Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-21 / 144. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — • MIAMI V.U.VOYK.WOKSK, 1994. június 21., kedd AzÁVÜ válaszol: Kinek van több információja? Hazai munkavállalók helyzeti előnyben Halmi Gábor: Az ügyfélszolgálatnál kapható információs csomagok a vállalat dolgozóit éppenúgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese Négy gyógyszergyár papírjai jegyezhetők június 27-től Sztárrészvényekkel portfolió-pályázat Az Egis elsőként készül a tőzsdére — Egymilliárd forintnyi a hazai befektetőknek Aligai galiba Négy éve nem talál gazdára a Club Aliga, amely egykor Kádár János kedvenc üdülőhelye volt. A többi volt MSZMP-üdülő is hasonló gondokkal küzd, emellett az amortizáció is nagymértékben sújtja az épületeket. Január elsejével a Kincstári Vagyonkezelő tulajdonába került üdülők sorsa egyelőre bizonytalan. Régi lendülettel robog a Rába A rendszerváltás négy éve alatt Rába nehéz küzdelmet folytatott a talponmaradás és a reorganizáció érdekében. Az új eljárások és piacok keresése a forgalom növekedését eredményezte, így a vállalat- óriás eljutott a privatizációig. Alakuló vagyonkezelői szervezet A MÁV Rt négy társaságban levő üzletrészét hirdette meg értékesítésre. A részletekről Sipos István megbízott vezér- igazgató tájékoztatta a Világ- gazdaságot. Az első négy értékesítés tapasztalatai alapján folytatják a privatizációt, s így a járműjavítóra is sor kerül. Négy kötet a magánosításról Annak érdekében, hogy a privatizáció töretlen maradjon, az új kormány számára a két vagyonkezelő szervezetnél négykötetes tájékoztatót készítettek a magánosítás eredményeiről — jelentette be Szabó Tamás privatizációs miniszter. Szabó Tamás úgy vélte: a jövőben is szükséges a versenyeztetés elvének fenntartása, és fokozni kell a határozat- hozatalok nyilvánosságát is. Biztonsági papír és a bankjegyek A Pénzjegynyomda a biztonságos és korszerű papírpénzek gyártására 4,2-4,5 milliárd forintos beruházással új nyomdát hoz létre. A papír- alapanyagot a Diósgyőri Papírgyárból szerzi be; ez Magyarországon az egyetlen olyan gyártó, amely biztonsági papírok előállításával foglalkozik. Az ÁVÜ korábbi információ szerint a 179 millió forint jegyzett tőkéjű papírgyár részvényeinek 100 százalékát a Pénzjegynyomda vette meg, s a kárpótlási jeggyel fizette ki. Egyik országos terjesztésű napilapunk június 3-i számában Vörös Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezető közgazdásza foglalt állást az Állami Vagyonügynökség munkájával és általában a privatizációval kapcsolatban. Véleménye szerint elsősorban több információra van szükségük a munkavállalók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az állami cégek dolgozói nem tudják, milyen feltételekkel adják el vállalatukat. Éppen ezért — az információhiány miatt — nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részleteiről Halmi Gábort, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük. — Valóban létezik ez a jelenség? — Az az igazság, hogy valójában nem értem, Vörös Péter miről beszél. A szükséges információk megszerzése ma már egyáltalán nem jelenthet gondot. Az állandó sajtótájékoztatók, a médiában megjelenő hirdetések, valamint az ÁVÜ ügyfélszolgálatánál kapható információs csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell, hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy esetleges külső befektető. Sokkal több információjuk van a cég körülményeiről és lehetőségeiről. A vállalatok vezetői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az eladásról, mint ahogy az erre vonatkozó tendert az ÁVÜ kiírja. Mindezt összegezve az a véleményem, hogy az MRP, az MBO és más munkavállalói szervezetek eleve helyzeti előnyben vannak az információk tekintetében. Azt hiszem, a Vagyonügynökség nem vonható felelősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben előírt adatoknál többet nyújtani. — Jónéhányszor elhangzott már az a vélemény, mely szerint a tender kiírásakor megszabott pályázat-beadási határidő túlságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az E-hiteligérvényt és más szükséges dokumentumokat beszerezni. — A törvényben előírt időtartam a pályázat kiírásától a beadási határidőig 15 nap. Ehhez képest az AVÜ igazgatótanácsa legalább 45, de indokolt esetben 60 napot szokott adni. Mindemellett azt is tudni kell, hogy a Vagyonügynökségnek, a beadási határidő előtt legkésőbb 15 nappal megjelentetett hirdetésben lehetősége van meghosszabbítani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető közgazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen érdemes megkérdezni a leginkább érintet felet, azaz a munkavállalók képviselőjét. Endrődi Gáborral, a Caola Rt MRP-szervezetének elnökével is beszélgettünk. — Egyes vélemények szerint, ha egy munkavállalói szervezet szeretné megvásárolni vállalatának bizonyos tulajdonhányadát, akkor az információhiány miatt hátrányban van a többi befektetővel szemben. Ön hogyan vélekedik erről? — Az a helyzet, hogy ha az adott befektető csoport — amely természetesen a dolgozókból is állhat — olyankor szerez tudomást a vételi lehetőségről, amikor a pályázatot kiírják, akkor biztosan nem lesz ideje a formai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavállalói szervezetek, de más befektetők is szembesülnek. — Önöknél hogyan zajlott az MRP-kivásárlás? — Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb értesül cége eladásáról, mint azok, akik a hirdetéseket figyelik. Az MRP szervező bizottsága nálunk még az 1993. márciusi tender kiírása előtt előkészítette pályázatát. A kétfordulós tender második fordulójára már úgy adhattuk be ajánlatunkat, hogy ismertük a többi pályázót is, így olyan vételi ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóéval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt. Ezzel a módszerrel a Caola részvényeinek 15 százalékát vásároltuk fel. Azt hiszem, minden tekintetben elégedettek lehetünk. Önkormányzatok, szövetkezetek, figyelem! Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik felgyülemlett kárpótlási jegyeik befektetésére, mint az a portfolió-pályázat, amelyben négy gyógyszer- gyár egyenként 15 millió forint névértékű részvénypakettját ajánlja egy csomagban az Állami Vagyonkezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 millió forint a kikiáltási, vagyis az induló ár. A kibocsátást szervező tanácsadó, a Góg Értékpapír Kft kereskedelmi igazgatója, Bárdi Károly szerint azonban ennél jónéhány tízmillióval magasabb árat kell kínálnia annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen értékes. Egyik 15 millió forintos szereplője a Chinoin, amely most 450 százalék körüli árfolyamon cserél gazdát a tőzsdén kívül. A vállalat, amely a francia Samofi többségi tulajdonában van, tavaly 15,7 milliárd forintos árbevétele után rekordösszegű, 3,17 milliárd forintos nyereséget könyvelt el. A pakett másik szereplője, az Egis, Magyarország egyik legújabb gyógyszergyára, amely elsőként készül a tőzsdére. Részvényeinek 30 százalékát az EBRD és a Közép-európai Befektetési Társaság birtokolja. Az ÁV Rt által újonnan felajánlott részvényekből egymilliárd forintnyit a hazai befektetőknek szántak, 1,6 milliárdos értéket pedig külföldi intézményi befektetőknek. A kibocsátási ár 200 százalékos volt, már most 250 százalékot is megadnak érte a brókerek. A cég eredményei ugyancsak kiválóak. A másik két gyógyszergyár, a Kelet-magyarországi Alkaloida és a Bio- gal ugyan ma még nem mondhatók az értékpapír-piaci szereplők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények jobbak annál, mint amire a piac értékítélete tartja. Jelenleg legalábbis. A privatizációk lezárulása után pedig ezek is tőzsdei szereplők lehetnek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári porfólió, amelyre árfolyam-emelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetkezetek és az önkormányzatok előnyt élveznek — de csakis azonos ajánlatok esetén. Június 27-én reggel 9 és 11 óra között a budapesti Váci u. 9., II. emeletén Góg Értékpapír Kft irodájában várják a pályázatokat. Pontban 11 órakor lehúzzák a rolót, majd a cég az ÁV Rt képviselőjével és egy körzegy- zőnek a jelenlétében bontja az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén — önkormányzatok és szövetkezetek élveznek előnyt más befektetőkkel szemben — például a várhatóan élénken érdeklődő brókercégekkel, kárpótlásijegy-befektető társaságokkal vagy egyéb pénzügyi befektetőkkel szemben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, akkor a tanácsadó Góg Értékpapír Kft szóbeli licitre hívja a pályázókat. Azonnal megköti a szerződést a nyertessel, akinek három munkanapon belül le kell tennie az asztalra a megajánlott kárpótlási jegy csomagot, vagyis fizetnie kell... Ellenkező esetben automatikusan a második legjobb lesz a győztes. Amíg a fizetés meg nem történik, addig nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki lesz a részvénycsomag új tulajdonosa. Ez a portfolió-pályázat egyébként csak az első lépés a befektetésre váró kárpótlási jegyek tömegének felszívásához. Az ÁV Rt további portfoliók kialakítását kezdte meg. Amint a tanácsadó Góg Értékpapír Kft kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, hamarosan várható az úgynevezett márka- védelmi portfólió meghirdetése, amelyben a Pick, a Szegedi Paprika és a Kalocsai Paprika Rt papírjai szerepelnének. Bárdi Károly szerint ezzel a módszerrel — vagyis az akció folytatásával — rövid időn belül 1,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet tudnának felszippantani. Szándékuk szerint döntően az önkormányzatoktól és a szövetkezetektől, amelyeknél a lakáseladások és a földárverések nyomán tömegesen halmozódnak a jegyek. S ezek befektetésre várnak. Szupermarket-hálózat épül tíz városban A Globál lépései ígéretes cég részvénycsere akciója Jobb lesz, mint eredetileg gondolhatta volna bárki is, hiszen ma már bizonyos: a világ egyik legtőkeerősebb üzletlánca a brit Tesco lesz, a Globál TH Rt 51 százalékos, tehát többségi tulajdonosa. Mellette még a Hungarian Investment Company és a Sigeco található az intézményi befektetők között, amelyek együttesen 2,6 milliárd forinttal emelik meg a mostani 1,2 milliárd forintos alaptőkét. Az így befolyó „friss pénzt” a társaság szupermarket-hálózat kiépítésére fordítja. Az elsőt Szombathelyen nyitnák, majd további tíz üzlet épülne országszerte — mondta Horváth Emil, a Global TH gazdasági igazgatója. — Ez, ha nem is kicsi, de mindenképpen csak az első lépés lenne. Hiszen az új külföldi partnerek további tőkebefektetésben is gondolkodnak. Mindezek fényén talán már elhiszik: a kisbefektetői számára is ígéretes ez a cég. Érdemes tehát részt venni június 23-án induló kárpótlási jegy-részvénycsere akcióban. Ennek keretében az ÁVÜ 300 millió forint értékű pakettet ajánl fel, az átváltási arány: 10 jegyért 15 részvény. A cserét 90 darabban limitálták. Természetesen előnyt élveznek az alanyi jogú kárpótoltak az értékpapírok szétosztásánál — ha túljegyzés lesz. Márpedig valószínűleg lesz. Ezzel párhuzamosan 215,4 milliós részvénycsomagot készpénzért adnak, 103 százalékos árfolyamon. Ebből egy jegyző maximum 100 darabot igényelhet. Elvileg június 30-ig szabad a vásár. Am túljegyzés esetén akár egy nap után is becsukhatják a boltot. Ő aztán csak tudja... — Azért vettem meg a pálinkafőzőét, mert nálunk mindenki alkohollal működik...! Tallózó Folytatni kell! A privatizáció folytonosságának biztosítása érdekében a két vagyonkezelő szervezet négykötetes tájékoztatót készített a magánosítás eredményeiről. Szabó Tamás nem tartaná kedvező lépésnek a kedvezményes részvényvásárlási program leállítását. (Esti Hírlap) Questor-hosszabbítás Július elejéig meghosszabbították a Questor Kárpótlási Jegybefektető Rt részvényeinek jegyzését. Az alakuló közgyűlést is az eredetileg meghirdetett június 21-e helyett július 14-én tartják. (Profit) Kárpótlási jegyet is elfogad a Colonia Biztosító Dr. Csurgó Ottó vezérigazgató-helyettes ismertette a Colonia Biztosító Rt megváltozott üzleti stratégiáját, amelynek értelmében a mezőgazdasági tartozásokat kárpótlási jeggyel is kifizethetővé tették. Olyan új vállalkozói köröket is megcéloztak, amelyek elősegítik a magánorvosok és patikák működését. (Népszabadság)
