Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 30., csütörtök Osztrák hímzők a Madeira-nál Nem győzi a megrendelé­sek teljesítését, ezért Ausztri­ában bérmunkát is végeztet a tatabányai Madeira Kft. A tár­saság 1991-ben nyitott üze­mében — ahol félszáz leány, asszony dolgozik a hímzőgé­peken - 1992-ben 120 millió, tavaly már 150 millió forint ér­tékű madeirát, leheletfinom, úgynevezett légcsipkéket ké­szítettek. Először kettő, majd három, újabban pedig négy műszakban - szombaton és vasárnap is - dolgoznak az asszonyok. Kiváló termék védjegy-pályázat Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék - ilyen három nyelvű védjegy kerül­het a közeli jövőben azokra a házai élelmiszerekre és italá­rukra, amelyek minden tekin­tetben kiválóak. A védjegyet - amelynek tulajdonosa az NGKM - pályázat útján s igen szigorú követelményrendszer teljesítése esetén természe­tes és jogi személyek termé­kei egyaránt elnyerhetik. Vízpótlás szivattyúzással Július második felében in­dulhat valamennyi dízel-szi­vattyú a Szigetközben, amennyiben a szükséges víz­jogi engedélyt a Közép-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság kiadja a jövő héten. A tervezés és az engedélyezések beszerzése miatt lehetetlen volt, hogy a szivattyúzás teljes kapacitás­sal meginduljon április 15-én. Megnyílt a Hatvan Expo Ebben az évben, 1992 óta immár harmadszor rendeznek „Hatvan Expo” elnevezéssel nagyszabású kiállítást-vásárt és kulturális programsorozatot Hatvanban. A július 3-ig tartó Hatvan Expón, amelyet abból a célból, rendeznek, hogy a körzet gazdasága bemutat­kozhasson a nagyközönség­nek, több száz érdekes prog­ram várja az érdeklődőket. Vállalkozást segítő központ Vasban Regionális vállalkozásfej­lesztési központot avattak Szombathelyen. Vas megye és Szombathely, valamint 23 alapítótag kezdeményezésére létrejött intézmény célja, hogy szakmai és anyagi támoga­tással, hitelnyújtással, oktatási programokkal és tanácsadás­sal segítse a kis- és középvál­lalkozókat. Az alapítótőkéhez önkormányzatok, pénzintéze­tek, kamarák, érdekképviseleti szervek, vállalatok és vállal­kozások több mint 10 millió fo­rinttal járultak hozzá. Gyorsított telefonfejlesztés Gyorsítja a telefonhálózat kiépítését Nyíregyháza körze­tében a Magyar Távközlési Részvénytársaság. A terve­zett fejlesztés eredményeként 1996 végére a megyeszék­hely minden második lakásá­ban lesz telefon. A modern te­lefonközpont 10 ezer helyi és 3600 tranzit vonal kapcsolá­sára képes. Az új, valamint a régi központ mellett még az idén felépítenek nyolc kihe­lyezett fokozat-állomást is. A teljes távbeszélő hálózatának rekonstrukciója és bővítése is megkezdődött. Új Ikarus autóbuszokat vett a Kapos Volán Rt Kedvezmények a Kaposvár-Graz vonalon, sűrűbb járatok a Balaton-parton (Folytatás az 1. oldalról) Harsányi László műszaki igazgató elmondta azt is, hogy jelenleg harminc 14 évesnél idősebb buszuk van, pénzük viszont nincs megfelelő számú új jármű vásárlására. Ennek a hat új autóbusznak a megvásárlásra is a buszállo­mány rekonstrukcióját célzó kormányprogram segítségével keríthettek sort. — A helyi buszközlekedés­ben az állami segítségnek fel­tétele volt az érintett önkor­mányzatok támogatásának elnyerése is, s ahol az önkor­mányzat elzárkózott ettől — mint például Siófok önkor­mányzata — ott a pályázati lehetőségtől is elestünk. Balogh János vezérigaz­gató-helyettes elmondta, gyorsan nő a forgalma a nem­rég munkába állított Kapos- vár-Graz autóbuszjáratnak. További kedvezményekkel igyekszik ennek a járatnak a Az új 415-ös Ikarusok Fotó: Kovács Tibor népszerűségét növelni a Ka­pos Volán. A Volánnál júliustól kezdődik a nyár: elsejétől sű­rűbben járnak a Balaton par­ton a buszok. Siófokon negy­ven, Fonyódon tizenöt új járat közlekedik majd. Siófok és Fonyód között nyolc, Siófok és Kőröshegy között pedig négy új járat hordja-viszi az utaso­kat az idei szezonban. (Nagy) Ma a befektetőké a / Budapesti Értéktőzsde (Munkatársunk telefonjelentése) Négy éve egyetlen részvény forgalmazásával nyílt meg a Budapesti Értéktőzsde. Ma már 33 részvény forog a tőzs­dén, valamint több mint 50 ál­lamkötvény és egyéb értékpa­pír. A felfutás az elmúlt egy év­ben volt a legintenzívebb, egyre nagyobb az érdeklődés, s épp emiatt döntött úgy a BÉT, hogy igyekszik közelebb kerülni a befektetőkhöz. Ennek első lépése a sajtón keresztül történik, ezért tegnap az újság­írókat hívtak meg egy tájékoz­tatóra, melyet rendszeressé kívánnak tenni. A másik a be­fektetői nyílt nap, amelyre ma kerül sor és szintén hagyo­mányt kívánnak teremteni veié. Tegnap a hétfői tőzsdeta­nács döntéseit ismertette elő­ször Rotyis József a BÉT ügy­vezető igazgatója. Elmondta: Három új részvény bevezeté­séről is döntöttek. A Gold Sun június 30-án, azaz ma kerül tőzsdére. A másik az Intereu- opa Bank, az első bank a bu­dapesti tőzsdén hivatalosan. A papírok harminc napon belül kerülnek bevezetésre. A har­madik a Pharmavit, amit a technikai feltételek megterem­tésétől függően vezetnek be, de legkésőbb augusztus 15-ig. A tőzsdeindex kosarát is bő­vítették. Bekerült a Domus, a Globus, a Prímagáz és a Da­nubius, ezekkel együtt most már tizenhárom papír hatá­rozza meg a tőzsdeindexet. Ma a befektetőké a tőzsde épülete. A nyílt nap keretében megismerkedhetnek a tőzsde felépítésével és a brókercé­gekkel. Előadást hallanak a kárpótlási jegyek tőzsdei kap­csolatáról, a megbízások me­netéről, valamint a befektetői védelemről egyaránt. Végül megtekinthetik a tőzsdetermi kereskedést, s találkozhatnak a legnagyobb kibocsátó cé­gekkel. Rotyis József kérdésre vála­szolva elmondta: A választá­sok túlzottan nem befolyásol­ták a tőzsde forgalmát, érez­hető azonban a külföldi befek­tetők megnyugvása, hogy megalakult a koalíció. A tőzsde egyébként kiszámítható gaz­daságpolitikát vár az új kor­mánytól, valamint azt, hogy egyre több hazai befektető ke­rüljön kapcsolatba a tőzsdével, hogy megszűnjön a külföldiek túlsúlya. Folytatni kell azt a programot — mondta az ügy­vezető igazgató —, ami lehe­tőséget ad a magyar kisbefek­tetőknek. Varga Ottó Tőkeerős külföldi befektetőkre számítanak Tulajdonosra vár az áramszolgáltató Villamos napokat rendeznek országszerte — Somogybán stagnál az energiafogyasztás (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozó kedvű szü­lőkre többek között horgász­verseny, kispályás foci, sakk­verseny stb. vár a Dé- dász-dolgozók ünnepén, gye­rekeik pedig eközben kirándu­lással, videojátékokkal foglal­hatják el magukat. Tatár Dénes, a Dédász ve­zérigazgatója és Somosi László, a Pécsi Erőmű Rész­vénytársaság igazgatója el­mondta, a Villamos napokkal hagyományt szeretnének te­remteni. Csaknem negyvenezer al­kalmazottja van országszerte az áramszolgáltató részvény- társaságnak; számukra sze­retnének jó hangulatú össze­jövetelről gondoskodni; egy olyan rendezvényről, ahol ve­zetők és beosztottak együtt ünnepelnek. A rendezvénysorozat má­sik célja, hogy megismer­tesse a fogyasztót az áram­szolgáltató tevékenységével. Szeretnék bemutatni, mennyi munka van a zavartalan áramszolgáltatás mögött. Tulajdonosra vár az áram- szolgáltató. Ezzel kapcsolat­ban elhangzott: német, fran­cia cégek is érdeklődnek a társaság iránt. E lépés előtt azonban még számos feltételt kell megte­remteni. Az egyik legfonto­sabb, hogy az új villamos­energia törvény már megszü­letett, azonban például az ár­rendszer tisztázása még vá­rat magára. Tőkeemelésre lenne szükség, ezért elsősor­ban tőkeerős külföldi befekte­tőkre számít az áramszolgál­tató. Elmondták még, hogy 5 százalékkal nőtt az energia­felhasználás a Dél-Dunántú- lon. A legdinamikusabb a nö­vekedés a Balatonnál, ugyanakkor Somogy többi ré­szében és Baranyában stag­nál a fogyasztás. A tájékoztatón elhangzott: a tizenévesek minden vára­kozást felülmúló érdeklődése kísérte a Magyar Villamos Művek Rt és a Dédász Rt ez- évi energetikai pályázatát. Négy megye diákjai több mint ötszáz pályaművet — rajzo­kat, maketteket, video- és hangjátékokat, társasjátéko­kat — küldtek be. A szakértő zsűri döntése alapján az első díjat — harmincötezer forintot — két pécsi pályázóval meg­osztva a kaposvári Jónás Pé­ter nyerte el. N. L. Figyeli a külföldi tőke az országot A nagy költségvetési hiány miatt egyre nehezebb beruházni A magyar gazdaság fejlő­désében a külföldi tőkének meghatározó szerepe van. Megfelelő mennyiségben tör­ténő beáramlására csak akkor lehet számítani, ha sikerül a gazdaságot stabilizálni. A né­met befektetők szerint Ma­gyarországon ma még magas az infláció, és a kamatszint, s ez fékezi a külföldi tőke vállal­kozó kedvét - mondták a müncheni székhelyű IFO Insti­tut für Wirtschaftsforschung és az MTA Világgazdasági Kuta­tóintézete szakértőinek két­napos közös tanácskozását követően. A két intézmény közötti ha­gyományos kapcsolat kereté­ben rendezett találkozón töb­bek között a magyar és a né­met gazdaság helyzetét, a munkaerő-foglalkoztatási és integrációs kérdéseket ele­mezték a kutatók. A német ku­tatók úgy vélték, hogy a gaz­daság jövőjére súlyos terhet jelent, ha a költségvetés hiá­nya eléri a 400 milliárd forintot. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a költségvetési hiány a bruttó társadalmi termék 7 százalé­kát tenné ki. A nemzetközi tapasztalatok szerint ez a mérték általában nem haladhatja meg a 4-5 százalékot. Efölött, éppen a nagy költségvetési hiány miatt egyre nehezebb a beruházá­sokat finanszírozni. A külföldi tőke mindig figyeli azt az országot, ahová beru­házni kíván, s ha hirtelen megbomló pénzügyi egyen­súlyt tapasztal, abból a gaz­daság és a kormányzat közötti bizalomhiányra következtet, ami pedig nem bátorítja a kül­földi befektetőket. Aggasztó az export alacsony szintje A vállalatok az első ne­gyedévben közel annyi hitelt vettek fel külföldről, mint amennyit törlesztettek. A kül­kereskedelemhez kötődő tő­kemenekítés ebben az idő­szakban nem volt jellemző, aggasztó viszont az export alacsony szintje. A vámsta­tisztikák szerint dollárban számolva a kivitel 6 százalé­kos növekedést mutat, miköz­ben az árudevizaforgalom 12 százalékkal visszaesett az előző év első negyedévéhez képest. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank gyorsjelentése állapítja meg. Március végéig a folyó fize­tési mérlegben 809 millió dol­láros hiány alakult ki. Ez az egy évvel korábbi időszakhoz képest közel 100 millió dollá­ros deficitcsökkenést jelent. Kis mértékben javult az ide­genforgalom és a szolgáltatá­sok egyenlege, az adósságál­lomány növekedésével pár­huzamosan azonban növeke­dett a kamatfizetési kötele­zettség. Az áruforgalom egyenlegé­ben március végéig 561 millió dolláros hiány alakult ki. Egy évvel korábban a deficit 698 millió dollárt ért el. Az állam kasszája - a vámosok szemével Jelenleg a költségvetés minden ötödik forintját, azaz az állami bevételek több mint 20 százalékát a vám- és pénzügyőrség szedi be. Ez azt jelenti, hogy az év első öt hónapjában a vám- és adóbevételek megközelítet­ték a 150 milliárd forintot. A május végéig összesített bevételek mintegy 26 száza­lékkal haladták meg a múlt év azonos időszakának bevéte­leit. Mindez abból az összesí­tésből tűnik ki, amelyet a kö­zelmúltban tett közzé a Vám­és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az elemzés szerint: a VPOP 1991-ben 140, 1992-ben 276, tavaly pe­dig 310 milliárd forintot fizetett be az ország kasszájába. Ér­dekes összehasonlítás, hogy míg az Egyesült Államok költ­ségvetésében a vámőrség ré­szesedése 1,4, Japánban pe­dig csak 0,4 százalék, addig Magyarországon a VPOP által beszedett vám- és adóbevé­telek teszik ki az állami költ­ségvetés több mint egyötödét. A testület tavaly 428 csődel­járásban vett részt, amelyek kintlévőségi értéke megha­ladta a 11,6 milliárd forintot. A vám- és pénzügyőrség a ko­rábbi gyakorlatnak megfele­lően általában az ilyen ese­tekben megegyezésre törek­szik. Általánosnak mondható azonban az a tapasztalat, hogy az érintett cégek adós­ságait a legtöbb esetben a kintlévőségek meghaladják. A felszámolási eljárásoknál bo­nyolultabb a helyzet, hiszen a testület majd 3 ezer ilyen esetben érintett és a kintlévő­ség meghaladja a 30 milliárd forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom