Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-30 / 152. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 30., csütörtök Osztrák hímzők a Madeira-nál Nem győzi a megrendelések teljesítését, ezért Ausztriában bérmunkát is végeztet a tatabányai Madeira Kft. A társaság 1991-ben nyitott üzemében — ahol félszáz leány, asszony dolgozik a hímzőgépeken - 1992-ben 120 millió, tavaly már 150 millió forint értékű madeirát, leheletfinom, úgynevezett légcsipkéket készítettek. Először kettő, majd három, újabban pedig négy műszakban - szombaton és vasárnap is - dolgoznak az asszonyok. Kiváló termék védjegy-pályázat Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék - ilyen három nyelvű védjegy kerülhet a közeli jövőben azokra a házai élelmiszerekre és italárukra, amelyek minden tekintetben kiválóak. A védjegyet - amelynek tulajdonosa az NGKM - pályázat útján s igen szigorú követelményrendszer teljesítése esetén természetes és jogi személyek termékei egyaránt elnyerhetik. Vízpótlás szivattyúzással Július második felében indulhat valamennyi dízel-szivattyú a Szigetközben, amennyiben a szükséges vízjogi engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kiadja a jövő héten. A tervezés és az engedélyezések beszerzése miatt lehetetlen volt, hogy a szivattyúzás teljes kapacitással meginduljon április 15-én. Megnyílt a Hatvan Expo Ebben az évben, 1992 óta immár harmadszor rendeznek „Hatvan Expo” elnevezéssel nagyszabású kiállítást-vásárt és kulturális programsorozatot Hatvanban. A július 3-ig tartó Hatvan Expón, amelyet abból a célból, rendeznek, hogy a körzet gazdasága bemutatkozhasson a nagyközönségnek, több száz érdekes program várja az érdeklődőket. Vállalkozást segítő központ Vasban Regionális vállalkozásfejlesztési központot avattak Szombathelyen. Vas megye és Szombathely, valamint 23 alapítótag kezdeményezésére létrejött intézmény célja, hogy szakmai és anyagi támogatással, hitelnyújtással, oktatási programokkal és tanácsadással segítse a kis- és középvállalkozókat. Az alapítótőkéhez önkormányzatok, pénzintézetek, kamarák, érdekképviseleti szervek, vállalatok és vállalkozások több mint 10 millió forinttal járultak hozzá. Gyorsított telefonfejlesztés Gyorsítja a telefonhálózat kiépítését Nyíregyháza körzetében a Magyar Távközlési Részvénytársaság. A tervezett fejlesztés eredményeként 1996 végére a megyeszékhely minden második lakásában lesz telefon. A modern telefonközpont 10 ezer helyi és 3600 tranzit vonal kapcsolására képes. Az új, valamint a régi központ mellett még az idén felépítenek nyolc kihelyezett fokozat-állomást is. A teljes távbeszélő hálózatának rekonstrukciója és bővítése is megkezdődött. Új Ikarus autóbuszokat vett a Kapos Volán Rt Kedvezmények a Kaposvár-Graz vonalon, sűrűbb járatok a Balaton-parton (Folytatás az 1. oldalról) Harsányi László műszaki igazgató elmondta azt is, hogy jelenleg harminc 14 évesnél idősebb buszuk van, pénzük viszont nincs megfelelő számú új jármű vásárlására. Ennek a hat új autóbusznak a megvásárlásra is a buszállomány rekonstrukcióját célzó kormányprogram segítségével keríthettek sort. — A helyi buszközlekedésben az állami segítségnek feltétele volt az érintett önkormányzatok támogatásának elnyerése is, s ahol az önkormányzat elzárkózott ettől — mint például Siófok önkormányzata — ott a pályázati lehetőségtől is elestünk. Balogh János vezérigazgató-helyettes elmondta, gyorsan nő a forgalma a nemrég munkába állított Kapos- vár-Graz autóbuszjáratnak. További kedvezményekkel igyekszik ennek a járatnak a Az új 415-ös Ikarusok Fotó: Kovács Tibor népszerűségét növelni a Kapos Volán. A Volánnál júliustól kezdődik a nyár: elsejétől sűrűbben járnak a Balaton parton a buszok. Siófokon negyven, Fonyódon tizenöt új járat közlekedik majd. Siófok és Fonyód között nyolc, Siófok és Kőröshegy között pedig négy új járat hordja-viszi az utasokat az idei szezonban. (Nagy) Ma a befektetőké a / Budapesti Értéktőzsde (Munkatársunk telefonjelentése) Négy éve egyetlen részvény forgalmazásával nyílt meg a Budapesti Értéktőzsde. Ma már 33 részvény forog a tőzsdén, valamint több mint 50 államkötvény és egyéb értékpapír. A felfutás az elmúlt egy évben volt a legintenzívebb, egyre nagyobb az érdeklődés, s épp emiatt döntött úgy a BÉT, hogy igyekszik közelebb kerülni a befektetőkhöz. Ennek első lépése a sajtón keresztül történik, ezért tegnap az újságírókat hívtak meg egy tájékoztatóra, melyet rendszeressé kívánnak tenni. A másik a befektetői nyílt nap, amelyre ma kerül sor és szintén hagyományt kívánnak teremteni veié. Tegnap a hétfői tőzsdetanács döntéseit ismertette először Rotyis József a BÉT ügyvezető igazgatója. Elmondta: Három új részvény bevezetéséről is döntöttek. A Gold Sun június 30-án, azaz ma kerül tőzsdére. A másik az Intereu- opa Bank, az első bank a budapesti tőzsdén hivatalosan. A papírok harminc napon belül kerülnek bevezetésre. A harmadik a Pharmavit, amit a technikai feltételek megteremtésétől függően vezetnek be, de legkésőbb augusztus 15-ig. A tőzsdeindex kosarát is bővítették. Bekerült a Domus, a Globus, a Prímagáz és a Danubius, ezekkel együtt most már tizenhárom papír határozza meg a tőzsdeindexet. Ma a befektetőké a tőzsde épülete. A nyílt nap keretében megismerkedhetnek a tőzsde felépítésével és a brókercégekkel. Előadást hallanak a kárpótlási jegyek tőzsdei kapcsolatáról, a megbízások menetéről, valamint a befektetői védelemről egyaránt. Végül megtekinthetik a tőzsdetermi kereskedést, s találkozhatnak a legnagyobb kibocsátó cégekkel. Rotyis József kérdésre válaszolva elmondta: A választások túlzottan nem befolyásolták a tőzsde forgalmát, érezhető azonban a külföldi befektetők megnyugvása, hogy megalakult a koalíció. A tőzsde egyébként kiszámítható gazdaságpolitikát vár az új kormánytól, valamint azt, hogy egyre több hazai befektető kerüljön kapcsolatba a tőzsdével, hogy megszűnjön a külföldiek túlsúlya. Folytatni kell azt a programot — mondta az ügyvezető igazgató —, ami lehetőséget ad a magyar kisbefektetőknek. Varga Ottó Tőkeerős külföldi befektetőkre számítanak Tulajdonosra vár az áramszolgáltató Villamos napokat rendeznek országszerte — Somogybán stagnál az energiafogyasztás (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozó kedvű szülőkre többek között horgászverseny, kispályás foci, sakkverseny stb. vár a Dé- dász-dolgozók ünnepén, gyerekeik pedig eközben kirándulással, videojátékokkal foglalhatják el magukat. Tatár Dénes, a Dédász vezérigazgatója és Somosi László, a Pécsi Erőmű Részvénytársaság igazgatója elmondta, a Villamos napokkal hagyományt szeretnének teremteni. Csaknem negyvenezer alkalmazottja van országszerte az áramszolgáltató részvény- társaságnak; számukra szeretnének jó hangulatú összejövetelről gondoskodni; egy olyan rendezvényről, ahol vezetők és beosztottak együtt ünnepelnek. A rendezvénysorozat másik célja, hogy megismertesse a fogyasztót az áramszolgáltató tevékenységével. Szeretnék bemutatni, mennyi munka van a zavartalan áramszolgáltatás mögött. Tulajdonosra vár az áram- szolgáltató. Ezzel kapcsolatban elhangzott: német, francia cégek is érdeklődnek a társaság iránt. E lépés előtt azonban még számos feltételt kell megteremteni. Az egyik legfontosabb, hogy az új villamosenergia törvény már megszületett, azonban például az árrendszer tisztázása még várat magára. Tőkeemelésre lenne szükség, ezért elsősorban tőkeerős külföldi befektetőkre számít az áramszolgáltató. Elmondták még, hogy 5 százalékkal nőtt az energiafelhasználás a Dél-Dunántú- lon. A legdinamikusabb a növekedés a Balatonnál, ugyanakkor Somogy többi részében és Baranyában stagnál a fogyasztás. A tájékoztatón elhangzott: a tizenévesek minden várakozást felülmúló érdeklődése kísérte a Magyar Villamos Művek Rt és a Dédász Rt ez- évi energetikai pályázatát. Négy megye diákjai több mint ötszáz pályaművet — rajzokat, maketteket, video- és hangjátékokat, társasjátékokat — küldtek be. A szakértő zsűri döntése alapján az első díjat — harmincötezer forintot — két pécsi pályázóval megosztva a kaposvári Jónás Péter nyerte el. N. L. Figyeli a külföldi tőke az országot A nagy költségvetési hiány miatt egyre nehezebb beruházni A magyar gazdaság fejlődésében a külföldi tőkének meghatározó szerepe van. Megfelelő mennyiségben történő beáramlására csak akkor lehet számítani, ha sikerül a gazdaságot stabilizálni. A német befektetők szerint Magyarországon ma még magas az infláció, és a kamatszint, s ez fékezi a külföldi tőke vállalkozó kedvét - mondták a müncheni székhelyű IFO Institut für Wirtschaftsforschung és az MTA Világgazdasági Kutatóintézete szakértőinek kétnapos közös tanácskozását követően. A két intézmény közötti hagyományos kapcsolat keretében rendezett találkozón többek között a magyar és a német gazdaság helyzetét, a munkaerő-foglalkoztatási és integrációs kérdéseket elemezték a kutatók. A német kutatók úgy vélték, hogy a gazdaság jövőjére súlyos terhet jelent, ha a költségvetés hiánya eléri a 400 milliárd forintot. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a költségvetési hiány a bruttó társadalmi termék 7 százalékát tenné ki. A nemzetközi tapasztalatok szerint ez a mérték általában nem haladhatja meg a 4-5 százalékot. Efölött, éppen a nagy költségvetési hiány miatt egyre nehezebb a beruházásokat finanszírozni. A külföldi tőke mindig figyeli azt az országot, ahová beruházni kíván, s ha hirtelen megbomló pénzügyi egyensúlyt tapasztal, abból a gazdaság és a kormányzat közötti bizalomhiányra következtet, ami pedig nem bátorítja a külföldi befektetőket. Aggasztó az export alacsony szintje A vállalatok az első negyedévben közel annyi hitelt vettek fel külföldről, mint amennyit törlesztettek. A külkereskedelemhez kötődő tőkemenekítés ebben az időszakban nem volt jellemző, aggasztó viszont az export alacsony szintje. A vámstatisztikák szerint dollárban számolva a kivitel 6 százalékos növekedést mutat, miközben az árudevizaforgalom 12 százalékkal visszaesett az előző év első negyedévéhez képest. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank gyorsjelentése állapítja meg. Március végéig a folyó fizetési mérlegben 809 millió dolláros hiány alakult ki. Ez az egy évvel korábbi időszakhoz képest közel 100 millió dolláros deficitcsökkenést jelent. Kis mértékben javult az idegenforgalom és a szolgáltatások egyenlege, az adósságállomány növekedésével párhuzamosan azonban növekedett a kamatfizetési kötelezettség. Az áruforgalom egyenlegében március végéig 561 millió dolláros hiány alakult ki. Egy évvel korábban a deficit 698 millió dollárt ért el. Az állam kasszája - a vámosok szemével Jelenleg a költségvetés minden ötödik forintját, azaz az állami bevételek több mint 20 százalékát a vám- és pénzügyőrség szedi be. Ez azt jelenti, hogy az év első öt hónapjában a vám- és adóbevételek megközelítették a 150 milliárd forintot. A május végéig összesített bevételek mintegy 26 százalékkal haladták meg a múlt év azonos időszakának bevételeit. Mindez abból az összesítésből tűnik ki, amelyet a közelmúltban tett közzé a Vámés Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az elemzés szerint: a VPOP 1991-ben 140, 1992-ben 276, tavaly pedig 310 milliárd forintot fizetett be az ország kasszájába. Érdekes összehasonlítás, hogy míg az Egyesült Államok költségvetésében a vámőrség részesedése 1,4, Japánban pedig csak 0,4 százalék, addig Magyarországon a VPOP által beszedett vám- és adóbevételek teszik ki az állami költségvetés több mint egyötödét. A testület tavaly 428 csődeljárásban vett részt, amelyek kintlévőségi értéke meghaladta a 11,6 milliárd forintot. A vám- és pénzügyőrség a korábbi gyakorlatnak megfelelően általában az ilyen esetekben megegyezésre törekszik. Általánosnak mondható azonban az a tapasztalat, hogy az érintett cégek adósságait a legtöbb esetben a kintlévőségek meghaladják. A felszámolási eljárásoknál bonyolultabb a helyzet, hiszen a testület majd 3 ezer ilyen esetben érintett és a kintlévőség meghaladja a 30 milliárd forintot.
