Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-20 / 143. szám

1994. június 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 11 Világnagyságok randevúja Cserénfán ELSŐ FUTAM Világbajnokok a vert mezőnyben A francia Michael Pichon (5) külön csatája honfitársával, Frederic Vialleval (11) A cserénfai sikeremberek: Robert Moore, Alessio Chiodi és Michael Pichon Az első futam rajtját min­denki szerencsésen „túlélte”; egyetlen bukás sem történt az első szűkítő kanyarban, ami Cserénfán igencsak ritkaság­nak számít. Az olasz Alessio Chiodi kapta el a legjobban a rajtot, őt követte a francia Fre­deric Vialle, a szintén francia színekben motorozó Robert Moore és honfitársuk, Michael Pichon. A két magyar részt­vevő, Kamrás Károly és ifjabb Kökényest György valahol a középmezőnyben helyezke­dett el. Jó néhány körön keresztül ez volt a sorrend, majd előbb Mo­ore, aztán Pichon is megelőzte Viallet. Moore azonban — akit tavaly a 250-es VB-futamon is láthattunk Cserénfán — nem érte be ennyivel: átvette a ve­zetést, s innentől kezdve már csak az volt kérdéses, hogy végül mekkora előnnyel nyeri a futamot. Chiodi és Pichon vi­szont végig külön óriási csatát vívott egymással a második he­lyért. A francia krosszozó több­ször is megpróbálta megelőzni Chiodit, de ő mindannyiszor si­keresen visszaverte Pichon támadásait, s így ez maradt a sorrend. A kétszereses holland világbajnok Dave Strijbos futott be ötödikként Frederic Vialle mögött, míg a világbajnoki cím védője, az ugyancsak Tulipán­A második futamban megis­métlődött a „csoda”: senki sem bukott a rajtnál. Csak később... A pályaépítők locsolókocsija néhol túl jó munkát végzett, és a tűző napsütésben a verseny­zők közül páran nem hittek ab­ban, hogy valahol csúszós le­het a talaj. Volt is esés rende­sen, de szerencsére sérülés nem történt. Sőt, egy kivétellel valamennyi „perecelő” folytatni tudta a versenyt. Más kérdés, hogy aztán később feladták. A rajttól 8-as rajtszámmal az olasz Alessio Chiodi jött el a legjobban. Szorosan a nyomá­ban motorozott az első futam győztese, Robert Moore, és a holland Dave Strijbos. Őket kö­vette a tavalyi világbajnok Pedro Tragter, majd a francia Vialle és az olasz Dal Lago kö­országból érkezett Pedro Trag­ter lett a hatodik, aki valahon­nan a középmezőnyből vere- kedte fel magát egészen idáig. A két magyar közül Kamrás végül a 26. lett — érdekesség, hogy mögötte végzett az egy­kor szebb napokat is megélt kétszeres holland VB-aranyér- mes John Van Den Berk —, if­jabb Kökényesi viszont mint­egy negyedórányi száguldo­zás után kiállni kényszerült. („Köké” mellett egyébként még 13-an jutottak erre a szopmorú sorsra.) — Gyuri motorján az utolsó pillanatban ki kellett cserélni a hátsó kereket, s szerelés köz­ben valahogy lassú defektet kapott. Ennek ellenére rajthoz állt, s megpróbálta a lehetet­lent. Végül én parancsoltam rá, hogy álljon már ki — mondta az édesapja, Köké­nyesi György, aki egyébként „civilben” a cserénfai motok- rossz VB-futam versenyigaz­gatója volt. Az első futam végeredmé­nye: 1. Robert Moore (Fran­ciaország) Yamaha, 2. Alessio Chiodi (Olaszország) Honda, 3. Michael Pichon (Franciaor­szág) Honda, 4. Frederic Vi­alle (Franciaország) Kawa­saki, 5. Dave Strijbos (Hollan­dia) Suzuki, 6. Pedro Tragter (Hollandia) Suzuki. vetkezett. Az első futam képe alapján mindenki várta, hogy Moore rövidesen átveszi a ve­zetést, ám épp az ellenkezője történt: Chiodi öt körön át rend­szeresen visszaverte a francia versenyző támadásait, majt et­től kezdve szép lassan elhúzott a beletörődő Moore-tól és a so­káig szintén győzelemre esé­lyes Strijbostól. Miközben az első három he­lyen gyakorlatilag az egész fu­tam alatt nem volt változás, az üldözők közt ádáz harc dúlt a helyezésekért. Az első futam­ban harmadik helyet meg­szerző francia Michael Pichon borzasztó rosszul rajtolt: csak a 15. helyen tudott befordulni a szűkítőnél. Ettől kezdve azon­ban fokozatosan jött fel. A má­sodik körre két hellyel, a har­madikban újabb kettővel lépett előre. A hetedik körben már a hatodik helyen motorozott, és a végére feljött negyediknek a vezető hármas mögé. Nekik azonban már több, mint fél perc előnyük volt ekkorra az üldö­zőkkel szemben, így nem volt esélye senkinek a felzárkó­zásra. Jól tartotta magát Vialle: a rajtnál megszerzett negyedik helyére csak Pichon volt veszé­lyes, aki végül meg is előzte. A magyarok közül Kamrás Károly rajtolt jobban: a 17. he­lyen motorozott az első kör vé­gén. Ezután sajnos többen is megelőzték. Hiába próbált meg a magyar fiú mindent, a techni­kai sportágakban kevés az ügyesség, a motor ereje is meghatározó... Végül a 25. helyre futott be a célba érkező 29 versenyző közül. Ifjabb Kö­kényesi György is végigküz- dötte a futamot, s egy kör hát­ránnyal a 28. helyen végzett. Tizenegyen már idő előtt felad­ták a versenyt. A második futam végered­ménye: 1. Alessio Chiodi (Olaszország) Honda, 2. Ro­bert Moore (Franciaország) Yamaha, 3. Dave Strijbos (Hol­landia) Suzuki, 4. Michael Pi­chon (Franciaország) Honda, 5. Frederic Vialle (Franciaország) Kawasaki, 6. Mauro Dal Lago (Olaszország) Honda. A cserénfai VB-futamról tu­dósítottak: Barna Zsolt, Fe­nyő Gábor, Varga Ottó (szö­veg), és Csobod Péter (fo­tók). így látta a „jobbik” magyar Pénzre váltott másodpercek Kamrás Károllyal, a „job­bik” magyarral a második fu­tam után találkoztunk. Für­dőnadrágban ücsörgött a szervízbusz árnyékában, jobbján két kiürült literes ás­ványvizes üveggel. — Elcsigázottnak látszik. A mezőnyhöz képest ho­gyan bírta kondícióval? — Úgy érzem, hogy álló- képesség dolgában nincs nagy különbség köztünk. Én is bírtam, de nézzen körül a depóban; ők is ugyanúgy ki­tikkadtak, mint én. Itt a világ legjobb motorosai gyűltek össze, akik megpróbáltak mindent kiadni magukból az eredmény érdekében. — Mégis az igyekezete csak az utolsó helyek egyi­kére volt jó... — Ámulva nézem a tech­nikájukat. Azt, hogy miket művelnek a motorjaikkal. Kisebb féktávokat mérnek, szűkén veszik a kanyarokat, és fantasztikusan gyorsak. Persze, ha meggondolom, hogy míg nálunk tél van és még azt sem tudjuk, hogy milyen géppel kezdjük az új évet, addig ők a szuperk- rossz pályákon nyüstölik a motorjaikat. Többszörös időt tudnak a nyeregben ülni, mint mi. — Azt mondják, az ő mo­torjaik csak annyiban ha­sonlítanak az Ön gépeik­hez, hogy a márkajelzés ugyanaz rajtuk. — A gyári versenyzők gépein valóban látni szokat­lan megoldásokat. Hét-nyolc lóerővel biztos, hogy erősebbek, mint a mie­ink. Ez emelkedőnként lega­lább fél másodperc előny, ami körönként négy-öt má­sodperc plusszt is jelenthet. A profik komoly csapatokkal érkeznek: külön szerelő ál­lítja be a rugózást, másva­laki szereli a motort, és a jobbaknak saját csapator­vosuk is van. Ehhez képest nekünk van egy „mindenes” szerelőnk, orvos helyett meg abban bízunk, hogy jó napot sikerüljön kifognunk, mert akkor kijön a lépés... — Jó nap volt ez a vasár- nap? — Én ebben a mezőny­ben ennyit tudtam magam­ból kihozni. MÁSODIK FUTAM Chiodi volt az úr A középpontban Hatalmas bukások az edzésen Egy perc Robert Moore-ral Cél a VB-arany — Nem mozi ez, hogy min­denki mindent lásson — mondta egy bennfentes krosszozó a rajt pillanatairól szólva. Ennek a sportnak va­lóban velejárója a rajt utáni porfelhő és tömörülés. Gyako­riak az esések, és amikor fel­száll a porfelhő, a kívülállók mindig aggódással tekintenek a pályára. A tegnapi cserénfai verseny komolyabb sérülés nélkül ért véget. Ugyanez a szombati kvalifikációs edzésekről nem mondható el. A pálya mellett folyamatosan akadt dolguk az orvosoknak. Szombat délután a Csehor­szágból érkezett Petr Kuchar bukott egy hatalmasat. A cseh motoros a pálya egyik ugrató- ján számította el magát. Első kerékkel ért földet, a kormány megbicsaklott a kezében, és átesett a motorján. Nyílt alkar- csont-töréssel szállították kór­házba. Véró György, a Surján SE feltörekvő fiatal tehetsége az edzés utolsó perceiben esett nagyot. A lábát fájlalta, ám szerencséjére komolyabb sé­rülés nélkül úszta meg a ka­landot. Az osztrák Robert Jónásnak már nem volt ekkora szeren­cséje; őt a mentőautó szárka- pocscsont töréssel szállította a kaposvári kórház baleseti osztályára. Mint tegnap meg­tudtuk, valamennyi sérült álla­pota kielégítő. Kuchar kivéte­lével — akit még szombaton megműtötték — még aznap elhagyhatták a kórházat. Úgy látszik, sehogy sem akar „megbékélni” egymással Robert Moore és Cserénfa. A francia színekben rajthoz álló versenyző tavaly a harmadik futamban jó pozícióban óriásit bukott, aminek lábtörés lett a vége. Most az első futamot megnyerte, a következőben pedig második lett, az össze­sítésben azonban — lám, mi­lyen kegyetlen az élet! — csak második lett, mert a második futamban megelőzte őt az olasz Alessio Chiodi. Az eredményhirdetés után sike­rült szót váltanunk a fáradt és kissé csalódott népszerű krosszozóval. — Milyenek a benyomásai Cserénfáról? — Szerencsére jó az idő, s jó a pálya is — válaszolta Ro­bert Moore. — Összesen 37 pontot sikerült itt begyűjte- nem, s ez sokat számíthat majd a végelszámolásnál. — A cserénfai versennyel félidejéhez érkezett a 125-ös motokrossz világbajnokság. Az eddig lebonyolított hat fu­tam után Ön vezeti a mezőnyt. — Nagyon szeretném, ha ez a végére is így maradna, azaz célom a világbajnoki arany. Nem lesz könnyű, hi­szen nagyon szoros az élcso­port, s olyan kiválóságok van­nak mögöttem csak pár pont­tal leszakadva, mint a mostani cserénfai győztes Alessio Chiodi, aztán a tavalyi világ­bajnok Pedro Tragter, a fran­cia Michael Pichon, és persze számolni kell az elnyűhetetlen Dave Strijbossal is. Nemcsak a pálya mellett, hanem a sajtó munkatársai számára kialakított tágas helyi­ségben is nagy volt a forgalom. Nem volt egy percnyi megállás sem, egymást váltották a sajtó munkatársai. A magyar televí­zió mellett — amely kilenc ka­merával dolgozott — érkezett forgatócsoport Olaszországból, Hollandiából, Németországból, Nagy Britanniából, sőt, még a tengerentúlról, Japánból is. De találkoztunk a Eurosport mun­katársaival is. Az írott sajtót mintegy 30-an képviselték, s köztük is szép számmal akadt külföldi tollforgató. A végeredmény 1. Alessio Chiodi (Olaszország) Honda 37 pont 2. Robert Moore (Franciaország) Yamaha 37 pont 3. Michael Pichon (Franciaország) Honda 28 pont 4. Dave Strijbos (Hollandia) Suzuki 26 pont 5. Frederic Vialle (Franciaország) Kawasaki 24 pont 6. Mauro Dal Lago (Olaszország) Honda 18 pont 7. Bader Manneh (Olaszország) Honda 14 pont 8. Claudio Federici (Olaszország) Yamaha 12 pont 9. Pedro Tragter (Hollandia) Suzuki 10 pont 10. Michael Maschio (Franciaország) Yamaha 10 pont

Next

/
Oldalképek
Tartalom