Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-20 / 118. szám
1994. május 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 11 Jövőkutatók Európa perspektívájáról Időzített atombombák Ukrajna földjén Mi jön ezután, és mikor? A palesztin autonómia Izraeli telepesek fegyveres járőre Hebronban. Nemsokára „Bosznia” lehet... Jövőkutatási konferenciát tartott nemrég a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi bizottsága és az Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottsága. A résztvevők arra keresték a választ: merre tart az ezredfordulón a világ illetve Európa. Több egyetemi és főiskolai oktató is szót kapott a tanácskozáson, köztük Bertalan Péter, a kaposvári tanítóképző politológusa is. — A tanácskozás újfent igazolta, hogy tudományos igényű jövőkutatás nélkül a közeljövő gazdasági és társadalmi változásai sem vázolhatok föl — mondta a fiatal szakember. Kulcsár Kálmán akadémikus és Gidai Erzsébet közgazdász professzor is hangsúlyozta: Közép-Európá- ban a gazdaságnak van prioritása, csak az lesz képes kihúzni térségünket a válságból. Arról is szóltak az előadók, hogy Magyarországnak nem a tőkés fejlődés élvonalában levő országok fejlődési trendjeire kell figyelnie, hanem egy a kontinens centrumánál alacsonyabb ívű fejlődés áramába kell bekapcsolódni. — Hol alakulnak ki gazdasági központok az ezredforduló táján? — Dinamikus fejlődés előtt áll a Távol-Kelet, elsősorban Kína. Kontinensünknek tehát fel kell készülnie egy, a távol-keleti országokkal folyó gazdasági versenyre, melyMandela Ünnepélyes külsőségek közepette esküdött fel Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság első fekete elnöke. A beiktatási ceremónián aranyszélű, ez alkalomra készült új Bibliát tartva mondta el hivatali esküjét. A 2192 oldalas Bibliát — angol és afrikaans nyelven párhuzamosan — a Dél-afrikai Biblia-társaság adta ki. A társaság főtitkárának reményei szerint: „ez a Biblia olyan médium lesz, amely által Isten szereteted békét és reményt üzen, nyugalmat, megbékélést és gyógyulást hoz az országra.” Ami az ünnepi szabadtéri fogadást illeti, ezen ötezren vetnek tétje nem kisebb, mint Európa fennmaradása. — Mi veszélyeztetheti Európa fejlődését? — A komáromi konferencián különös aggodalommal szóltak az előadók keleti szomszédunk energiagondjairól. Ukrajna igen nagy bajban van, mert a területén levő atomerőművek voltaképpen időzített „atombombák”. Az ukrajnai energiatermelő bázisok a világ legelavultabb atomreaktorai, amelyek bármikor ökológiai katasztrófát okozhatnak a térségben. Ám mivel az ország önmaga nem képes megoldani energiaellátást, elkerülendő egy környezeti katasztrófát, a fejlett európai országoknak is segíteniük kell. — Bertalan Péter a főiskolai hallgatók jövőtudatáról tartott előadást. — A főiskolások jövőképe egyre inkább a nyugat-európai értékrendhez hasonlít és a gazdasághoz kötődik. Számukra — a politikai rendszertől függetlenül— az anyagi létbiztonság az elsődleges szempont, ám az elemi kulturális igényekről sem hajlandók lemondani. Nagyon érdekes, hogy ma már nem misztifikálják a nyugati gazdagságot, s úgy tartják, Magyarországon is megteremthetők a kiegyensúlyozott élet feltételei. A huszonévesek politikai aktivitása azonban jóval elmarad a kívánatostól, a napi politika kevésbé érdekli őket. (Gulyás) fogadása tek részt a Union Buildings — a kormánynak és az államfői hivatalnak otthont adó épület- komplexum — pázsitján. 