Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-26 / 122. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. május 26., csütörtök Elhalasztott közgyűlés Elmaradt a Szolnok Papír Rt keddre hirdetett közgyű­lése. A napirendjén az az osztrák-magyar vegyes válla­lat jövőjét érintő fontos kér­dés is szerepelt volna, hogy az államnak tartozás tulaj­donná válik-e az osztrák részvényes beleegyezésé­vel. Az osztrák fél formai okra hivatkozva kérte a halasz­tást, mert 30 nappal koráb­ban nem kapta meg az érte­sítést a közgyűlés időpontjá­ról. Légkondicionált buszok Kiselejtezett távolsági jár­művei pótlására négy lég­kondicionált, DT-10-es kör­nyezetkímélő motorra ellátott Rába-lkarus 395-ös autó­buszt állított forgalomba ked­den a Zalavolán. A kocsik közül kettő Zalaegerszegről Pécsre és Győrbe, egy-egy nagykanizsai és keszthelyi busz pedig a pécsi vonalon közlekedik. Alaptőkét emel a Cívis Rt A Cívis Hotel és Gasztro­nómia Rt 1 milliárd 102,8 mil­lió forintos alaptőkéjének 230 milliós megemeléséről dön­tött kedden Debrecenben az Rt tulajdonosi közgyűlése. Most elsőn ízben tartottak közgyűlést az új tulajdonosok részvételével, miután a rész­vénytársaság a privatizáció során a menedzserekből és az alkalmazottakból álló kon­zorcium többségi tulajdonába került. A mostani tőkeeme­léssel két év alatt 400 milliós fejlesztést hajtanak végre. Magánkézben a tűzhelygyár Kedden Salgótarjánban aláírták a SVT-Wamsler Ház­tartástechnikai Részvénytár­saság privatizációs szerző­dését. A két éve a müncheni Wamsler cég 30 százalékos tőkerészével megalakult részvénytársaság teljes pri­vatizációjára két ízben is pá­lyázatot írtak ki. Miután az 1993-as pályázat sikertelenül zárult, az idén a vállalati me­nedzsment és a dolgozók próbálkoztak. Előbb a gyár hat vezetője alakította meg a Róna MBO Befektetési Kft-t, majd a vállalat 572 dolgozója hozta létre az MRP szerveze­tet. Kamatemelés A Magyar Külkereskedelmi Bank június 1-jétől emeli a belföldi rövid lejáratú kölcsö- neinek irányadó évi kamatlá­bát. A kamatemelés mértéke 1 százalék. A rövid lejáratú kölcsönök irányadó kamat­lába 26 százalékra emelke­dik. Magasabb kamatot kell fizetni a váltók leszámítolása esetén is. Amennyiben a le­számítolás és az esedékes­ség közötti idő 30 napon be­lül van; a kamat 24 százalék lesz, 30 és 90 nap között pe­dig 25 százalék. A magyar agrárgazdaság és a GATT-megállapodások Az elmúlt évben megkö­tött GATT-megállapodás le­hetőségeinek kihasználásá­val a magyar agrárex­port-bevétel évente 100 mil­lió dollárral nőhet. Alapos piacfeltáró munka révén azonban ez az összeg ennél jóval több is lehet — mondta Szerdahelyi Péter, a Föl­dművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a GATT-megállapodások vár­ható magyar agrárgazdasági hatásaival foglalkozó kétna­pos konferencián. A múlt év decemberében Uruguayban aláírt szerződés a világkereskedelem liberali­zálásáról szól, s egyik legje­lentősebb fejezete pedig az agrárkereskedelem könnyíté­sét szolgálja. A GATT-megál- lapodás négy lényeges terüle­tet érint: az egyes országok belföldi támogatásainak leépí­tését, az exporttámogatások csökkentését, az importszabá­lyozás átalakítását, valamint a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó állat- és növény­egészségügyi szabályozás egységesítését. Szerdahelyi Péter szerint a belföldi támogatások csökken­tése összegszerűen nem je­lenthet gondot hazánk szá­mára, mivel e téren tartalé­kokkal rendelkezünk, ráadá­sul viszonylag nagy mozgás­teret ad a megállapodás. Az idei 57 milliárd forintos agrár- támogatást csupán 2 milliárd forinttal kellene csökkenteni, ám ez az összeg is csak névleges, mivel az infláció ha­tását is figyelembe lehet venni. Az előadók azt is han­goztatták, hogy az agrártá­mogatások alacsonyabb vol­tából adódó relatíve hátrá­nyos helyzetünk a későbbiek­ben előnnyé válhat. A belföldi dotációkat ugyanis a nemzeti valutában számított 1986-88. évi támogatási szintekhez ké­pest minden aláíró országnak hat év alatt 20 százalékkal kell mérsékelnie. Ez a korlátozás kifejezetten az agrártermékek áraihoz, illetve a termelés mennyiségéhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozik. Az exporttámogatásra fordí­tott összegeket hat év alatt 36 százalékkal kell csökkenteni. Ezen kívül termékféleségen­ként az 1986-90. évek közötti átlagos támogatott mennyisé­gekre hat év alatt 21 százalé­kos mérséklési kötelezettség vonatkozik. Hazánkban az exporttámogatás mértéke a ,80-as évek közepén mintegy 35 százalékos volt a jelenlegi 7-8 százalékkal szemben. Ez mintegy 40 milliárd forintos támogatásnak felelt meg ak­kor, a mostani támogatás összege 23 milliárd forint kö­rül mozog. A GATT új agrá­rimport-szabályozásának alapgondolata az úgynevezett vámosítás. Eszerint: a nem vámjellegű behozatal szabá­lyozási eszközöket — az im­portengedélyezést, a kvótá­kat, a lefölözéseket — is vá- megyenértékben kell kifejezni. Az így kialakított vámszintet hat év alatt — 1995-2000 — mintegy 36 százalékkal kell mérsékelni. Az előadók sze­rint hazánk agrárvám-vé­delme ennek hatására növe­kedni fog, átlagosan mintegy 2-2,5-szeres vámnöveke­désre lehet számítani e terüle­ten. Az állat- és növény­egészségügyi fegyelem egy­ségesítéséről hozott döntés kimondja: ezeket az előíráso­kat tilos a kereskedelmi sza­bályozásokat helyettesítő módon alkalmazni. Összességében megálla­pítható, hogy Magyarország a GATT által támasztott feltéte­leket már teljesítette az elmúlt években, vagy különösebb gond nélkül képes azokat a jö­vőben végrehajtani. Az agrár­termékek világpiaci árai vélhe­tően emelkednek majd az el­következendő években — ezt a szakértők világviszonylatban 10 százalékosra teszik átlago­san — és a magyar export is növekedhet ezáltal. Papíripari export Marcaliból Évente harmincöt millió forint értékben végez nyomdaipari munkákat a marcali Lewis East Europe kft. Papíripari termékeik döntő része hazai piacra kerül és szállítanak Ausztriába is. Fotó: Kovács Tibor Alorosz pezsgőre bukkantak Alorosz pezsgőre bukkantak a Komárom-Esztergom megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség ellenőrei. A Hajóson mű­ködő Igriszkoje Kft. hozta forga­lomba a palackokat, amelyeken csak a cirillbetűs cimke bizo­nyult igazinak, az üvegekbe töl­tött ital azonban hazai erjesz- tésű pezsgő volt. Ezzel megté­vesztették a fogyasztókat, akik joggal hitték azt, hogy közked­velt márkás orosz pezsgőt vá­sároltak. Az ellenőrök gyanúját az keltette fel, hogy hiányoztak a forgalmazáshoz előírt enge­délyek. Tatabányán az egyik kereskedelmi cég központi rak­tárában 107 ezer forint értékű álorosz pezsgőre bukkantak. Ezután Komárom-Esztergom megyére kiterjedő ellenőrzés következett, melynek során több mint egymillió forint értékű importból származó ital árusítá­sát függesztett fel a fogyasztó- védelmi felügyelőség, mert hi­ányzott a forgalmazáshoz szükséges hatósági engedély és a magyar nyelvű tájékoztató. A Nemzeti Bank már ellőtte a puskaporát? A forint leértékelés és a valutakosár A Magyar Nemzeti Bank 1994. május 13-i hatállyal ismét 1 százalékkal leérté­kelte a forintot az akkor ér­vényes valutakosárral szemben, s kisvártatva meg is változtatta a valutakosár összetételét, amelyet most a dollár 30, az ECU 70 száza­lékban tölt meg. Az elmúlt esztendőben vezet­ték be a most „leváltott” valuta­kosarat, amelyben akkor fe­lerészt dollár, felerészt német márka szerepelt. Azt megelő­zően a dollár mellett fele-fele arányban az európai monetáris rendszer „pénzét”, az ECU te­kintették a számítások alapjá­nak. Mi is a valutakosár, s mi indo­kolja annak változtatását? Min­den nemzeti valuta értékét vi­szonyítani kell valamilyen, a nemzetközi forgalomban elis­mert értékhez, mert a hazai im­portőr csak így tudja megállapí­tani, hogy mennyi nemzeti pénzegységet fizessen annak az idegen pénznek az egységé­ért, amelyben a behozott áru árát kifejezik. Az exportőr pedig arra kíváncsi, hogy hány egység hazai pénzt kap azért a külföldi fizetési eszközért, amelyben a saját exportált terméke árát megszabta. E században — kezdetben még ténylegesen is, később már csak formálisan — számos va­luta értékét a magas finomságú arany súlyának értékéhez vi­szonyítva határozták meg. Ek­kor a leértékelés azt jelentette, hogy az adott pénzegység ke­vesebb aranyat tartalmazott,ha érmeként használták, vagy ke­vesebb aranyat adott érte a jegybank, ha bankjegyet kívánt aranyra cserélni. Lényegében a második világháború befejezése óta a nemzeti pénzeket a világ vezető valutájához, az Egyesült Államok dollárjához viszonyít­ják. A gyakorlatban azonban kide­rült, hogy ez a viszonyítás is csalóka, hiszen még az olyan jó pénz is, mint a kulcsvalutának tekintett dollár, ingatag lábakon áll, sűrűn ki van téve az érték- változásoknak. Ilyenkor azok a valuták, amelyek csak ehhez az egyetlen pénzhez mérik az érté­küket, könnyen bajba kerülhet­nek. Vagy a dollárral (néhány ország esetében a német már­kával) együtt ingadoznak az an­gol fonttal, a svájci frankkal szemben, vagy kénytelenek fel­illetve leértékeléseket végrehaj­tani a maguk kulcsvalutájához képest, hogy a többi pénzzel szemben ne változzon az érté­kük. Ez elől nem lehet kitérni, mert a valuta felértékelődése exportjuk versenyképességét rontaná, áruik drágulásával járna, rontaná a behozatali mér­legüket, mert a külföldi áruk in­dokolatlanul olcsóbbá, kelen­dőbbé válnának. Ezért alakította ki minden or­szág a maga valutakosarát, azt az elegyet, „koktélt”, amelyen belül a valuták arányát, súlyát rendszerint az adott ország ex­portbevételeiben szereplő fő pénznemek aránya szerint álla­pítják meg és változtatják. Ez történt most is a magyar kosár esetében. Az ECU — amely a mi kosarunkban 70 százalékos súllyal szerepel —, maga is kosárvaluta, amelyet az Európai Monetáris Rendszer tagországainak a valutáiból állí­tottak össze, ezért az új kosa­runk talán állandóbb, biztonsá­gosabb jegyzési alapot teremt a forint számára is. A májusi 1 százalékos leérté­kelés az idén már a harmadik ilyen lépés volt: januárban 1, majd nem sokkal később újabb 2,6 százalékos leértékelés tör­tént, így nagyjából május köze­pére 4,5 százalékos leértékelé­sen esett át a forint. Ez az érték­romlás körülbelül akkora, mint amennyivel emelkedett a ma­gyar exportcikkek termelői átla­gára azokéhoz az országoké­hoz viszonyítva, ahova kivite­lünk zöme irányul. Ezzel a lépéssel csaknem ki­merült az MNB lehetősége, hogy az idén a maga hatáskö­rében módosítsa a forint árfo­lyamát. A hatályos törvények ér­telmében ugyanis az éves 8 százalékot meghaladó árfolyam változás már a kormány hatás­körébe tartozik. Bácskai Tamás Mól Rt részvények kárpótlási jegyért Kárpótlási jegyek ellenében az Állami Vagyonkezeklő Részvénytársaság nyilvános értékesítésre kínál fel a MÓL Rt részvényeiből 3,9 milliárd forint értékű csomagot. A jegyzés június 2-án indul és június 17-ig tart. Az átváltási arány 1:1-hez, azaz 1 darab 10 ezer forint névértékű névreszóló törzsrészvényért 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyet kell adni. Az allokáció során az eredeti kár­pótoltak elsőbbséget élvez­nek, őket a MÓL Rt dolgozói követik, s csak a fennmaradó részvényekhez juthatnak hozzá a nem eredeti kárpót­lási jeggyel rendelkező befek­tetők. A jegyzések megköny- nyítése érdekében az ÁV Rt vállalta, hogy az akciót legko­rábban csak öt nap után zár­ják le. A felkínált részvény- mennyiség növelésére azon­ban nincs lehetőség. Ezidáig már két alkalommal lehetett kárpótlási jegyért MOL-rész- vényeket jegyezni, ám akkor nem törzsrészvényeket, ha­nem osztalékelsőbbségi papí­rokat kínáltak a vásárlóknak. A Magyar Olaj- és Gázipari Rt az egyik legnagyobb hazai adófizető vállalat. Tavaly 1,4 milliárd forintos adózás utáni, s 700 millió forintos mérleg sze­rinti nyereséget ért el. A válla­lat sohasem volt veszteséges. 8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy megbízható, hozzáértő helyi képviselője legyen* (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom