Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-25 / 148. szám
1994. június 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Szent llona-szigeti nyugodt élet (Té)vétlen gyerekek Szenzációnak számít a kutatás történetében Kitört a Nap síkjából az Ulysses űrszonda Száguldás óránként százötvenezer kilométeres sebességgel — Rádióközlés az űrből — Sarkvidéki kitörések—A földi élet legfontosabb tényezője A világ legjobb gyermekei Szent llona-szigetén élnek, és valószínűleg azért nagyon jó magaviseletűek, mert még sohasem néztek tévét. Júliustól azonban megszűnik televíziós elszigeteltségük, igaz, nem annyira szórakoztatási, inkább tudományos okokból. Négy éven át fogják figyelni azt, hogy milyen hatással lesz rájuk a tévéműsor, amelyet brit és dél-afrikai programokból állítanak össze. A sziget világhírét annak, köszönheti, hogy ott halt meg száműzöttként Napóleon 1821-ben. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy az utóbbi 173 évben hatalmas technikai fejlődés induljon rajta. Még mindig nincs repülőtere, egyetlen kompjárat jelenti az összeköttetést az 5500 lakosnak a világgal, az is csak hat hetente egyszer közlekedik, ráadásul júniusban elromlott. A gyerekek még nemigen láttak autóbuszt, vonatot, de mozit, sőt Évente több mint 3000 lopott személyautót csempésznek át a svéd határon az Estline valamelyik Tallinnba tartó járatán vagy a Finnországba menő' kompokon. A svéd vámosok közülük öt- százat-ezret meg tudnának állítani. A svéd törvények szerint a vámosok nyomosabb ok nélkül nem nyithatják fel az autók motorháztetejét és nem azonosíthatják a motor- vagy alvázszámokat a kocsipapírokkal. Ha ezt tennék, házkutatásnak minősülne, és ahhoz külön engedély kell. A vámosoknak csak arra kell ügyelni, hogy tiltott árukat ne hozzanak be vagy vigyenek ki Svédországból, és hogy mindenki kifizesse az esetleges vámot. A nehézségek ellenére az ősszel mégis sikerült megállítani 40 keletre irányított autót. Kik ültek ezekben a Svédországban ellopott autókban? Oroszok, balti államokból valók és svédek. Mindegyikük jólöltözött volt, senki sem gondolta képregény-magazinokat sem. Feltehetőleg a rendkívül nyugodt élet miatt tartoznak a világ legkiegyensúlyozottabb lelkületű gyerekei közé. A pszichológiai vizsgálatok alapján mindössze 3,4 százalékos körükben a viselkedési problémákkal küszködök aránya, ugyanakkor Nagy-Britannia nagyvárosaiban minden negyedik gyerekkel komoly magatartásbeli gondok vannak. A kísérlettel természetesen nem az a cél, hogy a Szent llona-i aprónép is többet rosz- szalkodjon — mondja a vizsgálatokat vezető pszichológus. Az emberek hajlamosak a tévének csupán a rossz oldalát „nézni”, nevezetesen az erőszak látványa miatt az agresz- szív hajlam felerősödését, holott a televízióból sokat tanulhat is a gyerek. Hogy áldjuk vagy átkozzuk, az nagyrészt a műsorok szelektálásától függ. Utóbbit is figyeli a felmérésben résztvevő 12 tudós. volna, hogy lopott autóval közlekedik. A legnagyobb probléma, hogy a lopott autók visz- szaszolgáltatásáról még nincsen megállapodás a két ország között. A kocsilopás •Észtországban is komoly probléma. Évente csak az országon belül 3000 autó tűnik el. Az észt hatóságok feltételezik, hogy ez ellopott luxuskocsik valószínűleg az orosz katonák hazaköltöztetésére használatos lezárt konténerekben hagyják el az országot. Az orosz katonaság arra hivatkozik, hogy a konténerek „titkos katonai felszereléseket” tartalmaznak. A legvakmerőbb kocsicsempészés azonban a repülőgépes megoldás. Az észtországi Amari környékéről minden héten több nagy teherszállító katonai repülőgép indul. Ezeket az észt vámosoknak — a konténerekhez hasonlóan — nincs joguk ellenőrizni. Az észt rendőrség arra gyanakszik, hogy az a luxusautó, amit egyik nap Tallinnban ellopnak, másnap Kijevben már föllelhető. Palotai Mária Az amerikai-európai együttműködéssel készült Ulysses űrszonda hosszú utazás után elérkezett a Nap déli sarkának közelébe. A Földtó'l 150 millió kilométerre levő' tüzes égitestet egészen új perspektívából kutathatják a tudósok. Az űrkutatás történetében most először fordul elő, hogy egy űrszonda a naprendszer síkjából kitörés a Nap pólusait érintő pályán mozog, nem pedig elliptikuson. Az Ulysses 1995-ben elrepül a Nap északi sarkvidéke fölött is. Akkor lesz öt éve annak, hogy a Discovery űrrepülőgép fedélzetéről útjára bocsátották. A legendás görög hősről elnevezett űrszonda óránként 150 ezer kilométeres sebességgel száguld az űrben. Már közölt adatokat a földdel, rádiója segítségével. Ebből kiderült, hogy a Nap déli sarkvidékéről származó napkitörések — ha leszakadnak — kétszer olyan nagy sebességgel haladnak, mint a Nap egyenlítőjéről leszakadó kitörések. A Nap, amely 27 nap alatt fordul meg saját tengelye körül s amelynek átmérője 1 millió 392 ezer kilométer, a földi élet legfontosabb tényezője. A kutatók már. régebben megállapították, hogy a földünk múltjában bekövetkezett éghajlat- változások a Napon végbement változásokkal függtek össze. A Nap sarkvidékeinek kutatására eredetileg két szondát akartak indítani. Az egyik az északi, a másik a déli sarkvidéket kutatta volna. Az amerikaiak azonban anyagi okokból föladták azt a tervet, hogy saját űrszondát bocsássanak föl. Ehelyett részt vettek az Ulys- ses-prografnban. Az űrszonda kilenc különböző tudományos műszert hordoz, ezeknek egy részét Európában állították elő. A már eddig kapott fontos tudományos eredmények miatt — írja a DPA német hírügynökség —, a 2000. évben újabb űrszondát akarnak felbocsátani. Ennek feladata — az Ulysseshez hasonlóan — a Nap sarkvidékeinek vizsgálata lesz. Milyen az igazi, hamisítatlan vurtsli? Práterháború Felbolydult az élet a bécsi Práterben, és ez nemcsak a nyárnak tudható be. A kedélyeket a nevezetes Roncalli cirkusz tulajdonosa, Bernhard Paul dúlta fel, aki időről időre kitalál valamit a cirkuszát kedvelő osztrákoknak. Amire most készül, az egyelőre inkább csak vitát kelt: Paul a régi Prátert szeretné visszahozni, a mai mellé — a Kaiserwiesen területén, az Óriáskerék tövében. Lenne ott mindenféle, ami vagy 200 évvel ezelőtt volt, ismerkedhetnének a maiak az egykor volt igazi, hamisítatlan vurslival. A kellékek egy része Paul szerint eredeti lenne, és ez a vita első pontja: hogyan is lehetne, amikor 45-ben minden leégett. A másik: a Kaiserwiese — a császári mező — szent és sérthe- telen, hiszen Ferenc Józsefre emlékeztet, s ezt eddig mindenki tiszteletben tartotta. Mit akar itt a Roncalli főnöke? Valójában persze egészen más van a háttérben. A mutatványosok, körhintások, a Práter mai bérlői nem kérnek a hívatlan konkurenciából. Ha majd Paul felállítja az övékénél talán fantáziadúsabb vagy mindenestre nosztalgikus bódéit... A Práterben az idei szezon Paul nélkül is csupa újdonság. Az összesen 100 milliós beruházások egyike, a „Tornado” már messziről látható: az 1. Mai utcán 25 méteres magasságban próbálható ki a repülési szimulátor. Az új „Magic Dreamland” nem egyéb, mint az elvarázsolt kastély, a szokásos tükörszobával és sok beugra- tós trükkel... Nagyon kell vigyázni, nehogy a Práterből valamiféle technikai csodapark legyen. Szükség van a hagyományőrzésre, no, de ehhez felesleges Roncalli tudománya. Itt 45 után mindent magunk teremtettünk újjá, minden segítség nélkül — mondja keserűen az egyik élő legenda, a 82 éves mutatványos, Eduard Lang. A városházán a Práter ügyeiben illetékes Hans Mayr alpolgármester azonban nem viseltetik ekkora ellenszenvvel Bernhard Paul „nosztalgia Práteré” iránt. Szóval lehet, hogy lesz belőle valami. Szászi Júlia Áriák a kiégett operaházban Monserrat Caballe izgalmas feladatra vállalkozott: a leégett barcelonai operaházban lemezre énekelt és televíziós felvételt is készített. Szerinte a tető nélküli operaháznak még így is kitűnő az akusztikája (FEB Foto) Svédországban lopják, s Tallinnba szállítják... Katonai konvojokkal csempészik az autót Határtalan hanyagság és felelőtlenség • • Ötezer kis-Csernobil Ukrajna földjén Kié legyen a híres Matterhorn? Védik ősi jogaikat a zermatti burgerek Az igaziról, a nagyról már sok mindent tudunk, noha csak ezekben az években tapasztaljuk a nyolc évvel ezelőtti robbanás drámai követelményeit. A kicsik, az alattomosak azonban ugyanúgy rombolhatnak — bár sokszor még létezésükről sem tud a Ukrajna lakossága. Ukrajnában az öt atomerőművön kívül ötezer különböző szervezet és kutatóintézet tart sugárzó alapanyagot. Tavaly 451 objektumban végeztek ellenőrzéseket, és több mint ezer súlyos szabálysértést jegyeztek föl. Többször előfordult, hogy engedély nélkül használták a veszélyes anyagokat, hanyagul tárolták vagy alkalmatlan személyzettel végeztették a munkát. Kérdezhetnénk persze: hogyan fordulhat ez elő? Hiszen ha valahol, akkor Ukrajnában biztosan tudják, mi a sugárveszély... Az emberi mulasztás és nemtörődömség azonban valóban nem ismer határt. De nemcsak ez a magyarázat. A szovjet, birodalom széthullása nyomán még ma sincs teljes információ arról, hogy mely objektumokban és milyen meny- nyiségű sugárzóanyagot tároltak, illetve tárolnak. Az ezzel foglalkozó ukrán állami bizottság is csak megközelítő adatokkal rendelkezik. A másik ok a haszonszerzés. Leggyakrabban a cézium- 137-tel telt tartályoknak kél lábuk. A tolvajok — többnyire a cég dolgozói — abban a hitben lopják el, hogy jó pénzért értékesíthetik. Bombát azonban nem ebből csinálnak, még Észak-Koreában sem. Nem ritka ugyanakkor, hogy a tartályok megrendelésre tűnnek el. Egyes magánkutatóknak és magánorvosoknak (nem mindig Ukrajnában) ugyanis olcsóbb, ha így jutnak hozzá a kísérletezéshez szükséges sugárzó anyaghoz, mintha külföldön súlyos dollárezrekért kellene megvenniük. Mindez miért veszélyes? Azért, mert a sugárzóanyagok eltűnéséről többnyire vagy túl későn, vagy egyáltalán nem szereznek tudomást az illetékesek. Ha a tolvajok mégsem tudják eladni a tartályt (a feltárt esetek felében ez történt), akkor egyszerűen eldobják vagy bosszúból beviszik ellenségük házába. Erre is volt több példa. S ettől kezdve már csak idő kérdése, hogy a házigazda milyen gyorsan „távozik”... Mester Nándor Lehet-e egy hegyóriás az Alpokban magántulajdonban, méghozzá egy olyan közismert, mint a Matterhorn? Nem lehet — mondja a svájci átlag polgár, az úgynevezett Bürger. Igenis lehet — hangzik a vélemény Zer- mattból. Wallis kanton festői fekvésű falujában különös civakodás folyik a 4478 méter magas hegyóriásért. Ennek a civako- dásnak a gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza. Svájci sajátosság ugyanis, hogy egyes közösségeken belül élnek „Burger”-nek és ugyanakkor mellettük „Bür- ger”-nek nevezett polgárok is. Az őshonos családok leszár- mazottainak tartott Burgerek külön közösségekben tömörülnek, többnyire már csak a hagyományok ápolására. Az 5000 lakosú Zermattban azonban más a helyzet. Ott a lakosság egyharmadát alkotó Bur- ger-közösségek tulajdonában vannak szállodák, éttermek és sífelvonók, tehát jelentős gazdasági érdekük fűződik a környék fejlesztéséhez. Már az 1980-as évek eleje óta borzolja a kedélyeket a kérdés: kié legyen a Matterhorn. Annak idején úgy merült fel a probléma, hogy bővíteni akarták a téli sportberendezéseket, s ehhez koncessziós engedélyre volt szükség. A Burgerek azzal érveltek: őseik a középkorban hódították meg ezt a vidéket, tehát ők a jogos tulajdonosok. Zermatt politikai közössége azonban a ma is hatályos svájci törvényekre hivatkozott, miszerint a sziklák és gleccserek mint meg nem művelt földterületek köztulajdonban vannak. Ilyen értelemben hozott végzést előbb a kantoni bíróság, majd 1984-ben a lau- sanne-i szövetségi bíróság is. Nem foglalkozott ellenben egyik bíróság sem azzal, hogy Burger-közösségek igényelhetnek-e magántulajdont meg nem művelhető földekből. S ebbe kapaszkodtak bele idén februárban a Burgerek. A közvéleményt azóta foglalkoztatja élénken a Matterhorn fölötti tulajdonjog kérdése, amióta a svájci gleccserkutató, Benedikt Schnyder nemrégen tervet nyújtott be gleccsergrotta létesítésére a 3800 méteres Kis-Matterhor- non. A zermatti Burgerek nyomban követelték, hogy beleszólhassanak a koncesszió megadásának eldöntésébe. (A dpa alapján)
