Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28 / 124. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. május 28., szombat Felszámolják a Recomix Rt-t Felszámolják Szombathe­lyen az 1959-ben alapított Re­comix Elektronikai Rt-t. Az 1989-ben még a legjobb ötven hazai vállalat között jegyzett cég akkor mintegy 200 millió forint nyereséget termelt, s 1600 embert foglalkoztatott el­lenállások, kondenzátorok és biztosítékok gyártásával. A gyárat a hazai elektronikai ipar visszaesése, a belföldi piac összeomlása súlyosan érin­tette, árbevételük drasztiku­san csökkent. A nagyvállalat 1992 áprilisában öncsődöt je­lentett, mert tartozásai elérték a 400 millió forintot. Üzletember­találkozó A kis és közepes vállalko­zások ma Magyarországon a nemzeti össztermék csaknem felét adják, és ők foglalkoztat­ják a dolgozók több mint 50 százalékát is. Az Európai Unió finanszírozásában és szerve­zésében 30 külföldi vállalkozó érkezett Magyarországra, hogy a „Kössünk üzletet Ma­gyarországon” című kétnapos szeminárium keretében ma­gyar vállalkozókkal találkoz­zon és üzleteljen. A Mezőbank Rt közgyűlése A Mezőbank Rt az elmúlt évet 34,5 milliárd forintos mér­legfőösszeggel fejezte be, ami körülbelül 5,5 milliárd forintos növekedést jelent az előző évi mérlegfőösszeghez képest. A pénzintézetnél az elmúlt év­ben azonban 7,9 milliárd forin­tos mérleg szerinti veszteség alakult ki, ami nagyjából meg­egyezik a bank tavalyi céltarta­lékképzési kötelezettségével. A pénzintézet tavaly év végén már részt vett a bankkonszoli­dáció első szakaszában, ekkor 6,2 milliárd forintos állami tő­kemegerősítést kapott állam- kötvények formájában. A pénz­intézetnél egyébként jelentő­sen bővültek a lakossági meg­takarítások. 1994 első ne­gyedévének végére mintegy 10 milliárd forintra nőttek a kü­lönböző megtakarítási formák. Ebből a legnagyobb részt, kö­zel 7 milliárd forintot a pénzin­tézet által kibocsátott kama­tozó jegy-befektetés adta. Opel Autóház avatás Ebben az évben ezer Opel márkájú személygépkocsit kí­ván értékesíteni a csütörtökön felavatott Budaörsi úti Opel Autóház. A több millió forintos ráfordítással készült márkake­reskedés az Auto Danubia tu­lajdona. A 3800 négyzetméter összalapterületből 2 ezer négyzetmétert a szerviz, 580 négyzetmétert pedig a szalon foglal el. A márkakereskedés­nél irodát bérel egy bank és egy biztosító társaság is, hogy a vevők az autóvásárlással járó adminisztratív ügyintézést is helyben intézhessék el. Veszteséges a Takarékbank A Magyar Takarékszövetke­zeti Bank 1993-as mérlegét 37,3 milliárd forintos mérlegfő­összeggel és 11,05 milliárd fo­rintos veszteséggel fogadta el a pénzintézet csütörtöki köz­gyűlése. A részvényesek arról is határoztak, hogy a bank részt vesz a bankkonszolidá­ció 1994-es hullámában. A veszteségek forrása, hogy a banknak befagyott hitelei fe­dezeteként 1993-ban jelentős céltartalékot kellett képeznie. Ennek összege az év végére elérte a 14 milliárd forintot. Jelentős változások a MÁV új menetrendjében Megrendelés lenne, de nincs pénz alapanyagra Közvetlen nyári járat Kaposvárról Rijekába Zselic express helyett Agram InterCity nemzetközi gyors (Folytatás az 1. oldalról) Sokan aggódtak, hogy a vasút — a szigorú takarékos­ság jegyében — jelentősen csökkenteni fogja a személy- szállító vonatok számát. Nem így történt. Gyorsabb ugyan nem lett a vasúti közlekedés (ennek határt szab a vasúti pá­lyák állapota!), de most mintha jobban alkalmazkodna az igé­nyekhez. Úgy fest a MÁV Rt — mert ez lépett a hajdani Ál­lamvasutak helyébe — kor­szerűsítette, hogy növelje az utazási kedvet. Ennek követ­keztében most sok és jelentős a változás. Az egyik legdöntőbb, hogy a Budapest-Kaposvár-Gyéké- nyes viszonylatban megszű­nik a Zselic-Express vonatpár. Helyébe viszont belép az Ag­ram InterCity nemzetközi gyorsvonatpár, amely me­gyénk középső részét össze­kapcsolja a magyar főváros mellett Zágrábbal, s nyaranta Rijekával is. Az Agram a Déli pályaudvarról reggel egy órá­val korábban 6.35-kor indul, és 9.19-kor már Kaposváron van. Ezzel a vonattal a kapos­vári utas már 12.08-kor Zág­rábba (szeptember 24-ig 16.10-kor Rijekába) érkezik. Visszútban: Rijeka: 12.00, Zágráb: 16.05, Gyékényes: 17.50, Kaposvár 19.01, Buda­pest Déli pályaudvar: 21.43 a menetrendi adat. E vonalon a Somogy-Express viszont vál­tozatlan időpontban jár. A Balaton déli partja Buda- pest-Siófok-Nagykanizsa szinte minden vonatpár meg­marad. Ezen a vonalon a Drava, a Maestral, a Venezia, az Adriatica nemzetközi exp- resszek mellet idén is június 25-től augusztus 28-ig fut Drezda és Fonyód között a Saxonia Express. Nyíregyhá­záról és Miskolcról is változatlan az összeköt­tetés a Balatonhoz. A miskolci gyors Avas-Express néven ezután is naponta közlekedik Miskolc és Zágráb között. Kaposvárról május 29-től augusztus 29-ig a reggeli órákban két pécsi gyorsvonat indul a Balatonhoz. 8.32 órától Fonyód-Tapolca-Celldö- mölkre lehet eljutni. 8.46-kor indul a siófoki gyorsvonat. Visszaútban Fonyódról 18.07, illetve 18.38 az indulási idő. Ezen a vonalon más változá­sok is vannak. A Szombat- hely-Kaposvár közötti vonat­pár Fonyódról a korábbi 10.00 óra helyett 9.54-kor indul s 11,10-kor érkezik Kaposvárra. 10.30 helyett már 9.55-kor indul a fonyódi személyvonat Kaposvárról. Javasoljuk a má­jus 29-én s az aztkövető idő­ben vonattal utazni szándéko­zóknak, hogy ne rutinból ér­kezzenek a vasútállomásra, hanem indulás előtt — időben — kérjenek felvilágosítást az állomásoktól, ahol egyébként a MÁV már árusítja az új me­netrendeket. Kovács Sándor Kiállítás Kelet-Nyugat határán Kapolyon csak a kötél van drótból Még ma is jó üzlet lenne a kötélfonás Fotó: Török Anett Nemzetközi vásár Zalaegerszegen Ot nap múlva immár 9. alka­lommal nyitja meg kapuit a Za­laegerszegi Nemzetközi Vá­sár. Annak idején, 1990-ben ennek a kiállításnak a jog­elődje volt az első ilyen ren­dezvény a Nyugat-Dunántú- lon, s a látogatók számát te­kintve — állítják a szervezők — ma is az egyik legjelentő­sebb. A városi és a Zala me­gyei önkormányzat és több za­lai nagyvállalat alapította vá­sárszervező cég tegnap sajtó- tájékoztatón ismertette a 2-án nyíló kiállítás programjait. Mint Schwäger Konrád ügy­vezető igazgató elmondta: a mostani tavaszi vásárra több, mint 200 hazai kiállító és „több tucat” külföldi kiállító jelentke­zett. Ez utóbbiakról pontos számadatot még nem tudott mondani, mert több tele­fon-visszajelzést még hivatalo­san nem erősítettek meg. Ez az érdeklődés elmarad a várttól, aminek oka, hogy a bajnoki döntőt játszó kosárlabdacsapat mérkőzései miatt későbbre kel­lett halasztani az időpontot. A helyszín ugyanis a városi sportcsarnok és környéke, ahol 1800 négyzetméternyi fedett és 3000 négyzetméter szabadte­rületen mutatják be kínálatukat a gyártó, forgalmazó és viszon­teladó cégek. Az előzetes becslések sze­rint 50-60 ezer látogató keresi majd fel a vásárt, akik a bemu­tatott termékek mellett számos programban is gyönyörködhet­nek. Lezs kutyakiállítás, sörivó­verseny, sportvetélkedők és kü­lönféle bemutatók szórakoztat­ják majd a nézőket. A kiállítók sem unatkozhat­nak az öt nap alatt, mert a né- zelődők és vásárlók kiszolgá­lása mellett több szakmai prog­ram is vár rájuk. Ilyen lesz pél­dául a szlovén-magyar üzlet­embertalálkozó, illetve a gaz­daságpolitikai fórum, illetve az Amstel cég garden partija, ahol a kiállítók egymással és egy­más tevékenységeivel ismer­kedhetnek. A kiállítók egyéb­ként többféle kedvezményt is kapnak a rendezőktől. A kezdő vállalkozók például komoly en­gedményt kapnak az amúgy sem túl drága részvételi díjból. Ezt a Vásár kft. az NGKM-től pályázaton nyert pénzből fi­nanszírozza. Schwáger Konrád elmondta: már szerveződik az őszi vá^ár is Zalaegerszegen, amely a ta­vaszi általános jellegű kiállítás­sal ellentétben több szakkiállí­tási részből áll majd. Ezzel a kezdeményezéssel szeretnék a megyei vásárok általános ke­reskedelmi vásár-jellegét a honi gazdaság és a piac igé­nyei szerint egy-egy szakterület teljes skálájú bemutatójává vál­toztatni. Erre jó példa volt a nemrég rendezett Mobil 94 el­nevezésű járműipari szakkiállí­tás, amely valóban teljes képet tudott mutatni a magyarországi járműválasztékból. Ami a „vá­sár a Kelet-Nyugat határán” szlogent illeti — fejezte be Schwáger Konrád — az ilyen irányú próbálkozások akkor járhatnak igazán sikerrel, ha kedvező irányba változnak majd a jelenleg érvényben lévő gazdasági és vámegyezmé­nyek a szomszédos országok­kal. Varga Ottó Mindössze két ember dol­gozik ma már csak a hajdan szebb napokat megélt kapolyi kötélfonó-üzemben. A 23 éve folyamatosan termelő volt tsz-melléküzemágból azért kellett elbocsátani a dolgozó­kat, mert az átalakult kapolyi szövetkezet nem tudja finan­szírozni a vállalkozást. Bár a megrendelések száma ma sem kevés — Kapolyon kívül az országban mindössze egy helyen Debrecenben működik hasonló cég — nincs pénzük alapanyag vásárlásra. Hitelből már nem éri meg finanszí­rozni, hisz a nyereség viszony­lag csekély, „csupán” arra lenne elegendő, hogy biztos munkalehetőséget adjon 15 embernek. — A kézi drótkötélfonás ma már a múlté — mondta a ma­radék két munkás közül a „ve­zető” Vidus Lajos. — Másfél évvel ezelőtt vettünk egy gé­pet, ami sokkal hatékonyab­ban csinálja ugyanazt a mun­kát, amit addig kézi erővel vé­geztünk. Ez persze felesle­gessé tette a dolgozók egy ré­szét. Attól még dolgozhatnánk itt legalább tizen, de hiába vannak rendeléseink, a szö­vetkezetnek nincs pénze alapanyagra. így a legtöbb vevőt vissza kell utasítanunk. A maradék munkával elbírunk ketten. Ez a mai világban bizony több, mint luxus. Maga az eset pedig iskolapéldája annak, mikor kell egy melléküzem- ágat vállalkozásba adni. Kapo­lyon még várnak ezzel, ami­nek elviseléséhez bizony drótkötél-idegek kellenek. — Mi, munkások egyszer már meg akartuk venni. Nagy nehezen összejött volna a pénz az induláshoz, de a ve­zetőség nem egyezett bele. Sokan csak nehezen tudtak ebbe beletörődni, mert látták előre, mi jön ezután. Most, hogy mától már csak ketten maradtunk, újra szó van az el­adásról, csakhogy nekünk már nincs rá pénzünk. Most, ha a közgyűlés úgy dönt, ak­kor meghirdetik az üzemet el­adásra. Vidus Lajos szerint még ma is jó üzlet a kötélfonás, rövid idő alatt újból a régi kapacitás­sal dolgozhatnának. A tatai, a győri és a budapesti boltokba folyamatosan szállíthatnának, és biztos, hogy új piacok is szóba jöhetnének. — Nem várható, hogy mos­tanában nagy lesz a konku­rencia. Ezt a munkát olyan szinten művelni, hogy nyere­séges legyen nem könnyű. Mi itt 23 éve csináljuk, tudjuk ho­gyan kell, de sajnos a hozzáér­tők most munkanélküliek. Kár lenne így abbahagyni... V. O. Piaci körkép Fejenként harminc liter bor csúszik le évente a torkunkon A szőlőtermesztésről elegészen a borászatig Kaposvár Siófok Burgonya 30-35 35-40 Káposzta 50 50 Paprika 15-40 20-40 Para­dicsom 230 200-250 Uborka 80-100 90-100 Leves­zöldség 50 60 Tojás 6 6 Sampi­nyon 220 200 Hagyma 80 80 Banán 110 110 Alma 20-70 70-100 Karaláb 25 25 Karfiol 100-120 120-140 Saláta 10-15 10-20 Kelká­poszta 60-70 60 Savanyú­káposzta 60 60 Ponty 200 200 Nagyatád Marcali Fonyód 35 35 35 50-60 50 70 20-50 20-35 25-35 230 220 250 80-100 80 100 80 90 110 6 7-8 6-7 200-220 200 220 80 80 80 120 90-120 140 20-50 40/db. 40/db. 30 30 30 100 100 130 10 10-25 15 80 70 80 60 — _____ 1 80 — — (Budapesti tudósítónktól) Magyarországon jelenleg 28-30 literre tehető a fejen­kénti éves borfogyasztás; eb­ből a mennyiségből egyelőre még csak szerényen részese­dik a balatonboglári székhe­lyű Eifert és Légii Borház Kft, amely fővárosi étteremveze­tőknek és gasztronómiai új­ságíróknak mutatta be 1993-as évjáratú borait a Gar- vics Vendéglőben. A tavaly alakult vállalkozás bevallott célja, hogy családi alapú középüzemet működtes­sen — mind az Eifert, mind pe­dig a Légii család régi borter­melő, és nemzedékekre visz- szanyúló a kapcsolatuk —, méghozzá a lehető legkorsze­rűbb technológia alkalmazásá­val. A Pannonvintől vásárolt régi pincét teljesen felújították s a két család tulajdonában lévő 9 hektáros szőlőskert termését dolgozzák fel, hozzávásárolva ugyanekkora nagyságú terület­ről a szőlőt. Jelenlegi tárolóka­pacitásuk eléri a 960 hektolitert, de úgy tenrezik, hogy 2500 hektoliterig meg sem állnak. Egyelőre öt borfélével jelentek meg a piacon, ezeket mutatták be a szakembereknek. A 0,75 literes palackozású Balaton­boglári Pinot Noir Rosé, a Ki­rálylányka, a Rajnai Rizling, a mind kedveltebbé váló Char- donnay és a Tramini méltó el­ismerést aratott. A tulajdonosok elmondták, hogy igény szerint mód lesz 0,35 literes palacko­zású borok szállítására is. A bogiári Eifert és Légii bor­ház új színfoltot jelent a hazai borpiacon, s várhatóan a többi magángazdasággal együtt méltó versenytársa lesz a na- gyüzmi pincészeteknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom