Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-02 / 102. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. május 2., hétfő Tőkefeltöltés a Hitel Banknál A Magyar Hitel Bank tavaly év végi közel 55 milliárd forintos állami tőkefeltöltése valójában a veszteségek pótlását, leírását biztosította. Jelenleg a pénzintézet szavatolt tőkéje másfél milliárd forint, a tőkemegfelelési mutatója pedig 1,7 százalék. Tavaly év végén a bankkonszolidáció első szakaszában a Magyar Hitel Bank konszolidáció előtti 15,2 milliárd forintos alaptőkéjét konszolidációs államkötvényekkel az állam 70 milliárd forintos jegyzett tőkére töltötte fel. Felszámolást segítő hitelek Több mint 20 pénzintézet vesz részt abban az akcióban, amelynek keretében a hazai kisvállalkozók kamat- támogatást igényelhetnek a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlására, az ehhez kért hitelhez. A kormány 2 milliárd forintot különített el arra, hogy kamattámogatással segítse azokat a hazai kisvállalkozásokat, amelyek termelőeszközeiket felszámolás alatt lévő cégek vagyontárgyainak megvásárlásával kívánják bővíteni. A rendelet célja a felszámolási eljárások gyorsítása. Engedélyezett Expo pavilonok A szegedi Kész Kft és a dorogi Strutúra Rt építheti meg a világkiállítás nemzetközi pavilonjait. A 24 nagyméretű, ösz- szesen 40 ezer négyzetméter alapterületű csarnoképület megépítése az 1996-os budapesti világkiállítás egyik legnagyobb vállalkozása. Lévén a pavilonok ideiglenes jellegűek, a kivitelezőknek a kiállítás bezárása után gondoskodniuk kell a szerkezetek elbontásáról és újrahasznosításáról. Lendületben a Paprika Rt. Az idén már mintegy 4,4 milliárd forintos forgalmat tervez a Szegedi Paprika Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Rt. a tavalyi 2,7 milliárd forinttal szemben. A vállalat 1992-ben csődközeli helyzetben volt, amelyből azonban a Budapest Bank támogatásával sikerült kilábalnia. Akkor a cég adóssága elérte a 2,2 milliárd forintot. Szoftver jogvédelem A hazánkban használt számítógépes programoknak az optimista becslések szerint is csupán az egynegyede legális, így több milliárd forintos bevételtől esnek el a gyártók és forgalmazók. A számítástechnikai programok felhasználói közül viszonylag kevesen tudják, hogy hazánkban akár 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők azok, akik nem jogtiszta szoftver-terméket forgalmaznak. Megtakarításra ösztönöz a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank március végén egy százalékponttal emelte a repoka- matlábakat. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi éves 23-ról 24 százalékra emelkedik a kamat. Némi magyarázatra szorul a szó: „repoügylet”. A pénzvilágban repoügyletnek nevezik a kereskedelmi bankok és a nemzeti bank közötti értékpapír adás-vételi megállapodásokat, amelyeket visszavásárlási kötelezettséggel köt a jegybank. Ha ennyire „banki műveletek” kamatáról van szó, mennyiben érinti az üzletembereket, az egyéneket? Annyiban, hogy a pénz világában a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti üzletek „ára" minden más üzleti megállapodás kiindulópontja. A mostani repokamat-emelés megdrágítja a kereskedelmi bankoknak a rövid távú — egy napos, egy hetes, egy hónapos — lejáratra felvett pénzeket. A közelmúltban a MNB már lépést tett, hogy rávegye a kereskedelmi bankokat arra: a jegybankban kötelezően elhelyezett tartalékaik mértékét csökkentsék s így lehetőség nyíljon a forint és a devizabetétek kamatszintjének javítására. Ezek a lépések afelé terelnék a bankokat, hogy vonzóbb kamatokat kínáljanak, növeljék a náluk elhelyezett betétek összegét, hiszen a jegybanktól drágábban juthatnak pénzhez. Ez a bíztatás kétirányú, hiszen a másik oldalon szemben áll vele az ügyfelek érdeke: ne emeljék a hitelek kamatlábait akkora mértékben, mint a betéti kamatokét, hiszen a betétekből a korábbinál többet helyezhetnek ki a gazdasági életbe s kevesebbet az MNB-be. Ezt a kevesebbet is magasabb kamatláb mellett forgathatják. A kamatemelés azt is mutatja, hogy a jegybank a költségvetési deficit finanszírozását belső forrásokból kívánja megoldani s nem külföldiből, amint azt a pénzügyi kormányzat elképzelte. Ezzel elejét akarja venni, hogy újabb adósságok rontsák fizetési mérlegünk egyensúlyát. A belső megtakarítási források mozgósítása nélkül ugyanis a költségvetési hiány a külső eladósodást növelte volna. Rendeletmódosítást kér a vállalkozói érdekképviselet Túl magas a kaució Az utazási irodákról szóló minisztériumi rendelet módosításának felfüggesztését kéri az ipari és kereskedelmi minisztertől a Vállalkozók Országos Szövetsége. A VOSZ Idegenforgalmi Tagozatának véleménye szerint a kaució emelésére vonatkozó módosítás különösen sújtja a legkisebb idegenforgalmi vállalkozásokat, ugyanakkor az elmúlt két év alatt nem történt olyan fogyasztói károsítás, ami indokolná az emelést. A VOSZ szerint az emelés a legkisebb vállalkozásokat 66 százaléknyi tőke kivonásával sújtja, miközben az évi 100-200 milliós forgalmat bonyolító irodák 1,5 millió forintos kedvezményben részesülnek az alap- rendelethez képest. A VOSZ kifogásolja, hogy a rendelet alkotói teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az érdekképviseleti szervezetek javaslatait. Borongós bortermelők közgyűlése Az elmúlt év munkáját értékelő beszámoló és az ez évi költségvetési terv elfogadása után a a Szőlő és Bor Termék- tanácsba való beolvadásról döntött közgyűlésén a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége, amely eddig 100 ezer termelőt képviselő szakmai szövetségként működött. Az elmúlt évet értékelve Katona István elnök elmondta, hogy a szőlő és bortermelő ágazat az elhúzódó privatizáció és a korábbi évek piaci visszaesése miatt elbizonytalanodott. Sok a kényszerhasznosított, illetve a felhagyott szőlőültetvény. Az elmúlt évi összes bortermés nem haladta meg az 1992. évi 3,9 millió hektolitert. A hazai némileg növekvő fogyasztás eredményeként az elmúlt év őszén már apadni kezdett a korábbi évek borkészlete, s megélénkült a piac, emelkedtek a szőlőárak, s valamelyest javult a szölőtermelési kedv. A magyar szőlő és borgazdaság legsúlyosabb gondja jelenleg a privatizáció elhúzódása és szétaprózottság. A 80-as években kifejlődni látszó integrációt a rendszerváltás politikai megfontolásból elvetette, így a szőlőfeldolgozó bor és pezsgő üzemek jórészt saját ültetvény nélkül maradtak — hangzott el egyebek között. Kovács az akadémián A lovassport szerelmeseinek egyik bázisa a kaposvári Lovasakadémia. A lovak ápolásának része a patkolás is. Ezt a munkát végzi Gedó'vári Ferenc az akadémia kovácsa, több mint száz ló ad neki folyamatosan munkát. Fotó: Kovács Tibor Július 1-jén lép életbe az erdőbirtokossági törvény Amit tudniuk kell az erdőgazdáknak A hazai erdőterületeknek mintegy 40 százaléka, közel 700 ezer hektár kerül magánkézbe. Az átlagosan 1,7 hektár nagyságú birtokokon nem lehet önálló és gazdaságos erdőművelést folytatni, ezért szükségessé vált egy olyan törvény megalkotása, amely szabályozza a magántulajdonú erdőgazdálkodást, a tulajdonosok kötelezettségeit, a kis területek önkéntes, közös művelésének a lehetőségeit, így született meg az Ország- gyűlés utolsó munkahetében a július 1-jével életbelépő erdőbirtokossági társulatokról szóló jogszabály. Összeállításunkban azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik a jövőben az erdőgazdálkodásból szeretnének megélni, illetve abból remélnek hosszú távon hasznot. Mi az erdőbirtokossági társulat? Az erdőbirtokossági társulatok az erdőtulajdonosok önkéntes gazdálkodó szervezetei. Ilyen jellegű gazdasági együttműködésre általában ott lesz igény, ahol az egybefüggő erdőterület több személy osztatlan közös tulajdonában van. Ezeket az erdőingatlanokat ugyanis meglehetősen nehéz működtetni, ezért kínál a törvény egy olyan szervezeti formát, amelynek keretében közösen — és eredményesen — gazdálkodhatnak a tulajdonosok. (Folytatjuk) Elfehéredő vetések A károsítás szinte robbanásszerűen jelentkezett. Az egyik nap még harsogó, üdezöld kalászosokon rohamosan terjedő fehér foltok jelentek meg. Mára már Barcstól Siófokig mind több helyről jelzik a bajt — tájékoztatott dr. Jasinka János, a megyei földművelésügyi hivatal munkatársa. A fehér foltok egy veszedelmes rovarkártevő, a vetésfehérítő bogár — népnyelven: az árpacsiga — megjelenését és kártételét jelzi. Az egymás mellett levő kalászos táblákon hiába védekezik az egyik tulajdonos, ha a földszomszédja nem teszi ugyanazt. A különösen falánk lárvák ugyanis vándorolnak, és tönkretehetik, elpusztíthatják az amúgy ígéretes termést. Ezért ezekben a napokban különösen for\- tos, hogy a gazdálkodók két-három naponta ellenőrizzék a vetéseket, másrészt pedig: a kártétel észlelésekor a földszomszédokkal összehangoltan, védekezzenek. Sok készítmény — például a Bancvol 50 WP, a Decis, a Fendona, a Pa- dan 50 WP — áll rendelkezésre. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. április 29. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1994.04. 29. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 100,00 100,50 10,21 1994/B 94,61 95,17 6,33 24,70 1995/A 88,09 89,10 9,55 24,48 1995/B 87,68 88,74 7,82 24,40 1995/C 94,05 94,68 4,17 24,77 1995/F 91,71 92,58 14,02 24,72 1995/G 93,49 94,45 14,00 24,62 1995/H 93,15 94,16 12,34 24,55 1996/A 85,45 87,10 5,52 23,32 1996/B 89,74 90,94 4,65 24,22 1996/C 89,60 90,83 3,74 24,18 1996/F 88,98 90,34 16,64 23,94 1997/C 84,42 86,12 2,75 23,15 1997/D 99,50 100,30 7,76 1997/E 99,50 100,30 2,85 1998/A 99,50 100,10 3,05 — Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Az SZDSZ javasolta SOÓS KÁROLY ATTILA 13.930 SZ. MÓDOSÍTÓ JAVASLATA .4. , - I 10 millárd forinttal csökkenjenek az Állami Vagyonügynökség 1994-es kiadásai. ## Ok leszavazták. Az SZDSZ-kormány megvalósítja Olcsóbb és hatékonyabb államot. (Fizetett politikai hirdetés)
