Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-20 / 143. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. június 20., hétfő Göncz Árpád: a választás a politikai akarat kifejeződése Somogyi szakértők az önkormányzati törvény módosításáról Polgárközpontúbb közigazgatást Megemlékezések a holocaustról Zsidó közösségi házat avatnak a budapesti Révay utcában június végén a Holocaust Emlékbizottság szervezésében. Július elején az Emmanuel alapítvány zarándokutat szervez a budapesti internálótáborok területére. Koszorút helyeznek el Wallenberg szobránál, a Kari Lutz emlékműnél, másnap istentiszteletet tartanak a Dohány utcai zsinagógában. Emlékkiállítás is nyílik a magyarországi holocaustról július első napjaiban a Történeti Múzeumban. Fehér Ferenc tudós halála Tragikus hirtelenséggel elhunyt Fehér Ferenc filozófus, kritikus. A 61 éves társadalom- tudós halálát szívroham okozta. Fehér Ferenc 1967-70 között Lukács György tanítványa volt, s a Kádár-korszakban emigrációba kényszerült. 1977-től Ausztráliában és New Yorkban élt, filozófiát, szociológát tanított, társadalompolitkai témákban publikált. 1992 óta feleségével, Heller Ágnessel együtt munkáját itthon folytatta. Az utóbbi években az európai társadalom kutatásával foglakozott. Református tanítói diploma átadása A debreceni nagytemplomban tartotta tanévzáró nyilvános ülését a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola tanácsa. A tanintézet 253 végzett hallgatóját Kocsis Elemér püspök köszöntötte. 219-en általános tanítói oklevelet szereztek, 10-en angol,17-en német nyelvoktatóit, 6-an tanító-hitoktatói oklevelet. Claritas központ dokumentációval A különböző vallási közösségekkel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok összegyűjtésére vállalkozott a Budapesti Ismeretterjesztő Társulás. Claritas néven dokumentációs és információs központot hozott létre, s ez a hét végén mutatta be első, „Szekták” című kiad- ványát.A füzetet iskoláknak, ne- lési központoknak juttatják el. Szünetelő vízpótlás a Velencei-tavon Átmenetileg szünetel a Velencei-tó tavaly július óta tartó vízpótlása. Az intézkedésnek két oka van. Az egyik, hogy tíz hónap alatt több mint kétszeresére nőtt s elérte a 150 centimétert a vízszint; a másik, hogy a költségekből részt vállalók egy része nem tesz eleget vállalt kötelességének, azaz nem fizeti a „vízdíjat”. Egyetemi képzés Bejegyezték a Soros György által támogatott másoddiplomás képzést folytató intézményt, a Közép-európai Egyetemet New York államban; ezt az állam Oktatási Hivatalának nevében Mike Van Ryn jelentette be a hét végén Budapesten. A posztgraduális programot hitelesítő testület nyilvánította egyetemi szintűvé eme intézmény diplomáját. Fizetésképtelenség A szolnoki kórház korábban fizetésképtelenséget jelentett, ám a 280 millió forintos hiány ellenére a fekvőbeteg-ellátás színvonala megfelelő - ezt állapították meg a megyei közgyűlésen. Az intézmény működésének pénzügyi feltételei azonban még nincsenek biztosítva. Ezért a gondok mielőbbi megoldásáról folynak a tárgyalások. Együttműködés, konszenzuskeresés, megegyezés, óvatos optimizmus - ezekkel a fogalmakkal jellemezte Göncz Árpád köz- társasági elnök a magyar társadalom, a politikai élet állapotát a választások után, a koalíciós tárgyalások közben. Az államfő szombaton szokásos „kandalló melletti” beszélgetésen látta vendégül a Kossuth rádió képviseletében interjút készítő Wisinger István szerkesztő-riportert. A választásokkal kapcsolatban az államfő arról beszélt, hogy nagy megnyugvással fogadta a voksolás zökkenő- mentes, kitűnő lebonyolítását: jelesre vizsgázott a közigazgatás és a választási szervek. Az eredmények egyik nagy tanulsága, hogy a közvéleménykutatások is rendkívül megbízhatónak bizonyultak. Jelzéseikre mostantól érdemes komolyabb figyelmet fordítaniuk a politikusoknak. — Négy éve vezetem a gyógyszertárat, azóta nem festettek, a tető beázik, a falak vizesek, összeomlott a garázs... Barnácz Istvánná Mezőcso- konyán szakgyógyszerész, a patika a századelőn épült patika Somogysárd, Újvárfalva, Nadalos, Hetes és Csombárd mintegy kétezerötszáz lakosát ez, a falutól távol fekvő gyógyszertár látja el. A fiatal gyógyszerésznő naponta utazik Kaposvárról Mezőcsoko- nyára. , — Bizonytalanságban vagyunk — mondja —, nem tudjuk, hogy az önkormányzatok minek alapján magánosítják a gyógyszertárakat. Lehet, hogy szabadversenyt hirdetnek és akkor az nyer, aki többet ígér. Az anyagi helyzetünk fogja behatárolni a jövőnket. Ha az ÁVÜ pontrendszere marad érvényben — amely szerint nyolcvan százalékban a szakmai szempontok és csak húsz százalékban a licit dönt — akkor van esélyünk a tulajdonlásra. Sajnos az E-hitel is elúszik, és az sem biztos, hogy a kárpótlási jegyeket fölhasználhatjuk. Talán segítene egy hosszú lejáratú, részletfiBékesi László szocialistapárti politikus szerint a mező- gazdaságot az utóbbi években szétverték, ezzel szemben Raskó György, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára azt állítja, hogy egy szétzilált mezőgazdaságban nem arathatnánk ilyen bőséges termést, mint amilyennel az idei év kecsegtet E két vélemény látszólag szemben áll egymással. Kioltja egyik a másikat avagy igaz mind a kettő? — kérdeztük Lakos László országgyűlési képviselőtől, az MSZP- SZDSZ koalíciós tárgyalások agrár munkacsoportjának szocialistapárti résztvevőjétől. — Az attól függ, hogy milyen adatokat veszünk figyelembe. Ha az idei várható termést nézzük, amely még ugyan nincs magtárban, és Ami a választások politikai tartalmát illeti, Göncz Árpád véleménye szerint világosan kirajzolódott az ország politikai akarata. Annyi máris megállapítható, hogy az emberek modernizációt, előrehaladást, létbiztonságot és stílusváltást igényelnek. A pártvezetőkkel folytatott konzultációinak benyomásait összegezve az államfő elmondta: tapasztalatai szerint most minden politikai tömörülés némi identitászavarral, az önmeghatározás gondjával küszködik. Göncz Árpád meglátása szerint a jobbközép pártjai - az MDF, a KDNP és a talán ide sorolható Fidesz is - helyüket keresik a választások után, és tapogatóznak, miként lehetne együtt vagy külön-kü- lön létrehozni egy modern, európai értelemben vett konzervatív pártot. A legkisebb identitászavart mintha a Kisgazdapárt mutatná. Áz államfő véleménye szerint az újonnan létrejövő korzetési kedvezmény. Ha ez sem jön be, akkor marad a munkanélküliség... A gyógyszerésznő a va- gyonfölmérésről semmiféle tájékoztatást nem kapott. Azt reméli, hogy az említett gondokat, az elhasználódás mértékét beleszámítják a patika árába. A mezőcsokonyai gyógyszertár, harmincegy somogyi patikával együtt ráfizetéses. A jelenlegi alkalmazottak mégis abban reménykednek, hogy megtarthatják és talán nyereségessé is tehetik a tulajdonukat. Miben reménykedik több somogyi kollégájával együtt a privatizálás előtt álló mezőcsokonyai gyógyszerész? — Somogysárdon nyílt egy kézigyógyszertár, annak is én vagyok a vezetője. A két patika együtt talán „eltartana”. Persze sokkal több munkával, hiszen ha megszűnik a gyógyszertári központ, akkor a nyakunkba zuhan a rengeteg adminisztráció. Gond az is, hogy mindössze tizennyolc százalékos árréssel számolhatunk. (Nyugaton ez az érték negyven-hatvan százalék fölötti.) A piac reguláié szerepe ezen legföljebb 1 -2 százalékot azt a tavalyihoz, a tavaly előttihez hasonlítjuk, akkor nyilvánvaló a növekedés. De ha a három-négy évvel ezelőtti adatokat az 1986-tól 1990-ig terjedő időszak terméshozamaival vetjük össze, akkor viszont jogosnak látszik Békési László megjegyzése. A kedvezőbbnek ígérkező termés semmiképpen sem az elmúlt négy év agrárpolitikájának eredménye, sokkal inkább annak, hogy a korábbi évekhez, de a sokéves átlaghoz viszonyítva is az idén kegyesebb az időjárás a mezőgazdasághoz. Nyilvánvalóan közrejátszott a tavalyinál jobb terméseredmény elérésében az is, hogy a kormányzat, látván az agrártermelés nagymérvű csökkenését, a tulajdonviszonyok rendezetlensége nyomán kialakult bizonymány legsürgetőbb tennivalói közé tartozik majd a különféle funkciók, szerepek összeférhetetlenségének jogszabályba foglalása, a korrupció megfékezése, a mezőgazdaság helyzetének rendezése, az ezzel kapcsolatos „törvénydzsungel” kiirtása. Összességében a kormánynak egyszerre kellene küzdenie az infláció, a munkanélküliség, a költségvetési deficit, az eladósodás ellen, ami nyilvánvalóan azt igényli, hogy a gazdaságirányítás a helyzetnek megfelelő rugalmassággal, kompromisszumkészséggel végezze feladatát. Az államfő elvetette az úgynevezett sokkterápiát, azt viszont, hogy mely területeken kell hosszabb átmenetre berendezkedni, illetve hol kell gyorsítani, véleménye szerint esetenként kell eldönteni. Göncz Árpád úgy tartja, hogy gyorsítani szükséges például a privatizációban, illetve az oktatásügyben. javíthat. Sovány vigasz, hogy a gyógyszertári központ privatizálását követően szabadon választhatjuk meg a kereskedő partnert. Az lenne a jó, ha az ellátási körzethez tartozó falvak önkormányzatai létszámarányosan tudnák támogatni a működést. Fájlaljuk, hogy él az orvosok és a gyógyszerészek közötti az indokolatlan megkülönböztetés. Amíg az orvosok az önkormányzattól ingyen kapják a helyiséget, a berendezést és a műszereket, addig nekünk mindezt pénzért 1<ell megvásárolnunk. — A képviselőtestület úgy határozott, hogy amíg át nem adják a gyógyszertárakat az önkormányzatnak, addig nem foglalkozunk vele — mondta a mezőcsokonyai polgármester. — Ha ez megtörtént, akkor megszüntetjük a régit és újat építünk. Úgy gondolom, hogy a forgalom és a gyógyszertár vezetője szabályozza majd a nyereséget. A beteg oda megy ahol kap orvossságot. Ha nincs pénze, megkeresi az önkormányzatot és mi segítünk rajta, mert a gyógyszert mindenkinek meg kell kapnia. Várnai Ágnes talanságot, a termelők pénztelenségét, tavaly ősszel megváltoztatta a támogatási politikáját. Nem szabad arról a tényről sem megfeledkezni, hogy az embereknek elfogyott a tartalékuk, sokan elveszítették a munkahelyüket, számosán kényszerűségből adták gazdálkodásra a fejüket. A stabilizáció, a fellendülés kezdetének „kikiáltott” helyzet nem érinti az agrárágazat egészét, ott jelenleg is tetten érhetők a rendezetlen körülmények, a piaci káosz. A kormányzat a mai napig sem nem állt elő olyan javaslattal, amely a termés értékesítésével kapcsolatos gondokat megoldaná. Továbbra is bizonytalanságban vannak a gazdálkodók, hogy vajon kapnak-e, s ha igen milyen mértékű segítséget az őszi munkákhoz. A hatékonyabb közigazgatást szolgálják azok a szakértői tárgyalások, amelyeket az MSZP és az SZDSZ folytat. Ezt dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő (MSZP) közölte a Somogyi Hírlap szerkesztőségében. Dr. Lamperth Mónika dr. Kolber Istvánnal, a megyei közgyűlés alelnökével együtt tagja annak a szakbizottságnak, amelyben a két párt az önkormányzatok státuszáról, helyéről és szerepéről tárgyal. Mindketten leszögezték: azonos a szándék a szabályozás módját, a polgármester jogállását, a polgármester és a testület, a jegyző és a testület, valamint a jegyző és a polgár- mester viszonyát illetően. Vita a megyei önkormányzat, valamint a megyei jogú város státuszát illetően van. Dr. Kolber István szerint a tárgyalások mai állásából levonható következtetés az, hogy október közepe, illetve november közepe közé esik a helyi önkormányzati választások időszaka. Mindkét párt szakértői egyetértenek abban, hogy ott, ahol nagy a testületek létszáma, csökkenteni kell a képviselők számát. Lényeges azonban, hogy a polgármestert mindenütt, a fővárosban is közvetlenül válasszák. A megyei önkormányzatok esetében viszont a szakértők szerint megmaradna az elnök közvetett választása, vagyis a közgyűlés döntene az elnök személyéről. — A megye realitás — fűzte hozzá dr. Kolber István. — Ilyen szűkös forráslehetőségek mellett nagyon célirányosan kell azokat felhasználni. Jó lenne, ha a pazarlás megakadályozására, a hatékonyság