Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-02 / 128. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 2., csütörtök Zootechnikai áruház Az ország első állattenyésztési és állatgyógyászati eszközöket árusító áruháza épül fel Budapesten. A XIV. kerületi Remény utcában megépítendő, 8000 négyzetméter alapterületű Itesítményben az állattartás, a szaporodásbiológiai és az állatgyógyítás szinte minden eszközét, műszerét egy helyütt árusítják majd. A mintegy 450 millió forintos beruházással a Budapesti Világkiállítás megnyitása előtt akarnak elkészülni. Bank és Tőzsde Miután oroszul és ukránul már megjelent a Bank és Tőzsde egy-egy különszáma, rövidesen három szomszédos nép nyelvén is olvasható lesz majd a lap. Júniusban kerül az olvasók kezébe a szlovén, ősszel a szlovák és a román különszám. Az idegen nyelvű kiadványokban a gazdasági és a pénzügyi élet neves szakértőit szólaltatják meg a lap munkatársai, hogy bemutassák a magyar gazdaság átalakulásának folyamatát. Antenna Hungária részvények Az Antenna Hungária Rt részvényeire 804 millió forint névértékű igénylést nyújtottak be a befektetők a május 16-án indult kárpótlási jegyes jegyzésen. Az ezer forintos névértékű törzsrészvényekből tíz darab ára tízezer foritnnyi címletértékű kárpótlási jegy volt. A kárpótlási jegyes csereakció június 3-ig tarthatott volna, öt nap elteltével azonban túljegyzés miatt lezárták. Búza fajtabemutató A legújabb, államilag minősített búza- és borsófajtákból tartottak szakmák bemutatót a Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI) Debrecen melletti fajtakísérleti telepén. Tavaly ősz óta folytatnak kisparcellás fajtakísérleteket az ország 24 különböző helyén, különböző éghajlati viszonyok és domborzati körülmények között. Bezárják a szőnyeggyárat Véget ért az utolsó műszak a Lakástextil Vállalat Tatai Szőnyeggyárában. Június elsejétől ugyanis leállt a termelés, s bezárták az egy híján 120 éves gyárat. Ennek az az oka, hogy fizetőképes kereslet híján eladhatatlanná váltak az ott készült szőnyegek. A Konzum Rt vásárolna A Konzum Rt rosszul felszerelt és menedzselt, de feljavítható középvállalatokat kíván felvásárolni az ÁVÜ-től kárpótlási jegyekért. Erre a most lezárult tőkeemelés ad lehetőséget a cégnek. Az ebből származó 725 millió forintos összeg kisebb részét hitelei visszafizetésére használja fel a jelenleg főként kiskereskedelemmel foglalkozó Konzum. Fénycsövek hasznosítása Négymillió fénycső kerül évente a szemétbe, s ezek anyaga több mint ezer tonna üveg-, 20 tonna fém, 24 tonna fénypor-, továbbá egy tonna higany- és argongáz-hulla- dékkal szennyezi a környezetet Magyarországon. Villanyszerelők lesznek Kiegészítő' gyakorlati foglalkozást tartanak az 503-as Szakmunkásképző Intézet villany- szerelő tanulói a Dédász tanműhelyében. A tizenkilenc másodéves hallgató villamos kapcsolások összeállítását, villamos mérési feladatokat végez. Képünkön Vidák Zoltán állítja össze a feladatul kapott kapcsolást. Fotó: Kovács Tibor Technológiai központok létrehozása pályakezdőknek IPOSZ-javaslatok szakmunkásképzésre (Budapesti tudósítónktól) Ebben a hónapban mintegy 40 ezer szakmunkástanuló szabadul fel, de ötven-hatvan százalékuk mindjárt munka- nélküliként lesz kénytelen megkezdeni felnőtt életét. Ez a riasztó arány részben összefügg az országos 600 ezres munkanélküliséggel, de hozzájárul mindehhez a szakképzési rendszer elmaradottsága is. Mind ritkább, hogy az ágazatok „megrendelik” az oktatástól, hogy milyen képzést szeretnének, mire van, mire lesz igény. Az Ipartestületek Országos Szövetsége — az IPOSZ — már jó ideje szorgalmazza, hogy a szakképzés jobban alkalmazkodjék az élethez, s most — miként a szervezet vezetői fogalmaztak — megerősítik javaslataikat, hiszen „új időszak kezdődik” az ország életében. Az IPOSZ változatlanul a szakképzés hármas rendszerét tartja célravezetőnek, nevezetesen az alapképzést, a továbbképzést és a mestervizsgarendszer visszaállítását. Becsült adatok szerint jelenleg az ország 140 ezer kisiparosánál 36 ezer fiatal tanulja a mesterséget. A szövetség határozott álláspontja, hogy középtávon szükség van a tanulótartás anyagi ösztönzésére, valamint a pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének megkönnyítésére. Anyagi ösztönzésként javasolják, hogy tanulóként és évente részesüljön 15 ezer forintos adókedvezményben a tanítást vállaló kisiparos. Aki pedig felszabadult tanulót alkalmaz, az kapja meg másfél évig azt az összeget, amelyet a felszabadult segéd munkanélküli járulékként egyébként is megkapna. Ez a megoldás — mint Szűcs György, az IPOSZ elnöke sajtótájékoztatóján nyomatékkai hangsúlyozta — nem jelentene többlet kiadást, csupán a jelenlegi kiadások értelmesebb felhasználását szolgálná. A továbbképzés rendszerében az IPOSZ folytatja az úgynevezett technológiai képző központok létrehozását, ahol a legmodernebb technika révén a frissen végzettek nyomban elsajátíthatnák a szakma újdonságait, részben ez a rendszer teremtené meg a lehetőséget a kötelező mestervizsga intézményének visszaszállításához. Az IPOSZ már ebben az évben kidolgoztatja legalább 8-9 szakmában a mestervizsga szintet. Az Ipartestületek Országos Szövetsége helyénvalónak tartaná, hogy a közismereti oktatás és a szakképzés különváljon. A szakmai elméleti képzés a szakmunkásképző iskolákban, a gyakorlati képzés a kisüzemekben, életközeiben, a napi gazdasági igényeknek megfelelően történhetne. Magyarországon két éve megalakult a Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesülete, amelynek tagszervezetei gyakorlati oktatással foglalkozó gazdasági társaságok és alapítványok, de csatlakozott hozzájuk számos vállalat, szakképző iskola és más szervezet is. Ez az egyesület átvette azokat a szakképző iskolákat, amelyek az állami nagyvállalatok egy részének felszámolása, megszűnése után elvesztették háttérintézményüket. Jelenleg az egyesület keretében 10 ezer szakmunkástanuló oktatása folyik, s az IPOSZ most együttműködési szerződést kötött az egyesülettel a szakmunkásképzés és továbbképzés jobbítása érdekében. Polesz György Üzletembereknek kötelező a cégnyilvántartás Bírsággal büntetik a feledékenységet (Folytatás az 1. oldalról) — A törvény szerint az, aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését illetve ezek változásának jelzését elmulasztja — ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő — vétséget követ el. A büntetés nagysága változó. A feledékeny üzletembert közérdekű munkára, pénzbüntetésre vagy két évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Mint megtudtuk, az 1988. évi VI. számú törvény, amely a gazdasági társaságokra vonatkozik, előírja, hogy a társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől illetve az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak bejegyzés és közzé tétel végett. A bejegyzett adatok megváltozását a változások megtörténtétől számított 30 napon belül ugyancsak be kell jelenteni. A számvitelről szóló 1991. évi törvény írja elő, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett társaságok kötelesek az éves beszámoló mérleget, vagy ennek egyszerűsített változatát, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot vagy határozatot letétbe helyezni a cégbíróságnál. Ezt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kell megtenniük. — A fenti előírások elmulasztása most már nemcsak az 5-100 ezer forintig terjedő mulasztási pénzbírság kiszabását teheti lehetővé. Egy másik törvény a cégbíróságok számára kötelezővé teszi a jelzési kötelezettséget — bűncselekmény miatt. Vagyis minden mulasztás esetén a rendőrkapitányságot meg kell keresnünk a nyomozás elrendelése végett — szögezte le dr. Torma Ákos. Emiatt feltétlenül szükséges a gazdálkodó szervezetek képviseletre jogosult igazgatói, ügyvezetői számára az új rendelkezések ismerete. Lényeges