Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 21., kedd Magas lesz a vízdíj Pécsett „Lekéste” a vízdíj állami tá­mogatását Pécs városa, mert önkormányzatának közgyű­lése nem alkotta meg az előírt június tizenhatodikai határ­időre az igénylésének feltéte­léül szabott vízdíjrendeletet. Rendelet híján a város most nem juthat állami támogatás­hoz. Az elmaradó központi támogatást a város saját költ­ségvetéséből kell pótolnia, egyébként a később esedékes díjemelés teljes terhét kényte­len lesz a fogyasztókra hárí­tani. Vízművek igazgató nélkül Alig néhány hónappal a Fővárosi Csatornázási Művek meghiúsult vezérigazgató-pá­lyázata után, a Fővárosi Ön­kormányzat jövő heti közgyű­lésén újabb jelentős közü­zemi vállalat, a Fővárosi Vízművek Rt. vezérigazgatói állására kiírt pályázat ered­ménytelenné nyilvánítására vonatkozó javaslat kerül a képviselők elé. Polgár Miklós, az rt. igazgatóságának el­nöke indoklásában megálla­pítja, hogy a hat jelentkező csak részben felelt meg a pá­lyázati elvárásoknak. Megrendelések a Ganz-Hunsletnek A jövő év közepéig a teljes kapacitását lekötő megrende­lésekkel rendelkezik a Ganz-Hunslet Vasúti Jármű­gyártó Rt. Ennek alapján az angol-magyar-osztrák ve­gyes vállalat forgalma 1994- ben elérheti a 7 milliárd forin­tot, tervezett 1994. évi nyere­sége pedig meghaladhatja az elmúlt évi veszteséget. Könyv a kereskedelemről Nemzetközi kereskedelem­politika címmel, Huszár Ernő tollából új szakkönyvet adott ki a Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Aula Ki­adó Kft. A kötet a kereskede­lempolitika kialakulását, klasszikus és modern irányza­tait elemzi, s foglalkozik a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban nemegyszer ta­pasztalható protekcionista je­lenségekkel is. Az egyes feje­zetek részletesen taglalják a vám, a szubvenció, a mennyi­ségi korlátozások szerepét, a kereskedelempolitika eszköz- rendszerét. Valahányszor szóba kerül a magyar folyó fizetési mérleg, s ezen belül a kereskedelmi mér­leg 1993 óta ismét növekvő hi­ánya, külső.adósságunk növe­kedése, mindig felparázslik a vita: ebben a helyzetben meg­engedhetjük magunknak a de­vizatartalékok gyarapítását? Hogy a kérdésre válaszol­hassunk, előbb tisztázni kell néhány fogalmat. Mi is valójá­ban egy-egy ország devizatar­taléka? Ez az a „vagyon", amit cfz adott állam jegybankja — a mi esetünkben a Magyar Nemzeti Bank —, központi széfjeiben tárol; amivel úgy tud gazdálkodni, mint a háziasz- szony a dugipénzével. A pán­célszekrényben sok-sok köteg dollárt, márkát, yent, fontot, svájci és francia frankot, oszt­rák schillinget, vagy éppen bármikor pénzre váltható aranytömböket őriznek, de a devizatartaléknak része lehet egy különleges „fizetőeszköz”, az úgynevezett'„papírosarany” is. A hivatalos nevén Különle­ges Lehívási Jogokban (SDR-ben) meglévő „vagyon” olyan kintlévőség, amely szük­ség esetén egy másik állam bankjából azonnal lehívható, készpénzre váltható. Az ország készpénz tarta­léka arra szolgál, hogy a fize­tési mérlegében elkerülhetet­lenül bekövetkező hullámzá­sokat csillapítsa. Éppen ezért sokan ezt egyszerűen csak az adott ország tartalékának ne­vezik. Ettől függ, hogy hány hónapig importálhat az adott gazdaság egyetlen fillér bevé­tel nélkül. A mi esetünkben a tartalék több mint fél évi im­portra lenne elegendő. A tartalékokba nem számí­tanak bele az országok hosszú lejáratú követelései, csak azok, amelyek azonnal, vagy igen rövid idő alatt hozzáférhe­tőek. Azok az országok, ame­lyeknek a pénze nemzetközi­leg is átváltható, devizatartalé­kaikat arra is felhasználják, hogy a pénzpiacon saját valu­tájuk árfolyamát erősítsék. A tartalék nem feltétlenül készpénzt jelent, lehet akár az adott országnak az összes kül­földi tartozásait meghaladó kö­vetelése is. De nálunk nem ez a helyzet. A külfölddel szem­ben fennálló tartozásunk évti­zedek óta több mint a követe­lésünk. Ez pedig annyit jelent, hogy a tartalékaink külföldi bankok, nemzetközi intézmé­nyek és kötvényeink külföldi tu­lajdonosainak extra hitelnyúj­tásából származnak, így lé­nyegében ezek is tartozások. A magyar gazdaság jelen­legi állapotában tartalékaink egyben adósságainkat növelik. Formai meglétük mégis jelen­tős manőverezési szabadsá­got nyújt rövidlejáratú nemzet­közi fizetési egyensúlyi prob­lémáink áthidalásában. Bácskai Tamás (Folytatás az 1. oldalról) A társaság regionális érde­keltségű, de Somogybán is meghatározó szervezet a fel­vásárlásban — mondta dr. Tóth Károly. — A liszthez és a keveréktakarmányokhoz szük­séges gabonát már szerződé­sekkel biztosítottuk. A többi termékhez egyelőre keressük a piacot és a pénzügyi konst­rukciókat. Jelentős szubvenció kellene hogy megjelenhessünk a világpiacon. Tárolni 130 ezer tonna terményt tudunk. Ez elég kevés. 74 ezer tonnányi rakte- ret — a marcali, a siófoki és a csurgói tárházat — közraktáro­zási célokra kell fenntartanunk. — Mikor fizetnek a terme­lőknek? — Háromféle szerződési ajánlatunk van. A fix áras a mai árak mellett hátrányos a társa­ságnak. Másik lehetőség két ki­jelölt július tőzsdei nap ára, a harmadik pedig a napi piaci ár. A kaposvári központú cég a leszerződött mennyiség egy részét előre kifizette a terme­lőknek. Májusban 20 százalék előleget kaptak egyedi elbírá­lás alapján, júniusban további 20-30 százalékos előlegeket Idén első ízben élt az adóhatóság azzal a jogával, hogy a magánszemélyek jövedelemadó-bevallását az esetleges visszaigénylés teljesítése előtt vizsgálat alá vegye. Az Apeh össze­sen 222 ezer szja-bevallást jelölt ki vizsgálatra - derül ki az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal összesí­téséből. Az adóhatóságnak, ameny- nyiben a rendelkezésre álló in­formációk alapján kétséges­nek tartja a bevallás valódisá­gát, a benyújtást követő 60 napon belül lehetősége van az előzetes ellenőrzésre. Hivata­losan azonban ez nem minő­sül ellenőrzésnek, csupán vizsgálatnak. Idén a vizsgála­tok nagy többsége már az adatok egyeztetése után biztosítottak. Kamatmentes előleget kérhettek, akik minő­ségi búzát termelnek, és ha szükséges, további előlegek fi­zetésére is van lehetőség. — A termelők jó része szer­ződése alapjámeleve étkezési búzaárakkal számol. Mikor és hogyan dől el az ár? — Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a minőségre. Nincs arra lehetőség, hogy a szabvány előírásait figyelmen kívül hagyjuk. Minden tétel után a MEO minősít. Ez az alapja a végelszámolásnak. — Csúcsidőszak következik a társaság életében. Egész éves további munkájuk függ az eredményes munkától, emellett finiséhez érkezett a cég privatizációja. Hogyan rangsorolná a következő idő­szak feladatait? — Elsődlegesek a zavarta­lan működés feltételei. A hét végén általános eligazítást kapnak a kereskedelmi veze­tők, a főraktárosok és a minő­ségellenőrzők. Ha igény lesz rá, akkor a betakarítás idősza­kában a hétvégeken is ve­szünk át árut. Mészáros Tamás megszűnt, mivel a megtalált hibák, eltérések egyeztetésé­nek eredményeként szükség­telenné vált az adóellenőrzés folytatása. További 17 411 bevallást azonban a bizonyla­tok és a nyilvántartások bemu­tatása alapján alaposabban is szemügyre vettek a revizorok. Ezeknek több mint felénél, pontosan 66 százalékuknál tártak fel eltérést az Apeh munkatársai. Az adózók azonban nemcsak az állam, de a saját terhűkre is gyakran tévedtek. A revizorok által fel­tárt esetekben az adózók ter­hére mintegy 354,6 millió fo­rintnyi eltérést, míg a javukra majdnem 320 millió forintnyi adókülönbözetet állapítottak meg. így végűlis az ellenőrzé­sekből 34,6 millió forintnyi többletbevétele származott a költségvetésnek. Acélos export-tervek Balatonbogláron Németországba szállítja legújabb termékét a balatonboglári Vas-Műszaki és Hűtőgépja­vító Szövetkezet. Az építőiparban használatos korlát tartó acélszerkezeteket 2,5 millió fo­rint értékben készül exportra. Fotó: Kovács Tibor Az aratáshoz kevés a pénz és a tároló Dr. Tóth Károly: Szubvenció kellene, hogy megjelenjünk a világpiacon „Dugipénzek" a Magyar Nemzeti Bank széfjeiben A tartalék adósság is Előzetes vizsgálatok az szja-bevallásnál Az adózók gyakran terhűkre tévednek Egy kiló hús előállításához több mint három kiló tápra van szükség Drágább a nyúl az áránál Egymásra ígérnek a felvásárlók, ha kevés az áru — Tőke nélkül nem megy a tenyésztés Szünetelő vízpótlás Átmenetileg szünetel a Ve- lencei-tó tavaly július óta tartó mesterséges vízpótlása. Az intézkedésnek két oka van. Az egyik, hogy tíz hónap alatt több, mint duplájára nőtt, s el­érte a százötven centimétert a vízszint, s a jelek szerint hely­reállt a tó egyensúlya. A má­sik, hogy a költségekből részt vállalók egy része nem tesz eleget vállalt kötelességének, azaz nem fizeti a „vízdíjat”. Fizetésképtelen a szolnoki kórház A szolnoki Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet koráb­ban fizetésképtelenséget jelen­tett, ám a 280 millió forintos hi­ány ellenére a fekvőbeteg-ellá­tás színvonala jelenleg is meg­felelő. Azonban az intézmény folyamatos működésének pénzügyi feltételei jelenleg nin­csenek biztosítva, ezért a me­gyei önkormányzat az egész­ségbiztosítási önkormányzat­hoz fordult segítségért. Május elején még 150-160 forintot fizettek a felvásárlók a vágónyúl kilójáért. Május végére az ár 139 forintra csökkent. A nyári felvásár­lási ár június 13-től lépett életbe. Hétfőtől 106 forint és 7 százalék kompenzációs felár jár egy kilónyi nyúlért. Bíróné Németh Edit, a ka­posvári állattenyésztési kar munkatársa szerint mindig a felvásárlás helyén talált áru- mennyiség határozza meg a napi felvásárlási árat. Csökken ugyanis az állomány. Volt év, amikor 40 ezer tonnát adtak el, tavaly már csak a felét, 20 ezer tonnát vághattak a vágó­hidak Magyarországon. Az idén pedig 15 ezer tonnára számíthatnak csak. A különbség 30 forint is le­het az egyes felvásárlók aján­lata között — állítja Gergely József, a kaposvári áfész vá­sárcsarnokban lévő felvásárló helyének vezetője. Itt egy má­zsa táp 2072 forintba kerül. Az országos átlagár 2300 forint! — Nem az árak határozzák meg a nyúltartás helyzetét, hanem az ország helyzete. Amíg volt mindenkinek mun­kahelye, a fizetéskor megvet­ték a tápot is, és hizlalták a malacot, tartották a nyulat, a baromfit. A megélhetést bizto­sító állattartáshoz viszont tőke kellene. A felvásárlókról csak annyit, hogy egy vállalatból rengeteg kft lett, s ezek egy­mással versengenek most, de nem a termelő érdekében. Kustos Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ál­lattenyésztési intézetének munkatársa szerint növekszik azoknak a száma, akik csak azt adják el, ami a saját fo­gyasztáson felül marad. Egy kiló nyúlhús előállítására több mint 3 kiló tápot, 1,1 kiló ve­gyesabrakot és 1,3 kiló szénát kell megetetni. Rácz András gödöllői főisko­lai adjunktus számításai sze­rint (1994-es árakon szá­molva) egy kiló testsúlynöve­kedés táppal 82,80 forintba ke­rül, ha táppal etetik. Ha gaz­dasági abrakkal és szénával, akkor 82 forint. A nyári felvá­sárlási árat ismerve a nyúltar­tás már ráfizetéses. A felvásárlók egymásra ígérnek. A lajosmizsei Olivia Kft svájci érdekeltségű, és pi­aca biztos. Bírja is pénzzel. Náluk az alsó súlyhatára 20 dekával magasabb: 2,6 kiló. A bajai nyúlvágóhíd olasz érde­keltségű. Környe, Tardosbá- nya, Csabrendek volt egykor a fellegvár. Ma 20-25 százalé­kos csak a piaci részesedé­sük. Hallgatólagosan meg is egyeztek a 110 forintos védő­árban, de legutóbb Nagyberki­ben egymásra licitáltak: 10 fo­rintos volt a kilónkénti árkülön­bözet. Ha viszont sok a hús­nyúl, akkor pedig egymás vá- góhídjaira küldik a termelőket. Az ideális kisüzemi méret legalább 50 anyanyúl. Akinek ilyen vállalkozása van az ki­szolgáltatott: a beruházáshoz felvett hiteleket ugyanis tör­leszteni kell. — A tenyésztői kedvet kel­lene visszaadni, ehhez már csak tartalék tőke kell — mondta Gergely József ka­posvári felvásárló. — A háztá­jiban megtermelt kukoricával, zabbal ezt az állattartást nem lehet újra beindítani. Mészáros Tamás Valutaár­folyamok (A Magyar Nemzeti Bank árfolyama június 20-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 155,35 158,35 Ausztrál dollár 75,18 76,52 Belga frank (100) 306,27 311,77 Dán korona 16,04 16,34 Finn márka 18,87 19,21 Francia frank 18,44 18,78 Görög dra. (100) 41,77 42,57 Holland forint 56,20 57,24 ír font 153,18 155,98 Japán yen (100) 98,89 100,75 Kanadai dollár 72,99 74,51 Kuvaiti dinár 341,92 348,58 Német márka 62,94 64,14 Norvég korona 14,48 14,76 Olasz líra (1000) 64,05 65,27 ATS (100) 894,79 911,49 Portugál esc. (100) 60,64 61,78 Spanyol pes. (100) 76,04 77,50 Svájci frank 74,74 76,06 Svéd korona 13,07 13,31 USA-dollár 101,47 103,47 ECU (Közös Piac) 120,93 123,17

Next

/
Oldalképek
Tartalom