Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-21 / 119. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. máj. 21., szombat SZÍNES hétvégé Pécsi tévések kitüntetése A magyar honvédelem napja alkalmából a honvé­delmi miniszter a Honvédele­mért kitüntető címet adomá­nyozta Békés Sándornak, az MTV igazgatóhelyettesének, a Pécsi Körzeti Televízió veze­tőjének és Füzes Jánosnak, a Tv Híradó dél-dunántúli tudó­sítójának a II. világháború hő­sei és áldozatai becsületének helyreállítása, emlékének ápo­lása érdekében végzett sok­éves munkájuk elismerése­képpen. Dánffalvy Dezső, a Tv Híradó operatőre és Sze­pesi László, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának szekszárdi tudósítója oklevél elismerés­ben részesült. Iskolát építenek Szabadiban Háromtantermes és három­foglalkoztatós iskola építését kezdik meg rövidesen Bala- tonszabadiban. A kivitelező budapesti cég tegnap vette át a munkaterületet, s a tervek szerint szeptember 30-ra át­adja az intézményt. Húszmillió forintba kerül ez a beruházás. Tavaszi fesztivál Dunaszerdahelyen a szlo­vákiai magyar gyermekszín­játszók és bábosok országos fesztiválján 400 gyereksze­replő vesz részt. A Duna- menti Tavasz rendezvényein több szakmai előadást is tar­tottak. A vendégek között fel­lépett a híres Kaláka együttes: színes műsorában szlovákiai magyar költők megzenésített gyerekversei hangzottak el. Siker Párizsban Nagy sikerű előadást tartott a párizsi Magyar Intézetben a Nemzeti Színház kis társulata. Hámori Ildikó, Juhász Judit és Fülöp Zsigmond lépett szín­padra Szép Ernő „Kávécsar­nok” című darabjában, majd Tolnay Klári és Sinkovits Imre főszereplésével és Drahota Andrea közreműködésével Hubay Miklós „Ők tudják, mi a szerelem” című egyfelvoná- sos darabját mutatták be. Az előadáson ott volt a már 76 éves szerző, Hubay Miklós is. Balázs Samu emléktáblája Balázs Samu születésének 88. évfordulóján emléktáblát avattak Budapesten, egykori lakóháza falán. A Kossuth-dí- jas, érdemes művész több mint három évtizedig lakott a Benczúr utcai épületben. Sei­ler Tibor, Terézváros polgár- mestere emlékezett meg a Nemzeti Színház egykori le­gendás művészéről. A pálya­társak nevében Raksányi Gel- lért méltatta Hamlet és Bánk bán egykori életre keltőjének művészi, emberi magatartását. Koncert, kiállítás Wahorn András festménye­iből és installációiból nyílt kiál­lítás a bukaresti Magyar Kultu­rális Központban. A hónap ele­jén a temesvári Survolaj Blues Band lépett föl Szabó Zsolt vezetésével, hétfőn pedig Ni­colas Pausescu, a George Enescu zeneliceum növen­déke ad zongorakoncertet, majd az Alfetti Musicali buda­pesti régizene-együttes, s a programot váradi képzőművé­szek csoportos tárlata zárja. Forradalmasítja a komputer a könyvkiadást Küszöbön áll a könyvkiadás második világforradalma. Az első Johannes Gutenbergnek köszönhető, aki a könyvnyomta­tás feltalálásával felváltotta az írásos anyagokat kézzel másoló kolostori szerzeteseket és tö­megtermékké tette az olvasniva­lót. A második forradalom a számítógépeknek köszönhető, amelyek révén a közeli jövőben bármilyen kötetbe pillanatok alatt otthon belelapozhatunk anélkül, hogy könyvesboltba, netán könyvtárba kellene men­nünk. Az olvasnivaló ugyanis a képernyőnkön jelenik meg. Erre a célra a legnagyobb te­lekommunikációs-, software- és komputercégek New Yorkban külön „könyvkiadót” alakítottak, New Document Alliance néven. Az új világkiadó ízelítőül a pápai könyvtár felbecsülhetetlen ér­tékű fóliánsait alakította át digi­tális jelekre, s elraktározta az in­ternet-adathálózatba, ahonnan lehívható bármelyik komputer képernyőjére. S nemcsak könyvtárak féltve őrzött kincseit szándékoznak hozzáférhetővé tenni. A tervek szerint új könyveket először digi­tális formában hoznak nyilvá­nosságra és csak akkor nyom­tatnak ki, ha igény van rájuk. így a kiadók hatalmas összegeket takaríthatnak meg, mert nem kell a kinyomtatott könyveket drága pénzért hosszú ideig rak­tározni, és az előrendelés által tulajdonképpen nem lesz remit­tenda sem. Mivel a jövő olvasó emberének nagyon drága lesz az ideje, arra is lehetőséget kap a vevő, hogy csemegézzen a vi­lágkönyvtárban és egy szak­könyvnek például csak bizonyos oldalait vásárolja meg. A teljes áttöréshez most már csak egyetlen, igaz, óriási aka­dályt kell a New Document Alli- ancenak és a hozzá hasonló vál­lalkozásoknak legyőzni. Az írók, költők, örökösök és könyvkiadók egy része ugyanis ragaszkodik a ma érvényes szerzői jogok­hoz, amelyek még nem tisztáz­ták a „képernyős olvashatóság” után járó jogdíjakkal járó prob­lémákat. Ferenczy Europress ORSZÁGOS BAJNOKOK BARCSRÓL Zoltán az erdőben is számol — Éva elvitte a pálmát, de... Elkezdődtek az írásbeli érettségik és zártak a tava­szi tanulmányi versenyek. Nem akármilyen gyorsmér­leget készíthetett a barcsi Erdészeti Vízépítési és Víz­gazdálkodási Szakközépis­kola. Az országos szakmai tanulmányi verseny, az or­szágos középiskolai tanul­mányi verseny és a Kitaibel Pál biológiaverseny döntő­ibe tizenegy diák jutott. A két országelső: Szatmári Éva és Halasi Zoltán Érthető Horváth Ferenc igazgató elégedettsége, ami­kor a listát mutatja, miszerint Szántó Gábornak a vízgazdál­kodás, Papp Lászlónak és Szabó Lászlónak az erdészet, Pataki Róbertnek és Szaicz Bélának pedig a vadászat ne­mes versengésében sikerült a legjobb tíz közé kerülnie. Ők tehát megtakarították már a felvételi vizsga izgalmait, zöld utat kaptak a továbbtanulás­hoz, most csak az érettségivel kell vigyázni kissé... Ha nem is sorolható fel a teljes barcsi ta­bella, azért mindenképpen meg kell említenünk még Rozman András nevét — két testvére is az iskola tanulója —, aki végzős erdész szakos létére történelemből sprintéit kiválóan: s az előkelő tizenne­gyedik helyet szerezte meg egyedüli szakközépiskolásként a gimnazisták mellett... Ám ezzel még nincs vége a sikerek sorának, ugyanis most jön a java. Szatmári Éva ötö­déves a vízgazdálkodás me­zőnyében országelső lett (ő már tavaly érettségizett), s a képzeletbeli dobogó legfelső fokára került Halasi Zoltán er­désztagozatos hallgató is, aki a magyar írásbeliről érkezett a diskurzusra, kissé fáradtan... — Arany Jánost választot­tam — mondja. — A tét tehát most annyi: sike­rül az érettségi és irány Sopron? — A tét most már tényleg az, hogy letegyem az érettségit, ám utána nem Sopron és nem az erdészet következik, hanem az Eötvös egyetemen a mate­matika szak... Én ugyanis ma­tematikából lettem országos első és elméleti matematikus­nak készülök... Halasi Zoltán ugyan meg­szerette az erdőt, de az erdé­szetnél is jobban megszerette a matematikát, eközben Bar­csot — Kulcsról érkezett ide —, s Lőrincz Csabáné tanárnő logikafejlesztő s látnivalóan eredményes edzőtesztjeit. Mi­kor azt kérdeztem, mondaná meg végre, mi a szép az elmé­leti matematikában, úgy nézett vissza, mint aki lehetetlent kér­dez. Mert a számolás szépsé­gét nemigen lehet gyarló sza­vakba foglalni, hanem kemény fejtörő műveletekben megmu­tatni inkább. Minden feladat iz­galmasan egyedi, legfeljebb analóg példamegoldások se­gítségére számíthat a diákem­ber, ha már egyszer elméleti matematikus bajnok... Szatmári Éva esete legalább ekkora meglepetés. A vízgaz­dálkodási verseny finisében, az iskola vízügyi munkaközös­ségének istápoló, több tanéves „tehetséggondozása” után el­vitte a pálmát, de nem legyez- geti magát vele. — Az első hely birtokában felvételi nélkül mehetnék a műszaki egyetemre, én azon­ban felvételizni fogok az Álla­migazgatási Főiskolára... Nap­pali tagozatra... _ Mint kiderült, Évát már tavaly felvették a főiskola levelező ta­gozatára, de nem sikerült állást kapnia Várpalotán — ahonnan Barcsra jött —, így „visszahú­zódott” ide ötödévesnek, s most ismét vállal egy próbaté­telt. Hogy miért? Mert a víz- gazdálkodás bajnoknője, aki nagyon szívesen mond verse­ket is, olyan pályára kívánko­zik, amelyen egy település Kovács Tibor felvétele természeti, történeti, szociális környezetéért együttesen tehet majd. Éva egyébként nagyon szereti a vizet, s a vízgazdál­kodási ars poétikája csak eny- nyi: „Bánjunk takarékosan vele! Mert nagyon drága ne­künk”. Nos, ez minden szem­pontból igaz. így megy ez Barcson. A két győztes elmondta, hogy na- gyonis szívós tanári segítsé­gadás áll az eredmények mö­gött, anélkül azonban, hogy túlhajtanák az iskolában a ki­magasló tehetségek iránti „va­dászatot”. Aki viszont benne van a versenyben s mutatni akarja kedvét, tudását, azt nem hagyják magára... Sőt! Látni­való, hogy az erdei, vízi szak­képzés iskolája Barcson, nem kétsínpáros állomás. A sokat emlegetett „átjárhatóságot” vi­gyázó tanárszemek készítik elő... Tröszt Tibor Tizenegy döntősből hét „mesterlövész” Végleges a XIII. színházi találkozó programja A Koldusopera második szereposztása utazik Színidirektori méltatlanko­dások közepette, de csak-csak megszületett a XIII., ezúttal Zalaegerszegen rendezendő országos szín­házi találkozó végleges prog­ramja. Keserű Ilona és Petro- vics Emil után idén Jancsó Miklós filmrendezőt bízta meg a színházművészeti szövet­ség a produkciók kiválasztá­sával. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház 1993/94. évadi repertoárjából a kurátor a Kol­dusopera című előadást vá­lasztotta, amelyet Babarczy László igazgató-rendező vitt színre. A június 5-től 15-ig tartó színháztalálkozó programja nem minden problémától men­tesen állt össze. A debreceni és a szegedi direktorok ne­hezményezték ugyanis, hogy Jancsó Miklós vagy egyáltalán nem, vagy kifogásolhatóan tanúsított érdeklődést produk­cióik iránt. Debrecen nézőte­rén állítólag még el is aludt; ezt Jancsó persze visszauta­sította, s unalmasnak mondta az előadást. Végül is az emlí­tett műhelyek egyetlen elő­adása sem kapott meghívást a találkozóra, amint a vidéki társulatok közül a békéscsa­bai, a szolnoki, a nyíregyházi és a soproni sem. Kisebb csodának számít, hogy a budapesti Katona Jó­zsef Színház neve nem sze­repel a fesztivál programban. Meghívást kapott viszont a fő­városi teátrumok közül a Ma­dách, a Budapesti Kamara, a Víg, az Arany János, a Merlin, a Radnóti, az Utolsó Vonal, valamint két produkciójával a Művész Színház. A vidéki tár­sulatok közül a miskolci, a nyíregyházi, a győri, a pécsi, a zalaegerszegi és a kaposvári utazhat a zalai megyeszék­helyre. Meghívást kapott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is. Kaposvárról, mint említet­tük, választott a kurátor. Nem minősítve ezzel a Koldusope­rát, hadd jegyzem meg: Jan­csó sajnálhatja, hogy nem látta az ugyancsak Babarczy László rendezésében bemuta­tott Néró, a véres költő című előadást vagy a Jelenetek egy kivégzésből-t, amelyet Ascher Tamás állított színpadra. De a legutóbbi, Lukáts Andor ren­dezte bemutatóban, a Kakukk­fészek címűben is örömét lelte volna a filmrendező. Babarczy László erről kér­désünkre elmondta: —Jancsó Miklósnak volt egy elképze­lése, s ezt valósította meg. — A Koldusopera két szereposz­tása közül a második utazik a találkozóra — ezt látta a kurá­tor —, hogy június 12-én be­mutassa Brecht művét. B. T. Tisztelt Választópolgárok! Köszönjük, hogy a választások első fordulójában eljöttek, s oly sokan a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire szavaztak. Az egyéni mandá­tumok túlnyomó többségéről azonban csak a második forduló dönt. Ebben 174 jelöltünk indul jó eséllyel. Kérem, hogy május 29-én jöjjenek el és szavazzanak újra a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire. (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom