Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. június 8., szerda Ahol számítanak a számítógépre Deákos diákok lehetőségei — Játék és technikai tudás Perjésiné Gazdag Éva tanárnő vezetésével a számítástechnikával ismerkedő diákok egy csoportja Kovács Tibor felvétele Egy évtized tényei Somogyiak a „névSorosban” Magyar-román „kézfogások” A Gyulai Várszínház XXXI. évadjának június 22-i ünnepé­lyes megnyitója egyben a „Kézfogások” magyar-román baráti találkozó egyik első rendezvénye lesz, ugyanis aznap kezdődik a gyulai vá­rosháza dísztermében az ál­lampolgári kezdeményezésre szerveződött s a két országot átfogó találkozó. A várszín­házi évadnyitó díszelőadáson a baráti találkozón részt vevő magyarországi s romániai énekkarok és néptánc-együt­tesek mutatkoznak be. A gyu­lai „kézfogások” június 23-án a két ország neves személyisé­geinek eszmecseréjével, ro­mán képzőművészeti kiállí­tással folytatódik. Magyar kiállítás Belgiumban Magyarország teljes terüle­téről származó bronzkori ré­gészeti gyűjtemény kiállítása nyílt meg a belgiumi Marie- montban. A gazdag anyagot felölelő, „A bronzkor szépsé­gei” című bemutatót a Nem­zeti Múzeum és a budapesti ELTE — több más magyar in­tézménnyel karöltve, valamint a mont-buvrayi régészeti köz­pont segítségével — állította össze. A kiállítás megnyitá­sára a Magyarország és Bel­gium között tavaly december­ben megújított, három évre szóló kétoldalú kulturális prog­ram részeként került sor. • • Ünnepre készül Várgesztes Nevezetes ünnepre készül az egyik legviharosabb sorsú Komárom-Esztergom megyei kisközség, az alig ötszáz la­kosú Várgesztes. Június 12-én emlékeznek meg ugyanis arról, hogy német őseik 250 évvel ezelőtt tele­pültek le a gesztesi vár tövé­ben, a Vértes egyik legszebb részén. A falu a törökök 1526 utáni hadjárata során elpusz­tult, lakói elmenekültek. A né­meteket gróf Eszterházy Jó­zsef telepítette le az 1700-as években Gesztesre. A megkü­lönböztető vár előtag a telepü­lés nevében 1917-től utal a közeli hegyen épült, s ma is álló középkori várra. J ánossy-kiállítás Budapesten Jánossy Ferenc festőmű­vész munkáiból nyílt tárlat tegnap a budapesti Árkád Ga­lériában, az Ozirisz Alapítvány rendezésében. A magánala­pítvány 1992-ben azzal a szándékkal jött létre, hogy a XX. századi hazai képzőmű­vészet méltatlanul elfeledett alkotójának életművét, művé­szi hagyatékát feldolgozza és azt bemutassa a nagyközön­ségnek. A szakképzés megújításáért Közép-Kelet-Európa gaz­dasági és társadalmi felemel­kedésének egyik kulcskér­dése a térség szakképzésé­nek megújítása. A nyugati or­szágok ezt többféleképpen támogatják, az ottani modelle­ket azonban az eltérő szemé­lyi, tárgyi és egyéb feltételek miatt nem lehet automatiku­san alkalmazni. A sikeres adaptálás érdekében alakult meg Esztergomban a Kö- zép-Kelet-Európai Szakkép­zési Klub, amelynek létreho­zását a cseh és a magyar szakképzési intézet vezetői javasolták. Az alakuló ülésen a két intézményen kívül a len­gyel és a szlovák társintézet vezetői vettek részt. Sok helyütt tapasztalható: versenyhelyzet van iskolák és iskolatípusok között — el­térő esélyekkel és feltételek­kel a szülők „voksaiért”. Eszerint: már ötödikes vagy hetedikes korban marad-e a gyermek az általánosban, avagy a középiskola e kor­osztályt célzó tagozatát vá­lasztja? Az oktatási törvény eltö­rölte a korábbi körzethatáro­kat is; a szülő dönt például arról, hogy a helyben adott lehetőséggel él-e vagy utaz­tatja gyermekét. Hinnénk ez a lehetőség kedvez az újra szerveződő iskoláknak és apasztja majd a korábbi „mammut” intézményeket, mint amilyen például a barcsi Deák Ferenc Általános Is­kola. Immár hagyományosan A görögországi Akrotiri ki­kötő partjainál dolgozó régé­szek kilenc márványszobrocs­kát és egy olyan táblát találtak, amelynek segítségével meg­fejthetik Kréta bronzkor-végi írásának titkát. Akrotiri Szanto­Ünneplőbe öltöztették a szí­vünket a gyereket. Szép élmé­nyeket kaptunk tőlük és élhet­tünk át velük. A balatonboglári művelődési ház nagytermében a napokban rendezett iskolai hangversenyen dr. Kovács Mik­lós polgármesterrel megoszt­hattuk a szülők és az érdeklődő polgárok büszke örömét, hi­szen értik a zenét ezek a gye­rekek és avatott művelői csodá­latos hangszereknek. A hangverseny előtt egy órácskát beszélgethettünk a pedagógusokkal. Végh Bog­lárka, az ének-zene munkakö­zösség vezetője elmondta, hogy már 120 bogiári és leilei gyermek jár a bogiári általános iskola és zeneiskola nyolc éve dolgozó zenei tagozatára, s a a megye egyik legnagyobb közoktatási intézménye, több mint hétszáz diákkal, het­venkét pedagógussal és öt eltérő adottságú épületével. A felvételi tapasztalat rácáfol a feltevésre — köszönhetően az önkormányzat fenntartói gondoskodásának és a tár­sadalmi segítségadásnak. Nemhogy apadt volna ha­nem valamelyest növekedett is a tanulók száma. Káplár Adolf igazgató elmondta azt is, hogy a százra tehető ha­todikosból mindössze kettő szülei döntöttek a gimnázium mellett. Ám hozzátette: a versenyhelyzet egyáltalán nem vezet s nem is vezethet valamiféle „középiskolaelle- nességhez”, ők csupán azt a pedagógiai törekvést folytat­ják tovább, amely a nyitás­rini szigetén található. Ennek a szigetnek a kultúrája mintegy 3600 évvel ezelőtt, a bronz­korban virágzó volt. Bár a szobrocskák is jelentős leletek, a tudósok mégis sokkal többre becsülik azt az agyagtáblát, Balaton xilofonegyüttesben együtt zenélnek a szemesi di­ákokkal. Sikerük is közös: az idén kétszer vettek részt a bu­dapesti ütőstalálkozón és nyertek televíziós szereplést. Könye Barbara első lett a me­gyei népdaléneklési versenyen, a fuvolakvartett pedig a Szi­porka ki mit tud?-on szerepelt szépen. Gergely Imréné rendszere­sen viszi a növendékeit a bu­dapesti operába és a Zeneaka­démiára, illetve szervez Bog­lárra hangversenyeket. Az is­kola fúvószenekarával és az ütőegyüttessel a nyáron is ta­lálkozhatunk a városi rendez­vényeken. Bolla László iskolaigazgató­val arról beszéltünk szomo­kényszert a kialakítható-fej- leszthető lehetőségekben ér­telmezi. Erre jó példa immár évek óta az alsó tagozatból indított német és angol nyelvi képzés, az újabb pedig a számítógépes tagozat lesz. Kigazdálkodták egy géppark megteremtésének a feltéte­leit, s élnek az APC-stúdió tantervi, tankönyvi s oktatási programjának a lehetőségei­vel. így az alsósok megta­nulnak „játszani” a géppel, s felsősök pedig — négy szá­mítástechnika-szakos tanár irányításával — szeptember­től tagozatos képzésen ve­sznek már részt. Az igazgató alapos reménye szerint a „deákos” diákok számítás­technika-oktatása a bázisis­kola szerepére jelöli ki a bar­csi intézményt. (Tröszt) titkához amelyen úgynevezett „Lineáris A” írás található: a bronzkor­szak titokzatos betűi a krétai időszak végéről. Ilyen tábla eddig csak néhány került elő - ez az oka, hogy az ősi írást még nem fejtették meg. rúan, hogy hiába próbálkoznak, nem találnak zenepédagógu- sokat. Nagy szükség volna zongoristára és szolfézsta­nárra, mert a tagozat hat peda­gógusa nem bírja időbeosztás­sal. így is fáj a szívük, amikor este hét-nyolc órára kell beosz­tani a gyerekeket. Pedig re­mény van arra, hogy megkap­ják a szomszédos leánykollé­gium épületét és még jobb kö­rülmények között folytathatják a munkát, sőt itt szállást is nyújt­hatnának fiatal zenetarároknak. Az épületet megosztanák a várossal: a művelődési házzal közösen működtetnék a pince­tárlatot, míg a lépcsőházban kiállításokat rendeznének. Ta­lán szeptembertől mindez való­ság lesz. (Gáldonyi) Terjedelmes kötetet tett közzé a Soros Alapítvány. „Az évforduló dátumhoz kevéssé kötődik, 1984 májusában ke­rült sor a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapít­vány közötti megállapodásra és az első felhívás nyomában ősszel érkeztek az első pályá­zatok. Ez a mozgalmas tíz év egy könyvvel vagy egy ren­dezvénnyel hitelesen nem je­leníthető meg. A számvetés és emlékezés változatos for­máit keressük. Könyvünk ezek sorát nyitja meg” — írja Kar­dos László, az alapítvány igazgatója s kuratóriumának titkára. Azután nevek, tények, ada­tok következnek, amelyek jól tagolt egymásutániságukban is beszédesek. Megtudhatjuk, hogy a kuratóriumot huszon­egy szakkuratórium és szakér­tői testület segíti a döntésho­zatalban. A szakértők között Ascher Tamás és Babarczy „Régen szerettem volna már arról írni: milyen egy jó novella. És mitől az? Van-e ennek va­lamiféle technikája, követendő vagy követhető modellje? Vagy ez örökké titok marad: tehetség és kegyelem kérdése? Egyik kérdésre sincs határozott és végleges válaszom" — vallja meg kételyeit az Este próba című novelláskötete bevezető­jében Csernák Árpád. Ám mi­ért kételkedik, amikor egészé­ben véve sajátosan eredeti hangvételű „csernákos” felele­teket ad? Nos, azért, mert a tárca és novellafűzér — melyet az ünnepi könyvhétre a Nap Kiadó jelentetett meg — sajátja a kétely, a meditáció. Csernák Árpád prózájában — mint erről olvasóink is meggyőződhettek — különleges kettősség lako­zik. Az író figyeli a színészt, a színész figyeli az írót, s e ket­tős figyelem kötése mégsem valamiféle intellektuális köl­döknézés, hanem együttes ki- és betekintés. Keretét vagy medrét a színésziét adja, de lehatárolatlan a horizont. Sőt paradox módon az, mert a csi- náltságban fedezi fel a környe­zet természetességét, s a ter­mészetben a csináltságot. Lá­zadásra rugaszkodó indulatait értelmi-érzelmi kételyek fogják vissza; s aztán a történet, a Tabi gimnázium néven önálló középiskolát alapítanak 1995. szeptember 1-jével. Er­ről a képviselő-testület döntött. Arról is, hogy felbontja a gim­náziumi tanulók elhelyezésére a megyei közgyűléssel kötött megállapodást, és a gimnázi­umi oktatást saját hatásköré­ben oldja meg január 1-jétől. A tabi városatyák legutóbbi ülésükön foglalkoztak a jelen­legi középiskolai struktúrával, s az önálló gimnázium indításá­nak lehetőségeiről tárgyaltak. Jelenleg a II. számú Általános Iskolában működik a Rudnay Gyula Szakközépiskola igaz­gatása alatt a siófoki Perczel gimnázium tabi kihelyezett ta­gozata. A most záruló tanév­ben 126 tanulót oktatnak, s az új tanévre 25 diák iratkozott be. László is szerepel. Utána hu­szonegy fejezet jelzi a hu­szonegy művészeti, oktatási, tudományos támogatási terü­letet. Beszédes mindez „somogyi szemmel” is. Ugyanis juttatott az alapítvány támogatást a megyei múzeum régészének, juttatott tehetséges ifjú muzsi­kusnak. Jóval szélesebb az in­tézményi névsor, ahol Csurgó­tól Zamárdiig, Siófoktól Nagy­atádig iskolai és közművelő­dési könyvtárak tucatját olvas­hatjuk. Á támogatott somo­gyiak között vannak médiák, civil szervezetek, például a sió­foki társasházas-egyesület, a marcali népfőiskola, a csurgói fiatal házasok klubja. A névSo­rosban ott látjuk a Kaposi Mór Megyei Kórház, a Pannon Ag­rártudományi Egyetem, a me­gyei könyvtár, a megyei levél­tár, a tanítóképző főiskola és a Berzsenyi Társaság nevét is. T. T. „sztori” nem egyetlen poénra játszik, hanem felismerések, ráismerések, megismerések szökkelő egymásutániságára. Választ kereső szerző hívja úti­társul az olvasót, választ ke­reső makacssággal, hogy megértse és megértesse ön­magát, „karfásait” és ne­ves-névtelen kortársait. Kérdé­seit, melyek a mai magyar lét­ből fakadnak, történelmi és jö­vőidejű töredékekben, idéze­tekben és felidézésekben. A legkevesebb, hogy: érdekesek a Csernák-novellák. A legtöbb, hogy: nem lehet egyszerűen, pápaszemet leeresztve be­csukni a könyvet. Ha vettük a lapot, hogy elkísérjük a nem­csak színész-lét bugyraiba, akkor már vele maradunk honi ingázásai, rezervátumi tűnő­dései, városi felfedező „sétái” közben is. Az „Álarcok” soro­zatban megjelent könyv ezúttal novella-sorozatban teszi áttet­szővé a maszkot, a sminket: úgy, hogyjól bejárható legyen Csernák Árpád világa. Minden meghatározás tagadás — mondta egy bölcs. Az Este próba sűrű kérdőjelei és kéte­lyei mögött az igenlés makacs igénye leselkedik egy való­sághű álarcban, a kitárulkozó vallomásokban — az olvasóra is. Tröszt Tibor A középiskolások a négy osz­tálytermen kívül, közösen használják az általános iskolá­ban a természettudományi, a számítógép- és a tornatermet, illetve az ebédlőt, a könyvtárt, a nyelvi tantermet. Ezt az isko­lát megbízott tagozatvezető irányítja. A II. számú Általános Iskola működése tavaly 6,7 millió fo­rintba került. Az összeg 44 százalékát a középiskola fe­dezte a városi önkormányzattal kötött bérleti megállapodás alapján. A működési kiadások jövőre várhatóan megközelítik a 10 millió forintot. A tabi képviselő-testület dön­tése alapján a II. számú iskola a következő tanévtől csak felső tagozattal működik. Krutek József Kilenc márványszobrocska és egy agyagtábla Kulcs a krétai írás Iskolai hangverseny bogiári és leilei gyerekekkel Kisdiákok koncertje Sikerek számos találkozón — Új épületre számíthat az intézmény Önálló gimnáziumot alapítanak Tabon Száz szerep és száz novella után Este próba

Next

/
Oldalképek
Tartalom