Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 29., szerda Júliustól életbe lép a magyar-szlovén egyezmény Szabad a kereskedelem Alakuló erdőbirtokossági társulatok 30-40 ezer somogyi erdőtulajdonos A Chinoin 230 milliója A Chinoin-részvények kár­pótlási jegyre történő cseréje során, az első jegyzési napon mintegy kettőszázharminc millió forint összegű rész­vényt jegyeztek le a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok. így a jegyzést nem zárják le. Az összeg azonban nagyon megközelítette a kárpótlási jegyért eredetileg felajánlott kettőszázhetven millió forint névértékű részvénycsoma­got. Tulajdonos herendiek A Herendi Porcelán Manu­faktúra Rt. dolgozói a vagyon­jegyeik ellenében jegyzett részvényeiket átvehették. Az Állami Vagyonkezelő Rt. igaz­gatósága által még a múlt év­ben jóváhagyott privatizációs program alapján a porcelán- gyár MRP-szervezete és a herendi dolgozók 75 százalé­kos tulajdoni hányadhoz jutot­tak. A részvénycsomag egy részét, a tőketartalékban sze­replő 156 millió 650 ezer fo­rintnyi vagyonjegyüket cserél­hették részvényekre a múlt héten a porcelángyár dolgo­zói. Túljegyzett részvények Tegnap lezárták a múlt hét pénteken megkezdődött Pharmavit részvények jegy­zését. Mint ismeretes a vere­segyházi Pharmavit kettő- százezer darab, egyenként száz forint névértékű rész­vény nyilvános forgalomba hozatalával kívánta alaptőké­jét megemelni. Az értékpapí­rok kibocsátási ára 5960 fo­rint volt, amelyeket magán- személyek és intézményi be­fektetők egyaránt jegyeztek. Némi túljegyzés következett be, az elkövetkezendő na­pokban a részvényeket a jegyzések arányában allokál­ják. 3,7 milliárd az Expo Kft-nek A főváros és a Világkiállítási Programiroda együttműködé­séről, az Expo ’96 Kft. vagyo­nának emeléséről és a Világ- kiállítással összefüggő ingat­lanfejlesztésekről tárgyalt a Vi­lágkiállítási Tanács. Bejelen­tették, hogy a kiállítási és a hozzá kapcsolódó 80 hektáros területen folyó beruházások­hoz a Programiroda az év vé­géig 3,7 milliárd forintot utal át az Expo ,96 Kft-nek. Első lé­pésként e hónap végéig 200 millió forinttal emelik a kft. alaptőkéjét, majd havonta fo­lyósítanak összegeket a fo­lyamatos munka elvégzésé­hez. A július elsején életbe lépő magyar-szlovén szabadkeres­kedelmi megállapodás gyakor­lati alkalmazásáról tanácskoz­tak Budapesten a két ország gazdasági vezetői. Elhangzott: a térség gazda­sági, politikai stabilizálódásá­hoz nagymértékben hozzájárul a rövidesen életbe lépő egyez­mény. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok legdi­namikusabban fejlődő területe Az időjárás legjobban a sör és üdítő forgalmat befolyá­solja. Kánikulában az sem ritka, ha naponta a szokásos mennyiség dupláját értékesítik a kereskedők. Az utóbbi na­pokban jócskán fellendült a forgalom Somogybán is, hisz megjött a jó idő és a nyaraló­had. Az időjárás előrejelzés a sör és üdítőforgalmazók ja­vára szól: hosszú, forró nya­runk lesz. — Pénteken 120 raklapnyi üdítőitalunk fogyott el — vála­szolta kérdésünkre Wattay Álmos, a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. kaposvári ke­reskedelmi központjának re­gionális igazgatója. — Számí­tásaink szerint július és au­gusztusban már napi 200 rak­lapnyi árut értékesítünk. A több ezer liternyi üdítő ér­tékesítéséhez tíz ember mun­az utóbbi időben a kereskede­lem. A szomszédos Szlovéniával forgalmunk