Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-27 / 123. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. május 27., péntek Európa stabilitása ENSZ segítséggel épül újjá Szarajevó Federico Mayornak, az UNESCO főtitkárának, majd Edouard Balladur francia miniszterelnöknek a beszédével tegnap délelőtt megkezdődött az Európai Stabilitási Konferencia kétnaposra tervezett párizsi nyitóértekezlete. A konferencia megrendezésének tervét eredetileg Balladur vetette fel egy évvel ezelőtt, kormányprogramja ismertetésekor. A francia miniszterelnök a jugoszláv példa alapján úgy vélte: a közép-kelet-európai problémákat, mindenekelőtt a kisebbségek és a határok kérdésében mutatkozó nézeteltéréseket még előzetesen, az esetleges konfliktusok kitörése előtt kell rendezni. Ennek a „megelőző diplomáciának” lesz iskolapéldája a most kezdődő tanácskozás. A nyitóértekezleten 57 ország képviselteti magát; a delegációk többségét — így a magyar küldöttséget is — a külügyminiszter vezeti. A tanácskozáson a résztvevők rövid, 5-5 perces beszédekben fejtik majd ki országaik álláspontját az európai stabilitással, a konferencia céljaival kapcsolatban, s — legalábbis a tervek szerint — a pénteken elfogadandó nyilatkozat is csak általánosságokat tartalmaz. A lényegi tárgyalások később, két regionális kerekasztal keretében kezdődnek: itt kell majd az érintett államoknak — az Európai Unió közvetítése, jószolgálata mellett — megállapodniuk az egymás közötti viták megoldásáról és tető alá hozniuk a jószomszédsági szerződéseket. A további menetrend szerint egy év múlva kerülne sor a zárókonferenciára, ahol a már most is meglévő, illetve időközben megkötött szerződéseket összegyűjtve hoznák létre az Európai Stabilitási Egyezményt. Ezt a dokumentumot azután az EBEÉ garantálná. Szarajevót osztatlanul, a maga kulturális, etnikai és vallási sokszínűségében kell megőrizni — ezen az elven alapul a bécsi ENSZ-ta- nácskozáson elfogadott újjáépítési akciós terv. Akasi Jaszusi, Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár különmegbí- zottja és William Eagleton szarajevói koordinátor szerda este sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat arról a döntésről, hogy az újjáépítés előkészítésébe bevonják a nemzetközi szervezetek, a boszniai kormány és Szarajevó város képviselőit, valamint azokat, akik a finansziro- ‘ zásból részt vállalnak. A pénzügyi fedezet előteremtéséről június közepén New Yokrban konferenciát tartanak. Az akcióterv 14 pontba foglalja a prioritásokat, amelyek között szerepel a gáz-, az energia- és a vízszolgáltatás, a tömegközlekedés, a szemételszállítás, a repülőtér és más infrastrukturális létesítmények. Az újjáépítés koordinációs bizottságának székhelye Szarajevóban lesz. Kérdés, sikerül-e nyitva tartani az Adria és Szarajevó közötti — szerb területen át vezető — közlekedési utakat. Hasszán Muratovic, aki a bécsi tanácskozáson a boszniai kormányt képviselte, úgy vélekedett, hogy a munkák egy része kivitelezhető a közlekedési útvonalak teljes nyittot- sága nélkül is. Eagleton ehhez hozzátette, hogy az anyagok egy része légi úton is eljuttatható, a szárazföldi útvonalak kérdése azonban politikai jelentőségű. Bízom a választókban. Május 8-án éltünk a joggal, amellyel csupán négy éve rendelkezünk: leváltottuk a szerintünk rosszul működő kormányt. Nemet mondtunk a szélsőségekre, a gyűlölködésre. Tudomásul vettük egymás eltérő véleményét, és megőriztük a józan hangot a két forduló között is. Bízom benne, hogy május 29-én nyugodtan, megfontoltan választunk és ezzel biztosítjuk magunk és gyermekeink jövőjét. Magyarország nyerni fog! SZDSZ (Fizetett politikai hirdetés) Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Újabb európai menetelés? A párizsi Európai Stabilitási Konferenciáról szólva az optimista szakértők jótékony hatásúnak nevezik a félszáz országot érintő új megbeszéléssorozat, amely (a remények szerint) mintegy fél-egy esztendőn belül elvezethet stabilitási egyezmény aláírásához. Mennyire megalapozott az optimizmus? S mennyiben jogos a hasonló, sokszor „túl nagyot markoló” tárgyalások miatti aggodalom. Mindkét megközelítésében van igazság. Tény, hogy a határkérdések, a kisebbségi jogok megvitatása hatalmas lehetőséget kínál. Ha sikerülne az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet égisze alatt, az USA, Oroszország és Kanada képviselőivel együtt e kényes témakörökben közelíteni az álláspontokat, az csakugyan stabilabb állapotokat teremthetne történelmi ellentétekkel, örökölt és újra felforrósodó konfliktusokkal terhes kontinensünkön. Ám — miként a konferenciát kezdeményező francia kormányfő, Balladur külpolitikai tanácsadója beismerte — naivitás lenne azt hinni, hogy pár nap, vagy akár pár hónap alatt meg lehet oldani mindazt, amit térségünk országai hosszú évtizedek alatt képtelenek voltak rendezni. Hosszú menetelésre kell tehát felkészülni Párizsban? Bizonyára, hisz a mostani nyitány után sokszoros egyeztetés és kitartó kompromisszumkeresés, „gondos navigálás” kell ahhoz, hogy a stabilitási konferencia hajója révbe érjen. Különösképpen annak a tudatában, hogy az Európai Unió világossá tette: az európai integráció majdani kibővítése a mostani konferencia sikerétől is függ. Mert Brüsszel új tagokat — elvben — kész elfogadni, de új konfliktusforrásokra nincs szüksége... Krími remények a megbékélésre Biztatónak nevezte a Szim- feropol és Kijev közötti legutóbbi fejleményeket Jurij Meskov krími elnök. Egy csütörtöki nyilatkozatában a politikus arról beszélt, hogy bizonyos kijevi politikai köröknek nem sikerült szembenállást provokálniuk. Meskov ugyanakkor közelebbről nem nevezte meg, hogy kikre gondol. A krími elnök az orosz hivatalos hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy sikerült beindítani a tárgyalási folyamatot, amely az álláspontok közelítésére, illetve az ellentétek feloldására irányul. Meskov ugyanakkor továbbra is azzal vádolta Kijevet, hogy folytatja a krími helyzet megingatását és a végrehajtó hatalom megosztását célzó erőfeszítéseket. A kedden felállított közös parlamenti bizottság eddigi tevékenységével kapcsolatban előrelépésnek nevezte, hogy sikerült körülhatárolni azon lépéseket, amelyeket a két fél kész megtenni. Meskov ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az elkövetkező napokban munkabizottságot hoznak létre a két parlament képviselőiből, s ennek kölcsönösen elfogadható álláspontot kell kidolgoznia a vitás kérdésekkel kapcsolatban. Meskov megismételte, hogy az egy hete visszaállított 1992-es alkotmány egyetlen pontja sem irányozza elő az ukrán határok felülvizsgálatát és nem sérti Ukrajna területi egységét, mivel a Krím-félszi- get továbbra is Ukrajna részét képezi. A politikus hangsúlyozta viszont, hogy Szimfero- pol ragaszkodik hozzá: Kijev- vel szerződéses alapon kell alakítani a kapcsolatokat és meg kell osztani a hatásköröket. Megfigyelők szerint lényegében Meskov szavai azt jelzik, hogy Szimferopol hasoló viszonyra törekszik Kijevvel, mint amilyen Oroszország és Tatárföld között alakult ki. Ennek lényege, hogy Ka- zany széleskörű önállóságot élvez kapcsolatai, köztük a külgazdasági kapcsolatok alakítása terén. Közben a krími helyzet rendezése szempontjából meghatározó másik kérdés, a fekete-tengeri flotta megosztása kapcsán ismertté vált, hogy a sikertelenül végződött három napos moszkvai kományfői tárgyalások után a szakértők az elkövetkező tíz-ti- zenkét nap alatt egyeztetik álláspontjukat. Pályázati felhívás helyiségbérletre A vagyongazdálkodási igazgatósága meghatározott idejű bérbe adásra meghirdeti a Kaposvár, Vár u. 13. szám alatti épületben lévő 192 négyzetméter területű helyiségcsoportot, 2 db telefonfővonallal és alközponttal, egyedi központi fűtéssel. (Alkalmas irodának, szolgáltató tevékenységre és raktározásra.) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, s nyilatkozatot a feltételek vállalására. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. június 2-án 9 óra. Több jelentkező esetén licittárgyalást tartunk: június 2.14.30 órakor A licittárgyaláson 100 000 forint bánatpénz befizetésével lehet részt venni. Az érdeklődők a pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást a vagyongazdálkodási igazgatósága (Kaposvár, (Kossuth tér 1., I. em. 108-as szoba) kapnak. (X) 4
