Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25 / 148. szám

1994. június 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Szent llona-szigeti nyugodt élet (Té)vétlen gyerekek Szenzációnak számít a kutatás történetében Kitört a Nap síkjából az Ulysses űrszonda Száguldás óránként százötvenezer kilométeres sebességgel — Rádióközlés az űrből — Sarkvidéki kitörések—A földi élet legfontosabb tényezője A világ legjobb gyermekei Szent llona-szigetén élnek, és valószínűleg azért nagyon jó magaviseletűek, mert még so­hasem néztek tévét. Júliustól azonban megszűnik televíziós elszigeteltségük, igaz, nem annyira szórakoztatási, inkább tudományos okokból. Négy éven át fogják figyelni azt, hogy milyen hatással lesz rá­juk a tévéműsor, amelyet brit és dél-afrikai programokból ál­lítanak össze. A sziget világhírét annak, köszönheti, hogy ott halt meg száműzöttként Napóleon 1821-ben. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy az utóbbi 173 évben hatalmas technikai fej­lődés induljon rajta. Még min­dig nincs repülőtere, egyetlen kompjárat jelenti az összeköt­tetést az 5500 lakosnak a vi­lággal, az is csak hat hetente egyszer közlekedik, ráadásul júniusban elromlott. A gyere­kek még nemigen láttak autó­buszt, vonatot, de mozit, sőt Évente több mint 3000 lo­pott személyautót csem­pésznek át a svéd határon az Estline valamelyik Tallinnba tartó járatán vagy a Finnor­szágba menő' kompokon. A svéd vámosok közülük öt- százat-ezret meg tudnának állítani. A svéd törvények szerint a vámosok nyomosabb ok nélkül nem nyithatják fel az autók mo­torháztetejét és nem azonosít­hatják a motor- vagy alváz­számokat a kocsipapírokkal. Ha ezt tennék, házkutatásnak minősülne, és ahhoz külön en­gedély kell. A vámosoknak csak arra kell ügyelni, hogy til­tott árukat ne hozzanak be vagy vigyenek ki Svédország­ból, és hogy mindenki kifizesse az esetleges vámot. A nehézségek ellenére az ősszel mégis sikerült megállí­tani 40 keletre irányított autót. Kik ültek ezekben a Svédor­szágban ellopott autókban? Oroszok, balti államokból valók és svédek. Mindegyikük jólöl­tözött volt, senki sem gondolta képregény-magazinokat sem. Feltehetőleg a rendkívül nyu­godt élet miatt tartoznak a vi­lág legkiegyensúlyozottabb lelkületű gyerekei közé. A pszichológiai vizsgálatok alap­ján mindössze 3,4 százalékos körükben a viselkedési prob­lémákkal küszködök aránya, ugyanakkor Nagy-Britannia nagyvárosaiban minden ne­gyedik gyerekkel komoly ma­gatartásbeli gondok vannak. A kísérlettel természetesen nem az a cél, hogy a Szent llona-i aprónép is többet rosz- szalkodjon — mondja a vizsgá­latokat vezető pszichológus. Az emberek hajlamosak a té­vének csupán a rossz oldalát „nézni”, nevezetesen az erő­szak látványa miatt az agresz- szív hajlam felerősödését, holott a televízióból sokat ta­nulhat is a gyerek. Hogy áldjuk vagy átkozzuk, az nagyrészt a műsorok szelektálásától függ. Utóbbit is figyeli a felmérésben résztvevő 12 tudós. volna, hogy lopott autóval köz­lekedik. A legnagyobb prob­léma, hogy a lopott autók visz- szaszolgáltatásáról még nin­csen megállapodás a két or­szág között. A kocsilopás •Észtországban is komoly prob­léma. Évente csak az országon belül 3000 autó tűnik el. Az észt hatóságok feltételezik, hogy ez ellopott luxuskocsik valószínűleg az orosz katonák hazaköltöztetésére használa­tos lezárt konténerekben hagy­ják el az országot. Az orosz ka­tonaság arra hivatkozik, hogy a konténerek „titkos katonai fel­szereléseket” tartalmaznak. A legvakmerőbb kocsicsem­pészés azonban a repülőgé­pes megoldás. Az észtországi Amari környékéről minden hé­ten több nagy teherszállító ka­tonai repülőgép indul. Ezeket az észt vámosoknak — a kon­ténerekhez hasonlóan — nincs joguk ellenőrizni. Az észt rend­őrség arra gyanakszik, hogy az a luxusautó, amit egyik nap Tallinnban ellopnak, másnap Kijevben már föllelhető. Palotai Mária Az amerikai-európai együttműködéssel készült Ulysses űrszonda hosszú utazás után elérkezett a Nap déli sarkának közelébe. A Földtó'l 150 millió kilomé­terre levő' tüzes égitestet egészen új perspektívából kutathatják a tudósok. Az űrkutatás történetében most először fordul elő, hogy egy űrszonda a naprendszer síkjából kitörés a Nap pólusait érintő pályán mozog, nem pe­dig elliptikuson. Az Ulysses 1995-ben elrepül a Nap északi sarkvidéke fölött is. Akkor lesz öt éve annak, hogy a Disco­very űrrepülőgép fedélzetéről útjára bocsátották. A legendás görög hősről el­nevezett űrszonda óránként 150 ezer kilométeres sebes­séggel száguld az űrben. Már közölt adatokat a földdel, rá­diója segítségével. Ebből ki­derült, hogy a Nap déli sarkvi­dékéről származó napkitöré­sek — ha leszakadnak — két­szer olyan nagy sebességgel haladnak, mint a Nap egyenlí­tőjéről leszakadó kitörések. A Nap, amely 27 nap alatt fordul meg saját tengelye kö­rül s amelynek átmérője 1 mil­lió 392 ezer kilométer, a földi élet legfontosabb tényezője. A kutatók már. régebben megál­lapították, hogy a földünk múlt­jában bekövetkezett éghajlat- változások a Napon végbe­ment változásokkal függtek össze. A Nap sarkvidékeinek kuta­tására eredetileg két szondát akartak indítani. Az egyik az északi, a másik a déli sarkvi­déket kutatta volna. Az ameri­kaiak azonban anyagi okokból föladták azt a tervet, hogy sa­ját űrszondát bocsássanak föl. Ehelyett részt vettek az Ulys- ses-prografnban. Az űrszonda kilenc különböző tudományos műszert hordoz, ezeknek egy részét Európában állították elő. A már eddig kapott fontos tudományos eredmények mi­att — írja a DPA német hí­rügynökség —, a 2000. évben újabb űrszondát akarnak fel­bocsátani. Ennek feladata — az Ulysseshez hasonlóan — a Nap sarkvidékeinek vizsgálata lesz. Milyen az igazi, hamisítatlan vurtsli? Práter­háború Felbolydult az élet a bécsi Práterben, és ez nemcsak a nyárnak tudható be. A kedé­lyeket a nevezetes Roncalli cirkusz tulajdonosa, Bern­hard Paul dúlta fel, aki időről időre kitalál valamit a cirku­szát kedvelő osztrákoknak. Amire most készül, az egye­lőre inkább csak vitát kelt: Paul a régi Prátert szeretné vissza­hozni, a mai mellé — a Kaiser­wiesen területén, az Óriáske­rék tövében. Lenne ott minden­féle, ami vagy 200 évvel ezelőtt volt, ismerkedhetnének a ma­iak az egykor volt igazi, hamisí­tatlan vurslival. A kellékek egy része Paul szerint eredeti lenne, és ez a vita első pontja: hogyan is lehetne, amikor 45-ben minden leégett. A má­sik: a Kaiserwiese — a csá­szári mező — szent és sérthe- telen, hiszen Ferenc Józsefre emlékeztet, s ezt eddig min­denki tiszteletben tartotta. Mit akar itt a Roncalli főnöke? Valójában persze egészen más van a háttérben. A mutat­ványosok, körhintások, a Prá­ter mai bérlői nem kérnek a hí­vatlan konkurenciából. Ha majd Paul felállítja az övékénél talán fantáziadúsabb vagy mindenestre nosztalgikus bó­déit... A Práterben az idei szezon Paul nélkül is csupa újdonság. Az összesen 100 milliós beru­házások egyike, a „Tornado” már messziről látható: az 1. Mai utcán 25 méteres magas­ságban próbálható ki a repülési szimulátor. Az új „Magic Dre­amland” nem egyéb, mint az elvarázsolt kastély, a szokásos tükörszobával és sok beugra- tós trükkel... Nagyon kell vigyázni, ne­hogy a Práterből valamiféle technikai csodapark legyen. Szükség van a hagyományőr­zésre, no, de ehhez felesleges Roncalli tudománya. Itt 45 után mindent magunk teremtettünk újjá, minden segítség nélkül — mondja keserűen az egyik élő legenda, a 82 éves mutatvá­nyos, Eduard Lang. A városhá­zán a Práter ügyeiben illetékes Hans Mayr alpolgármester azonban nem viseltetik ekkora ellenszenvvel Bernhard Paul „nosztalgia Práteré” iránt. Szó­val lehet, hogy lesz belőle va­lami. Szászi Júlia Áriák a kiégett operaházban Monserrat Caballe izgalmas feladatra vállalkozott: a leégett barcelonai operaházban le­mezre énekelt és televíziós felvételt is készített. Szerinte a tető nélküli operaháznak még így is kitűnő az akusztikája (FEB Foto) Svédországban lopják, s Tallinnba szállítják... Katonai konvojokkal csempészik az autót Határtalan hanyagság és felelőtlenség • • Ötezer kis-Csernobil Ukrajna földjén Kié legyen a híres Matterhorn? Védik ősi jogaikat a zermatti burgerek Az igaziról, a nagyról már sok mindent tudunk, noha csak ezekben az években ta­pasztaljuk a nyolc évvel ez­előtti robbanás drámai köve­telményeit. A kicsik, az alat­tomosak azonban ugyanúgy rombolhatnak — bár sokszor még létezésükről sem tud a Ukrajna lakossága. Ukrajnában az öt atomerő­művön kívül ötezer különböző szervezet és kutatóintézet tart sugárzó alapanyagot. Tavaly 451 objektumban végeztek el­lenőrzéseket, és több mint ezer súlyos szabálysértést jegyez­tek föl. Többször előfordult, hogy engedély nélkül használ­ták a veszélyes anyagokat, hanyagul tárolták vagy alkal­matlan személyzettel végeztet­ték a munkát. Kérdezhetnénk persze: ho­gyan fordulhat ez elő? Hiszen ha valahol, akkor Ukrajnában biztosan tudják, mi a sugárve­szély... Az emberi mulasztás és nemtörődömség azonban valóban nem ismer határt. De nemcsak ez a magyarázat. A szovjet, birodalom széthullása nyomán még ma sincs teljes információ arról, hogy mely ob­jektumokban és milyen meny- nyiségű sugárzóanyagot tárol­tak, illetve tárolnak. Az ezzel foglalkozó ukrán állami bizott­ság is csak megközelítő ada­tokkal rendelkezik. A másik ok a haszonszer­zés. Leggyakrabban a cézium- 137-tel telt tartályoknak kél lá­buk. A tolvajok — többnyire a cég dolgozói — abban a hitben lopják el, hogy jó pénzért érté­kesíthetik. Bombát azonban nem ebből csinálnak, még Észak-Koreában sem. Nem ritka ugyanakkor, hogy a tartá­lyok megrendelésre tűnnek el. Egyes magánkutatóknak és magánorvosoknak (nem min­dig Ukrajnában) ugyanis ol­csóbb, ha így jutnak hozzá a kísérletezéshez szükséges sugárzó anyaghoz, mintha kül­földön súlyos dollárezrekért kellene megvenniük. Mindez miért veszélyes? Azért, mert a sugárzóanyagok eltűnéséről többnyire vagy túl későn, vagy egyáltalán nem szereznek tudomást az illeté­kesek. Ha a tolvajok mégsem tudják eladni a tartályt (a feltárt esetek felében ez történt), ak­kor egyszerűen eldobják vagy bosszúból beviszik ellenségük házába. Erre is volt több példa. S ettől kezdve már csak idő kérdése, hogy a házigazda mi­lyen gyorsan „távozik”... Mester Nándor Lehet-e egy hegyóriás az Alpokban magántulajdon­ban, méghozzá egy olyan közismert, mint a Matter­horn? Nem lehet — mondja a svájci átlag polgár, az úgy­nevezett Bürger. Igenis lehet — hangzik a vélemény Zer- mattból. Wallis kanton festői fekvésű falujában különös civakodás fo­lyik a 4478 méter magas he­gyóriásért. Ennek a civako- dásnak a gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza. Svájci sajátosság ugyanis, hogy egyes közösségeken be­lül élnek „Burger”-nek és ugyanakkor mellettük „Bür- ger”-nek nevezett polgárok is. Az őshonos családok leszár- mazottainak tartott Burgerek külön közösségekben tömörül­nek, többnyire már csak a ha­gyományok ápolására. Az 5000 lakosú Zermattban azon­ban más a helyzet. Ott a lakos­ság egyharmadát alkotó Bur- ger-közösségek tulajdonában vannak szállodák, éttermek és sífelvonók, tehát jelentős gaz­dasági érdekük fűződik a kör­nyék fejlesztéséhez. Már az 1980-as évek eleje óta borzolja a kedélyeket a kérdés: kié legyen a Matter­horn. Annak idején úgy merült fel a probléma, hogy bővíteni akarták a téli sportberendezé­seket, s ehhez koncessziós engedélyre volt szükség. A Burgerek azzal érveltek: őseik a középkorban hódították meg ezt a vidéket, tehát ők a jogos tulajdonosok. Zermatt politikai közössége azonban a ma is ha­tályos svájci törvényekre hivat­kozott, miszerint a sziklák és gleccserek mint meg nem mű­velt földterületek köztulajdon­ban vannak. Ilyen értelemben hozott végzést előbb a kantoni bíróság, majd 1984-ben a lau- sanne-i szövetségi bíróság is. Nem foglalkozott ellenben egyik bíróság sem azzal, hogy Burger-közösségek igényel­hetnek-e magántulajdont meg nem művelhető földekből. S ebbe kapaszkodtak bele idén februárban a Burgerek. A közvéleményt azóta fog­lalkoztatja élénken a Matter­horn fölötti tulajdonjog kér­dése, amióta a svájci gleccser­kutató, Benedikt Schnyder nemrégen tervet nyújtott be gleccsergrotta létesítésére a 3800 méteres Kis-Matterhor- non. A zermatti Burgerek nyomban követelték, hogy be­leszólhassanak a koncesszió megadásának eldöntésébe. (A dpa alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom