utak, járdák építésére, felújítására. Ezekre a mun­kákra főként a település üzleti központja környékén és azok­ban az utcákban kerül sor, ahol már befejezték a közmű­építéseket. Az erdei pihenők, gyalogutak rendbetételére há­rom millió forintot fordít az idén az önkormányzat. El Kazovszkij Kaposfüreden Új kiállítás várja a tárlatláto­gatókat a Kaposfüredi Galéri­ában. El Kazovszkij képzőmű­vész, a magyar transzavant- gard képviselőjének huszon­hét képét tekinthetik meg az érdeklődők július 15-ig. A ga­léria szoborparkjában Kiing József szobrászművész alko­tásai láthatók. Automatizált telefonközpontok Marcali térségében jelenleg is hagyományos telefonköz­pont bonyolítja le a beszélge­téseket. A digitalizálást Marca­liban a kilencvenes évek má­sodik felére tervezi a Matáv. Már az idén elkezdik a térség­hez tartozó néhány település telefonközpontjának automa­tizálását. Ilyen központ kiépí­tése kezdődik rövidesen Bö- hönyén, Somogyzsitván és Somogyvár környékén. a Agrártagozat a megyében Az MSZP megyei agrárta­gozatának újjászervezését kezdeményezik a somogyi or­szággyűlési képviselők: Francz Rezső, dr. Lövey László és Pásztohy András, a mezőgazdaság megoldásra váró gondjainak érdekében. Párttagságtól függetlenül számítanak az agrárágazatért tenni akarók segítségére. A szervezési feladatok ellátá­sára Varga Lászlót, a marcali mezőgazdasági szövetkezet elnökét kérték fel. T elepülésfej lesztők szaknévsora Megjelent a településfejlesz­tők szaknévsora az Euronet Településfejlesztési Informá­ciós Rendszer kiadásában. Magyarországon ez az első ilyen jellegű átfogó szaknév­sor, amely igyekszik felölelni a településfejlesztésben, üze­meltetésben érdekelt vállala­tok, cégek, magánvállalkozá­sok adatait. A kiadvány több mint egy éves szervező munka eredménye és főleg az önkor­mányzatok munkáját könnyíti meg információival. Hazánk­ban jelenleg több mint 3100 önkormányzat tevékenykedik, amelyek évente mintegy 150 milliárd forintot költenek fej­lesztési feladatokra, egyebek között: útfelújításra, bölcsőde­építésre, parkosításra, gázel­látásra. Az Euronet negyed­évente egy-egy pótkötet segít­ségével tovább bővíti a megje­lent információkat. SOMOGYI HÍRLAP Varga Ottó jegyzete A lámpák ára Átépítik és közlekedési lámpákkal látják el Kaposváron a Füredi út és az Arany János utca kereszteződését. An­nál a Margit-templom melletti zebránál folyik az építkezés, ahol alig fél éve három testvért gázolt el egy autós. Ketten meghaltak, a harmadik súlyosan megsérült. Úgy látszik, ez már elég figyelmeztetés volt az illetéke­seknek, hogy rájöjjenek végre: valamit tenniük kell. Kár, hogy ezt ketten már nem érhették meg. Statisztikai adatok fényesen bizonyítják: mióta lámpák működnek a Füredi út két legforgalmasabb gyalogátkelő­jénél, töredékére csökkent a balesetek száma. Ugyancsak statisztika: a kaposvári balesetek döntő többsége a várost átszelő két főútvonalon történik, azokon a helyeken, ahol semmi sem készteti sebességcsökkentésre az autósokat. A négysávos utakat azonban sűrűn szelik át a zebrák, ahol a gyalogosok biztonságosan szeretnének átjutni. Le­hetőleg lámpáktól védve. Ugyanúgy a veszélyes útkereszteződésekben, mint például a Bethlen téren. Ezekre a felvetésekre a sztereo­tip válasz az: nincs rá pénz. A Margit téri beruházás előzményeit ismerve jogosan vetődhet fel a kérdés: vajon mekkora balesetnek kell tör­ténnie valahol, hogy az cselekvésre ösztönözze azokat, akiknek a biztonságos közlekedés feltételeinek megte­remtése a dolguk? Mi az ára egy lámpának? Rendőri felügyelet és zeneszó mellett Holnap ledől az igali kerítés Az önkormányzat közmegegyezést akar Kopjafa-per Nagybajomban Piros pontot kapott a somogyi cigányság

Next

/
Oldalképek
Tartalom