növelésére a megye körül kialakulna egy intézmény- rendszer. Megítélésünk szerint van megyei érdek. Ez nem azonos a települések érdekeinek matematikai összességével. A település érdeke esetenként a megyei érdekkel ütközhet. Abban is egyetértés van, hogy a megyei jogú város jogi státuszát nem szabad megváltoztatni. Ösztönözni kell azt is, hogy a nagyvárosok betöltsék térségi szerepüket. Olyan szabályozást szeretnénk, amely a nagyvárosokat ösztönzi arra, hogy együttműködjenek a megyével, együtt tervezzék a szolgáltatásellátást — A koalíciós tárgyalások során érintették ezt a súlyos gondot? — A sürgősen megoldandó feladatok között tartjuk számon. Nagyon fontos ugyanis, hogy a termésértékesítéséhez és az őszi munkák elvégzéséhez a pénzügyi feltételeket megteremtsük. Döntés természetesen még nem született és addig nem is várható, amíg az új kormány nem csinál „kasszát”, nevezetesen, amíg nem tekinti át, hogy a mezőgazdasági intervenciós támogatási keretekből milyen címen, mennyit költött el a leköszönő kormányzat. Konkrét intézkedésekre csak azt követően kerülhet sor, miután tisztában vagyunk azzal, hogy mekkora összeg áll az agrárágazat rendelkezésére. Számszerű adatoés a térségfejlesztést. Azt azonban, hogy miként alakuljon a megyei jogú város feladat- és hatásköre, csak akkor lehet megfogalmazni, ha a megyéé már egyértelmű. Mindkét szakértő hangsúlyozta: az önkormányzati törvény révén működőképes ön- kormányzatok jöttek létre. Most nem az önkormányzati rendszer és a törvény gyökeres átalakításáról van szó, hanem annak korrekciójáról. Ebbe beletartozik a középszint, vagyis a megye szerepének újrafogalmazása, valamint a testület és a polgármester, illetve a jegyző viszonya. Egyetértés van abban, hogy erősíteni kell a polgármestert. Ebben az egyik legfontosabb módszer a közvetlen választásra hárul. Ebből következik, hogy olyan hatásköröket is kap a polgármester, amely eddig a testületeket illette meg. Olyan esetekben képzelhető ez el, amikor a gyorsasághoz nagyobb érdek fűződik, mint a testületi döntéshez. Erősíteni kívánják a jegyző státuszát is egyrészt a hivatal irányításában, másrészt a szakszerűségben. A tervek szerint — és ebben egyetértenek mind a két párt szakértői — a hivatal dolgozóit a polgármesterrel egyetértésben a jegyző nevezi ki, és a munkáltatói jogokat is a jegyző gyakorolja. A decentralizálást szolgálja az is — hangsúlyozza dr. Kolber István —, hogy az önkormányzatok saját bevételeinek növelése. Ez csak úgy érhető el, ha átalakítják az államháztartás egészét, s a helyi adók révén nagyobb bevételhez juttatják az önkormányzatokat. Ez a la1 kosság részére nem jelent nagyobb adóterheket. De változást jelent az állam és az ön- kormányzat közötti megosztásban. Az MSZP tárgyalódelegációjának véleménye szerint a volt tanácsi alapítású vagyon privatizációjának bevételét a jelenlegi 20, illetve 50 százalék helyett visszamenőleg teljes egészében az ön- kormányzatok részére kellene átadni. Mind a két szakértő tényként fogadta el, hogy a köztársasági megbízott területi hivatala megszűnik. Leszögezték: ez semmilyen változást nem jelent a választópolgárokra nézve. Nekik ugyanis az a fontos, hogy a hivatalban gyorsan, pontosan és szakszerűen intézzék el ügyüket. kát ma még nem ismerünk. — Miként kívánják rendbe tenni a mezőgazdaság „szénáját”? — Az azonnali intézkedést igénylő feladatok között tartjuk számon a többi között a búza túltermelési válság megoldását, a termés, a felvásárlás, az őszi munkák finanszírozását, a kárpótlás felgyorsítását, a földművelésügyi hivatalok megerősítését. Szóba került továbbá a korábban elfogadott szövetkezeti törvény, a kamarai és az agrárrendtartásról szóló jogszabályok, valamint az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a termőföldről szóló törvények módosítása. Konkrét koalíciós megállapodás azonban még nem született. Újvári Gizella Mezőcsokonya patikája Békésinek vagy Fiaskónak van igaza? a Allapotjelentés a mezőgazdaságról