150 önkéntes szolgált fel, 20 felügyelő irányításával és 350 további alkalmazott segítségével. A fogadáson 1500 üveg fokföldi bor került az asztalokra. Volt zsidó hagyományoknak megfelelő kóser, muzulmán konyhát idéző és buddhista, valamint hindu ízlést követő vegetáriánus menü. Az ínycsiklandó helyi specialitások között szerepelt a füstölt krokodil, struccfilé és annak az etnikumnak a tipikus ételei is, amelyből Mandela származik. A PFSZ és Izrael csaknem öthónapos késéssel aláírt megállapodásával életbe lépett a palesztin autonómia a megszállt Gáza-övezetben és a ciszjordániai Jerikóban. S ahogy nem tudták a felek betartani az eredeti időpontot, úgy váltak „cseppfolyóssá” a következő lépések dátumai. Az izraeli hadsereg már hónapokkal ezelőtt megkezdte csapatai átvezénylését, támaszpontjai lebontását. Részleges kivonás A tavaly szeptemberi elvi nyilatkozatban (Declaration of Principles — DOP) lefektetett négy hónap helyett három hét alatt, vagyis május 25-ig kell lezajlania a csapatok részleges kivonásának és a Gáza-övezetben maradó alakulatok három ponton — izraeli kolóniák körül — elrendelt felsorakozásának. Május 5-re várták a palesztin rendőrség első kontingensét a két körzetbe. Érkezésük több napot késett. A rendfenntartás — belső biztonság — kilencezer ember dolga, közülük hétezret a diaszpórából, vagyis a PFSZ arab országokban szétszórt hadseregéből és kétezret a megszállt területekről toboroztak. Május 25-én, az izraeli kivonulás zárónapján kell felállnia az autonómia ideiglenes „kormányának”, annak a 24 tagú testületnek, amely Jász- szer Arafat, a PFSZ VB elnöke vezetésével a végrehajtói mellett korlátozott törvényhozói és igazságszolgáltatási jogkört és feladatot kapott. A névsorról a PFSZ tájékoztatja Izraelt — tudatja, félig kimondva az egyezmény az izraeli vétójogot. Az aláírást követő első hét végéig a hivatalos lista nem érkezett meg Jeruzsálembe. Tuniszból származó hírek szerint nem kis fejtörést okoz Ara- fatnak olyan testület kijelölése, amelynek összetétele kellő egyensúlyt szavatol a kívánt szempontokból, például a „belső” és „külső” (megszállt területek és diaszpórabeli) palesztin erők tekintetében. Ami a politikai egyensúlyt illeti: Arafat mozgástere nem nagy, miután az autonómiát támogató tábor eróziója az elmúlt hónapokban is folytatódott. Szabaduló foglyok A katonák kivonulása és a polgári jogkörök átadása zárultával megszűnik az izraeli hadsereg által eddig fenntartott polgári adminisztráció, és kivonul, de megmarad a katonai. Június 8-án szabadul elvben az utolsó palesztin fogoly abból az ötezerből, akinek elengedését megígérte Izrael. A börtönből távozóknak írásban kell vállalniuk, hogy nem fognak erőszakos cselekményt elkövetni. Ehelyett már eddig többen a maradást választották. Az első két napbon 1300 fogoly nyerte vissza szabadságát, majd tisztázatlan okból több napos szünet következett. Júniusra jelezték Arafat Gázába, illetve Jerikóba érkezését, ám ennek az eseménynek az időpontja bizonytalan. Az ellenben bizonyos: a PFSZ első embere tartózkodni fog attól, hogy magát ez alkalomból Palesztina elnökének neveztesse — erre nézve írásos kötelezvényt kért és kapott Jichak Rabin izraeli kormányfő. Június végére jelezték palesztin részről a DOP-ban említett azon négyoldalú — izraeli-pa- lesztin-egyiptomi-jordániai — bizottság ülését, amely az 1967-es háború palesztin menekültjeinek visszatéréséről hivatott tárgyalni. Rabin