Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-26 / 122. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. május 26., csütörtök Elhalasztott közgyűlés Elmaradt a Szolnok Papír Rt keddre hirdetett közgyűlése. A napirendjén az az osztrák-magyar vegyes vállalat jövőjét érintő fontos kérdés is szerepelt volna, hogy az államnak tartozás tulajdonná válik-e az osztrák részvényes beleegyezésével. Az osztrák fél formai okra hivatkozva kérte a halasztást, mert 30 nappal korábban nem kapta meg az értesítést a közgyűlés időpontjáról. Légkondicionált buszok Kiselejtezett távolsági járművei pótlására négy légkondicionált, DT-10-es környezetkímélő motorra ellátott Rába-lkarus 395-ös autóbuszt állított forgalomba kedden a Zalavolán. A kocsik közül kettő Zalaegerszegről Pécsre és Győrbe, egy-egy nagykanizsai és keszthelyi busz pedig a pécsi vonalon közlekedik. Alaptőkét emel a Cívis Rt A Cívis Hotel és Gasztronómia Rt 1 milliárd 102,8 millió forintos alaptőkéjének 230 milliós megemeléséről döntött kedden Debrecenben az Rt tulajdonosi közgyűlése. Most elsőn ízben tartottak közgyűlést az új tulajdonosok részvételével, miután a részvénytársaság a privatizáció során a menedzserekből és az alkalmazottakból álló konzorcium többségi tulajdonába került. A mostani tőkeemeléssel két év alatt 400 milliós fejlesztést hajtanak végre. Magánkézben a tűzhelygyár Kedden Salgótarjánban aláírták a SVT-Wamsler Háztartástechnikai Részvénytársaság privatizációs szerződését. A két éve a müncheni Wamsler cég 30 százalékos tőkerészével megalakult részvénytársaság teljes privatizációjára két ízben is pályázatot írtak ki. Miután az 1993-as pályázat sikertelenül zárult, az idén a vállalati menedzsment és a dolgozók próbálkoztak. Előbb a gyár hat vezetője alakította meg a Róna MBO Befektetési Kft-t, majd a vállalat 572 dolgozója hozta létre az MRP szervezetet. Kamatemelés A Magyar Külkereskedelmi Bank június 1-jétől emeli a belföldi rövid lejáratú kölcsö- neinek irányadó évi kamatlábát. A kamatemelés mértéke 1 százalék. A rövid lejáratú kölcsönök irányadó kamatlába 26 százalékra emelkedik. Magasabb kamatot kell fizetni a váltók leszámítolása esetén is. Amennyiben a leszámítolás és az esedékesség közötti idő 30 napon belül van; a kamat 24 százalék lesz, 30 és 90 nap között pedig 25 százalék. A magyar agrárgazdaság és a GATT-megállapodások Az elmúlt évben megkötött GATT-megállapodás lehetőségeinek kihasználásával a magyar agrárexport-bevétel évente 100 millió dollárral nőhet. Alapos piacfeltáró munka révén azonban ez az összeg ennél jóval több is lehet — mondta Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a GATT-megállapodások várható magyar agrárgazdasági hatásaival foglalkozó kétnapos konferencián. A múlt év decemberében Uruguayban aláírt szerződés a világkereskedelem liberalizálásáról szól, s egyik legjelentősebb fejezete pedig az agrárkereskedelem könnyítését szolgálja. A GATT-megál- lapodás négy lényeges területet érint: az egyes országok belföldi támogatásainak leépítését, az exporttámogatások csökkentését, az importszabályozás átalakítását, valamint a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó állat- és növényegészségügyi szabályozás egységesítését. Szerdahelyi Péter szerint a belföldi támogatások csökkentése összegszerűen nem jelenthet gondot hazánk számára, mivel e téren tartalékokkal rendelkezünk, ráadásul viszonylag nagy mozgásteret ad a megállapodás. Az idei 57 milliárd forintos agrár- támogatást csupán 2 milliárd forinttal kellene csökkenteni, ám ez az összeg is csak névleges, mivel az infláció hatását is figyelembe lehet venni. Az előadók azt is hangoztatták, hogy az agrártámogatások alacsonyabb voltából adódó relatíve hátrányos helyzetünk a későbbiekben előnnyé válhat. A belföldi dotációkat ugyanis a nemzeti valutában számított 1986-88. évi támogatási szintekhez képest minden aláíró országnak hat év alatt 20 százalékkal kell mérsékelnie. Ez a korlátozás kifejezetten az agrártermékek áraihoz, illetve a termelés mennyiségéhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozik. Az exporttámogatásra fordított összegeket hat év alatt 36 százalékkal kell csökkenteni. Ezen kívül termékféleségenként az 1986-90. évek közötti átlagos támogatott mennyiségekre hat év alatt 21 százalékos mérséklési kötelezettség vonatkozik. Hazánkban az exporttámogatás mértéke a ,80-as évek közepén mintegy 35 százalékos volt a jelenlegi 7-8 százalékkal szemben. Ez mintegy 40 milliárd forintos támogatásnak felelt meg akkor, a mostani támogatás összege 23 milliárd forint körül mozog. A GATT új agrárimport-szabályozásának alapgondolata az úgynevezett vámosítás. Eszerint: a nem vámjellegű behozatal szabályozási eszközöket — az importengedélyezést, a kvótákat, a lefölözéseket — is vá- megyenértékben kell kifejezni. Az így kialakított vámszintet hat év alatt — 1995-2000 — mintegy 36 százalékkal kell mérsékelni. Az előadók szerint hazánk agrárvám-védelme ennek hatására növekedni fog, átlagosan mintegy 2-2,5-szeres vámnövekedésre lehet számítani e területen. Az állat- és növényegészségügyi fegyelem egységesítéséről hozott döntés kimondja: ezeket az előírásokat tilos a kereskedelmi szabályozásokat helyettesítő módon alkalmazni. Összességében megállapítható, hogy Magyarország a GATT által támasztott feltételeket már teljesítette az elmúlt években, vagy különösebb gond nélkül képes azokat a jövőben végrehajtani. Az agrártermékek világpiaci árai vélhetően emelkednek majd az elkövetkezendő években — ezt a szakértők világviszonylatban 10 százalékosra teszik átlagosan — és a magyar export is növekedhet ezáltal. Papíripari export Marcaliból Évente harmincöt millió forint értékben végez nyomdaipari munkákat a marcali Lewis East Europe kft. Papíripari termékeik döntő része hazai piacra kerül és szállítanak Ausztriába is. Fotó: Kovács Tibor Alorosz pezsgőre bukkantak Alorosz pezsgőre bukkantak a Komárom-Esztergom megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ellenőrei. A Hajóson működő Igriszkoje Kft. hozta forgalomba a palackokat, amelyeken csak a cirillbetűs cimke bizonyult igazinak, az üvegekbe töltött ital azonban hazai erjesz- tésű pezsgő volt. Ezzel megtévesztették a fogyasztókat, akik joggal hitték azt, hogy közkedvelt márkás orosz pezsgőt vásároltak. Az ellenőrök gyanúját az keltette fel, hogy hiányoztak a forgalmazáshoz előírt engedélyek. Tatabányán az egyik kereskedelmi cég központi raktárában 107 ezer forint értékű álorosz pezsgőre bukkantak. Ezután Komárom-Esztergom megyére kiterjedő ellenőrzés következett, melynek során több mint egymillió forint értékű importból származó ital árusítását függesztett fel a fogyasztó- védelmi felügyelőség, mert hiányzott a forgalmazáshoz szükséges hatósági engedély és a magyar nyelvű tájékoztató. A Nemzeti Bank már ellőtte a puskaporát? A forint leértékelés és a valutakosár A Magyar Nemzeti Bank 1994. május 13-i hatállyal ismét 1 százalékkal leértékelte a forintot az akkor érvényes valutakosárral szemben, s kisvártatva meg is változtatta a valutakosár összetételét, amelyet most a dollár 30, az ECU 70 százalékban tölt meg. Az elmúlt esztendőben vezették be a most „leváltott” valutakosarat, amelyben akkor felerészt dollár, felerészt német márka szerepelt. Azt megelőzően a dollár mellett fele-fele arányban az európai monetáris rendszer „pénzét”, az ECU tekintették a számítások alapjának. Mi is a valutakosár, s mi indokolja annak változtatását? Minden nemzeti valuta értékét viszonyítani kell valamilyen, a nemzetközi forgalomban elismert értékhez, mert a hazai importőr csak így tudja megállapítani, hogy mennyi nemzeti pénzegységet fizessen annak az idegen pénznek az egységéért, amelyben a behozott áru árát kifejezik. Az exportőr pedig arra kíváncsi, hogy hány egység hazai pénzt kap azért a külföldi fizetési eszközért, amelyben a saját exportált terméke árát megszabta. E században — kezdetben még ténylegesen is, később már csak formálisan — számos valuta értékét a magas finomságú arany súlyának értékéhez viszonyítva határozták meg. Ekkor a leértékelés azt jelentette, hogy az adott pénzegység kevesebb aranyat tartalmazott,ha érmeként használták, vagy kevesebb aranyat adott érte a jegybank, ha bankjegyet kívánt aranyra cserélni. Lényegében a második világháború befejezése óta a nemzeti pénzeket a világ vezető valutájához, az Egyesült Államok dollárjához viszonyítják. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy ez a viszonyítás is csalóka, hiszen még az olyan jó pénz is, mint a kulcsvalutának tekintett dollár, ingatag lábakon áll, sűrűn ki van téve az érték- változásoknak. Ilyenkor azok a valuták, amelyek csak ehhez az egyetlen pénzhez mérik az értéküket, könnyen bajba kerülhetnek. Vagy a dollárral (néhány ország esetében a német márkával) együtt ingadoznak az angol fonttal, a svájci frankkal szemben, vagy kénytelenek felilletve leértékeléseket végrehajtani a maguk kulcsvalutájához képest, hogy a többi pénzzel szemben ne változzon az értékük. Ez elől nem lehet kitérni, mert a valuta felértékelődése exportjuk versenyképességét rontaná, áruik drágulásával járna, rontaná a behozatali mérlegüket, mert a külföldi áruk indokolatlanul olcsóbbá, kelendőbbé válnának. Ezért alakította ki minden ország a maga valutakosarát, azt az elegyet, „koktélt”, amelyen belül a valuták arányát, súlyát rendszerint az adott ország exportbevételeiben szereplő fő pénznemek aránya szerint állapítják meg és változtatják. Ez történt most is a magyar kosár esetében. Az ECU — amely a mi kosarunkban 70 százalékos súllyal szerepel —, maga is kosárvaluta, amelyet az Európai Monetáris Rendszer tagországainak a valutáiból állítottak össze, ezért az új kosarunk talán állandóbb, biztonságosabb jegyzési alapot teremt a forint számára is. A májusi 1 százalékos leértékelés az idén már a harmadik ilyen lépés volt: januárban 1, majd nem sokkal később újabb 2,6 százalékos leértékelés történt, így nagyjából május közepére 4,5 százalékos leértékelésen esett át a forint. Ez az értékromlás körülbelül akkora, mint amennyivel emelkedett a magyar exportcikkek termelői átlagára azokéhoz az országokéhoz viszonyítva, ahova kivitelünk zöme irányul. Ezzel a lépéssel csaknem kimerült az MNB lehetősége, hogy az idén a maga hatáskörében módosítsa a forint árfolyamát. A hatályos törvények értelmében ugyanis az éves 8 százalékot meghaladó árfolyam változás már a kormány hatáskörébe tartozik. Bácskai Tamás Mól Rt részvények kárpótlási jegyért Kárpótlási jegyek ellenében az Állami Vagyonkezeklő Részvénytársaság nyilvános értékesítésre kínál fel a MÓL Rt részvényeiből 3,9 milliárd forint értékű csomagot. A jegyzés június 2-án indul és június 17-ig tart. Az átváltási arány 1:1-hez, azaz 1 darab 10 ezer forint névértékű névreszóló törzsrészvényért 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyet kell adni. Az allokáció során az eredeti kárpótoltak elsőbbséget élveznek, őket a MÓL Rt dolgozói követik, s csak a fennmaradó részvényekhez juthatnak hozzá a nem eredeti kárpótlási jeggyel rendelkező befektetők. A jegyzések megköny- nyítése érdekében az ÁV Rt vállalta, hogy az akciót legkorábban csak öt nap után zárják le. A felkínált részvény- mennyiség növelésére azonban nincs lehetőség. Ezidáig már két alkalommal lehetett kárpótlási jegyért MOL-rész- vényeket jegyezni, ám akkor nem törzsrészvényeket, hanem osztalékelsőbbségi papírokat kínáltak a vásárlóknak. A Magyar Olaj- és Gázipari Rt az egyik legnagyobb hazai adófizető vállalat. Tavaly 1,4 milliárd forintos adózás utáni, s 700 millió forintos mérleg szerinti nyereséget ért el. A vállalat sohasem volt veszteséges. 8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy megbízható, hozzáértő helyi képviselője legyen* (Fizetett politikai hirdetés)