Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. június 13., hétfő A következő forduló kedden Koalíciós egyeztetés a garanciákról Szabadon engedik a hadifoglyokat Heves harcok dúlnak a „tűzszünet” idején Országos KISOSZ-találkozó Balatonszárszón A gazdaságot ne hivatalok irányítsák Kétnapos országos talál­kozóra gyűltek össze Bala­tonszárszón szombaton a KISOSZ tagjai. A rendezvény elsődleges célja ugyan a KI­SOSZ Kupa elnyerésére kiírt sportversenyeken való rész­vétel, de ezt megelőzően le­hetőség nyílt arra is, hogy szervezeti változásokról, a készülő kamarai törvényről és természetesen a Bala- ton-parti kereskedőket és vendéglátósokat leginkább foglalkoztató szezonális kér­désekről is szó essék. Csanádi Ágnes a szervezet főtitkára az új kormánnyal kapcsolatosan annak a tag­ság által is képviselt elvárásá­nak adott hangot, hogy cél­szerű lenne minél előbb meg­hozni azokat a stratégiai dön­téseket, amelyekhez igazod­hatnak, s ezek lehetőleg hosszú távra, legalább a cik­lus végéig érvényben is le­gyenek. Abbéli reményét is ki­fejezte, hogy az adózásban változás következik be és végre elfogadják, illetve a kö­vetkező évben már be is veze­tik az átalány adózást. Ezt már régóta szorgalmazzuk — mondta a főtitkár —, de ez idáig nem találtunk kedvező fogadtatásra. Most úgy tűnik — folytatta —, hogy a leendő kormánykoalíció mindkét pártja hajlik ennek a beveze­tésére, s nekem meggyőző­désem, hogy ez összességé­ben több adóbevételt jelent majd, ugyanakkor jóval egy­szerűbb lesz az érintetteknek is az adózás. A kamarai törvényről az volt a véleménye, hogy erre már csak azért is szükség van, mert így külön válik a gazda­sági élet az önkormányzatok­tól. Ez amiatt lenne örvende­tes — állította —, mert ez egyezik az ország törekvései­vel, azaz a gazdaságot ne a hivatalok, s ne is a pártok irá­nyítsák. Az már beigazolódott, hogy a KISOSZ-ra szükség van — szögezte le Csanádi Ágnes, aki úgy vélte: minden­képpen helyük és szavuk lesz a kamarában. A kereskedők és vendéglátósok a családta­gokkal együtt már komoly erőt képviselnek és ezt semmi­képpen sem szabad figyelmen kívül hagynia sem más érdek- védelmi szervezeteknek, sem pedig az új kormánynak — szögezte le a főtitkár. Tiltakozás a nukleáris fegyverek ellen Beadvány 43 millió aláírással Diplomáciai módszerekkel Kakidzava Kodzsi japán és Csien Csi-csen kínai külügy­miniszter Pekingben lezajlott tegnapi megbeszélésén, egyetértett abban, hogy a Ko­reai-félszigeten kialakult vál­ságot diplomáciai módszerek­kel kell rendezni. A japán kül­ügyminiszter ugyanakkor el­kerülhetetlennek mondotta a büntető intézkedéseket, ha Észak-Korea minden nemzet­közi diplomáciai erőfeszítés el­lenére sem engedi meg nuk­leáris létesítményeinek teljes ellenőrzését. Kínai kollé­gája ezzel szemben eluta­sította a szankciókat. Párttá alakult reformerek Párttá alakult az orosz par­lament legnagyobb reformer­csoportja, az Oroszország Vá­lasztása. Jegor Gajdar volt kormányfő tegnapi program­adó beszédében kifejtette: az utóbbi másfél évben a kor­mány gazdaságpolitikája meg­ingatja az ország gazdasági és belpolitikai helyzetét. Mindez kedvez a különböző szélsőségeknek. Az új párt az infláció elleni harcot, és nem a termelés támogatását teszi az első helyre; a gazdasági nö­vekedés alapfeltételének pe­dig a privatizációt tartja, és csökkenteni kívánja az adókat és a külföldi befektetések ösz­tönzése mellett voksol. Soros György a nyugati önzésről Soros György, a kelet-euró­pai jótékonyságáról híres nyugati tőzsdei befektető sze­rint a nyugati kormányok ön­zése és az általuk a Keletnek prédikált „laisser faire” sza­badpiaci dogma is felelős azért, hogy Kelet-Európa nemzetiségi gyűlölködésbe, sőt, Boszniában már etnikai háborúba is süllyed. Úgy véli, hogy a nacionalizmus nem csak Kelet-Európát, hanem az egész nyugati civilizációt fe­nyegeti. Mint mondta: ha nincs ellenség, kitalálnak egyet. Arafatot a Gáza-övezetbe Nem csak az autonóm kör­zetek palesztin lakossága, de az izraeli kormány is azt sze­retné, ha Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke mielőbb Jeri­kóba, illetve a Gáza-övezetbe érkezne. Az izraeli kabinet tegnapi ülése után Jaakov Cur mezőgazdasági miniszter bá- torítónak és ígéretesnek ne­vezte a palesztin rendőrség jerikói működését, és hozzá­tette: Arafatnak minél előtt az autonóm körzetekbe kellene érkeznie, hogy a dolgok bein­dulhassanak, — mégpedig nem látogatóba, hanem azért, hogy letelepedjen. Haiti nem enged a fenyegetéseknek Rendkívüli állapotot hirde­tett ki tegnaptól Haitin az or­szág ideiglenes államfője. Emile Jonassaint tv- és rádió­beszédében közölte: rendel­kezései azonnali hatállyal életbe lépnek, mivel „az or­szágot a megszállás veszélye fenyegeti”. Jonassaint egy­ségre szólította fel az ország lakosságát. Haiti — mint mondta — nem enged a fe­nyegetéseknek, és megvé­delmezi magát. Utasítást adott a hadsereg főparancsnoká­nak, Raul Cedras tábornok­nak, hogy készüljön fel bár­mely jövőbeli fejleményre. (Folytatás az 1. oldalról) A szocialisták nyolcfős és a szabaddemokraták négyfős küldöttsége délelőtt 10 órakor ült tárgyalóasztalhoz a Képvi­selői Irodaházban, majd né­hány perc elteltével az MSZP félórás technikai szünetet kért. Erre azért volt szükség — tudhatták meg a sajtó képvise­lői a sajtótájékoztatón —, mert a szocialisták csak az ülés kezdetén kaptak kézhez azt a szövegtervezetet, amelyet pénteken, a szocialista Szeke­res Imre és a szabaddemok­rata Magyar Bálint készített elő. Ez a javaslat a koalíciós együttműködés részleteivel, köztük a garanciákkal is fog­lalkozik és rögzíti a még vita­A bosnyák kormány és a boszniai szerb hatóságok képviselői szombaton megállapodásra jutottak a hadifoglyok kölcsönös szabadon engedésének, il­letve az eltűnt személyek felkutatásának menetrend­jéről — jelentette be Szara­jevóban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (CICR) illetékese. A Vöröskereszt és az ENSZ égisze alatt tartott tárgyaláso­kon a bosnyák küldöttséget Hasan Muratovic, az ENSZ-szel fenntartott kapcso­latokkal foglalkozó miniszter, a szerb delegációt pedig Mom­cilo Krajisnik, a boszniai szer- bek „parlamentjének” elnöke vezette. A találkozóra a múlt szerdán Genfben aláírt tűzszüneti megállapodás értelmében ke­rült sor, amelynek egyik pontja előírja, hogy a feleknek az álta­luk fogva tartott valamennyi személyt szabadon kell bocsá- taniuk, az eltűntekről pedig maradéktalanul számot kell adniuk. A Vöröskereszt genfi il­tott kérdéseket. A félóra eltel­tével folytatódott a két párt ko­alíciós egyeztetése. Horn Gyula a vasárnapi ülés eredményeiről tájékoz­tatva elmondta azt is: a két párt megállapodott abban, hogy a Parlament egyes bi­zottságaiban az ellenzéki pár­toknak engedik át a helyek egyharmadát, annak ellenére, hogy az MSZP és az SZDSZ együtt a parlamenti helyek 72 százalékát tudhatja magáé­nak. Hogy mely bizottságok legyenek ezek, arról a hat par­lamenti párt hétfői tárgyalásán alakítják majd ki a végleges ál­láspontot. Pető Iván, az SZDSZ elnöke szerint ennek a bizonyos egyharmadnak kü­letékeseinek becslései szerint mindkét fél körülbelül 450 személyt tart még fogva. A fog­lyok és az eltűnt személyek lis­táját várhatóan ezen a héten véglegesítik. Boszniában szombat este is megsértették a tűzszünetet, főként a közép-boszniai front­vonal mentén lőtték egymás ál­lásait a szembenálló erők, s harcok voltak Nyugat-Boszni- ában is, de ott a muzulmán kormánycsapatok és a szaka- dár muzulmán erők támadták egymást. Dacre Holloway, az ENSZ-erők szóvivője is mege­rősítette a tűzszünet megsér­téséről szóló híreket, de azt ál­lította, hogy a harcok heves­sége csökken. Eric Chaperon, a kéksisakosok másik szóvi­vője még bizakodóbb nyilatko­zatot adott, hangoztatva, hogy szinte mindenütt nyugalom volt, még Brcko körzetében is. Az ENSZ-erők optimista nyilat­kozatainak ellentmondanak a harctérről érkező információk, Teslicnél, Tesanjnál, Olovonál és Orasjénél is dörögtek a fegyverek. Alija Izetbegovic boszniai el­lönösen az érdemi ügyekkel foglalkozó bizottságokban van értelme. Ezzel a gesztussal a szocialisták és a szabadde­mokraták azt bizonyítják, hogy más viszonyt kívánnak terem­teni a kormány és az ellenzék között, mint eddig volt. A megbeszélések Horn Gyula értékelése szerint konk­rét és konstruktív légkörben zajlottak, ezzel Pető Iván is egyetértett. Az MSZP elnöke kérdésekre válaszolva úgy vé­lekedett, hogy van esély ked­den lezárni a ma még nyitott garanciák ügyét és azt sem lehet kizárni, hogy a szakbi­zottságok június 17-ig befe­jezhetik a programegyezte­tést. nők szombat este nagy siker­nek nevezte a genfi egyez­ményt, hangoztatva, hogy si­került érvényre juttatni a mu­zulmán álláspontot. A genfi konzultáción a muzulmán de­legáció ragaszkodott ahhoz, hogy Gorazdéból távozzon az utolsó szerb katona is, amit végül elértek, s a tűzszünet is csak egy hónapra szól, ami szintén a muzulmán álláspont­tal egyezik meg. Belgrádban a vasárnapi sajtó újabb ultimá­tumnak nevezte a nemzetközi közösség legújabb rendezési törekvéseit, s a felosztási ter­veket elfogadhatatlannak mi­nősítették a kommentárokban. A legújabb térképvázlatok­ban belgrádi értesülések sze­rint már szerepel az is, hogy a muzulmánok kijuthatnak a Szávához és a Drinához, ami szerb értékelés szerint közvet­len kapcsolatot biztosít nekik a Szandzsákhoz, vagyis Szerbia muzulmán többségű körzeté­hez is. A háborúban az egyik legfontosabb szerb törekvés éppen ennek a közvetlen szandzsáki-boszniai kapcso­latnak az elvágása volt. Az Európai Unió nyolc tagországában kezdődtek meg vasárnap reggel a vá­lasztások az Európai Par­lament képviselői helyei­ért. Az EU négy tagországá­ban már csütörtökön megtar­tották a szavazást, a vasár­napi „fordulóban” Olaszor­szág, Görögország, Francia- ország, Belgium, Luxemburg, Spanyolország, Portugália és Németország választói dön­tenek az 567 mandátum kö­zül 418 sorsáról. Franciaországban - az Eu­rópai Unió tagállamainak többségéhez hasonlóan - tegnap reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, hogy a 39 millió voksolásra jogosult megválassza az Európai Par­lament új képviselőit. A 87 helyért 20 lista verseng: ez rekordot jelent, de szakértők szerint közülük csak hatnak van esélye, hogy átlépje a Negyvenhárom millió aláírás­sal ellátott beadvány érkezett a hágai Nemzetközi Bírósághoz a nukleáris fegyverek felhaszná­lása elleni tiltakozás jegyében - jelentette az AP, az aláírásgyűj­tési akció egyik szervezőjének tájékoztatására hivatkozva. A világméretű aláírásgyűjtési akció olyan atomfegyver-elle­nes nemzetközi szervezetek égisze alatt folyt, amelyek tá­mogatják az Egészségügyi Vi­lágszervezetnek (WHO) azt a kérését, hogy a hágai bíróság foglaljon állást a nukleáris fegy­verek törvényességének ügyé- •ben. Régóta folyik a vita a nukleá­ris fegyverek törvényességéről, de senki nem hallotta még a vi­lág legmagasabb szintű bírói bekerüléshez szükséges 5 százalékos határt. A szava­zóhelyiségek este 10-ig lesznek nyitva, s csak utána teszik majd közzé az első becsléseket. Franciaország az Európai Unió egyik „motorjának” számít, így az itteni eredmé­nyek - a németországiak mellett - különös fontossá­gúak az EU jövőjének meg­határozásában. A franciaországi szavazást egyébként - a többi EU-tag- államhoz hasonlóan - egy újdonság jellemzi: a „Tizen- kettek” külföldön, nem saját országukban élő állampolgá­rai immár saját lakóhelyükön is voksolhatnak, nem kell ha­zatérniük. Franciországban 1,3 millió ember élhetne ez­zel a lehetőséggel - ám közü­lük mindössze 47 ezer vé­tette fel magát a szavazólis­tákra. Reggel nyolc órától este ki­lencig tartott tegnap a stras­testületének véleményét - mu­tatott rá Michael Christ, az Or­vosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű szervezet képviselője, az akció egyik szervezője. A Nemzetközi Bíróság szóvi­vője szerint mintegy 30 doboz­ban szállították az aláírásokat tartalmazó íveket a Hágai Bé­kepalotába, ahol a testület mű­ködik. Christ azonban el­mondta, hogy ez csak egy ré­sze a világszerte összegyűjtött 100 millió aláírásnak. A WHO arra kérte a bírósá­got, hogy tartson meghallgatá­sokat a nukleáris fegyverek fel- használásának törvényességé­vel kapcsolatban, s reményei szerint ez elvezethet e fegyve­rek világméretű betiltásához. bourg-i Európa Parlament ki­lencvenkilenc német képvise­lőjének a megválasztása. Németországban 60 millió embert Európa nyolc orszá­gában 207 milliót szólítottak fel voksolásra. Németországban hét tar­tományban helyhatósági vá­lasztásokat is tartanak, Mün­chenben megválasztják a vá­rosi tanács, Baden-Württem- bergben a közép-neckari re­gionális közgyűlés tagjait, Mecklenburg-Előpomerániá- ban a tartomány alkotmányá­ról is szavaznak. Az NSZK- ban még soha nem volt egy napon ennyi választás. Az euroválasztások tétje egyebek között az, hogy to­vábbra is a szocialista frakció lesz-e a legnagyobb Stras- bourg-ban. Németországban a felfelé ívelő ágba került ke­reszténydemokraták tesztnek tekintik a megméretést, tekin­tettel az októberi Bundestag- választásokra. Nem volt fegyver a segély között Az Ökumenikus Szeretetszolgálat cáfolja a rágalmakat A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat erélyesen tilta­kozott az újvidéki televízió állí­tása ellen, miszerint a szolgá­lat egyik küldeményében fegyvert és tíztonnányi katonai felszerelést találtak az újvidéki vámolás során. A cáfolatban az Ökumeni­kus Szeretetszolgálat leszö­gezte, hogy a szállítmány ru­hából, élelmiszerből és gyógyszerből állt, s a segélyt nem Pristinába, hanem Újvi­dékre címezték, az Eku- menska Humanitarna Sluzba- nak, amelynek a Magyaror­szágon áthaladó tranzitszál­lítmányt a német adományozó szánta. A segélyárun kívül a tehergépkocsikon semmiféle más áru nem volt, ezt igazol­ják a hivatalos kísérő iratok is. Az Újvidéken elvégzett sza­bályszerű vámolás és kirako­dás után a tehergépkocsik még aznap, június negyedikén zavartalanul visszatértek Ma­gyarországra. Az Ökumenikus Szeretet­szolgálat a cáfolatban egyúttal rámutat arra, hogy 1991 óta több ezer tonna segélyt szállí­tott Jugoszláviába, s részt vesz a háború sújtotta terüle­tek újjáépítésében, a szen­vedő és nélkülöző lakosság megsegítésében. A szolgálat most értetlenül áll a súlyos provokáció előtt, amely mun­kája megakadályozására irá­nyul, nem segíti sem a meg­békélést, sem a humanitárius alapelvek érvényesülését. A Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat a hamis vádak el­lenére folytatni kívánja huma- nitárius-karitatív tevékenysé­gét faji, nemzetiségi és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül a válság sújtotta terüle­teken. Európai Parlament: választások nyolc országban 418 mandátum sorsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom