Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-15 / 139. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. június 15., szerda Tegnap sikerre vezettek a kétpárti koalíciós tárgyalások Kész a megegyezés a közös kormányzásra MSZP: miniszterelnök — SZDSZ: miniszterelnök koalíciós helyettese (Folytatás az 1. oldalról) A pártelnökök egyúttal azt is közölték, hogy pénteken délelőtt 10 órakor folytatják a koalíciós tárgyalásokat, amikoris a kormányzati struktúrával és a parlamenti bizottságok szerkezetével kapcsolatos kérdéseket tűzik napirendre. Mint mondták, arra törekszenek, hogy e témákban még aznap egyezségre jussanak. Pető Iván a mostani forduló levezető elnökeként részletesen ismertette a garanciákról kötött egyezséget. Elöljáróban elmondta: abból indultak ki, hogy a két párt politikai megállapodást köt a kormány közös megalakítására és a közös kormányzás intézményes biztosítékaira. Leszögezték ennek kapcsán, hogy a koalíciós együttműködés alapelvének azt tekintik: a két párt közösen kormányoz, ami a közös döntéshozatalban, a döntések közös képviseletében és végrehajtásában, valamint a felelősség együttes vállalásában nyilvánul meg. Ezek után megállapodtak abban, hogy a koalíció működése szempontjából külön szabályozzák a kormányzati és a parlamenti munkával kapcsolatos kérdéseket. A kormányzati munka során az egyetértési és egyeztetési jogot különböző döntéseknél és döntések előkészítésénél az MSZP részéről a miniszterelnök, az SZDSZ részéről pedig a miniszterelnök koalíciós helyettese gyakorolja. Pető Iván ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy nem kívánnak alkotmánymódosítással igazodni a koalíciós kormányzáshoz. A „miniszter- elnök koalíciós helyettese” megjelölés tehát nem alkotmányos értelemben vett kormányfő-helyettesítést jelent, hanem egy miniszteri tárcához kapcsolt funkciót. A poszt betöltője a kisebbik koalíciós párt mindkét fél által elfogadott megbízottja. A megállapodás a továbbiakban rögzíti, hogy a kormány a koalíciós partnerek egyetértésével határozza meg ügyrendjét, fogadja el munkatervét, hozza meg rendeletéit és határozatait, s teszi meg parlamenti előterjesztéseit. Ezekben az ügyekben a miniszterelnök koalíciós helyettesével előzetesen egyeztet. Ugyanilyen módon járnak el bizonyos, a köztársasági elnök, az Országgyűlés, illetve a miniszterelnök kinevezési és felmentési jogkörébe tartozó személyi ügyekben. Ebbe az egyeztetési körbe tartoznak például a miniszterek, a politikai államtitkárok, a Nemzeti Bank vezetői, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke, illetve alelnökei, az Állami Bankfelügyelet elnöke. A koalíciós egyeztetési mechanizmus másik területe a Parlament. Az Országgyűléssel kapcsolatos ügyekben — mint például a parlamenti előterjesztés benyújtása vagy támogatása — előzetesen a parlamenti frakcióvezetőknek kell egyeztetniük álláspontjukat. Az MSZP és az SZDSZ megállapodott abban is, hogy az egyetértésükkel benyújtott indítványokat frakciójuk tagjainak legalább háromnegyede megszavazza a kétharmados döntéseknél pedig mindkét frakció biztosítja a szükséges és arányos jelenlétet. A hatékony ellenzéki képviselet érdekében egyharmados arányt biztosítanak az alkotmányügyi, a költségvetési és a szociális bizottságban az ellenzéknek. E testületek megnevezését, fűzte hozzá Pető, azért tartották fontosnak, mert a hat párt parlamenti párt tárgyalásain félreértések adódtak az MSZP és az SZDSZ által felajánlott lehetőségről, s az ellenzékké váló pártok újabb igényekkel álltak elő. A mostani tárgyaláson megegyezés született arról is, hogy a mandátumvizsgáló és a nemzetbiztonsági bizottságban 50-50 százalékos legyen a kormánypárti-ellenzéki arány. Az eddigi szokásoktól eltérően ugyanilyen arányban állítják fel az ideiglenes parlamenti vizsgáló bizottságokat is. Az egyezmény rögzíti, hogy amennyiben a kormányfő és koalíciós helyettese, illetve a parlamenti frakcióvezetők az említett egyeztetések során nem jutnak közös nevezőre, akkor az ügyet egy egyeztető tanács elé viszik döntéshozatalra. E testületnek a miniszterelnök, a koalíciós miniszterelnök-helyettes, a koalíciós pártok elnökei, frakcióvezetői, és egy-egy delegáltja a tagja. A tanácsban mindkét fél egy-egy szavazattal rendelkezik, s a testület addig ülésezik, amíg döntésre nem jut. A koalíciós megállapodás felmondásával kapcsolatosan a két párt előírta, hogy az esetleges felmondási igényt a koalíciós egyeztető tanácsnál kell bejelenteni. A felmondás a szándék közlését követő 30 nap elteltével lép életbe. Pető Iván a tájékoztatón röviden jellemezte az eddigi koalíciós tárgyalások hangulatát. Elmondta, hogy az eszmecserék konstruktív légkörben, időnként kimondottan jó hangulatban zajlottak és eredményesek voltak atekintetben, hogy a pártok minden vitás kérdésben meg tudtak állapodni. Kérte az egybegyűlteket: ne is érdeklődjenek afelől, hogy a kötött megállapodásokban mikor melyik fél álláspontja érvényesül jobban. Mint mondta, az a szándékuk, most és a megcélzott együttes kormányzásban is, hogy a közös álláspontot képviseljék. Horn Gyula az elhangzottakat kiegészítve példa nélkül állónak minősítette a garanciákról kötött megállapodást, amelyben egy abszolút többséget elnyert párt egyetértési jogokat biztosít egy kevesebb mandátummal rendelkező pártnak. Az egyezség szavai szerint olyan kompromisszumos megoldást rögzít, amelyben mindkét fél maximális konstruktivitást mutatott. Aláhúzta továbbá, hogy a kormányzati garanciák csupán a végső megállapodás egy részét képezik, tehát még számos kérdésben kell a következő napokban egyezségre jutni. A miniszteri tárcák elosztásával kapcsolatos újságírói kérdésekre a pártelnökök elmondták, hogy ez ügyben még nem döntöttek, miként nem született még megállapodás a tárcavezetőkről sem, jóllehet mindkét félnek vannak a személyekre vonatkozóan konkrét elképzelései. Azt sem határozták meg, hogy melyik tárca vezetője legyen a koalíciós miniszterelnök-helyettes. A kétpárti megállapodás visszhangja — Ha ez a megállapodás stabil kormányzást ígér, akkor örömmel nyugtázom — mondta Boross Péter miniszterelnök. — Ismét felhívom azonban a figyelmet arra, hogy más dolog koalíciós megállapodást kötni, és megint más a koalíciós kormányzást gyakorolni. Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke első reagálásában azt emelte ki, hogy a miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozását annak idején Keresztes Sándor is javasolta Antall Józsefnek, de akkor ez a tisztség nem jött létre. — Meggyőződésünk, hogy koalíciós kormányzás esetén ez célszerű megoldás. Úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak koalíciós egyeztetési mechanizmusának gondjai az új koalícióban nem lesznek jellemzők, és ez a parlamenti munka javára válhat — mondta Surján László, hozzátéve, hogy a miniszterelnök-helyettesi poszt csak egy miniszteri tárca viselésével együtt „értelmezhető”, hiszen ellenkező esetben nem az államigazgatás egyszerűsítéséről, hanem túlbonyolításáról van szó.* — Nem ért váratlanul a koalíciós egyeztető tárgyalások első és meghatározó szakaszát lezáró siker. Soha nem kételkedtem ennek a koalíciónak a létrejöttében — nyilatkozta Kövér László a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette: tartózkodó várakozással tekint a további tárgyalások és a kormányalakítás elébe. — Legyen szabad észrevételeznem, hogy én voltam az egyetlen politikus, aki már a választásokat megelőzően felhívtam a közvélemény és a médiumok figyelmét arra, hogy az MSZP és az SZDSZ között létrejött a koalíció. A két párt egymás nélkül nem képes kormányzásra, s ezen az sem változtat, hogy az MSZP nagyobb arányú győzelmet aratott — fogalmazott Torgyán József. — Ha konszenzus alapján kíván kormányozni a liberális gazdaság- politikát ígérő SZDSZ és a szociális érzékenységét hangoztató MSZP, ez körülbelül olyan, mint hogyha a tüzet a vízzel akarnám egyesíteni és szeretném, hogy mindkettő továbbra is az eredeti tulajdonságainak megfelelően funkcionáljon. Ez képtelenség, s az marad a koalíciós egyeztető tanács létrehozása után is — mondta Torgyán József. Für Lajos, az MDF elnöke szerint rendkívül fontos, hogy valóban stabil kormánya legyen az országnak. — Ha a koalíciós partnerek között feszültség támad, akkor a most felállni készülő kormányzati rendszer fékezi, vagy éppen akadályozza a koalíció normális működését. A vétójog pedig kifejezetten meglepett, hiszen a kormányzati munka jó ismerőjeként tudom, hogy ezzel lényegében bármikor meg lehet bénítani a kormány működését. Kételkedem abban, hogy ez a koalíció, ilyen feltételek mellett tartósan működőképes lesz — hangsúlyozta az MDF elnöke. magyar Állampapír Ilii! Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. június 13-17-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. június 17. Évi bruttó kamata 24%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Barcs, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab .MATo> K,«y Hinni
