Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. május 31., kedd Az Investbank vesztesége Az Investbank Rt a tavalyi üzleti évet 4,6 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett 287 millió forintos adózás előtti veszteséggel, illetve mínusz 176 millió forintos mérleg sze­rinti eredménnyel zárta. A veszteséget a banknál a saját tőke terhére írták le, így az In­vestbank Rt saját tőkéje az előző évi 1,402 milliárd forint­ról 1,113 milliárd forintra csök­kent 1993 évre. A vesztesé­gek ellenére a bank tőkemeg­felelési mutatója a hazai pénz­intézeti rendszerben kiemel­kedően magas, 42 százalé­kos. A bank nem vett részt ennek következtében az el­múlt évi, illetve idén tavaszi bankkonszolidációban. Megemelt schilling-kötvény Mivel a várakozásoknál na­gyobbnak bizonyult a kereslet, ezért 250 millió schillinggel megemelték a Magyar Nem­zeti Bank által a múlt héten Ausztriában kibocsátott egy- milliárd schillinges kötvény- csomagot. A kötvényt 12 bank jegyezte le. A kibocsátás fő szervezője a Creditans- talt-Bankverein. A kötvény fu­tamideje hét év, kamata 9 százalék, kibocsátási ára pe­dig 100 3/8-ad százalék. Az Atlasz osztaléka Az Atlasz Utazási Biztosító Rt 19,5 százalékos osztalékot fizet részvényeseinek múlt évi eredménye után. A társaság díjbevétele tavaly 18 száza­lékkal növekedett és elérte a kilencszáznyolcvanöt millió fo­rintot. A biztosítási üzletekből 43 millió forintos, a befekteté­sekből 197 millió forintos eredményre tett szert a cég. .Milliomos akarok lenni A Milliomos akarok lenni című országos program kere­tében összesen huszonnyolc fővárosi és vidéki diák vehette át szombaton a Baross Gábor Alapítvány képviselőitől a vál­lalkozói igazolványt és a 10- 20 ezer forint közötti indulótő­két. A száz jelentkezőből kivá­lasztott huszonnyolc tanuló — egy kanadai mintára kezde­ményezett program keretében — a nyári szünidőben saját maga által kitalált vállalkozás­ban vesz részt. Több keksz Győrből Megérkeztek az első gépek a Győri Keksz Kft-hez, s ezzel csaknem 400 millió forint ér­tékű kapacitásbővítő beruhá­zás kezdődött a brit érdekelt­ségű cégnél. A győri gyár tel­jesítőképességének negyven százalékos növeléséről a ta­valyi eredmények nyomán döntött a tulajdonos United Biscuits. Még tavaly bebizo­nyosodott, hogy a nemzetközi vállalatcsoport egyik legered­ményesebben működő tagja a győri gyár. Segítség a vállalkozóknak 1990 óta évente 12-15 ezer nyírségi vállalkozónak ad se­gítséget működéséhez az Eu­rópai Gazdasági Közösség ál­tal támogatott PRIMON Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapít­vány. A bevonható megyei, országos és külföldi fejlesztési forrásokból mikrohitellel tá­mogatja a kezdő kis- és tár­sasvállalkozásokat. Varrócérna Nagyatádról Poliészter alapanyagú varrócérnát készítenek a Masterfil Rt nagyatádi cérnagyárában. A modern, svájci gyártmányú rendszeren készülő áru külföldi, olasz piacra kerül. Húsz-hú- szonöt tonnát készítenek belőle havonta a nagyatádi üzemben. Fotó: Kovács Tibor Óránkénti 40 km-rel még biztonságos Felületi kezelés a somogyi utakon Az utóbbi hetekben a me­gye számos útján megkez­dődtek a karbantartási munkák: a közúti igazgató­ság leginkább csak felületi bevonással képes javítani az utak állagán. A technoló­gia ezúttal is bitumen-emul­zió; az autósok mumusa: a pergő kavicsfelület. Meglehetősen rossz, repede­zett állapotban vannak a somo­gyi utak, és ha még ezt a felületi kezelést sem kapnák meg, egy­szerűen tönkre mennének —, tudtuk meg az igazgatóság üzemeltetési és fenntartási osz­tályvezetőjétől. Major Tibor fő­mérnök elmondta, hogy a tech­nológiát még az Egyesült Álla­mokban is alkalmazzák. Nem­csak a szegény országok van­nak tehát az olcsó félmegol­dásra rászorulva, tette hozzá a főmérnök. Somogybán most készülnek a 68-as út Lábod-Nagyatád kö­zötti szakaszának kezelésére, majd Szenyérnél teszik ugyan­ezt. De találkozhatunk a pergő kaviccsal a 7-es út Balatonfeny- ves és Keresztúr közötti szaka­szán, szintúgy Szántód környé­kén. A bevont út csak óránkénti 40 kilométeres sebeséggel bizton­ságos, amire kihelyezett táblák figyelmeztetnek, mondta Major Tibor. Tegyük hozzá: aki az in­tést nem veszi észre vagy figye­lembe, könnyen érheti meglepe­tés, csakúgy, mint azt a feldúlt telefonálót, aki a múlt héten a kapolyi bekötőút és Pusztasze­mes között csúszott le járművé­vel az útról. Annyi kavics volt az úton, hogy lábával belesüppedt, panaszolta. Mit mondhatnánk: szegény országban járj negyvennel, és tovább érsz... B. T. Területi tanácsadó szolgálatot szerveznek Törvényi garanciák a munkavédelemben Tapsonyban is csökkent az állatállomány Kevés dolga akad az állatorvosnak A legnagyobb központ volt a megyében - Húsz éve nem volt járványos megbetegedés A január elsején hatályba lépett munkavédelmi törvény lényeges garanciákat fogal­maz meg a dolgozók védel­mében — mondta Böröcz György— a megyei munkabiz­tonsági és munkaügyi főfelü­gyelőség igazgatója. — A munkáltatónak kötelessége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Te­vékenysége a munkavégzés közelében tartózkodó járóke­lők, vásárlók testi épségét sem veszélyeztetheti. Fontos, hogy a régebbi gyártású gé­pek, berendezések üzembe helyezésénél is a jelenlegi biz­tonsági előírásokat kell betar­tani. A törvény a vállalkozók számára is kötelezővé teszi munkabiztonsági szakember foglalkoztatását. Az érdekvédelem új eleme a dolgozók által megválasztott munkavédelmi képviselő, aki a nevükben eljárhat munka- biztonsági és munkaegész­ségügyi kérdésekben. Meg­változott a munkabalesetek fogalma és módosultak a a balesetbejelentési szabályok is. Csak azokat a baleseteket kell kivizsgálni és bejelenteni, amelyek a munka végzése so­rán vagy azzal összefüggés­ben következtek be. Az úti balesetek ma már az egész­ségbiztosítási pénztár hatás­körébe tartoznak. A törvény megváltoztatta a felügyelőség hatáskörét és te­vékenységi körét is. Egyik fő feladatuknak a tanácsadó és felvilágosító tevékenységet je­lölte meg. A megye szinte minden városában tartottak felkészítő tanácskozásokat a munkavédelmi szakemberek és a munkáltatók részére. Az iparos és kereskedelmi érdek- védelmi testületek is szervez­tek — a megyei felügyelők be­vonásával — hasonló törvény­ismertetőt, ahol elsősorban a speciális szakfeladatokat be­szélték meg. Terveikről Böröcz György elmondta: a jövőben fokozzák szaktanácsadói tevékenysé­güket. Folyamatosan szer­veznek — a városi önkor­mányzatokkal együttműködve — területi tanácsadó szolgála­tokat. Ezzel is szeretnék elő­segíteni az új vállalkozók és a vállalkozni akarók tájékozta­tását anélkül, hogy a felügye­lőségre utaznának. S. P. G. — Az országban sok té- esznek már a nevét is elfe­lejtették, a tapsonyi azon­ban még áll, bár az állatál­lomány itt is erősen megfo­gyatkozott — mondta dr. Vízi Jenő állatorvos. Huszonegy éve él Tapsony­ban, s a körzeti és az üzemi ál­latorvosi teendőket egyaránt ellátja. 1973-tól a mezőgazda­ság valamennyi sorsfordító, a falusi ember gazdálkodóked­vét serkentő vagy csökkentő rezdülését végigasszisztálta. — Nagyszakácsiban öt vagy hat tehén van, Szenyérben egyáltalán nincs; itt Tapsony­ban pedig talán negyven tehe­net tartanak. Vállalkozásban is csak a legkitartóbb gazdák bír­ják még. Mert nincs kinek el­adni az állatot vagy olyan ne­vetségesen alacsony áron ve­szik meg, hogy abból talpon maradni képtelenség. Hol vannak már a jól működő szarvasmarha- és sertéstele­pek, a kijáró állomány? Egy-két gazda, akinek a vé­rében van az állatokkal való foglalkozás, még húzza az igát. A tapsonyi állategész­ségügyi központ valaha az egyik legnagyobb volt a me­gyében. Volt munkája bőven az állatorvosnak is. — Manapság alig van mun­kám — mondta dr. Vízi Jenő. — Sem a körzetben, sem a munkáltató tsz-nél nincs ne­gyedannyi elfoglaltság, sem mint régen. Az állatállomány tragikus fogyása a kilencvenes években tetőzött, s ez a vidéki ember lába alól húzza ki a ta­lajt. Az úgynevezett kisál­lat-praxis inkább a városokra jellemző, nálunk szinte köte­lező eboltásra korlátozódik. Nagy gazdasági kárt okozó, járványos megbetegedés — sertéspestis, száj- és körömfá­jás — szerencsére, a 21 év alatt egyszer sem fordult elő. Olyan volt, hogy a baromfit el- dugdossák a padláson, mert az a rémhír járta, hogy az oltás miatt nem tojnak a tyúkok... — Ezen, hála Istennek, túl­vagyunk — fűzte hozzá az ál­latorvos. — Bár a mezőgazda­ság dolgai is ilyen könnyen egyenesbe jöhetnének! Csíky K. Erika Most még papíron Inkubációs park Marcaliban A Paulus Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Rt a Somogy megyei Vállalkozói Központ megbízásából ki­dolgozta a Marcali és térsége Ipari-kereskedelmi-szolgál- tató Inkubációs park létreho­zásának és működtetésének koncepcióját. A gyakorlati megvalósítás végett a térség önkormány­zatainak megkeresésével fel kívánják mérni a vállalkozó, illetve vállalkozást indítani kí­vánók törekvéseit, igényeit, erőforrásait, hogy részükre az inkubációs létesítményt mint lehetőséget tervezni tud­ják. A szervezők a vállalkozók körében felmérést és véle­ménykutatást is végeznek. Ebben — többek között — megkérdezik: van-e a vállal­kozóknak gyakorlata, milyen önálló tevékenységet végez, mire vállalkozna ha beszállí­tóként illetve társként dol­gozna? Kiváncsiak még arra is, hogy milyen hasznosít­ható ismeretekkel, tapaszta­latokkal illetve miféle erőfor­rásokkal rendelkezik vállal­kozása indításához, bővíté­séhez a leendő üzletember. Számítógépek a könyvtárakban Szorgalmuk miatt kedveltek Burgenlandban a magyarok Könnyítés szezonmunkásoknak A Burgenlandban igen nagyrabecsült magyar me­zőgazdasági kisegítő mun­kásokra is vonatkozik az a könnyítés, amelyet a külföldi szezonmunkások ausztriai alkalmazásának kvótaeme­lése jelent. Josef Hesoun szociális és munkaügyi mi­niszter két kategóriában, az idegenforgalmi és a mező- gazdasági szezonmunka te­rületén a korábbihoz képest emelt kontingenst engedé­lyezett az idei évre. Az idegenforgalomban a nyári csúcsidőszakban — május és szeptember között — 1800 alkalmazott vehető fel szezonális kisegítőként külön engedély nélkül, míg a mezőgazdaság március és november között 3020 ilyen segéderő alkalmazható. Ez­zel teljesül a burgenlandi gazdák óhaja, akik tavaly az alaposan leszorított kontin­gens miatt nélkülözni voltak kénytelenek — például az igen munkaerőigényes ubor­kaszedésnél — a szorgalmuk miatt nagyon kedvelt magya­rokat. Ez utóbbiak azért is olyan népszerűek, mert a ha­táron naponta átjárva még csak szállás és egyéb ellá­tást sem igényelnek. Hesoun intézkedése a ta­valyi kudarc beismerésével egyenértékű: akkor a külföl­diek létszámának visszaszo­rításával egyidejűleg az Ausztriában tartózkodó boszniai menekülteket irányí­tottak ide, ám e munkaerőtől — gyakorlatlansága, nyelvi nehézségek és egyebek mi­att — a gazdák idegenked­tek. A kvótaemelés csak az Európai Gazdasági Térség­hez (EGT) nem tartozó or­szágokból érkezőkre vonat­kozik. Bécs január 1. óta tagja az EGT-nek, így a tag­országok állampolgárai mun­kavállalási engedély nélkül alkalmazhatóak Ausztriában. Ez nem jelenti azonban azt, hogy számuk különösebben nőtt volna: a vendégmunká­sok zöme nem ezekből az országokból érkezik. A sta­tisztikai adatok szerint Auszt­riában 17 952 nyugat-európai — azaz az EGT valamelyik tagállamában honos — pol­gár dolgozik. Tény azonban, hogy az építkezéseken egyre több a brit állampolgár, és a szakértők nem tartják kizárt­nak, hogy hamarosan növe­kedni fog a saját építési válla­latot működtető angolok száma is. Ugyancsak egyre több szó esik arról, hogy a nagy nem­zetközi cégek más orszá- gokbeli telephelyeik bezárá­sakor az ott munkanélkülivé vált alkalmazottakat egysze­rűen átirányíthatják az auszt­riai leányvállalatokhoz — ahonnan viszont ennek meg­felelő számú osztrákot kell majd elbocsátaniok. E féle­lem paradox módon érv az Európai Unióhoz való csatla­kozás mellett, hiszen azt bi­zonyítja, hogy a munkaerő- piac változása nem függ a csatlakozástól, a hátrányok az EGT tagjaként máris sújt­ják Ausztriát — az EU-tagság inkább az ezeket kiegyensú­lyozó előnyöket hozhatja majd meg. Jelenleg a könyvtárgépe­sítés iránt a legnagyobb ér­deklődés a szakemberek kö­rében az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár szolgáltatásai kö­zül. Mivel ez a technika szinte napról napra fejlődik, a magyar szakértők úgy gondolták, hogy a hazai fel­használók számára szemi­náriumot szerveznek, ame­lyen megismerkedhetnek az információs szolgáltatás legújabb eredményeivel. A rendezvényen öt amerikai, il­letve angol cég mutatkozott be. Az OMIKK utóbbi tíz éves katalógusa már a ma­gyar szakemberek számára is számítógépes formában, az egész országban elér­hető. Emellett sok külföldi adatbázist is használhatnak a különböző adatok után ér­deklődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom