Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-27 / 123. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. május 27., péntek Japán film a rejtélyes magyar zongora virtuózról 1973. május 6-án Terry McNeill céltalanul rótta Los Angeles ucált. A Zongoramű­vek Nemzetközi Levéltárának (IPA) képviselője séta közben elhaladt a régi Első Presbite- riánus Templom előtt. Mint­hogy ott a koncert épp akkor kezdődött, bement a temp­lomba. S a nála levő magneto­fonnal felvette egy előtte is­meretlen öregember lenyű­göző zongorajátékát: Liszt Ferenc alkotását, Assisi Szent Ferenc két legendáját. Ez volt a kezdete az 1924-ben eltűnt Nyíregyházi Ervin csodagye­rek zenei újrafelfedezésének. Ennek az újrafelfedezésnek — amerikaiak úttörő munkássá­gára támaszkodva — legfőkép­pen japánok voltak és maradtak a támogatói. David Kung pro­fesszor is a minap Japánból ér­kezett Budapestre, s elmondta, hogy dokumentumfilmet kíván­nak forgatni az egykori csoda­gyerek életéről. Kung a japáni Gumma kormányzóságbeli Ta- kaszaki városában működő mű­vészeti központ akadémiájának tanára, egyben tanácsadója Ko­ike Tecudzsinak, a központ el­nökének. Koike zenetanár nem sokkal a Los Angeles-i koncert után az Egyesült Államokban felkereste a művészt, majd 1980 decem­berében Takaszakiban lelkes zenebarátok segítségével meg­alapította a Nyíregyházi Ervin Zenetársaságot. Ez lett az előfu­tára a későbbi alapítvány köz­pontnak. Magyar üstökös Kung professzor kultúrant- ropológus, korábban meghí­vott tanárként az isztambuli Bogazici Egyetemen és a Kio­tói Egyetemen adott elő. Nem zenész tehát. Őt a Nyíregy­házi-rejtély érdekli, maga az ember és sorsa; istenadta te­hetsége, üstökösszerű feltű­nése, aztán sötét mélységbe, a teljes ismeretlenségbe való visszazuhanása, nyugtalan vére, tíz házassága, nagy mű­vészekkel és gengszterekkel való barátsága, iszákossága, zsidó születése és soha meg nem tagadott, büszkén vallott magyarsága. Kung pontos ismerője mindannak, ami ama emlé- keztes 21 évvel ezelőtti temp­lomi koncert előtt és után tör­tént. Terry McNeill a megren­dítő zenei élmény hatására a magnótekercset nyomban el­vitte Gregor Benkóhoz, az IPA alapító elnökéhez, a Mary­landi Egyetem kutatójához. Benko meglátogatta és nagy nehezen rábeszélte a rejtőz­ködő zongoraművészt, hogy készítsenek lemezfelvételt. 1974 szeptemberében volt a stúdiófelvétel, az IPA/Des- mar lemeze 1977 őszén jelent meg. De érdeklődött a Colum­bia is, és Nyíregyházi Lisztet játszik címmel szintén kihozott hanglemezt. — A templomi hangver­senyre soha nem került volna sor, ha Nyíregyházinak nem lett volna szüksége pénzre fe­lesége, a nálánál 10 évvel idősebb Elsie Swan gyógyke­zeltetésére. 1972-ben volt az esküvő. Már négy évtizede ismerték egymást, s Nyíregy­házi — mint mondta — sok más házassága ellenére min­dig is szerette. Amikor elvette, az asszony egyedül volt, ágy­ban fekvő beteg. De hogy élt a művész a többi asszonnyal? Milyen volt Mary, Xandra, Lucille, Gene­vieve, Ella, Olga, Vivian, Mara és Margaret? Az első asszony — szintén tíz évvel korosabb — házasság fejében megfe­lelő üzleti irányítást és anyagi segítséget ajánlott fel a művé­szek érvényesülésért vívott kálváriájának kezdetén álló 23 éves zongoristának. Egy évvel később, 1927-ben késsel tá­madt ifjú férjére. Ervin táma­dója elől új barátjánál, Theo­dore Dreisernél, a nagy írónál talált menedékre. Tőle utazott tovább Los Angelesbe 1928-ban. Megkezdődött Nyíregyházi Ervin „nagy eltű­nése”. Diadaimenet Pedig 1920-tól 1925-ig a csodagyerek Amerika ünne- peltje volt. Az Egyesült Álla­mokba való megérkezése után három szólóestet adott a New York-i Carnegie Hallban, nevét haminc ottani napilap ünnepelte címoldalon. De ze­nei diadalmenetnek mondható 1924-es bostoni fellépése is. Olin Downes, a kor egyik ve­zető amerikai zenekritikusa az általa addig hallott legnagyobb pianisták közé sorolta. 1925-ben a tekintélyes Har­court kiadónál angolul is meg­jelent Révész Géza profesz- szor németül írt tanulmánya Nyíregyháziról Egy zenei cso­dagyermek lélektana címmel. A világhírű pszichológus, a modern kísérleti lélektan egyik úttörője a Tanácsköztársaság leverése után az amszterdami Pszichológiai Kísérleti Intézet igazgatójaként dolgozott. A fi­atal művésznek abszolút hal­lása, fényképezőgép-memóri­ája és kivételes tapintási em­lékezete volt. Azt mondták, hogy Mozart, Mendelssohn, Saint-Saëns és Josef Hof­mann óta nem volt ilyen zenei csodagyerek. S mégis ugyan­ebben az évben szakadt rá a szerencsétlenség. Tiszteletdí­jai miatt összekülönbözött Robert E. Johnstone nevű impresszáriójával. Be is pe­relte az amerikait, s ezzel jó­vátehetetlen hibát követett el; kezet mert emelni az impresz- száriók zárt közösségének tagjára. A szakma feketelis­tára tette... — A magyar fiú legmegala- pozottabb remények hegy­csúcsáról zuhant a csalódás legmélyebb szakadékéba... Chopin keze Családja már három és fél éves korában felfedezte ab­szolút hallását; nagyapja és édesapja operaházi énekes volt. Dédapja, Rottenberg Lá­zár sátoraljaújhelyi rabbihe­lyettes, országosan ismert teo­lógus... Nyilvánosan először hatévesen, 1909-ben Fiúmé­ban lépett fel. A csodagyerek még abban az évben a Liszt-növendék Thomán István, a nagyszerű zenepedagógus tanítványa lett. Zongoratanulmányait a két, kiváló Thomán-növedék- nél, Székely Amoldnál és Dohnányi Ernőnél folytatta. A szintén Liszt-növendék Frede­rick Lamond volt negyedik ta­nára. 1911 júniusában a Buc- kingham-palotában kis kon­certet adott; apja kísérte el. Első nagy fellépése 1915. ok­tóber 14-én Berlinben volt: Beethoven c-moll zongora- versenyét játszotta; a Berlini Filharmonikusokat Max Fied­ler vezényelte. 1918-ban skandináviai hangversenykör- úton vett részt, Christianiában, a mai Oslóban a királyi pár je­lenlétében Csajkovszkij Zon­goraversenyét adta elő. De vissza Los Angelesbe! Nyíregyházi a harmincas években Hollywoodban pró­bálkozik. Megismerkedik Glo­ria Swansonnal. Lugosi Béla jó barátja. Munkát kap: háttér­zenét játszik különböző fil­mekben. Harry Cohn, a Co­lumbia Pictures elnöke szer­ződteti. Ördögi hatású zongo­ristaként fellép az Egy ször­nyeteg lelke és az Ötujjú fene­vad című másodrendű filmek­ben, utóbbiban Peter Lorreval. Aztán amikor neki kellene zongoráznia a Chopint alakító Cornell Wilde helyett, végül mégsem őt, hanem Jose Itur- bit kérik fel. Meg kell eléged­nie azzal, hogy az ő páratlanul szép keze lesz Chopin keze a filmen... Schumann kezét is ő „játssza” a Szerelmi dal című filmben, amelyben a zene­szerzőt Paul Henreid alakítja, magát a zenét pedig Artur Ru­binstein szolgáltatja. A rejtőzködő — Nyíregyházi Ervin visz- szavonultan élt Los Angeles cseppet sem vonzó Tender- lóin nevű negyedében. A kon- certajánlatokat elutasította, s nem fogadta el a Ford Alapít­vány által felajánlott zongorát sem. Először 1980-ban járt Japánban, s akkor hangle­mezt is készítettek vele; ez 1982-ben jelent meg a lemez­piacon. Az egykori csodagye­rek Csajkovszkijt, Grieget, Wagnert, Lisztet, Schubertét és Debussyt játszik. E máso­dik látogatáskor Takaszakiban és a tokiói Daicsi Hallban hangversenyt adott. Csak Koike Tecudzsinak és munkatársainak sikerült erre rávenniük. E sorok írója a ta- kaszaki hangverseny szüne­tében találkozott Nyíregyházi­val. A művész akkor adta első interjúját magyar újságírónak. Hangversenyen akkor ját­szotta először hét darabját — a több mint ezer próbálkozása közül. Megírásukra részben nagy költők versei ihlették: Földjét a földmíves felszántja (Petőfi), Csépel az idő, A ten­ger ákombákoma (Ady), A ha­lál hideg éjszaka (Heine). 1932-1934-ben készült mű­vek. Zenei hagyaték David Kung professzor itt, Budapesten visszaemlékezik arra, amit egyszer Nyíregyházi Ervin mondott Koike Tecudzsi­nak, a Takaszaki alapítvány ve­zetőjének: ha meghal, ne feled­kezzenek meg zenei hagyatéká­ról. S Koike valóban ehhez tar­totta magát. így kívánja jóvá­tenni a szerinte méltatlan fe­ledést, a művész igazságtalan mellőzését. Nyíregyházi emlé­kének ápolását szolgálja az is, hogy Takaszakiban októberben megrendezik a második közép- iskolás művészeti versenyt zon­gora-, fuvola- és énekszakon. Nyíregyházi Ervin 1987 áprili­sában hunyt el. Távozásáról a The New York Times április 16-i, a Los Angeles Times pedig 17-i számában számolt be. Az utóbbi szerint a volt csodagye­rek az ismeretlenség homályá­ban halt meg Los Angelesben, s az esetről a nagyobb hírügy­nökségek nem is emlékeztek meg. S Japánban most — a doku­mentumfilm tervével is — éppen e felejtésnek akarnak ellene hatni. Flesch István 0k MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Kiszámítható jövőt! Tisztelt Választópolgár! Szavazzon az MSZP jelöltjeire! sz. választókerület Siófok, Tab, Igái és környéke Z. sz. választókerület Kaposvár északi városrészei és Kaposvár környéke orvos Dr. Házas József m sz. választókerület Kaposvár ügyvéd Pásztohy András sz. választókerület Marcali, Csurgó és környéke jogasz Dr. Suchman Tamás sz. választókerület Nagyatád, Barcs és környéke gépészmérnök, agrárközgazda Francz Rezső Dr. Csákabonyi Balázs sz. választókerület állatorvos Dr. Lövey László mezőgazdasági üzemmérnök Balatonboglár, Fonyód, Balatonföldvár, Lengyeltóti és környéke (Fizetett politikai hirdetés) (45503) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom