Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-02 / 128. szám
1994. június 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 A kakukk tojasa avagy: madár-fogás „Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek” A Építőkövek az igaz emberré válásban Megyei és országos verseny, sikerekkel — Százszoros ajándék Dr. Gallai Istvánné és versenyt nyert tanítványai Fotó: Kovács Tibor A hivatalsegéd, mint szokott, elindult a postára, hogy onnan a küldeményeket felvegye. Közöttük egy kakukktojásra lelt, amit eladdig nem ismert. Végtére ez is, mint megannyi folyóirat, a Somogy Megyei Művelődési Központ nevére jött, gondolta, s a bő ezres ellenértéket kiegyenlítve átvette. A kakukk tojását Molnár Istvánné, a ház gazdasági igazgatója törte föl. Sok példány újságra és egy levélre bukkant, amelyben mellékelten megküldik az „Önökről szóló Nem zörög a haraszt című újság példányait.” Se név, se becsület, se semmi. Molnárné jogos felháborodása akkor tetőzött amikor — ha már egyszer kéznél voltak — belefutott az orgánumokba. — Ezt a mocsko- lódást, berzenkedett; ezek nem ismernek határokat! Most, hogy az olvasó oldalát már bizton furdalja az egészséges kíváncsiság, nyissuk föl együtt a záptojást, amelyet a végtelenül szerény Mestermunkák Kft mint főkakukk potyogtat szerte e honban. A május 3-i „Lara — éveim Paszternákkal” címmel készített filmet Juraj Herz szlovák rendező a század nagy irodalmi szerelméről, a No- bel-díjas, de a díjat megtagadni kénytelen Borisz Paszternák és Olga Ivinsz- kaja tizenhárom évig tartó kapcsolatáról. A filmet már vetítik Németországban. A ma 82 éves Ivinszkaja számára — mint vallja — több volt ez szerelemnél: elrendel- tetés. A Gorkijról elnevezett irodalmi intézet egykori hallgatója 35 éves korában ismerkedett meg az 57 éves, családos Paszternakkal. Kapcsolatuk Paszternák haláláig tartott — anélkül, hogy az író, a „Doktor Zsivágó” szerzője otthagyta volna családját. Ivinszkaja volt a múzsa: őt örökítette meg Borisz Paszternák a Zsivágó-regény Lara alakjában. „Lara alakjában életem töredékei ismerhetők föl. Nagy„Mindig felbosszant, ha a hozzáértők kijelentik, hogy valamit nem lehet megcsinálni — vallotta be egy ízben Szilárd Leó, amint a Southampton soron sétálva megállította a közlekedési lámpa. — Éppen azon töprengtem, hogy ha találnánk egy olyan elemet, amely a neutron hatására szétesik és amely egy neutront felhasználva kettőt bocsát ki, akkor ezen elemből elég sokat felhalmozva láncszerű magreakciót lehetne-e előidézni. Talán atombombát is lehetne csinálni.” Talán így született meg az atombomba gondolata Szilárd Leó fejében. Mindenesetre elég sok időt és energiát kellett befektetnie, amíg a magyar származású tudós zseniális ötlete nyomán — szám mindjárt egy kétoldalas, választási vezérrel nyit, benne: szinte minden párt szélsőséges pellengére- zése. Mindenki szájhős, népámító, üres locsogó és hazug ígérgető. A neves közíró, T.E.K. igazán felfedhette volna kilétét, akkor legalább tudvalévő lenne: ki ez a bátor terminátor. A többnyire monogramos, bősz olvasók levelei után szerkesztői melldöngetést találhatunk: „alig indult el ez a lap, máris bombasztikus sikere van.” A kétes önreklám az újság hátoldalán zörgeti a harasztot igazán, aho- lis a szerkesztőségi iroda föltöréséből arra következtetnek, hogy az újság fontos, és mekkora jelentőségű...! Utóvégre: egy gumiszobát kínálnak kakukkék, amiben író és olvasó együtt, kényére s kedvére dühönghet. Csupán a szolgáltatás terjesztése zápult el: előfizetők helyett ezt csak ráfizetőknek lehet árusítani. Mert még ha tollas is a háta, nem minden madár ostoba. Balassa Tamás anyám például német volt: Lara nagyanyja a regényben szintén német. A lányomnak mandulaszeme van, mint egy kínainak. Lara Kátyája az én lányom, Irina” — vallja Ivinszkaja a 86 perces filmben, amelyet már vetítenek a német mozikban. Herz David Lean Zsivágó-filmjéből is használt föl részleteket, tovább eddig nem publikált felvételeket Paszternákról, s KGB-anya- gokat és saját filmfelvevővel készült betétet Ivinszkaja lányától. Olga Ivinszkaja öt évet töltött kényszertáborban; közös gyermeküket ott vesztette el, még mielőtt megszületett volna. Paszternák szerelmét az író halála után is zaklatta a KGB. A hajdani múzsa még mindig arra vár, hogy egyszer majd visszakapja az író leveleit, a „Doktor Zsivágó” kéziratoldalait, amelyeket csak neki adott oda elolvasni Paszternák. Sz. K. F. egy chicagói fedett teniszpályán — megépült a világ első atomreaktora. Szilárd Leó 1898. február 11-én született Budapesten. Iskoláival nem volt valami nagy szerencséje. Matematika tanára — mint mondta — „igazi idióta volt”. Ezért az első adandó alkalommal „a fizika Mekká”-jának tartott berlini egyetemre ment; ott habilitálták magántanárrá. Hitler hatalomátvétele után azonban Londonba költözött, ahol meghatározó élményben volt része. 1933-ban a Brit Fizikai Társulat közgyűlésén az általa is nagyrabecsült világhírű fizikus, Ernest Rutherford kijelentette: „Aki az atomenergia ipari méretű felszabadításáról beszél, az holdkóros”. Szilárd Leó ekkor tökélte el, hogy Dr. Gallai Istvánné zongoratanárnő 37 éve tanít a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában. Húsz egykori növendéke dolgozik már zenei pályán. Tanítványai szinte állandó résztvevői az országos zenei versenyeknek; az idén két megyei és két országos versenyen értek el kimagasló helyezést. Az utóbbiakon a tanárnő munkáját is külön díjazták. — Milyennek látja az elmúlt 37 évet? — Boldognak érzem magam. Bár voltak nehézségek az életemben, de mindig kaptam annyi erőt, hogy felül tudjak emelkedni a problémákon. Öröm számomra a nagy család; igaz, az évek elrepültek, de úgy érzem, a tanítványaim között sikerül lélekben fiatalnak maradnom. — A mostani tanév különösen jelentős az elért eredmények szempontjából. Milyen versenyeken vettek részt? — A marcali kamarazenei találkozón arany, a barcsi megyei zongoraversenyen 3 kiváló minősítést kaptak a diákjaim. A III. országos négykezes- és kétzongorás találkozón, Balassagyarmaton a Skrinyár Eszter-Petrás Viktómegoldja ezt a problémát. S 1934-ben már a láncreakcióval angol szabadalomért folyamodott. Ezt azonban nem kapta meg... Kutatási terepet ezután áttette az Egyesült Államokba, ahol az időközben kitört II. világháború hatására — világhírű tudóstársaival egyetemben — szinte minden támogatást megkapott. Az évekig megfeszített erővel folytatott kutatásoknak végü- lis meglett az eredménye: 1942 decemberében fellobbant az első atommáglya. Szilárd, Enrico Fermi és a többiek, köztük Wigner Jenő ezzel véglegesen beírták nevüket a „fizika történetébe”. — Szilárdék pontosan tudták, milyen nagyszerű s egyben szörnyű eszközt adtak az emberiség kezébe. Aggályaiba páros kiemelt nívódíjat kapott, a Papp Viktória—Győrfi Réka páros pedig dicséretet; az én munkámat a kiváló felkészítő tanár elismeréssel díjazták. — Ebben a tanévben ért véget az az országos szintű rendezvénysorozat, amely a magyar zene helyzetét kívánta bemutatni a zongoraoktatásban. Ebben is közreműködtek? — Igen. Az 1996-os világkiállításra készülve a Varró Margit Alapítvány egy, a zongoraoktatás helyzetét és eredményeit bemutató videókazettát készített, a legszínvonalasabb produkciókkal. Több tanéven át rendezték a válogató koncerteket a régi Zeneakadémián; ezeken hét növendékem vett részt. Soproni József, a Zeneakadémia rektora tíz tanár munkáját értékelte a legkiemelkedőbbnek, köztük az enyémet is. — A gyerekek visszajelzéseiből az derül ki, hogy jó tanár. Mi a titka? — Tudni kell zongorázni, művészi fokon bemutatni a műveket. Tisztában kell lenni a különböző metodikákkal és szükséges a saját, kialakult módszer. Nagyon fontos a higgadtság, a következeteskat az amerikai elnökhöz címzett memorandumban fejtették ki: „Olyan felfedezések — írták —, amelyeknek az Egyesült Államok népe nincs is tudatában, befolyásolhatják a nemzet jólétét... A bomba bevetése Japán ellen hatásos lehet, de semmivel sem igazolható.” Ezek után az amerikaiak 1945. augusztusában ledobták az atombombát Hirosimára és Nagaszakira. Szilárd Leó pedig elfordult a magfizikától, s élete további éveiben vírusbiológiával foglalkozott. Nem volt „igazi” tudós, nem bújta folyton a könyveket. Szívesen járt társaságba, szerette az életet. Talán egész világszemléletét szimbolizálja, hogy bár a kávéját szaharinnal itta, a tetejére ség és a szigorúság. A legfontosabb azonban szeretet; szeretni kell a zenét, amely En- zsöl Ellák szavaival élve „földöntúli üzenet a süket világnak”. Szeretni kell magát a tanítást, de nem mint foglalkozást, hanem mint hivatást. Szeretni kell a gyerekeket, és a legjobb barátként kezelni. Mindig nyitottnak kell lenni az újra; szükséges az állandó olvasás, tanulás, különben fennáll az elszürkülés veszélye. — Milyen a kapcsolata kollégáival? — Néha éreztem féltékenységet, de van, aki velem örül. Csak oldott, jó hangulatú légkörben lehet eredményesen dolgozni. Sok segítséget kaptam a kollégáimtól, s ezért mindig hálás voltam. — Mi a tanítási elve? — Ha a szeretet tölti el bensőnket, akkor képesek leszünk az órákon nyugalmat és derűt sugározni, amitől meghatványozódik tanár és diák együttes munkájának eredménye. A gyermek szeméből visszasugárzó szeretet százszoros ajándék számunkra, s biztosak lehetünk benne, hogy szeretetteljes munkánk szilárd építőkő növendékeink igaz emberré válásában. Nagy Gabriella mindig egész halom tejszínhabot rakott. 1953-ban azonban szörnyű eredményt mutatott ki egy klinikai vizsgálat: hólyagrákot. Az orvosok menthetetlennek tartották. Ezért megengedték neki, hogy saját elképzelései szerint gyógyítsa magát. S olyan gyógymódokat eszelt ki, hogy orvosai még évekkel később is összerezzentek Szilárd Leó nevének hallatán. De hagyták. Asszisztense, Balázs Nándor így emlékezett a kezelésre: „Rettenetes látvány volt. Sugárbetegséget kapott, bőre teljesen elszürkült, rendkívül lefogyott, arcáról szinte fürtökben lógott a bőr. Úgy látszott, hogy mégis kezelőorvosainak volt igazuk.” De nem. Ebben is Szilárd Leónak lett igaza. Az atombomba atyjával ugyanis tíz évvel rákjának fölfedezése után, 1964. május 30-án szívroham végzett. Felboncolták, s a ráknak nyomát sem találták a szervezetében. Kovács Tamás Megszépülő műemlékek Komárom-Esztergom megyében csaknem 400 országosan védett műemlék, vagy városképi jelentőségű épület, építmény található. Jelenleg a bajnai volt Sándor-Metternich kastély, az esztergomi vár és az oroszlány-vértesszentke- reszti cisztercita apátsági templom és kolostor helyreállítási munkálatain dolgoznak a szakemberek. A hatékony védelem érdekében öt esetben jelölték ki a műemléki környezetet. Anyanyelvi konferencia Társaságunk továbbra is a politikai pártoktól függetlenül végzi tevékenységét a kisebbségi létben és a nyugati diaszpórában élő magyarság anyanyelvi kultúrájának támogatásban, valamint a magyarság kulturális és lelki közösségének erősítésében — rögzíti nyilatkozatában az Anyanyelvi Konferencia - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Az elnökségi ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón Pomogáts Béla, a társaság elnöke kifejtette: számítanak arra, hogy a választások után felálló új kormány felismeri a konferencia tevékenységének jelentőségét. A Csokonai kiadó újdonságai Debreczeni Attila Csokonai, az újrakezdések költője, valamint S. Varga Pál A Gondviseléshittől a vitaiizmusig című tanulmánykötete a Csokonai Kiadó Kft gondozásában látott napvilágot, s a Balassi kiadó boltjában mutatta be újdonságait. A Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar összehasonlító irodalomtudományi intézetének négy tanszékén végzett kutatásokról kíván számot adni a Csokonai Könyvtár most induló sorozata. E könyvek az intézet és a költő nevét viselő kiadó közös munkálkodása révén jelentek meg. Egy elfelejtett opera Bonnban A világhírű spanyol tenorista, Placido Domingo jelenleg azon fáradozik, hogy visz- szatéréshez segítsen egy csaknem teljesen feledésbe merült operát. A milánói Sca- lában több mint száz évvel ezelőtti premier után most első ízben kerül színpadra Antonio Carlos Gomes brazil zeneszerző „II Guarany” című dalműve. A muzsikája „csodálatos” és nem egy helyen igen nehéz feladat elé állítja az énekeseket, mondta Domingo. Elmarad a várt Sakk-matt A Szabad Tér Színház tájékoztatása szerint a Margitszi-. geti Szabadtéri Színpadon június 24-re és 25-re meghirdetett Sakk-matt című musical előadások elmaradnak. A jegyek a váltás helyén egészen július 10-ig visszaválthatók. Hotel-otthon Százszemélyes új szárnnyal bővült a Zala megyei önkormányzat zalaegerszeg-pózvai idősek otthona. Az egy- és kétágyas szobákkal, korszerű szociális szolgáltatóhelyiségekkel ellátott, otthonos bútorzattal berendezett hotelt Pálfi Dénes, a megyei közgyűlés elnöke avatta fel. A 134 millió forintba kerülő beruházás révén a 180 dolgozót foglalkoztató intézmény négyszáz idős zalai és másvidéki embernek ad otthont. Lara — éveim Paszternakkal Ivinszkaja szerelme: a száműzött író Harminc éve halt meg a világhírű tudós Az atombomba atyja, Szilárd Leó