ezek maradéktalan betartása, mert mulasztás esetén büntetőeljárás indul ellenük. A határidők betartása azért is fontos, mert a jelzési kötelezettség tekintetében nincs mérlegelési jogköre a cégbíróságnak... Harsányi Miklós Új gazdálkodási törvény szükséges Egy erdőnek 300 tulajdonosa van... A természet védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt a leköszönő parlamentnek kellett volna megalkotnia, mert hiánya a privatizációt követően igen nehéz helyzetet teremtett nem csupán a tulajdonlásban, hanem az erdőgazdálkodás jövőjét és a természetvédelmet tekintve is fogalmazódott meg egy nemrégiben tartott erdőgazdálkodási konferencián. Magyarországon 1 millió 700 ezer hektárt borít erdőség, ami az ország területének 18 százaléka. Ezzel Európában a gyéren erdősített országok sorába tartozunk. Az összes erdőterületeknek csupán egyötöde áll természet- védelmi felügyelet alatt. A kárpótlási kárrendezési folyamatok során az erdőterületekből 700 ezer hektár került új tulajdonosok birtokába. A megmaradó 1 millió hektár erdőt célszerű lenne továbbra is állami tulajdonban tartani, mert csak így lehet garantálni a jelenleginél magasabb színvonalú erdőgazdálkodást. A nagyszámú új erdőtulajdonos területeit a társasági törvény szerinti formákban is művelheti, de ezek a társaságok nehezen hozhatók létre a nagyszámú résztulajdonos miatt. Eseteként egy-egy új erdőn — nagyságától függően — 300-400 tulajdonos is osztozik, s a pontos tulajdonosi határokat még nem tűzték ki. Fontos lenne a tulajdonjogot igen gyorsan átvezetni a kárpótlási árveréseken felvett jegyzőkönyvek alapján, s azt a földhivatalokban bejegyeztetni. Vitára ad okot az is, hogy a természetvédelmi területek nem kerülhetnek magánkézbe, s gond a kárpótlási jegyért vett erdők elidegenítése. F elére csökkent a tüzelőolaj -fogyasztás Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai vezetése a kormányzati változásokra készülve beszámolót állított össze eddigi tevékenységéről, illetve a folyamatban lévő feladatokról. A minisztérium sikeresen lezárta a szén- bánya-szénerőmű integrációkat. Ennek során öt új cég jött létre 18 ezer bányász-munkahellyel, további nyolc bánya pedig önállóan folytatja működését. A mecseki uránbánya helyzetéről kormány-előterjesztés készül. Az elmúlt kormányzati ciklusban az energiaellátásban fennakadás nem volt, amely több, az ellátás biztonságát növelő intézkedésnek köszönhető. Nőttek a kőolaj és földgáz készletek, a villamosenergia terén gyakorlatilag megszűnt az egyoldalú import-függőség. Szűcs István megemlítette, hogy tárgyalásokat kezdtek a német kormánnyal, alig használt atome- rőművi fűtőelemek ajándékozásáról. Ezek a magyar stratégiai tartalékokat gyarapít- hatnák. A háztartási tüzelőolaj illetéktelen felhasználása az elmúlt év egyik akut problémája volt. Az idén tavasszal ismét 8-10 százalékra nőtt az üzemanyagtöltő állomások ellenőrzésekor tapasztalt hibaszázalék. Arányaiban azonban visszaállt a rendes fogyasztás: a gázolaj-fogyasztás 70-90 százalékkal nőtt, a HTO-fogyasztás 50-60 százalékkal csökkent a fél évvel ezelőtti adatokhoz képest. A hamístások mintegy 15 milliárd forintos kárt okoztak. Az IKM és az Állami Vagyonkezelő Rt között nézeteltérések vannak a nagy energiavállalatok — MÓL Rt, Magyar Villamos Művek Rt és a gázszolgáltató vállalatok — privatizációját illetően. A konfliktust a tulajdonosi és az ellátási felelősség szétválása okozza. A tárca nem ért egyet azzal, hogy részenkénti stratégiai elképzelések szabályozzák a cégek privatizációját. ÖNÁLLÓ MAGYAR TERMÉKBEMUTATÓ a 61. Klagenfurti Nemzetközi Vásáron 1994. augusztus 13-21. Az NGKM jelentős támogatásával a részvétel díj magas színvonalú szolgáltatással, szállítással együtt csak 6100 Ft/m2+ÁFA. Jelentkezés: 1994. június 30-ig a PIV Kft-nél: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Telefon: (36)(72)315-653, 442-757 Tel./fax: (36)(72)310-465 (46242)
