Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-10 / 109. szám
1994. május 10., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Zicsben is javult a telefonhelyzet Tizenhárom új telefonelőfizető jutott telefonhoz Zicsben az idén, a Balatel Rt beruházásában tavaly elkészült telefonhálózat-fejlesztés következtében. A polgármesteri hivatal előtt felállítottak egy olyan nyilvános telefont is, amely visszahívható. így jelentősen javult a zicsi lakosság telefonálási lehetősége. Pályázaton nyert 20 ezer forint Torvajon mintegy 130 az időskorúak száma; júniusban a falunapon tartják a nyugdíjasok találkozóját. A rendezési költségek támogatására még a tél végén pályázatot nyújtott be a falugondnok. Az önkormányzat a napokban kapta a jó hírt: a Lakitelek Alapítvány húszezer forinttal támogatja a torvaji idősek rendezvényét. Bedegkér emléket állít a holtaknak Bedegkéren is tervbe vették a második világháborúban elesett, illetve az elhurcolt és kivégzett áldozatok emlékművének felállítását. Az önkormányzat már döntött arról, hogy az ősszel felavatandó emlékművet a templomkertben állítják fel. A képviselő-testület 300 ezer forinttal járul hozzá, emellett számítanak a lakosság adományaira is. Színjátszó diákok Tabi diákok 22 év után most vettek részt újra a keszthelyi Helikonon. A 15 tagú színjátszócsoport az irodalmi színpadok között a középmezőnyben végzett. Produkcióját a tabi diáknapokon is bemutatja. Munkanélküliség Kisbárapátiban Kisbárapátiban és vonzás- körzetében több mint 60 munkanélkülit tartanak számon a tabi munkaügyi kirendeltségen. Mivel a térségben újabb munkahelyek létesítése egyelőre nem várható, az állástalanok száma sem csökken. A három településen - mint Juhász Ervin körjegyző elmondta - már csaknem húszán kapják a munkanélküliek jövedelempótló támogatását. Besorolás Tabon „F” kategóriába A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött a munkájukat tartósan magas színvonalon végző, valamint kiemelkedő munkát végző közalkalmazottak „F” fizetési kategóriába történő besorolásáról. A közoktatási intézményektől érkezett kérelmek alapján, az I. Számú Általános Iskolában tanító pedagógusok közül 6-an, a II. számúból egy, a napközi otthonos óvodából ketten kapták meg az „F”-be az átsorolást április 1-jei hatállyal. Ennek költségtöbblete — csaknem 1,2 millió forint. Magyarországot képviselik Mülheim-Karlichben Fejlesztések a falu komfortosabbá tételére Németországba utazik a Karád táncegyüttes A közelmúltbeli sikeres hazai fellépések és a bonyhádi arany minősítés után e héten külföldön szerepel a Karád Táncegyüttes. Holnap indul az ötventagú együttes egy németországi nemzetközi táncos-találkozóra. Pajor János, az együttes művészeti vezetője elmondta: tavaly nyáron egyik Balaton-parti fellépésük alkalmával ismerte meg a Karád táncegyüttest Di- ethelm Jünger, s az ő közvetítésével kaptak meghívást a május 12-15. között Mülheim-Karlichben rendezendő nemzetközi tánctalálkozóra. A német óriáshegyi hagyományőrző egyesület 75 éves jubileumát táncmunkaközösségek néptánccsoportjainak országos találkozójával ünnepli, s erre nyolc ország ötven tánccsoportját várják. Magyarországról csoport eddig még nem vett részt ezen a bemutatón, így a vendéglátók is nagy várakozással tekintenek a somogyiak fellépése elé. A Karád a legszebb táncaival szerepel ezen a találkozón. — Az ötventagú együttes — mondta Pajor János — holnap délután indul Németországba. Kiutazásunkat, amelynek költségéből tagjaink is részt vállaltak, a helyi önkormányzat támogatása mellett a megyei önkormányzat segítette százezer forinttal. Több mint egyórás műsorral készültünk a fesztiválra: a karádi és somogyi táncokon kívül az egész magyar nyelvterület táncaiból — kalocsai, szatmári, rábaközi, erdélyi táncokból is — ízelítőt adunk Mülheim-Karlichben. Sok sikert hozzá! Krutek József Vezércsere egy üzemben Ratalics Árpád: A hatékonyság javítására, költségtakarékos gazdálkodásra van szükség Munka az üzem sózóhelyiségében Új vezető, Ratalics Árpád került — a régi ügyvezető tá- voztával — május elején a bélfeldolgozó üzem élére. A tabi Bélfeldolgozó és Kereskedelmi Kft-t egy éve hozta létre az Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat, a tabi áfész és egy magánszemély; alkalmazottai bérmunkában sertésbelet dolgoznak föl, illetve szezonális jelleggel marhabelet, valamint műbelet csomagolnak. — A korlátolt felelősségű társaságot alkotó tagok felkérésére kerültem ide — mondta az új vezető. — Régóta ismerem az üzem tevékenységét, hiszen az átépítés közvetlen összehangolását, az új technológia helyi adaptálást annak idején közvetetten én végeztem. Elsősorban az önbecsülés mondatta velem, hogy fogadjam el a felkínált helyet. Van azonban más oka is: a gazdaságosság. — Mit tart a legfontosabb feladatnak? — A gazdaságos termelést, úgy, hogy az a tagok számára elfogadható legyen. A kis lépések közül pedig elsősorban a hatékonyság javítását, a költségek csökkentését, az optimális dolgozói létszám biztosítását és ösztönző bérezés kialakítását; összességében az üzem image-nek a megteremtését. — Mit vár a dolgozóktól? Fotó: Sebők Dezső — Jó munkát. A gazdasági eredményeken túl azt is fontosnak tartom, hogy az üzemről kedvező kép kerüljön a köztudatba. A korábbi rekonstrukcióval ugyanis sokat változott az üzem: csaknem húsipari tevékenységhez illő körülmények vannak, a hűtéssel pedig környezetkímélő technológia valósult meg. Sokat javultak a munkafeltételek is. Szeretném elérni, hogy minden dolgpzónk érezze: a feladat közös. És azt is, hogy sikeres gazdálkodással — tisztességes és hatékony munkával — megkapaszkodjon az üzemünk; így hosz- szú távon 25-30 dolgozónak adhatna biztos kenyeret, megélhetést. (Krutek) Gázfogadó és út, járda Nyimben Csaknem egymillió forint szociálpolitikára — Két és fél kilométer hosszú belső, szilárd burkolatú utat és egykilométeres szakaszon járdát építettünk a faluban. 1990 óta a község határáig vezettük a gázt — mondta Kajdi Tibor polgár- mester, amikor településen bekövetkezett változásokról beszélt. Felújítás is volt: renoválták a polgármesteri hivatal, a posta, az orvosi rendelő és a kultúr- ház épületét, a faluközpontban pedig konténeres WC-t állítottak fel... A balatoni háttérteleülésen 1990-ig nem volt szilárd burkolatú belső út, és lényegesen kevesebb pénz jutott az infrastruktúra fejlesztésére. Arról pedig álmodni sem mertek az itt élők, hogy 1994 őszére az egész faluban kiépítik a gázvezeték-hálózatot. A nyomóvezeték a falu határában levő gázfogadó állomásig 3,5 millió forintba került. Másfél milliót fizetett a lakosság, kétmillió forint hitelt pedig az önkormányzat vett föl. A teljes befejezéshez további négymillió forint hitel felvételét tervezték erre az évre a képviselők. — Az állami támogatás nem emelkedett 1993-hoz képest — mondta a polgármester —, így az idén is akkora összegből gazdálkodhatunk, mint tavaly. — A ságvári óvoda és iskola részére, illetve a körjegyzőség fenntartásához csaknem négymillió forinttal járulunk hozzá a 15 millió forintos költségvetésből, amely tartalmazza a tervezett hitelt is. A múlt évben kétmilliót fordíthattunk felújításra, javításra, az idén már csak 900 ezer forint áll a rendelkezésünkre. A zsáktelepülésen több mint 930 ezer forintot terveztek a szociálpolitikai feladatokra. Ez az összeg 300 ezerrel több, mint egy évvel korábban volt. Igaz, mintegy hetven munka- nélküli van már Nyimben, és több mint negyvenen kapják a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatását. A településen álláslehetőség nincs, ezért az elhelyezkedésre is kevés esélyük van az albocsátottaknak. K. J. Félmillió forint a tizenhét gyereknek Nevelési segélyek Somogyegresen A somogyegresi képviselő-testület felülvizsgálta a rendszeres nevelési segélyt kapók körét — tudtuk meg Orbán Jenőnétől, a ká- nya-somogyegresi körjegyzőség igazgatási főelőadójától, aki csatolt munkakörben a gyámügyi és szociális feladatokat is intézi. — Az önkormányzat állapítja meg a nevelési segély összegét, ezért a döntésnél az egy főre jutó jövedelmet, a család szociális körülményeit és a gyerekek érdekeit vették figyelembe a képviselők — mondta. — A településen jelenleg 17 gyermek részesül nevelési segélyben, havi 2200-2300 forint támogatást kap... A csaknem 300 lakosú faluban az önkormányzat tavaly a szeptemberi tanévindításhoz a nevelési segélyalapból, diákonként 2000 forint támogatást biztosított 39 gyermeknek. Az idei másfél millió forintos segélyezési keretből 500 ezer jut nevelési segélyre. — Ezeket a segélyeket — mondta a főelőadó — minden hónap első péntekjén az egresi polgármesteri hivatalban fizetem ki a rászorulóknak. — Nem egyszer előfordul az is, hogy a megállapított összeghatárig segítem a bevásárlást is, hogy a gyerekek érdekeit szolgálja a támogatás, s a pénzt a szülők ne másra fordítsák... A településen a jogosultság elbírálásánál figyelembe veszik az iskola és a lakóterület önkormányzati képviselőjének a véleményét és javaslatát. Emellett az önkormányzat támogatja a napközi otthonos ellátást is. Erre 1994-ben 200 ezer forintot szavaztak meg a képviselők. K. J. Hiányzik a szigorúbb törvény és a büntetés Orvvadász baklövése a babodi erdőben — A Sefag Rt szántódi erdészete 23 ezer hektár, vadászati szempontból kiválóan hasznosítható terület — mondta Barkóczi István erdészeti igazgató. — A több mint 46 millió forint termelési értékű ágazatnak azonban hatalmas károkat okoz az egyre gyakoribb vadorzás. A szántódi területen a jogtalan vadászatból keletkezett tavalyi kár milliós nagyságrendű. A fegyveres vadorzással szemben az utóbbi években az erdészek és a rendőrség közösen vette föl a harcot. A szántódi erdészetben rendszeres az esti, éjszakai és a hajnali — részben a rendőrökkel közös — figyelőszolgálat. A dolgozókat URH adóvevővel szerelték föl, hogy a folyamatos kommunikációt biztosítsák. — Dolgozóink a múlt hónapban két esetben értek tettek vadorzókat — mondta Barkóczi István igazgató. — A siófoki rendőrök is nagy „trófeá”-val dicsekedhetnek: sokszoros visszaesőt fogtak el egy őzbakkal és — mint mindig — külföldi orv-bérvadász kíséretében. Sajnos, ennek a bűncselekménynek hiányos a törvényi háttere; az elkövetők legtöbbször nevetségesen kevés pénzbírsággal megússzák... Szőcs Sándor őrnagytól, a siófoki rendőrkapitányság megbízott vezetőjétől tudjuk: fokozták az ellenőrzéseket azokon a területeken, ahol orvvadászok felbukkanása várható. Az egyik akció során a közrendvédelmi járőrök megállították Öhlmann Gyula siófoki lakos gépkocsiját... — A gyanús autóban egy elejtett őzbakot és egy olyan puskát találtak — mondta az őrnagy —, amiről Öhlmann és vendége nem tudott elszámolni. Tisztáztuk, hogy a vadat jogtalanul ejtették el, azon túl pedig Öhlmann fegyvertartási engedélye is be van vonva, illetve vadászati tilalom van... Nevezett elismerte, hogy a somogybabodi erdőrészen „fogták” az őzbakot. Az ügyben a fonyódi rendőr- kapitányság folytatja a vizsgálatot. (Krutek) Védett ház Tengődön Tengődön a Kossuth Lajos utca 187. számú ház az egyetlen műemlék jellegű épület; 1867-ben építette Zsebeházi Károly. 1993-tól Országh Lajosné él benne, aki Kaposvárról költözött haza a falujába. A családi ház állagmegóvását — évente 6 ezer forinttal — az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is támogatja. Fotó: Sebők Dezső
