Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. június 16., csütörtök Ellenőrök hazánkban Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés keretében egy spanyol vezetésű, több nem­zetiségű ellenőrcsoport tar­tózkodik hazánkban. A spa­nyol ellenőrök francia kollé­gáikkal Szabadszálláson páncélozott szállító harcjár­művek és harckocsik meg­semmisítését tekintik meg. Szöul kilép a NAÜ-ből Észak-Korea megerősí­tette: hivatalos jegyzékben értesítette az Egyesült Álla­mokat a Nemzetközi Atom­energia-ügynökségből (NAÜ) történő kilépéséről. Kim Jong Nam, a phenjani diplomácia vezetője jegyzéket intézett Warren Christopher amerikai külügyminiszterhez, miután az Egyesült Államok őrzi a nemzetközi szervezet ala­pokmányát. A jegyzéket át­adták az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-képviseletének. Lerombolt fegyvergyár Az ENSZ szakemberei be­fejezték a legjelentősebb iraki vegyifegyver-gyár le­rombolását. Bár még több hasonló üzem vár leszere­lésre Irakban, a mutanai léte­sítmény használhatatlanná tétele fontos lépés afelé, hogy Bagdad ne jelentsen veszélyforrást a térségben. Izraeli-vatikáni kapcsolat Teljes körű diplomáciai kapcsolat létesült Izrael és a Vatikán között - a hírt Jeru­zsálemben jelentették be szerdán. A lépésre fél évvel azután került sor, hogy a zsidó állam és a Szentszék történelmi megállapodást írt alá egymás elismeréséről. Izraeli részről Joszi Beilin külügyminiszter-helyettes közölte a fejleményt a sajtó­val. Megállapodás a szentszékkel Teljes körű diplomáciai kapcsolat létesült Izrael és a Vatikán között. A lépés fél évvel azután történt, hogy a zsidó állam és a Szentszék történelmi megállapodást írt alá egymás elismeréséről. Izraeli részről Joszi Beilin külügyminiszter-helyettes közölte a fejleményt a sajtó­val. Könyvterjesztők Szlovákiában A szlovákiai magyar könyv- terjesztők csoportosulása a hat szlovákiai magyar könyv­kiadóval közösen Szlovákiai Magyar Könyvnapokat ren­dez. A budapesti Nemzeti Kulturális Alap támogatásá­val rendezett eseménysoro­zat csütörtökön kezdődik és három napig tart. Tűzszünet Ruandában A Ruandái Hazafias Front képviselői azonnali tűzszü­netben állapodtak meg Tu­niszban a mandai kormány illetékeseivel. A tárgyaláso­kon megegyezés született a harcok azonnali beszünteté­séről és a népirtó akciók leál­lításáról. „Költözzön le” a megyébe a köztársasági megbízott Feladatot kap a megye, de marsallbotot nem Dr. Verebély Imre: Alapkérdés, hogy a szakértelem, s ne a párthoz tartozás legyen a hivatali alkalmasság mércéje Kérdőjelek Bajnok Zsolt kommentárja Túl a kritikus ponton Találgatások, „fülesek” szép számmal vannak, de feszült küzdelmekről, késhegyig menő csatákról nem szól a fáma.A sok mindent eldöntő koalíciós tárgyalások ugyanis a vártnál csöndesebben, jobb légkörben, kevesebb izgalom köze­pette zajlanak. Mi a hozama az eddigi tárgyalásoknak? Szinte bizonyos, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció hamarosan tető alá kerül. Karnyújtásnyira a lehetőség, hogy az új ciklust roppant szi­lárd, 70 százalék fölötti parlamenti többségű koalíciós kabi­net kezdje el. Ez pedig történelmi esély a következő négy évre a stabilitás megőrzésére, a krízisből kivezető út megta­lálására. A körvonalazódó megállapodásból kivehetően reális lehe­tőség az is, hogy a szó legjobb értelmében megújult parla­mentje legyen az országnak. A bizottsági helyek elosztásá­ban, az ellenzék mozgásterének bővítésében is kifejeződő gesztusok azt jelzik: az MSZP-SZDSZ kettős tanult az előző ciklus keserves tapasztalataiból és nem megy bele a törvénykezés agyonpolitizálásának, a kisebbséget lesöprő többségi hatalmi gőgnek zsákutcájába. Lehet tehát — re­méljük lesz is — acsarkodásoktól mentes, a törvénykezésre koncentráló parlamentünk. Nagyok, talán túlságosan is felfokozottak a várakozá- sok.De ne feledjük: az épülő koalícióra már a közeljövőben új kritikus időszakok, kemény szakítópróbák várnak. Koalíciós kislexikon (Folytatás az 1. oldalról) A szakmai tervezet fő vál­tozásai között szerepel, hogy a polgármestert illetve a me­gyei közgyűlés tagjait közvet­lenül választanák. A módosí­tási javaslat erősíteni kívánja a megye szerepét úgy, hogy a megyei és a települési ön- kormányzatok között nem te­remt alá- és fölé rendeltségi viszonyt. Az országgyűlés dönti majd el azt, hogy miként biztosít pénzt az önkormány­zatoknak, de az önkormány­zatok felelősségét is szüksé­ges szabályozni és erősíteni az állami ellenőrzést. Verebé- lyi Imre véleménye: a képvi­selő-testületeknek most „túl- hatalma” van a polgármester­rel, és a lakossággal szem­ben. Az államtitkár nem tartja bajnak a testületek szaba­dosságát, de a képviselők kö­zött vannak, akik nem iga­zodnak sem pártjuk, sem a lakosság igényeihez, hanem saját érdekeiket helyezik elő­térbe. ... a testületek a civil társadalom felé is nyitni kell. Dr. Kara Pál, a Belügymi­nisztérium helyettes államtit­kára arról szólt, hogy a tör­vény módosítása ... meghatá­roznák a megyei önkormány­zatok kötelező feladatait. így nem általánosságban és a vé­letlenre lesz bízva, hogyan alakul ki rendelkezik a megye feladat és hatáskör. Az ön- kormányzatok gazdálkodásá­val kapcsolatban kiemelte: a törvény kerettörvény, a gaz­dálkodás részletkérdéseit többek között az államháztar­tási valamint az éves költség- vetési törvény szabályozza. A módosítás rendei a felszámo­lási és csődeljárást. A javaslat Észak-Korea párizsi nagykövete tegnap „kö­nyörtelen háborúval” fe­nyegetőzött, amennyiben az ENSZ szankciókkal súj­taná az országot feltétele­zett atomfegyverprog­ramja miatt. Pák Dong Csun a francia fővárosban nyilatkozott a Re­uter hírügynökségnek. Arra a kérdésre, hogy vajon Phenjan indít-e háborút a szankciók megszavazása esetén, az észak-koreai diplomata kö­zölte: — Az Önök ítéletére bí- £om. A háború nem gyerekjá­ték. Kíméletlen háború lenne, és ha figyelmeztetésünk elle­nére Dél-Korea is belevetné magát egy ilyen kalandba, és támogatná a szankciókat, őt sem kímélné. Pák ugyanak­kor hangsúlyozta: kormánya ... az önkormányzatokat az Ál­lami Számvevőszék kétéven­ként ellenőrizné, de lenne belsőellenőrzés is. A köztársasági megbízott hivatalával kapcsolatos válto­zásokról dr. Szabó Lajos , a minisztérium osztályvezetője azt mondta: a régiók helyett a megyékben működnének, majd a köztársasági megbí­zott köztisztviselő lesz, ha el­fogadják a javaslatot. Felada­tuk pedig ... az önkormányza­tok törvényességi ellenőrzése lesz, megelőzendő a helyte­len döntéseket... XXX — A civil szerveződések miként kaphatnak nagyobb súlyt az „önkormányzásban?' — kérdezte dr. Verebélyi Im­rétől a tanácskozást követő sajtótájékoztató után a So­mogyi Hírlap munkatársa. — Más államokban jelentő­sebb önkormányzati döntése­ket nem hoz meg a testület úgy, hogy csak a saját appa­rátusa készíti azt elő, hanem közmeghallgatást kezdemé­nyez, ahol a civil szervezetek elmondják érveiket — felelte az államtitkár. — Magyaror­szágon a civil szervezetek még nem alakultak ki, sokszor egy szószóló mögött nincs Í6 szerveződés. Változtatni kell az önkormányzat viselkedé­sén is. A megválasztott testü­letetet most általában nem érdekli a nyilvánosság véle­ménye. Nem csak civil szer­veződések vannak, hanem ál­lampolgári csoportosulások is: ezeknek is fórumot kell biz­tosítani. Ezt tartalmazza a módosító javaslat, s a két kormányzásra készülő párt porgramja is. továbbra is kész a tárgyalá­sos úton történő békés ren­dezésre, holott az Egyesült Államok kizárta a tárgyalások folytatását. A kínai kormány szerdán ismét higgadt tárgyalásokra szólította fel az érdekelt fel­eket az észak-koreai atom­válság kapcsán, és rosszallá­sának adott hangot a helyzet súlyosbodása miatt — kö­zölte a hivatalos kínai hírügy­nökség. A Reuter hírügynök­ség rámutat, hogy az óvato­san fogalmazott pekingi kor­mányközlemény közvetlenül sem Észak-Koreát, sem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) nem hi­báztatta. Oroszország mély aggoda­lommal vette tudomásul Észak-Korea kilépését az lAEÁ-ból. Erről Mihail Gye­— Az önkormányzati bizott­ságok és a szakma együttmű­ködését miként szabályozná a törvénymódosítás ? — Áz önkormányzati dön­téseket előkészítő, és átru­házott hatáskörben eljáró bi­zottságokba be kell vonni a különböző szakmai és civil szerveződések képviselőit. Nem tudok elképzelni ön- kormányzati bizottságot úgy, hogy egy iskolát érintő dön­tésnél ne legyen ott a tanár, a szülő, az érdekközösségek képviselője. Volt olyan ön- kormányzat is, amely rende­letet alkotott arról, hogy nem kell bevonni a bizottságba ... csak a képviselőket. Az ér­dekközösségek véleményére s?ükség van, de a döntési jog csak a képviselőket illeti meg. — A köztársasági megbí­zotti funkciót eddig a politiai hovatartozástól függően töltöt­ték be... — A köztársasági megbí­zott feladata igazgatásjogi. Ezért sikerült a törvényalko­tásnál elérni azt, hogy jogi végzettség legyen a feltétel kinevezésüknél. 1990-ben még akár történelemtanár is lehetett a köztársasági meg­bízott. A jövőben alapkérdés, hogy a szakembert ne a párt­hoz való tartozás alapján he­lyezzék egy hivatal élére. Ez nagy önmérsékletet igényel majd a többségi hatalmat bir­toklók részéről. Ha pedig va­laki politikai alapon került be az állásra, de alkalmassá vált köztisztviselőként szakmailag a feladatára, akkor el tudom képzelni azt, hogy tovább dolgozzon. Tóth Kriszta murin, a külügyminisztérium illetékese nyilatkozott szer­dán. Mint mondta: — Orosz­ország elvi hozzáállása is­mert és változatlan. Moszkva az atomfegyverek elterjedése ellen foglal állást. Kiemelte, elvárható, hogy azok az álla­mok, amelyek aláírták az atomsorompó szerződést, és megállapodást kötöttek a NAU-vel, következetesen tartsák be vállalt kötelezett­ségeiket. Amennyiben nem teszik, a nemzetközi szerve­zetnek joga van eljárni velük szemben — idézi az ITAR- TASZSZ Demurint. A román külügyminiszté­rium is közleményben fejezte ki aggodalmát szerdán Észak-Korea kilépése miatt, mert az veszélyezteti a vál­ság megoldását a térségben — írta az AFP. Egyeztetési mechanizmusok A koalíció működése szem­pontjából a felek két területet kü­lönböztetnek meg: a kormány­zati és a parlamenti munkát. A kormányzati munka során az egyeztetési és az egyetértési jogot a különböző döntésekben, illetve azok előkészítésében az MSZP részéről a miniszterel­nök, az SZDSZ részéről pedig a miniszterelnök koalíciós helyet­tese gyakorolhatja. A megállapodás másik nagy fejezete a parlamenti egyezte­tés mechanizmusára vonatko­zik: e téren a parlamenti frakciók vezetői kapták meg az egyetér­tési jogot. Mindkét frakció bizto­sítja azt, hogy a képviselők lega­lább háromnegyede egysége­sen szavaz, a kétharmados többséget kívánó jogszabályok esetében pedig mindkét frakció biztosítja a szükséges jelenlétet. A miniszterelnök­helyettesi poszt A pártok a koalíciós szerző­déshez nem kívánnak alkot­mánymódosítással igazodni, a miniszterelnök koalíciós helyet­tese tehát nem alkotmányban rögzített státus. A helyettes az egyik miniszter, a kisebbik koa­líciós fél mindkét fél által elfoga­dott megbízottja lenne. Előzete­sen egyetértésre kell jutni azok­ban a személyi kérdésekről szóló előreterjesztésekben, amelyek a köztársasági elnök, a parlament vagy a miniszterelnök kinevezési és felmentési jogkö­rébe tartoznak: ha valamely személyi javaslatban nem jut­nak konszenzusra, a kérdést az úgynevezett koalíciós egyeztető tanács elé terjesztik. A szóban forgó személyi kérdések közé tartozik a miniszterek, a politikai államtitkárok, a Nemzeti Bank elnökének, illetve alelnökének, a televízió és a rádió elnökeinek és alelnökeinek, valamint pél­dául az Állami Bankfelügyelet elnökének kinevezése. Közös kormányzás A koalíció működésének alapelve az, hogy a két párt — a megfelelő szinteken, tehát a frakciókban, illetve a kormányba delegált tagok révén — közösen kormányoz: a közös kormány­zás közös döntéshozatalt, a döntések közös képviseletét és közös végrehajtását, s ebből adódóan a felelősség közös vál­lalását jelenti. Egyeztető tanács A már említett koalíciós egyeztető tanács tagjai a mi­niszterelnök, a miniszterelnök koalíciós helyettese, a két koa­líciós párt elnöke, parlamenti frakcióinak vezetője, illetve még egy-egy delegált tag. Mindkét koalíciós fél egy-egy szavazattal rendelkezik csak a testületben, tehát a vitatott kérdésekben egyetértésre kell jutni. A megállapodását szintén csak a koalíciós egyeztetőta­nácsnál lehet bejelenteni, az együttműködés egyoldalú fel­mondására pedig a szándék bejelentése után harminc nap­pal kerülhet sor. Ferenczy Europress A leköszönő kormány átadja a stafétabotot (Folytatás az 1. oldalról) Boross Péter miniszterel­nök saját kezdeményezésére szerdán parlamenti dolgozó- szobájában fogadta az új Or­szággyűlésbe bekerült hat párt vezetőjét. A miniszterelnök elmondta: nem kerültek szóba az MSZP és SZDSZ közötti koalíciós tárgyalások. A megbeszélé­sen Boross Péter felajánlotta a hat párt képviselőinek: kez­deményezi a Magyar Televí­zió és a Magyar Rádió alelnö­keinek felmentését. Mint a kormányfő fogalmazott: ennek oka, hogy világossá vált szá­mára az új kormány azon szándéka, miszerint új veze­tést kíván a két média élén. A kormányfő a felmentést úgy kívánja időzíteni, hogy az közvetlenül a kulturális bizott­ság megalakulása előtt érkez­zen az Országgyűléshez. Hozzátette: reméli, hogy az új vezetőket a kormányon lévők hatpárti konszenzussal kíván­ják majd kiválasztani. ✓ Eszak-Korea háborúval fenyeget Az íródeák Szaküzlet kínálatából! Már megérkeztek a legújabb iskolatáskák! Modern formák divatszínek! Diplomatatáskák, kazetták nagy váiaszékban! Igényes kivitelű bőröndöket is kínálunk kedves vásárlóinknak:L ^omogyKer^ Kaposvár, Fő u. 20. (47954)

Next

/
Oldalképek
Tartalom