Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

1994. június 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Kulturális műsor a juniálison Nagy sikerrel szerepelt az andocsi általános iskola több mint harminc tanulója a kapo- lyi honvédség juniálisán. Csaknem egyórás program­jukkal — néptánccal, modern tánccal és két színdarab be­mutatásával — szórakoztatták a több mint ezer nézőt. „Szandi” utánzásával a leg­több tapsot a második osz­tályos Németh Anikó kapta. A vidám rendezvényen felléptek a honvédség művészegyütte­sének férfi szólistái is: a De­fekt duó, valamint Poór Péter. Közösségi munka Sérsekszolősön Sérsekszőlősön a helyi szociális igazgatásról és ellá­tásról hozott rendelet alapján áprilistól közösségi munkára alkalmazza az önkormányzat azt, aki legalább hat hónapja kapta a jövedelempótló támo­gatást. Az öt támogatott állás­talan közül kettőt alkalmaz havi negyven órás munkára az önkormányzati feladatuk a közterületek rendben tartása, az árokpartok kaszálása, bok­rok, sövények irtása. Andocsi fórum a nyugdíjasoknak Az andocsi nyugdíjasklub meghívására nagy sikerű fó­rumot tartott a napokban a te­lepülés mozihelyiségében Knoll István, a nyugdíjaska­mara elnöke és dr. Zsiga Imre, a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat tagja. A mintegy 150 nyugdíjas és idős lakos sok kérdést tett fel a jelenlegi helyzetükkel és jövőjükkel kapcsolatban. A csaknem há­romórás fórum kötetlen be­szélgetéssel zárult. Kányái grillsütők Baranyában is Elektromos grillsütő részle­ges gyártását és összeszere­lését kezdik meg a jövő hó­napban Kányában. A szövet­kezettől bérbe vett csarnok­ban egyelőre nyolcán dolgoz­nak, és rendelésre folyamato­san készítik a grillsütőket. Ezek Somogy és Baranya megyei értékesítésére a na­pokban kötött szerződést a Turbó 2000 Kft és a tabi áfész. A gyártó külföldre is szeretne szállítani, s már megkezdte a piackutató munkát. Pályázat kiírása Bedegkéren A bedegkéri önkormányzat pályázatot írt ki az általános iskola igazgatói állásának be­töltésére: tanárképző főiskolai végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendel­kező pedagógust keres. Az ál­lást azért hirdette meg, mert a jelenlegi igazgató szerződése lejárt. Szabó Endréné, aki ti­zenöt éve utazik naponta Tab- ról Bedegkérre, még nem dön­tötte el, hogy újból megpá­lyázza-e a munkakört. Tanácsok földművelőknek Kapolytól Karádig Hét falu gazdásza segít a gazdáknak Sok gonddal küszködnek a vidéki tanintézetek Egyre kevesebb a diák a zicsi kisiskolában A szünet előtt is rendbe tették a kis parkot a tanulók Fotó: Sebők Dezső Hét község falugazdásza Horváth József. Somogy- meggyes, Kapoly, Karád, Nágocs, Zics, Nagytoldi- puszta és Visz gazdálkodói­nak gondjaival foglalkozik. A keszthelyi akadémián az ötvenes években szerzett mérnöki oklevelet,! s hu­szonhét évig volt a szoro­sáéi Koppányvölgye terme­lőszövetkezet főagramó- nusa, később növényvédő szakmérnöke. Pályázaton nyerte el a falugazdászi ál­lást. — Földművelő szülők gyermekeként falun nőttem föl; kötődöm a mezőgazda­sághoz — mondta Horváth József. — A pályázati felhí­vásra, miszerint falugazdá­szokat állítanak be a kezdő vállalkozók segítésére, 37 év gyakorlati tapasztalatával jelentkeztem. Úgy érzem: a falun élő, a faluért tenni akaró embereket segítenem kell. Horváth József karádi központtal a huszonegyes körzetben lett falugazdász. — A feladatom most első­Vasárnap délelőtt Jaba- pusztán. A Dózsa utca 6. számú ház előtti kispadon ül Ftompos József. Nyolc éve rokkantnyugdíjas. Mint el­mondta: 1964. március 15-én az erdőben megcsúszott a traktor, és neki kilenc helyen eltört a lába. Ezt követően még tizenkét évet dolgozott, aztán rokkantosították... — Nézze, dolgoznunk kell — mutat a kert felé —, mert különben fölkopik az állunk. A háztáji mellett a kiskert is ad munkát. Kukoricát, árpát, búzát is vetettünk, mert kell a takarmány a jószágoknak. Baromfit tartunk, s emellett öt disznót is. De csak a saját részünkre. Leadásra már nem hizlalunk; nem éri meg. Drága a kukorica, drága a táp... — Hogyan étnek a pusztai emberek? — Hogyan élünk? Úgy, mint másutt is a falusiak: nehezen, szegényesen. Vidéken mindig is nehéz volt. Ezt a városlakók nem ismerik. Azt hiszik, fa­sorban a közgazdasági te­endők ellátása, a jogszabá­lyok, rendelkezések megis­mertetése. Ezen túl segíte­nem kell javaslattétellel a kü­lönböző kedvezmények elbí­rálását. A vetőmagok, nö­vényvédő szerek beszer­zése is pontos ismereteket igényel. Az aratást követően pedig az értékesítéshez kell tanácsokat adni a gazdák­nak. Eddig a szorosan vett mezőgazdasági, mezőgaz­dászi szakmai munka, pél­dául a növények fajtakivá­lasztása, az állatfajok, a tala­jerő-visszapótlás, a növény- védelem, a megelőzés stb. bizonyos fokig háttérbe szo­rult... A növényvédő szerek hatékonyságának ismerete nagyon fontos, a kártevők el­leni védekezés ugyancsak. Erre nagyon kell figyelni a kis gazdaságokban is. Ezt a munkám során mindig szem előtt tartom. Szükség van ,a mezőgaz­dászokra. Hiszen akik a föl­dből élnek, azokat segíteni kell —, hogy minél hatéko­nyabb legyen a munkájuk. (Krutek) lun minden csak úgy van... — Változást nem hoztak az utóbbi évek? — Csak annyit, hogy még rosszabb lett, mint azelőtt. Mert korábban azért volt mun­kalehetőség, biztos kereset. Még ha kevés volt is... Most meg? Sok a munkanélküli, és minden bizonytalan. Csak azoknak jó, akik közel vannak a tűzhöz. Persze ha a telepü­lést nézzük, volt előrelépés: szilárd burkolatot kapott az utca, bevezették az ivóvizet, nyilvános telefonfülkét állítot­tak a buszmegálló mellé. Ez mind szép. Csak az a baj, hogy a telefon is sokszor rossz. Aztán jó volna ide a pusztára egy kis vegyesbolt, hogy ne kelljen mindig Lullára vagy Tabra utazni, ha valamit venni akarunk. A pusztát elhagyva árokpar­tot kaszáló fiatalokat, kertet kapáló családot látok. Vasár­nap van, de dolgoznak. A puszta, ahol mindössze ötve- nen laknak, élni akar. (Krutek) A zicsi önkormányzat 1-4. osztályú alsótagozatos iskolát működtet és fenntartja a napkö­ziotthonos óvodát. A falu öreg­szik: egyre kevesebb a gyerek. 1990-től 20 alá esett, a mostani tanévben pedig mindössze 14-en járnak ide. Nagy Jenőné, a zicsi iskola és óvoda intézmény vezetője ottjártunkkor elmondta: 1977-ig felső tagozat is működött a falu­ban. Megszüntetése óta az 5-8. osztályosok naponta utaznak a törökkoppányi iskolába. Az egy­csoportos napközis óvodások száma is mindössze 15. — Iskolánkat több mint kétmil­lió forintért fölújíttatta az önkor­mányzat — mondta a vezető. — A munkákat: a tetőszerkezet ja­A bábonymegyeri székhe­lyű Zöld Sün Kft tavaly kezdte meg a gyógynövények felvá­sárlását, illetve forgalmazását. Azoktól a borsosmenta-terme- lőktől, akik évek óta szelektál­tan foglalkoztak ezzel a nö­vénnyel, már a kft vette át a termést, összesen mintegy száz mázsát. Szárítás után ebből a növényből 5-6 ezer ki­logramm szárazmenta-drog keletkezett. Nagy mennyiségű cserszömörcét is felvásároltak a Pélpusztai Állami Gazda­vitását, a külső tatarozást The- isz András vállalkozó végezte el, így most elfogadható körül­mények között dolgozunk. A gond az, hogy az oktatáshoz szükséges felszerelések hiá­nyosak, mindössze a legszük­ségesebb segédeszközökkel rendelkezünk... A faluban csak pedagógusaink lelkiismeretes és becsületes munkája teheti vonzóvá az iskolát. Ezért igyek­szünk olyan felsőtagozatos gye­rekeket adni a fogadó intézmé­nyeknek, akik megállják a he­lyüket. Több éves visszajelzés alapján mondhatom: elégedet­tek a felkészültségükkel. Per­sze, a színvonalat folyamatosan emelnünk kell... Az iskolavezető gondjaikat sem rejtette véka alá, Ságtól (mintegy 400 mázsát), ezt a kft a reorganizációs hi­telből Daránypusztán vett rak­tárában tárolta. Dr. Váradi Zoltánná ügyve­zető igazgató elmondta: ezek a gyógynövények konfekcio­nálva vagy feldolgozva a ke­reskedelmi hálózatba kerül­nek. A Zöld Sün Gyógynö­vényfelvásárló Kft-nek úgy kell irányítania a tevékenységét, hogy biztonságosan minősítse a felvásárolt növényeket. A kft jelenleg bérmunkában dolgoz­hogy a törvények, jogszabályok gyakran sújtják az apró falvakat. A fejkvóta-rendszer például szinte lehetetlenné teszi a szín­vonalas oktatást, ugyanis az egy tanuló után biztosított 41 ezer forintos állami támogatás mellé az önkormányzat még mintegy százezer forintot ad. Ez nem kis megterhelést je­lent az önkormányzatnak. Gond az is, hogy pedagógusaik közül kettő vidéki: Tabról és Miklósiból jár be naponta. Letelepítésükre nincs esély, hiszen a faluban nincs szolgálati lakás. A két éve felújított zicsi kisis­kola bejárata előtt parkosított te­rület van: díszfákkal, bokrokkal, cserjékkel. Ezeket a tanulók go- dozzák. Krutek József tat. Egy többéves felfutási terv szerint azonban mintegy 35- 40 munkás felvételére van remény. — A közelmúltban törzstő­két is emelt a cég — mondta az ügyvezető —, és hogy ter­veit megvalósítsa, az idén megkezdi a létszámbővítést. A felszámolt Hesz-Fa Kft-től megvásárolta a faipari üze­met. Itt saját használatra rak­lapok készítését és egyéb fa­ipari tevékenység végzését kezdik meg. K. J. Vizet, utat, telefont már kaptak az itt lakók Vegyesbolt kellene Jabapusztának Negyven munkás foglalkoztatását tervezik Bábonymegyeren Tőkét emelt a Zöld Sün Bosszús tabi őstermelők Műszaki fejlesztés - korszerűbb gépek Bővítette kínálatát a tabi Sütiker Kft Pékáruk előállítására és ér­tékesítésére szakosodott Ta- bon a Sütiker Kft. Az indulás­kor napi 6-7 mázsa kenyeret és 1500 péksüteményt sütött. Sokat segített ez a város és a környező kis települések ellátá­sában, a választék bővítésében. A vállalkozás kezdetben öt személyt foglalkoztatott. — Az elmúlt három évben termelésünk a háromszorosára nőtt — mondta Kuczor Dezső, a kft ügyvezetője —, s ma már Sokféle árut kínál a pékség boltja Fotó: Sebők Dezső tizenhat embernek adunk mun­kát. Az induláskor hétféle ter­méket állítottunk elő, most pedig 25 fajtát. Időközben többmillió forintos műszaki fejlesztést is végrehajtottunk: új gépeket, szállítóeszközöket állítottunk be... A közelmúltban korszerűsítet­ték a tabi sütöde boltját, s újabb termékekkel: leveles sütemé­nyekkel, rétesekkel, sajtos ru­dakkal jelentek meg a piacon. Lakossági igény alapján meg­kezdték a tej- és malomipari termékek, száraztészták és üdí­tők árusítását is. K. J. Tabon elégedetlenek az ős­termelők. A vásárcsarnokban 130 négyzetméteren, illetve a bejárat előtti fedett területen árusíthatnak. Elég is volna ez, s a vásárcsarnok mellett megfe­lelő helyet alakíttatott ki a ve- gyescikk-piacnak is. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén Sternócky Dezső képvi­selő erről szólva elmondta: mind több kistermelő panasz­kodik, hogy a piacot elfoglalják a különféle bazárosok, keres­kedők - különösen szerdán és szombati napokon. így ők kiszo­rulnak a nekik kijelölt területről. Az őstermelők lakosságot szolgáló tevékenységét figye­lembe véve a képviselő-tes­tület most a piactartásról szóló rendelete módosítására készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom