Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-30 / 125. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS 1994. május 30., hétfő Bajor és somogyi bűn­üldözők összefogása Európa országaiban egy­forma problémákkal küzd a rendőrség. Egyre szervezet­tebb a bűnözés, terjed az ille­gális szerencsejáték és a nő­kereskedelem, mind többen válnak a kábítószer rabjaivá. A maffiák átlépik a határokat. A bűnüldözők munkájának hatékonyságát jelentősen nö­velheti, ha kicserélik informá­cióikat. Dr. Dégi Endre alezre­des, a Somogy megyei főkapi­tány bűnügyi helyettese Ba­jorországban járt, ahol az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Walter Böhm bűnügyi főtanácsossal, a mintegy 700 ezer állampolgár biztonságára vigyázó augsburgi kerület fő­kapitányhelyettesével. — Három éve nyaraltam először a Balatonon, azóta visszatérek pihenni, kirándulni — mondta Walter Böhm. Na­gyon rövid idő alatt kiderült: hasonló gondok megoldása miatt fő a rendőrök feje itt is, ott is. Segítséget jelenthet, ha átvesszük egymástól a jó pél­dákat, s mi mindent megbe­szélhetünk egymással­Dr. Dégi Endre sikeresnek minősítette a megbeszélése­ket, amelyek már kézzelfog­ható eredményt is hoztak. — Az információszerzés hi­vatalos rendje kialakult az In- terpoolon keresztül, de ez igen lassú, körülményes — mondta. — Megesett már, hogy nyolc hónapot kellett várni, hogy megküldjenek egy fontos ügyiratot. Hogy mi el­Dégi Endre Walter Böhm foghassunk egy autótolvajt, ahhoz rendkívül gyorsan kel­lenek az információk. Most megbeszéltük, hogy a bajorok azonnal a rendelkezésünkre bocsátják számítógépes irat­tárukból a kívánt adatokat, ha nem ütközik jogszabályba. — A nyáron elsősorban anyagi okok miatt nem tudjuk megoldani, hogy bajor rend­őrök telepedjenek a Bala- ton-partra, ahol nagyon sok német nyaral; a mi emberein­ket és honfitársaikat egyaránt segíthetnék. Több bajor rend­őrtiszt azonban családostul a tóparton nyaral, velük felvesz- szük a kapcsolatot. Szeret­nénk elérni, hogy a hasonló beosztásban dolgozó rend­őrök megismerjék egymás munkáját. Szeptemberig 3-4 napos tanácskozásra várjuk az augsburgi főkapitányt is, és valószínűleg még az idén so­mogyi rendőrdelegáció utaz­hat Bajorországba. Az infor­mációáramlás, a rendkívüli esetek kezelése áll majd a ta­nácskozások középpontjában. Dr. Dégi Endre így össze­gezte véleményét: A bajorok komolyan gondolják a part­nerséget. Felszereltségük na­gyon profi, s a szemléletük is az. Sokat tanulhatunk tőlük. Mielőbb szeretnénk behozni a lemaradásunkat. Czene Attila Hogy mit nyer az YTONG-gal? PÉNZT Az YTONG-gal az építkezés gyorsabb, pontosabb és anyagveszteség nélküli. Kevesebb a habarcsszükséglet. A nutféderes falazóelemnél a függőleges fugákat nem kell habarccsal kitölteni, így további kiadásokat takaríthat meg. Az YTONG egyedülállóan jó hőszigetelő. Fűtési költségeit egyszer s mindenkorra takarékra állíthatja. iiül A CL Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 mmm 1 Kérem, küldjenek számomra díjmentes ismertetőt az YTONG falazóelemekről. Név:........................................ ! Cím: .......................-................ I Foglalkozás: I (Csak ha tervezéssel, építéssel, építőanyagokkal hivatásszerűen foglalkozik) YTONG A bölcsek köve Az Ytong kaposvári márkaboltja mindig valami meglepetéssel! Produktív Megrendelő és Szaktanácsadó Iroda., Kaposvár, Petőfi tér 1. Tel./fax 82/417-831 Ahogyan egy „megszállott” ügyvéd látja A védelem pillérei A kaposvári dr. Fóris Kálmán sok nagy bűnügy­ben védte a vádlottakat. Az egyik bíró a legjobban fel­készült ügyvédek közé so­rolta. Egy ügyész nemrég azt mondta: várta, hogy a fellebbviteli bíróság rendre utasítja amiért a perbeszéd­ben szinte megvádolta az elsőfokú bíróságot. Kétség­telen szakmai körökben is „menő” ügyvédnek számít. — Kit tart jó ügyvédnek? — kérdeztem az irodát fenn­tartó, negyedszázada Kapos­váron dolgozó, halk szavú jo­gászt. — Azt, aki nemcsak kereseti lehetőségnek, hanem szolgá­latnak tekinti ezt a munkát. Emellett lépést tart a gyors jog­szabály változásokkal, és ké­pes a specializálódásra. Az utóbbi érdekében alapítottam meg 1992-ben az irodát, ahol ma már négyen dolgozunk. — A tárgyalásokon kevész- szer hallani új, fordulatot is jelentő bizonyítékokat a véde­lem részéről. Van-e létjogo­sultsága nálunk az úgyneve­zett nyomozó védőnek? — Arra a nyomozómunkára, amit a védelem produkál a nyugati eljárásjogban, nálunk nincs se idő, se energia. — A bizonyíték vagy a vád­lott iránt keltett bizalom és szimpátia hat-e jobban a bí­róságra? — A bírónál az számít első­sorban, amivel kezdhet valamit. Amit jogilag tud kezelni. Az ér­zelmi megközelítés főként az élet elleni bűncselekményeknél eredményes, ha valóban meg­tévedt vagy utólag segítséget nyújtó vádlottról van szó. — Hogyan élték meg a ve­reséget, illetve a sikert a vé­dencei? — Voltak, akik súlyosabb büntetésre számítottak, vagy maguk találtak mentséget a védői kudarcra. Nem fordult elő, hogy engem hibáztattak volna, de az megesett, hogy kedvező ítélet után a nya­kamba ugrott a vádlott. Az em­lékezetes sikerek között tartom számon, hogy a dombóvári „szamarás” Samu László sza­badlábon van; kudarcként él­tem meg Széli Krisztián és tár­sai súlyos büntetését. A váló­perek mindig elszomorítanák; azokban mindkét fél vesztes. — Ön hogyan érzi magát a vártnál súlyosabb ítélet után? — Mindig megvisel. A védő és védence között bizalmi vi­szony alakul ki. A védő az, akire a vádlott kiszolgáltatott­ságában egyedül számíthat. A kudarc már csak ezért sem fel­emelő érzés. — Mi segíti, illetve akadá­lyozza a védő munkáját? — Jó, hogy egyszerűbbek, áttekinthetőbbek, „szakmaib­bak” lettek a jogszabályok. Az is segíti a munkánkat, hogy az eljárás valamennyi szakaszá­ban a korábbinál több a lehető­ségünk, és partnernek tekinte­nek bennünket. Beszélhetünk a tanúkkal is. Könnyebbséget je­lent, hogy jobb a nyomozói munka, ezért könnyebb a rend­őrséggel az együttműködés. A számítógépeknek köszönhe­tően sikerült megszüntetni a „kézműves ügyvédi tevékeny­séget”. Nehézségeket okoz vi­szont az ügyek elhúzódása. Veszprémben van olyan ügyem, amely 1992-ben kez­dődött, és azt mondták a bíró­ságon majd 1995-ben érdeklőd­jem. Ilyenkor elfásul az ügyfél is, és nem adja meg azt a se­gítséget, amelyet csak tőle kaphatunk. Nem használ, hogy túl sokan vagyunk a pályán és a megélhetésért sokat válla­lunk. Az idő hiánya miatt nem mindig jutunk el a lényeghez, egy-egy fontos jogszabályhoz. — Mennyit dolgozik? — 13-14 órát naponta. Nem­rég számoltam össze: ügyinté­zés közben egy év alatt 700 órát ültem gépkocsiban... Csak megszállottan lehet csinálni. Szegedi Nándor Főiskolai katedrán áll a szuperzsaru Roma nyelvet tanít a bűnügyi nyomozó Fotó: Török Anett Hallgatónak jelentkezett a kaposvári tanítóképző főis­kola romológus szakára Máté Mihály dombóvári rendőr őr­nagy, ám néhány héttel a kép­zés kezdete után már kated­rára állították. Most ő oktatja a posztgraduális képzés hallga­tóinak, rendőr- és katonatisz­teknek a lovári cigány nyelvet. A minap kikerült a tanító­képző nyomdájából Máté Mi­hály nyelvkönyve, a Lovareski shib című főiskolai jegyzet. — Kocsolán születtem, amelynek környékén sok ci­gány él. Apám iskolaigazgató volt, s hogy jó kezekbe kerül­jenek a roma csávók, apám tanítónő anyám gondjaira bízta a cigányosztályt. Én ugyan nem velük jártam, de sok cigány barátom volt és van ma is. Ott és akkor nem volt előítélet a romákkal szemben, sőt Kocsolán egy életre megszerettem a cigá­nyokat. — Hogyan folytatta az álta­lános iskola elvégzése után? — Jó tanuló voltam, így az érettségi után matema­tika-kémia szakon tanári dip­lomát szereztem Pécsett. Há­rom évig tanítottam, majd be­álltam rendőrnek. Parancsno­kom rám bízta a cigányokkal való foglalkozást, s így még szorosabb barátságba keve­redtem velük; elsősorban a collárokkal, akik kezdetben szőnyegkereskedéssel foglal­koztak, ma pedig végszám árulják az olcsón vásárolt ru­haanyagot. Eljárok a lóvásá­rokra is, hogy megismerjem a cigányság mentalitását, szo­kását. — Ez még mind kevés egy nyelvkönyvhöz. — Természetesen. Még ta­nár voltam, amikor elkezdtem tanulmányozni a cigányság történetét, kultúráját és ösz- szegyűjtöttem róluk vagy két­ezer szakcikket. Vettem egy számítógépet, és betápláltam Máté Mihály rendőr őrnagy a cigány szakirodalmat. Köz­ben megtanultam a lovári nyelvet, amely nem elég is­mert, noha a hazai cigányság egynegyede beszéli, sőt Choli Daróczi József barátom a négy evangéliumot is lefordí­totta lovári nyelvre. Én azt tar­tom, hogy bár nem nagy a szókészlete, a lovári nyelven is megismerhető a magyar és az egyetemes kultúra számos értéke. Sokat kellett tanulnom, hogy könyvírásba fogjak. — Hogyan lett nyelvoktató a kaposvári főiskolán? — József főherceg, Szmo- dics János és Choli Daróczi példája nyomán én is megkí­séreltem egy cigány nyelv­könyv elkészítését, benne a nyelvtani szabályok mellett megtalálhatók az írott és be­szélt lovári nyelv leggyakoribb fordulatai is. Ez a nyelvkönyv hasznos lehet azok számára, akik munkájuk során kapcso­latba kerülnek a cigányokkal. Gondolja csak el: milyen jó ér­zés, ha valakihez az anya­nyelvén szólnak! Mivel felkér­tek, hogy Choli barátommal együtt én is tanítsak, gondol­tam, hogy akkor már magam készítem el hallgatótársaim számára a nyelvkönyvet. — Úgy tűnik, önben nincs előítélet a cigány népcsoport­tal szemben. — Nincs, mert köztük sincs több bűnöző vagy bűnözésre hajlamos ember, mint más kö­rökben. Egyébként én nem fogadom el azt a kifejezést, hogy „cigánybűnözés”; ha el­fogadnánk, akkor beszélhet­nénk sváb- vagy zsidóbűnö­zésről is. A cigányságot is­merni kell, kellő toleranciával közeledve feléje; ezért is tisz­telem a cigány értelmiséget. Gulyás József

Next

/
Oldalképek
Tartalom