Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. június 22., szerda Az ésszerűség korlátái Dr. Sárközi Tamás: Ha elképzeléseim fele valóra válik, akkor már elégedett vagyok Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Európa — Hegyeshalomnál... Ausztriában népszavazás volt az ország EL) tagságáról, az EU 12 tagországában pedig a közös európai parlamentet választották újjá. Európa még európaibbá vált — ujjongott a szavazás eredménye láttán az Európai Unió egyik bizottsági tagja. Pedig másutt — azokban az országokban, amelyek már tagjai az EU-nak — sajnos háttérbe szorultak az integrációval összefüggő ügyek, és a szavazók zömmel helyi, belpolitikai problémák „kivetítéseként” voksoltak a pillanatnyilag még 12 országot tömörítő strasbourgi Európai Parlament tagjaira. Miként ellenőrzi az Európa Parlament az EU legfontosabb döntéshozó szerveit, köztük a kormányfők tanácsát? Hat- nak-e tágabb körben is azok a folyamatok, mondjuk az itáliai jobbratolódás, melyeknek eddig az EU szintjén kevésbé volt nyoma? Látható, rengeteg nyitott kérdés kísérte a kétmene- tes voksolást, s az emberek bizonytalanságát mi sem mutatta jobban, mint a viszonylag alacsony részvételi arány. Ahol viszont átérezték a tét nagyságát, fordított volt a kép: Ausztriában, ahol az EU-csatlakozás forgott kockán, a vártnál jóval nagyobb volt az érdeklődés, s a vártnál elsöprőbb lett a jóváhagyás aránya. Erint-e mindez bennünket? Hazánk egyelőre nem volt részese a voksolás-dömpingnek, ám az integráció vonzása ránk is hat. Mi több, az osztrák döntés után az Európai Unió számunkra gyakorlatilag Hegyeshalomnál kezdődik. A közjogi bizottság befejezte munkáját Koalíciós tervek a közbiztonságról Ukrán elnökválasztás A Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok az ukrán nagykövetségen szavazhatnak június 26-án, az ukrán elnökválasztás napján — erről adott tájékoztatást Ukrajna magyarországi nagykövetsége. A nagykövetség tudatja: a választásokon a Népi Képviselők választásáról szóló .ukrán törvény szerint, a választásokon minden ukrán állampolgár részt vehet, aki a szavazás napjáig betölti a tizennyolcadik életévét. Intervenció Ruanda ellen Az Egyesült Államok kormánya támogatásáról biztosította Franciaországot, azt a francia kezdeményezést illetően, amelynek értelmében Párizs hajlandó élére állni egy nemzetközi intervenciós köteléknek a ruandai vérengzés megfékezése érdekében. Ugyanakkor az amerikai kormány azt is jelezte, hogy egy egyoldalú francia beavatkozásért már kevésbé lelkesedne. Jemeni felhívás az ENSZ-nek A dél-jemeni erők vezére, Ali Szalem al-Beid alelnök az ádeni televízióban mondott beszédében felszólította az Egyesült Nemzetek Szövetségét, hogy hozzon sürgős intézkedéseket a május 5-e óta dúló jemeni polgárháború befejezése érdekében. A politikus szerint Áden-t az északi csapatok barbár módon lövik. Ezért kérte a világszervezetet és az Arab Ligát, hogy járjanak közbe a már többszáz áldozattal járó öldöklés mielőbbi lezárása érdekében. Kozirev és a békepartnerség Andrej Kozirev szerint Oroszországnak a NATO békepartnerség elnevezésű kezdeményezéséhez csatlakozva sikerül elismertetnie nagyhatalmi státusát. Ugyanakkor a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Moszkva egyenlő félként működik együtt NATO-beli partnereivel az európai, illetve a világbiztonság előmozdítása érdekében, ugyanakkor cáfolta, hogy Oroszország különleges státusra törekedne a békepartnerség keretei között. Mindenkinek azonos a jogi helyzete, függetlenül attól, hogy atomfegyverrel rendelkező nagyhatalomról vagy egy mindössze néhány hadosztályt fegyverben tartó kis országról van szó. Az észak-atlanti szövetség központjában Kozirev csatlakozási keretmegállapodást ír alá. Kitoloncolnak 750 ezer afgánt A jelenleg Iránban élő csaknem 750 ezer afgán menekültnek július 2-ig el kell hagynia az országot, ellenkező esetben eljárást indítanak ellenük. A menekültek hazatelepítése az Irán, Afganisztán és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közötti szerződés keretében történik. Eddig mintegy 800 ezer afgán tért haza Iránból azóta, hogy 1992 áprilisában Kabulban megbukott a kommunista hatalom. A menekültek legnagyobb része még 1979-ben és az azután következő években, a szovjet megszállás miatt hagyta el otthonát. — Pontos információkkal még nem rendelkezem, de a sajtóban megjelent hírek alapján úgy érzem, hogy elképzeléseimnek csaknem ötven százaléka valóra válhat — mondta Sárközi professzor. — Természetes, hogy a politikusok a szakmai javaslatok közül nem fogadták el mindegyiket, így például azt sem, amelyben a képviselői jövedelmek csökkentését javasoltam. Amit én írtam, az a legtöbb, amit a spórolás terén tenni lehet, de nemcsak köz- igazgatási racionalitás van, hanem politikai is. — A koalíciós megegyezés mennyire csökkentheti a kormány hatékonyságát? — Lesznek olyan funkciók, amikre egyébként nem lenne szükség, de a hatékonyság is attól függ, hogy a politika, vagy a közigazgatás szemszögéből nézzük. Az én véleményem szerint tárca nélküli Az új Országgyűlés alakuló ülését előkészítő, közel két hete folyó hatpárti szakértői tárgyalások végén, tegnap a delegációk képviselői megelégedéssel szóltak a megegyezés eredményeiről. Az ülés utáni rögtönzött sajtótájékoztatón kiemelték a tárgyalások konszenzusteremtő jellegét, s azt, hogy az ellenzéki pártok Is számarányuknál nagyobb részvételt kaptak a különböző testületekben. Az új Parlamentnek MSZP- politikus lesz az elnöke, s a három alelnöki posztot az erősorrendnek megfelelően az SZDSZ, az MDF és az FKGP kapja meg. E három párt egy-egy jegyzőt jelölhet, s a KDNP, valamint a Fidesz két— két jegyzői posztot kap. A tárgyalódelegációk abban is megállapodtak, hogy az Országgyűlésnek 17 bizottsága lesz. Az új bizottsági rendszerben a tagok összlétszáma 334 fő lesz, ami csökkenést jelent az előző parlamenti ciklushoz képest. A statisztika Büntetést Az északiak időhúzására gyanakodó Dél-Korea sürgeti, hogy minél hamarabb tartsák meg a csúcstalálkozót Kim Ir Szén észak-koreai és Kim Jung Szám dél-koreai elnök között. Szöul a halogatás vagy az obstrukció jelei láttán kérni miniszterekre nincs szükség. Mindemellett úgy tűnik, hogy a pártok megállapodása ezt mégis szükségessé teszi. — A mostani kormányzati struktúrát ön szerint milyen mértékben kell átformálni? — Az egyik javaslatom, úgy tűnik, hogy visszhangra talált és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megszűnik, így végre kialakulhat egy egységes ipari és kereskedelmi minisztérium. Az ÁVÜ és ÁV Rt egybeolvasztására tett javaslatomat is elfogadták a koalíciós pártok. Úgy látom, hogy lesz gazdasági csúcsminiszter is, de csak szociológiai és nem jogi értelemben. Jelenleg erre a szerepre a pénzügyminiszternek van a legnagyobb esélye. — Ön szerint szükség van koalíciós miniszterelnökre? — A jelenlegi elképzelések szerint ez nem jogi, hanem politikai intézmény lenne. Én szerint a kormánypárti frakciók tagjainak 79 százaléka, az ellenzéki képviselőcsoportok tagjainak 104 százaléka lesz bizottsági tag, azaz néhány ellenzéki képviselő több testületben is helyet kap. Megállapodás született a bizottsági elnökök és alelnökök pártmegosztásáról is. Eszerint az MSZP 9 testületben elnököl, az SZDSZ háromban, az ellenzéki pártok ötben. Az ellenzékiek számarányuknál több alelnöki posztot kapnak, 9 helyett 12-t. MSZP-s elnöke lesz a gazdasági, a szociális, a környezetvédelmi, a kulturális és sajtó, az emberi jogi, az oktatási, a mezőgazdasági, a számvevőszéki bizottságnak, valamint a mentelmi- és mandátumvizsgáló bizottságnak. Az SZDSZ az alkotmányügyi, a külügyi és a honvédelmi bizottság elnöki tisztét kapta meg. MDF-es elnöke lesz a költségvetési és pénzügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottságnak. Az FKGP kapta meg az elnöki posztot az önkér Szöul fogja, hogy térjenek vissza a nemzetközi büntető intézkedésekhez. Ha az észak-koreaiak feltételeket támasztanak a megbeszéléseken, meg fogják szakítani a tárgyalásokat és lépéseket tesznek a szankciók bevezetése érdekében. egyébbként javasoltam jogilag is intézményesített miniszterelnök-helyettest, csakhogy ahhoz alkotmánymódosítás kellene. A két párt pedig megegyezett abban, hogy az ellenzékkel való jó viszony miatt is nem azzal kezdi, hogy alkotmányt módosít, így a miniszterelnök helyettes csak politikai rangot jelent majd, amely ellenkezik a szakmám törvényeivel. — Mekkora hatalma lehet majd a koalíciós miniszterelnök helyettesnek? — Ez a koalíciós megállapodástól függ. Az biztos, hogy jogi hatalma nem lesz, csak politikai. — Beszélt arról, hogy elképzeléseinek az ötven százaléka valóra válhat. Ezt jó eredménynek tartja? — Én az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva harminc százalék fölött már elégedett vagyok. (Barna) kormányzati bizottságban, a foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó testület elnöke KDNP-s politikus lesz, az európai integrációs bizottság vezető posztját a Fidesz kapja meg. A hat párt képviselői tárgyaltak arról is: hogyan oldható fel a polgármesterek és helyetteseik képviselői összeférhetetlensége. Az elképzelések szerint ezt a kérdést országgyűlési határozati javaslattal kívánják rendezni, de a megválasztott képviselők természeten részt vehetnek a Parlament alakuló ülésén. A hat párt tárgyalt az alakuló ülés tárgysorozatáról is. A képviselőcsoportok a hét folyamán tűzik napirendre a hatpárti egyeztetések eredményeit és a tervek szerint a hat frakcióvezető csütörtökön írja alá a megállapodást. Reményeik szerint addigra abban a szakbizottságban is megegyezés születik, amelyben a parlamenti irodák és a Képviselői Irodaházban lévő helyiségek elosztásáról tárgyalnak. A vasárnapi lengyel önkormányzati választások még közel sem végleges eredményeinek elemzői általában pártállásuknak megfelelően értelmezik az eddig nyilvánosságra került adatokat. Az már bizonyos, hogy nem igazolódtak be a közvéleménykutatási jóslatok, amelyek szerint ismét megsemmisítő vereséget szenvednek a jobboldali pártok. A 49-ből 23 megyeszékhelyen, ahonnan már befutottak az eredmények, a következő a megoszlás: a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) szerezte meg a legtöbb mandátumot tizenhárom nagyvárosban, a radikális jobboldal és a jobboldal különböző koalíciói hatban, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabadság Uniója pedig négyben. Tegnap befejezte munkáját a koalíciós megállapodás előkészítésében részt vevő közjogi bizottság, s véglegesítette annak a jelentésnek a szövegét, amelyet a főbizottság elé terjeszt. A testület társelnöke, Gál Zoltán (MSZP) közölte: a bizottság lényegében minden vitás kérdést lezárt, s így egyet sem visznek a főbizottság elé. Hack Péter (SZDSZ) társelnök az ülésnapot számba véve elmondta: a jelentés szövegének egyeztetésén túl megtárgyalták a közbiztonság és a korrupció kérdéskörét. Egyöntetű a vélemény, hogy rövidesen el kell fogadni egy komplex bűnmegelőzési programot. A korrupció elleni teendők kapcsán az SZDSZ-es politikus jelezte, hogy a két párt szerint törvényalkotási szinten kell lehetőséget teremteni a megvesztegetés megelőzésére. Kilátásba helyezte, hogy az országgyűlési képviselőknek egyéb jövedelmeik esetében megteremtik a legnagyobb átláthatóságot, beleértve a kapott ajándékokat is. Az SLD-t vezető szociáldemokrata párt az eredményeket úgy kommentálta, hogy tanácstagjai száma az előző választásokhoz képest tízszeresére emelkedett, bár Aleksander Kwasniewski, a párt elnöke új minőségként értékelte a jobboldal térnyerését - ezt azonban a normalizálódás jelének minősítette. A párt lapja, a Trybuna kiemelte, hogy a választások igazolták a kormánykoalíciós pártok, vagyis a Lengyel Parasztpárt népszerűségét falun, s az SLD népszerűségét pedig a városokban. Da- riusz Symczycha főszerkesztő aláhúzta, hogy a jobboldalnak szándékai ellenére nem sikerült visszavágnia a parlamenti választásokon elszenvedett vereségéért. A Rzeczpospolita ezzel Az MSZP és az SZDSZ egyetértett abban, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. vezető szerveiben képviselők ne vehessenek részt. Hack Péter szólt arról is, hogy a felek egyetértettek egy olyan vizsgálóbizottság felállításában, amelynek feladata az állami vagyonból gazdálkodó alapítványok, illetve közalapítványok gazdálkodásának kivizsgálása lesz. Ennek kapcsán megjegyezte: szeretnék elérni ezen alapítványok pártsemlegesen működjenek. Gál Zoltán a sürgős feladatok sorában említette az új házszabály, a miniszteri felelősségről szóló törvény megalkotását és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. A köztársasági elnök megválasztásának módjáról a két párt voltaképpen nem egyezett meg, ezt a kérdést — mint Gál Zoltán elmondta —, az új alkotmányban fogják rendezni. így jövőre még a jelenlegi szabályok szerint az Országgyűlés választ köztársasági elnököt. szemben azt emelte ki, hogy a koalícióra lépett jobboldalnak sikerült visszatérnie a politika színpadára, s jelentős számú szavazatot szerzett meg. A Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik úgy látja: „a helyi Lengyelország a városokban kicsúszott a baloldali kormánykoalíció kezéből, de senki sem aratott döntő győzelmet”. A ritkaságok közé tartoznak azok a városok, ahol önállóan képes vezetni valamelyik politikai opció: meghatározóvá válik tehát a koalícióalkotási képesség. Michnik szerint ebben a kulcsszerep a Szabadság Uniójának jut majd, hiszen ez az egyetlen olyan erő, amely egyformán képes lehet akár a jobboldali, akár a baloldali pártokkal szövetségre lépni. Tizenhét bizottsága lesz az Országgyűlésnek Végetértek a parlament alakuló ülését előkészítő hatpárti tárgyalások Mégis csak kettő lesz? A T. Ház és alelnökei A koalíciós tárgyalásokról szárnyra kapott első értesülések arról szóltak, hogy az eddigi hárommal szemben csak két al- elnöke lesz az Országgyűlésnek. A legújabb információk azonban már három alelnöki posztról szólnak. Miért változott meg az álláspont? — kérdezte Pető Ivánt, az SZDSZ elnökét a Ferenczy Europress tudósítója. — Mert elfogadtuk az ellenzék javaslatát, s indokoltnak tartjuk, hogy a pártok nagyságrendjét követve az SZDSZ, az MDF és a Kisgazda Párt képviselői töltsék be ezt a tisztet. Természetesen csak akkor, ha a kisgazdák aláírják a hatpárt megállapodást, amivel kapcsolatban — mint ismeretes — fenntartásaik vannak. S ha Torgyánék nem írják alá...? — Akkor más a helyzet. Hadd emlékeztessek arra: mi eredetileg is két alelnököt javasoltunk — hangzott Pető válasza. Az önkormányzati testületekben kulcsszerep jut a Szabadság Uniónak A jobboldal sikeres volt a lengyel választásokon