az 1991. évi 100 millió dollárról az elmúlt évben 200 millió dollárra emelkedett. Kivitelünk tavaly 139 millió dol­lárt tett ki, s ezzel Szlovénia a tizenhatodik helyet foglalja el exportpiacaink sorában. Impor­tunk a múlt évben 62 millió dol­lárt ért el. Kivitelünk több mint 43 százaléka élelmiszer, 37 százaléka alumínium, műtrágya kája szükséges. A megye út­jain gyakorta látható a cég 12 Volvo hűtőkamionjának vala­melyike. A Pepsi termékek közül a legtöbbet a névadó kétliteres kólából viszik. Szin­tén keresett ennek egy, illetve 0,25 literes üveges változata. A kaposvári egységgel jelen­leg kapcsolatban álló négye­zer vevő még gyakran rendel tőlük Mirindát, Schweppest és 7 Up-ot. Gergály József, a Kanizsa sör Kaposvári Kereskedelmi Kft ügyvezető igazgatója el­mondta: Jelenleg naponta két és félszeresét adják el a téli mennyiségnek. Tegnap 1600 rekesz sört — 32 ezer üveg­nyit — értékesítettek. A „folyé­kony kenyérből” a Kinizsi és a Korona a legnépszerűbb. Üdí­tőből és ásványvízből is egyre többet visznek. Előbbiből na­és vashulladék, 14 százaléka energiahordozó. Behozatalunk 44 százaléka anyagjellegű ter­mék — cellulóz, szénhidrogén és fa — 25-25 százalék az energiahordozók és a fogyasz­tási cikkek részesedése. A kétoldalú szabadkereske­delmi megállapodás kiterjed va­lamennyi ipari és mezőgazda- sági termékre, a vámokat az ipari termékekre vonatkozóan legkésőbb 2001. január elsejéig bontják le. ponta 400, míg a fonyódi ás­ványvízből 200 rekesznyit. — Tegnap hetven raklap üdítőitalt kaptunk — mondta Kiss Lászlóné, a Coca Cola Nagykereskedelmi Vállalat kaposvári képviseletén. — Ez nálunk nagyobb tételnek szá­mít. Ebben az időjárásnak éppúgy szerepe volt, mint a még most is tartó akciónknak. A képviselet munkatársai na­ponta 10 raklapnyi — több mint 600 palacknyi — üdítőt értékesítenek. Nagyon sok fogy a két literes és a másfél li­teresekből. A light változatból Kaposváron városrészenként más az értékesítési statisz­tika: az északnyugati lakóte­lepeken alig vásárolnak ebből, míg a Donnerben szinte azonnal elfogy az egykalóriás „könnyű” kóla. (Harsányi) — A becslések szerint So­mogybán 30-40 ezer ember jut összesen 70-80 ezer hektár erdőtulajdonhoz — mondta Szántó Gábor a Kaposvári Er­dőfelügyelőség igazgatója, aki Kiss Jenővel, az erdőbirtokos- ságok szövetségének megyei elnökével egyetért abban, hogy az erdők körül még „mo­zog” minden, — ám kis lépé­sekkel a fokozatos rendterem­tésnek megvan a lehetősége. Július elsején hatályba lép az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény, melynek értel­mében a tulajdonosoknak mű­ködő gazdálkodó szervezetet kell létrehozni. A vagyonukkal való gazdálkodásukat csak így kezdhetik meg. — Az erdők kezelésére, használatára jelenleg négy fő irányzat alakult ki. Az első, amikor az önálló gazdálko­dásra alkalmas erdőterületet a tulajdonos kezeli. Ebbe a cso­portba tartoznak a 6 hektárnál kisebb, zárványerdők, illetve a 60 hektárnál nagyobb erdő­tömbök. Ilyen tulajdonos nem sok van a megyében. A máso­dik csoport a különböző gaz­dasági társaságok, kft-ék. bt-ék Rt-k. Bár már alakultak ilyen szervezetek Somogybán, a Sefag Rt kivételével, szere­pük csekély. A harmadik forma a szövetkezet, ahol a mező- gazdasági szövetkezetek tag­jai, tulajdonosai döntenek arról, hogy külön erdőszövetkezetet alakítanak, vagy a mezőgaz­dasági szövetkezeten belül művelik érdeiket. — Ennél a gondolatnál meg­jegyzem — veti közbe Kiss Jenő —, hogy ennél a csoport­nál jelenleg is igen sok megol­datlan gond van. Részben azért, mert több mezőgazda- sági szövetkezet — pétdául Babócsa, Somogysámson, Tab, Tapsony — kinyilvání­totta, hogy nem kíván erdő- gazdálkodással foglalkozni. Másrészt, jónéhány felszámo­lás alatt álló szövetkezetben — Csokonyavisontán, Sávolyon, Iharosberényben, Jákóban, és sorolhatnám, teljesen gazdát­lanok pillanatnyilag az erdők. — A negyedik forma — veszi vissza a szót Szántó Gábor, — az erdőbirtokossági társulat. Ez érinti a legtöbb új tulajdonost. Huszonhat pályakezdő munkanélküli vehette át teg­nap a Kereskedelmi, Vendég­látóipari és Idegenforgalmi Főiskola nemzetközi repülő­jegykezelői és utazási irodai ügyintézői tanfolyamának — Érdekvédelmi céllal — mondja Kiss Jenő — me­gyénkben már évek óta mint­egy hetven erdőbirtokossági társulat működik. — Megelőztük volna a tör­vényt, ami csak most lép életbe? — Szó sincs róla! Ez érdek- védelmi szerveződés volt! Ezeknek épp úgy, mint az újo- nan létrejövőknek, gazdálko­dási szervezetté kell átalakulni. — Ez kötelező? Érdeke ez a tulajdonosnak? — Feltétlenül! Ugyanis amíg nem alakítanak egy gazdasa- sági szervezetet, amely üzem­terv szerint folytatja gazdál­kodó tevékenységét, addig a tulajdonukkal nem tudnak mit kezdeni. — A törvény gyenge pontjá­nak tartom — veti közbe Szántó Gábor, — hogy az egész folyamatot teljesen az önszerveződésre bízza. Ilyen szervezőkész egyén viszont nem mindenütt van. — Mit kell akkor tennie, a 30-40 ezer erdőtulajdonos­nak? — Az bizonyos, — és eddig a tanácsot kérőknek is ajánlot­tuk —, a társulat megalakítása jogász nélkül nem megy. Ügy­védi ellenjegyzés nélkül nem jegyeznek be gazdálkodó szervezetet. A másik, de sor­rendben talán az első, hogy a földkiadó bizottságok pontosít­sák, kinek, hol, mekkora erdő­tulajdona van. — A törvény rövidesen élet­belép. Mi tapasztalható az er­dőkben, és tulajdonosokban viszonylag gazdag Somogy­bán? — Jónéhány helyen meg­kezdődött a szervezés. Példa­ként említhetem Bedegkért, ahol kétszáz tulajdonos akar társulatot alakítani, de ilyen szándék van Kisasszondon, Szabadiban, Somogyszobon, Szentán. Ezt a nyári időszakot érdemes kihasználni a szerve­zésre, mert aztán jön az ősz, a tél, amikor a falopások, az ille­gális kivágások szaporodni szoktak. A megelőzés lénye­ges módja, hogy működő gaz­dálkodó szervezet őrizze, vi­gyázza az új tulajdonosok er­deit. V. M. záró bizonyítványát. A tízhó­napos tanfolyam programjá­ban hollandiai szakmai gya­korlat is szerepelt. A főiskola valamennyi végzett pálya­kezdőnek biztosított állás- ajánlatokat is. Kánikulában többet isznak a somogyiak Viszik a kólát és a sört Bőséges a készlet üdítőitalból, sörből Fotó: Török Anett Diplomás jegykezelők Mit ígér a forint? Az árfolyam csökken, a kamat nő Tendert hirdetnek Megtörtént a tenderbontás az úgynevezett gyógyszer- gyári portfolió esetében, azonban az eredményhirde­tésre még várni kell. A négy gyógyszertár részvényeiből álló hatvanmillió forint névér­tékű csomagra csak kárpót­lási jegyben lehetett ajánlatot tenni. A pályázatra tizenöt ér­vényes és egy érvénytelen tender érkezett. A győztest azonban, még nem hirdették ki, mert a vagyonkezelő elő­ször a nyertest kívánja értesí­teni. Szintén az eredmény ki­hirdetése ellen szól, hogy el szeretnék kerülni azt a hely­zetet, hogy a július 10-ére meghirdetett hasonló portfoli­óra érkező pályázatokat befo­lyásolja az első pályázat vég­eredményének ismerete. Mit ígér a forint? Az elmúlt két hétben meg­élénkült a jegybank tevékeny­sége: a forintot 1,2 százalékkal leértékelték a dollárból és ECU-ból álló új valutakosárral szemben. Ez volt az idén a ne­gyedik leértékelés, amelynek nyomán immár kereken öt és fél százalékkal gyengült a ha­zai valuta a múlt év december végi árfolyamához képest. Az egyes leértékelési lépé­seket nem lehet mechanikusan összeadni, hiszen minden egyes leértékelés már egy ki­sebb értékű forint árfolyamát változtatja, tehát ha az 1993 december 31 -i állapotot 100-nak tekintjük, akkor az első 1 százalékos leértékelést követően már 99-et, majd azt követően a 98.01-et csökken­tették, és így tovább. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden egyes leértéke­lésnek az éves inflációra gya­korolt kedvezőtlen hatása az év kezdete óta eltelt hetek, hó­napok számával arányosan csökken. Ezzel párhuzamosan a jegy­bank emelte a nála elhelyezett kötelező kereskedelmi banki tartalékok kamatlábát, azt a kamatlábat, amelyet különböző címeken a kereskedelmi ban­koknak felszámít, ha azok a Magyar Nemzeti Banktól hitelt vesznek fel. Ezzel érdekeltté tette a kereskedelmi bankokat abban, hogy maguk is emeljék a náluk elhelyezett betétek, el­sősorban a lakossági pénzek kamatlábát. Emiatt várhatóan a banki hitelek kamatai is emel­kednek majd. A konszolidá­ción, tőkefeltöltésen átment bankok ráadásul ma már jóval nagyobb biztonságban tudhat­ják kihelyezett pénzeiket, hi­szen számos biztosítási cég garanciát vállal a hitelezőkért. A Magyar Nemzeti Bank is nyilvánosságra hozta álláspont­ját arról, milyen lépéseket látna célszerűnek az ország gazda­sági helyzetének javítására. E nyilatkozat csaknem akkora je­lentőségű, mint a jegybank többi más lépése, hiszen befo­lyásolja a bankok és ügyfeleik döntéseit. Ennek ismeretében ki-ki pontosan felmérheti, hogy mit várhat a kamatlábakat és az árfolyamot lényegesen befo­lyásolni képes jegybank maga­tartásától. Úgy tűnik, most ér­demes lesz a fogyasztást elha­lasztva megtakarításokat ké­pezni, mert a banki betétek is kedvező kamatjövedelmet biz­tosítanak majd. A Nemzeti Bank nyilatkozata azt is sugallja, hogy a hazai exportőröknek nem érdemes halasztaniuk exportbevételeik behajtását és forintosítását, mert az előzetes hírekkel szemben nem várható a forint nagymértékű leértékelése. Az év végéig még várhatóan be­következő összesen mintegy további 10 százalékos, kis részletekben végrehajtandó leértékelésnek pedig aligha lesz számottevő gazdasági kö­vetkezménye. Az ebből eredő veszteségekért viszont bőven kárpótolhat a megnövelt ka­matláb. Üzenetértékű az is, hogy a jegybank a külfölddel folytatott kereskedelem egyen­súly hiányát úgy kívánja mér­sékelni, hogy egyidejűleg to­vább csökkentse az inflációt is. Mindez következetes magatar­tásra vall, s egészében elisme­résre méltó. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy az eddig folyta­tott „kis lépések taktikája” nem hozott gyökeres fordulatot a kereskedelmi mérlegben. A fo­rint reálárfolyama még ma is túlértékelt maradt, azaz nem alkalmazkodott pontosan a kül­földi valuták vásárlóerejéhez képest bekövetkezett érték- vesztéséhez. Bácskai Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom