Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-20 / 118. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. május 20., péntek Fenntartások és ellenérvek Marcaliban A kisgimnazista is lehet gézengúz Amíg a legnagyobbak az írásbeli érettségivel „bíbelődnek”, a kisgimnazisták kirándulnak a Boronka környéki tájvédelmi körzetbe Kovács Tibor felvétele Könyvhéti újdonságok Az Abo Ovo Könyvkiadó 11 kötetet jelentet meg az idei ünnepi könyvhétre. A vállalko­zás újdonságait: regényeket, rémnovellákat, színműveket, dalszövegeket már bemutat­ták a budapesti Weinckhém palotában. Tardos Péter A tengervíz sós című regényé­ben emlékeket idéz az 1957- es íróperről, amelynek ne­gyedik fővádlottja Déry Tibor, és Zelk mellett, maga a szerző volt. Bródy János valamennyi dalszövegét is megjelentetik. Európaház-avató Hans Beck nagykövet, az Európai Unió bizottsága bu­dapesti delegációjának veze­tője avatta fel pénteken a Margitszigeten az Európa Há­zat. Oktatási központként a továbbképzésétől kezdve az iskolás ismeretterjesztéséig a legszélesebb körben kívánja az Európai Unióval kapcsola­tos tudnivalókat terjeszteni, és helyet ad szakmai vitáknak is. Tandíjfizetés egyetemeken A felsőoktatási törvénynek megfelelően szeptembertől a felsőoktatási intézmények hallgatóinak tandíjat kell fizet­niük, de a jelenlegihez nem lényeges a változás. Egy 1987-es rendelet értelmében most is fizetnek tandíjat a ta­nulmányi átlag alatt teljesítő diákok. Azt még a minisztéri­umban sem tudják, mennyit fi­zetnek a hallgatók a jövőben, mert hiányzik még a rendelet. Egy polgár jelezte Marcali­ból, hogy suttogások kaptak lábra, miszerint a gimnázium és közgazdasági szakközép- iskola nyolcosztályos tagoza­tában — a hagyományosan felsőtagozatos iskolásokat — túlhajszolják, gimnáziumi „dresszúrának” vetik alá... A polgár a nevét is adta: dr. Sütő László polgármester, aki mint szülő is állítja, hogy ez nem így van. Akkor miként van? — kér­deztem magamtól is: számba- véve a lehetséges ellenérve­ket. Az köztudott, hogy most kevesebb a gyerek, demográ­fiai „apályhelyzet” van. Viszont megjelentek új iskolatípusok: a nyolcosztályos általános mellett a hatosztályos gimná­zium (vagy szakközépiskola), s mellettük még a nyolcosztá­lyos gimnáziumok is.* Olasz tstvánné, a gimná­zium igazgatója mindezzel egyetért; sőt megérti, hogy az „ellenpropaganda” mögött eg­zisztenciális tényezők is mun­kálnak, azt viszont — úgy tű­nik — okkal kifogásolja, hogy reális kép helyett hamis szí­nekben tüntessék fel az isko­lát. Ugyanis a kisgimnazisták is lehetnek „gézengúzok”; szó sincs arról, hogy a 10-14 év közötti gyerekeket koravén, biflázó, elit-középiskolásokká kívánnák itt öregíteni... Sőt! Az igazgatónő nemcsak „el­lenérveit”, hanem érvelt is. Va­lóban nagy fába vágták a fej­széjüket amikor a már mű­ködő iskolatípusokat tanulmá­nyozták s Marcalira illetve a városkörnyékre adaptálták. Egy felmenő osztályból áll a kisgimnazisták köre, amely a negyedikhez érve kibővül a többi iskolákból érkezőkkel; il­letve értelemszerűen apadhat azokkal, akikről kiderül, hogy más szakközépiskolában, il­letve szakmunkásképzőben célszerű tovább tanulniuk. A lényeg nem is ez. Olasz Istvánné szerint önkorrigáló figyelemmel és lelkesen ké­szültek arra, hogy a kisebbek­kel életkoruk szerint foglal­kozzanak. Ezt nemcsak a fő­iskolai, egyetemi diplomával rendelkezők felkészültsége garantálja, hánem az is, hogy a „hagyományos” középiskolai tanárnak megadatik a tanu­lókkal való hosszabb idejű fel­készítés, foglalkozás lehető­sége. (Az igazgatónő maga is tanítja a kisgimnazistákat.) Ez a lehetőség, mint mondta, egyszerre üdítő, ugyanakkor szakmailag izgalmas is. Ugyanis a hagyományostól el­térő természetismereti és tár­sadalomismereti téma és tan­tárgykörökkel nemhogy el­vész, hanem fel is erősödik az életkorhoz illő foglalkozás és feloldozásmód: esetükben sok-sok játékossággal, a fan­táziát és az alkotókedvet egy­aránt megmozgató együttmű­ködéssel. Tehát nincs elitkiválasztás, a képességek és a szülők eg­zisztenciális körülményeit te­kintve sem jellemző az egyön­tetűség. Olykor-olykor pedig a nagyobbak „atyás­kodó-anyáskodó” jóindulatá­val a szemfüles kisgimnazis­ták még vissza is élnek... Abban egyetértettünk, hogy nem az iskolatípus a perdöntő, hanem a valóságos neve­lési-oktatási folyamat. Ezért a cáfoló szándék sem a hagyo­mányos általános iskola elle­nében, hanem vállalásuk ér­dekében fogalmazódott meg. Hogy valóban szabadon vá­laszthassanak a szülők — eb­ben is. Tröszt Tibor Távlati terv kell a tabi középiskolának A tabi szakközépiskolában és gimnáziumban is megala­kult az iskolaszék; a vezető­ség most állítja össze műkö­dési szabályzatát, s e hónap­ban kidolgozza programját is. Az iskolaszék egyik legfon­tosabb feladata Frányó László igazgató szerint az, hogy kidolgozzon egy ész­szerű iskolakoncepciót. A képzés jellegének meghatá­rozása már el nem odázható. Tab és a térség igényét szem előtt tartva dönteni kell: mi­lyen jellegű legyen az okta­tás. Szükség van a korábbi évek terveinek módosítására: kevesebb a gyerek és mások a feltételek is. — Véleményem szerint a középiskolából kell kiindulni — mondta az igazgató. — Mivel szakképző intézmény is vagyunk, tisztázni kell ennek a helyzetét. Az új képzési jegyzék ugyanis különbséget tesz aközött, hogy mit és mennyi ideig lehet oktatni. Ezért az általános képzésen túl meg kell határozni azokat a szakmákat, amelyekre Tabnak és térségének igénye van. 1996-tól kötelező lesz a 10 osztályos képzés. Ezt fi­gyelembe véve őszre az isko­laszéknek egy hosszabb távú koncepciót kell kidolgoznia és letenni az önkormányzat asz­talára, hogy ne az induláskor kelljen foglalkozni vele. Mivel a szülők is nagyon várják ezt, legkésőbb a nyáron el kell készíteni a reális terveket. (Krutek) A Közel-Kelet világa magyar szemmel Fotók az Ígéret földjéről Ellentmondásos, historikus szépség — Ezer diapozitíva bibliai tájakról Részlet a Balaton múzeum dísztermében kiállított képekből A tópart rangos esemé­nyei között kiemelkedő he­lyet foglal el a Balaton-fesz- tivál. Ennek keretében, a keszthelyi Goldmark-napo- kon nyitották meg a Balaton Múzeumban ifj. Bárány László fotóriporter „Izraeli tájakon” című kiállítását. A fotós Hollósvölgyi Iván új­ságíróval 1993 tavaszán járt ri- portúton az ígéret földjén. Ezt az alig dunántúlnyi, ám annál sokarcúbb szeletét a' világnak több mint ezer színes diapozitív és egy leendő könyv kézirata őrzi. A Balaton Múzeum nagy­termében ebből az élményren­getegből kaphattak színes, szöveges ízelítőt a látogatók, akik egy ellentmondásos, histo­rikus szépséget és jelenkori fa­natizmust, terméketlen sivata­got és viruló oázist, beduin­kunyhókat és világvárosi fé­nyeket egyaránt megörökítő lencsén keresztül pillanthattak be Izrael életébe. Egy darab a Titus paran­csára i. sz. 70-ben lerombolt templomból, amely előtt a nap minden órájában imádkoznak: a Nyugati vagy más néven Si­ratófal Jeruzsálemben. Akár or­todox hívő hajlong előtte hosz- szú kaftánjában, akár a farmer- dzsekis katona géppisztollyal az oldalán, akár az imaszíjakat föltekerni tanuló suhanc, szá­mukra szent a pillanat, s a hely, ahol jelen van az Isten. Ami mögött határok húzódnak — országokat és népeket elvá­lasztó, gyűlöletrágta határok, de ami egy a zsidó fővárossal, az államiság jelképével. Macskaköves sikátorokban halk léptek suhannak, harsogva száll a torokmélyről jövő szó, napszítta, barna arcokon a néma ellenállás keserű ráncai. Az arab negyed bazárjaiban Ke­let lármás népe nyüzsög; odébb, a zsinagóga hűvös ho­mályában mintha sémi patriar- chák vezetnék híveiket a hallha­tatlanság felé. Motorcsónak spricceli a tintakék vizet a há­rom tenger egyikén; Eilat kopár hegyei között, teve turkál az ut­cai szemétben; jégkrémet maj­szolnak a lányok az Ószövet­ségből ismerős negyedben, a durva szövésű kendőbe burkolt arab szépség mögött a fennsí­kok szabad fiainak sátrai fe­szülnek a forró sivatagi szélnek. „Ha nincs a Teremtő, ez a ki­állítás nem jöhetett volna létre” — írja felvezetőjében a fiatal szerzőpáros. S ha nincsenek ők, Keszthely közönsége is szegényebb maradt volna egy élménnyel. Egy hangulatos, to­vábbgondolásra serkentő, va­rázslatos tárlattal. Csíky K. Erika Már az anyagbeszerzéskor is időt nyer: a 400 YTONG márkakereskedő egyike biztosan ott van a közelben. Ráadásul az YTONG-gal az építkezés gyorsabb, pontosabb és anyagveszteség nélküli. Az YT0NG falazóelemek könnyen a kívánt méretűre és formájúra fűrészelhetők. A kábelek, vízvezetékek helye vésés nélkül, horonykaparóval, az elosztók és kapcsolók helye fészekfúróval alakítható ki. Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 ^ Kérem, küldjenek számomra díjmentes ismertetőt az YTONG falazóelemekről. i Név: ......-.........--.................1 I Cí m:.................................. I I , Foglalkozás: I (Csak ha tervezéssel, építéssel, építőanyagokkal 1 hivatásszerűen foglalkozik) i YTONG A bölcsek köve Az Ytong kaposvári márkaboltja mindig valami meglepetéssel! Produktív Megrendelő és Szaktanácsadó Iroda., Kaposvár, Petőfi tér 1. Tel./fax 82/417-831

Next

/
Oldalképek
Tartalom