leszögezte, hogy országa a kérdésről csak tárgyalásokat ígért, menekültek visszaengedését nem. Nemzetközi adatok szerint mintegy 350 ezer palesztin hagyta el Ciszjordániát és a Gáza-övezetet a hatnapos háború után. Október közepére teszik PFSZ-körökben az eredetileg július 13-ra kitűzött autonómiatanácsi választásokat. Választási kérdőjel Száztagú testület váltja fel a 24 kinevezett tagból álló ideiglenes hatóságot, ám a választási rendszert tekintve még minden tisztázásra vár, kivéve azt, hogy a megszállt palesztin körzetek összes lakosa választhat. A választások előtt kell távozniuk az izraeli erőknek Cisz- jordániából a palesztinok által sűrűn lakott körzetekből. 1996 májusáig megkezdődik elméletileg a palesztin területek végleges státusának megtárgyalása. Simon Peresz izraeli külügyminiszter megcsillantotta annak lehetőségéti is, hogy mostantól számítva három év múlva életbe lép a végleges állapot. Rákos György Nemzeti, kóser és muzulmán étkek Gyújtogatás éjjel Mons mellett Ismeretlen tettesek felgyújtottak egy menekültközpontot a belgiumi Mons város közelében, ahol a tervek szerint ruandai menekülteket helyeztek volna el. A Vöröskereszt egyik szóvivője az RTL-lel közölte: egyelőre nem tudják, hogy a gyújtogatást kik követ' ték el. A Vöröskereszt a központot nemrég újította fel, s Ruandából menekített gyermekeket költöztettek volna be. Közös nyilatkozat Az orosz és a szerb ortodox egyház, valamint a horvátor- * szági katolikus egyház vezetői azonnali békét sürgettek Boszniában. Közös közleményükben úgy vélik: a 25 hónapja tartó polgárháború bűn minden vallás ellen. Az egyházvezetők dokumentumát csak a boszniai muzulmánok vallási vezetője nem írta alá. Craxi külföldről fenyegetőzik Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt volt főtitkára állítólag orvosi igazolást küldött faxon a milánói vizsgáló- bíróknak, hogy cukorbetegsége miatt nem térhet haza külföldről, s ezért nem tudja leadni útlevelét, melyeknek bevonását a múlt héten rendelte el a hatóság. A volt miniszterelnök még időben külföldre távozott, s azzal fenyegetőzik, hogy „ha bíróság elé állítják, úgy mindent kipakol”. VI. Pál a papi nőtlenségről VI. Pál pápa (1963-1978) a papi nőtlenség eltörlését elke- rülhetelennek tartotta - ezt mondta Edward Schillebeeckx híres katolikus teológus. A hollandiai Nijmegenben élő flamand Schillebeeckx a dpa hírügynökségnek adott nyilatkozatában a néhai Alfrink holland bíborosra hivatkozott. De azt is hozzátette, hogy a cölibátus eltörlése már nem az ő idejében fog bekövetkezni. Ruckojt beidézték Alekszandr Ruckojt beidézték a moszkvai ügyészségre, amely az orosz főügyészség utasítására vizsgálatot folytat a május 9-i, győzelemnapi kilengések ügyében. Ruckojtól magyarázatot vár az ügyészség azon kijelentéseire, amelyek szerint az ellenzéknek jövőre a fasizmus feletti győzelem 50. évfordulóját a jelenlegi rendszer nélkül kell ünnepelni. Tiltakozás a washingtoni Capitolium lépcsőin s Éhségsztrájkot folytat tizenkét katolikus pap Robotrepülőgépek Bulgáriában Roy Bourgeois atya és tizenkét katolikus pap társa április 11-e óta éhségsztrájkot folytat a washingtoni Capitolium lépcsőjén. A papok naponta hat óra hosszat ülnek a kongresszusi palota bejáratánál. Táblákat tartanak kezükben. Azt az intézményt ítélik el a tiltakozók, amelyet „iskola a diktátorokért” elnevezéssel bélyegeznek meg. Ez a Georgia állambeli Fort Benningben katonákat képez ki a latin-amerikai hadseregek számára. Az iskolát 1946-ban Panamában alapították, és 1984-ben helyezték át Fort Benningbe. Eddig több mint 56 ezer latin-amerikai katonát képeztek ki az amerikai hadsereg szabályzata alapján. Az iskoláról alig tudtak valamint az Egyesült Államok polgárai, míg több kongresszusi vizsgálat nem indult szalvadori katonák ellen. A szalvadori katonák 1989-ben hat jezsuita szerzetest és két nőt gyilkoltak meg. A gyilkosok közül ötöt képeztek ki az „amerikaiak iskolájában”, amelyet az éhségsztrájkoló papok az „iskola a diktátorokért” néven említenek. A katolikus papok böjtje támogatni kívánja azt a törvénymódosítást, amelyet Joe Kenedy képviselő terjesztett be a képviselőházban. A törvénymódosítás célja, hogy szüntessék meg az iskola támogatását a költségvetésből. A katonai iskola évente 3 millió dollárjába kerül az adófizetőknek, nem számítva a kiképzők fizetését. Ilyen törvénymódosítást már a múlt évben is beterjesztettek, de akkor 256:174 arányában elutasították, ßour- geois atya elmondta az AP amerikai hírügynökség tudósítójának, hogy társaival együtt e hét végéig folytat éhségsztrájkot. Ekkor esedékes az általuk támogatott törvényjavaslatról a szavazás a képviselőházban. Ha Joe Kenedy javaslatát elutasítják, visszatér Fort Benninge, s folytatja kampányát. Bulgária is azon kilenc ország közé tartozik, amelynek a fegyveres erői manőverező robotrepülőgépekkel is fel vannak fegyverkezve — állította hétvégi számának címoldalán a 24 Csasza című szófiai napilap. Az újság a Jane’s Defense Weekly című (brit) folyóiratra hivatkozva számolt be arról, hogy jelenleg az Egyesült Államok, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Ukrajna, Angola, Szerbia és Szíria, valamint Bulgária fegyveres erői rendelkeznek ilyen fegyverekkel. A bolgár lap szerint a robotrepülőgépek találati pontossága tízszer nagyobb a ballisztikus rakétákénál. A manőverező robotrepülőgépek rendkívül alacsonyan repülhetnek, s földről, levegőből és víz alól egyaránt indíthatók. A 24 Csasza szerint Irán, Irak Kína és India közel áll ahhoz, hogy saját fejlesztésű robotrepülőgépet gyártson. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy kevés ország rendelkezik ugyan a robotrepülőgépek előállításához szükséges technológiával, ámde ehhez a fegyverhez viszonylag köny- nyen hozzájuthat — alacsony ára miatt. A 24 Csasza azt állította, hogy Japánban talán már minden elektronikai üzletben kaphatók — körülbelül ötezer dolláros áron — olyan készülékek, amelyek növelik a rakéták találati pontosságát. A bolgár lap arról nem árult el semmit, hogy Bulgária saját fejlesztésű robotrepülőgépekkel rendelkezik-e vagy csak vásárolta őket. Benzines támadás Hamburgban ismeretlen tettesek megpróbáltak felgyújtani egy külföldiek lakta faházat. Az eset Wellingsbüttel negyedben történt - közölte a Deutschlandfunk. Az épületet 40 menedékes lakta, s ők oltották el a tüzet is kerti locsolótömlővel - még mielőtt a tűzoltók megérkeztek volna. Kivégzésközvetítés elutasítva Az észak-karolinai legfelsőbb bíróság elutasította Phil Donahue, a népszerű műsorvezető kérését, hogy a tévé közvetítse az emberölés miatt halálra ítélt David Lawson június 15-re kitűzött kivégzését. A 38 éves elítélt még 1980- ban lőtte le betörés közben Wayne Shinnt, majd 72 éves édesapját is megsebesítette. Donahue szerint a közvetítés mindenki épülésére szolgálna, s talán ezzel is sikerülne gátat vetni a terjedő bűnözésnek. « H i
