Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-19 / 117. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. május 19., csütörtök Újabb szociális munkások Mintegy tízezer középfokú végzettségű szociális munkás alkalmazására nyílna lehető­ség a hazánkban eddig kiépí­tett szociális hálózatban. Mi­után a szociális terület közép­fokú szakmai képzésének a Népjóléti Minisztérium a gaz­dája, a tárca döntése szerint a jelenleg Salgótarjánban mű­ködő képzési központból módszertani központot alakí­tanak ki. Kiegészítő nyugdíjpénztár Kiegészítő nyugdíjpénztár létrehozását határozta el a szakmunkásképzők és szak- középiskolák dolgozóinak egy része. Az 1100 intézményből eddig 53 csatlakozott a nyug­díjpénztárhoz: a dolgozók a bérük 5 százalékát fizetik be és a munkaadók is oda utalják át a 44 százalékos társada­lombiztosítási befizetés 5 szá­zalékra jutó hányadát. Havon­kénti ezer forintos befizetésnél a dolgozók tíz év elmúltával negyedmillió forint egyösszegű kifizetésére vagy ennek meg­felelő járadékra tarthatnak igényt. Ünnepi gyűlés az évfordulón Ötödik születésnapjának méltó megünneplésére készül az Életet az Éveknek Klub­szövetség, a nyugdíjasokat tömörítő közösségek orszá­gos érdekképviseleti és ér­dekvédelmi szervezete. Ebből az alkalomból a klubszövet­ség május 25-én 10 órakor Budapesten a MOM Művelő­dési Házban tartja ötéves jubi­leumi közgyűlését. Ezen a rendezvényen adják át az Éle­tet az éveknek díjat, amelyre 260 pályázat, illetve ajánlás érkezett a szövetséghez. Az ünnepi közgyűlést követő két napon, május 26-án és 27-én konferenciát tartanak, s ezen módszertani kérdéseket is megvitatnak. Az idősek és a Caritas Az idősek ellátása és gon­dozása egyike a Szombathelyi Caritas legfontosabb tenniva­lóinak — hangzott el a Pécsi Caritas nemrég rendezett tan­folyamán, amelyen Tolnából és Baranyából — a pécsi kato­likus egyházmegye területéről — mintegy hatvan segítőkész hallgató vett részt.(Az ország­ban csak Szombathelyen al­kalmazott módszer: a Caritas szolgálatának önkéntesei meglátogatják a kórházak egyedülálló haldoklóit, s törőd­nek velük életük utolsó perce­iben.) Az előadásból kitűnt: a városban működő, szociális feladatokat ellátó valamennyi szervezet havonta megbeszéli és egyezteti tennivalóit. Pályázat fogyatékosoknak Fogyatékkal élő emberek küldhetik be pályázatukat — irodalmi, előadóművészi és képzőművészi kategóriákban — arra a nemzetközi feszti­válra, amelyet a Mozgáskorlá­tozottak Egyesületeinek Or­szágos Szövetsége (MEOSZ) rendez szeptember 5-10. kö­zött Budapesten. Azok, akik szeretnének pályázni és a részletekről, a további feltéte­lekről érdeklődnek, telefonon Pólyák Ferencet hívhatják a 140-15- 26-os budapesti szá­mon, de tájékozódhatnak a fesztiválirodábam is (2600 Vác, Attila u. 21.sz.; telefon: 06-27-311-053). Számvetés egy hosszú élet útról Csak „véletlenül” ment nyomdászinasnak Szakmai tapasztalatára ma is szükség van Fotó: Király J. Béla A 81 éves Farkas Kálmán, az egyik legidősebb somogyi nyomdász ma is „állásban” van. A szakvezetők úgy vélik, hogy nagy szükség van szakmai ta­pasztalataira — tisztelik is, munkájáért, pedig már túl van a nyolcvanon. Farkas Kálmán véletlenül lett nyomdászinas. Egyik pajása el­hívta egyszer édesapja celldö- mölki nyomdájába. Szagán nyomdászmester készségesen mutatta be a szakmát a kíváncsi fiatalembernek, aztán maga a mester lepődött meg legjobban, amikor az fél óra múltán szinte hibátlanul elmondta, hogy a nyomdai betűk hogyan helyez­kednek el a szedőszekrény­ben... Farkas Kálmán ezért nem lett vasutas, mint édesapja és két bátyja. 1937-ben került Kaposvárra. A mai Dózsa György utca egyik házának pincéjében működött a Szalai-nyomda, ott kapott állást mint betűszedő. A negyvenes évek elején már tulajdonosként indította fejlődésnek a kis nyomdát. — Akkoriban hét nyomda dol­gozott Kaposváron — mondja az idős nyomdász. — 1949. de­cember 29-én, az államosítás­kor már tízen aggódtunk a jö­vőnk miatt. Minőségi munkát végeztünk, s az igényes meg­rendelőknek nem derogált le­jönni hozzánk a pinceműhelybe, hogy megrendeljék a meghívót egy-egy rangos eseményre. Mi gyártottuk a háború után az első hittankönyveket is. Ha a második világháborúról esik szó, írásos emlékekből is föleveleníti a történteket. 1943-ban csak a 107-es vasút­építő század katonái kapták meg emlékül a Téli napsütésben című könyvét, amely azóta tör­ténészek munkájának is forrása. Vaskos két kötet a Boldogság — Szenvedés — Rögös utakon, il­letve a Béke — Háború — Hadi­fogság című gyűjtés is. Farkas Kálmán a nyomda ál­lamosításakor szakmát váltott: előbb a kefegyárban, majd a Fi­nommechanikában vállalt sta- tisztikusi munkát. Amikor azon­ban a nyomdában megürese­dett a kalkulátori hely, visszatért eredeti mesterségéhez, s innen ment nyugdíjba 1975-ben. Most ügyintéző, üzletkötő, s hetente jár Budapestre tárgyalni. — Biztosan a magányom is közrejátszik abban, hogy vén fejjel is munkát vállalok — mondja. — Szerencsére bírom egészséggel. Egész eddigi éle­temben a munka volt az éltető elemem. Vonzanak a változó körülmények, jó látni a szakma fantasztikus fejlődését, az olyan megoldásokat, mint például a fényszedés, a négy színre bon­tás. Beszélgetés közben féltve őr­zött kézirat kerül elő: egy csak­nem ezer gépelt oldalt kitevő napló. Ha egyszer majd az utó­dok is kézbe vehetik ezt az igé­nyes, történelmi hűségű mun­kát, méginkább mégismerhetik belőle az édesapát, az apóst, a nagyapát. Eddig ugyanis az el­hunyt feleségen, Sári asszo­nyon és rajtam kívül senki se látta ezt a hosszú és tartalmas életet bemutató naplót... Kovács Sándor Jó, ha tudjuk Kinek nem jár ápolási díj? Mind többen élvezik — és mind többen igénylik — az ápolási díjat, azt az anyagi hozzájárulást, amelyet a hozzátartozónak folyósíta­nak, ha otthonában ápolja a tartósan gondozásra szoruló személyt. Kevesen tudják, hogy nem kaphat hozzátar­tozói ápolási díjat az, aki rendszeres pénzellátásban részesül — például saját jogú öregségi vagy rokkant­sági nyugdíjat kap. Ha az ember megrokkan... A rokkantsági (teljes) nyugdíj megállapításához a különböző életkorban meg­szerzett különböző szolgá­lati idő az előfeltétel. Ennek megfelelően ahhoz, hogy va­laki rokkantsági (teljes) nyugdíjat kaphasson, 22 éves életkor előtt 2, 22 és 24 éves kor között 4 (korked­vezményre jogosító munka­körben 3) év szolgálati időre van szükség. A 25 és 29 év közöttieknél 6 (korkedvez­ményre jogosító munkakör­ben 4), a 35 és 44 év közötti életkorúaknái 10 (korked­vezményre jogosító munka­körben 8), 45 és 54 év közöt­tieknél 15 (korkedvez­ményre jogosító munkakör­ben 12), az 55 év felettieknél 20 (korkedvezményre jogo­sító munkakörben 16) év szolgálati időnek kell meg­lennie ahhoz, hogy a rok­kantnyugdíjas megkapja a rokkantsági nyugdíját. Az átmeneti segélyről Indokolt esetben az idő­szakosan vagy tartósan lét- fenntartási gondokkal küz­dőknek átmeneti segélyt ad­hatnak a települési önkor­mányzatok. A segélyezés történhet készpénz folyósí­tásával, vásárlási utalvány juttatásával, költségátválla­lással, természetben és más számos formában, egyéni elbírálás alapján. A segélye­zés gyakorlati formáiról — a rendelkezésre álló pénzügyi keretek függvényében — a települési önkormányzatok döntenek. Megkérdezték — válaszolunk F. Jánosné nagybajomi olva­sónk 1994. február 1-jén nyug­díjba mehetett volna, azonban hogyan, hogyan sem, az iratai szőrén-szálán eltűntek levélí­rónk munkahelye és a társada­lombiztosító közötti alig ti­zenöt-húsz kilométeren... „Igen régi olvasója vagyok a Somogyi Hírlapnak. Eddig még nem fogtam tollat, hogy szóvá tegyem panaszomat, most azonban olyasmi történt velem, ami igen felháborított... Hol keressem az igazamat 34 évi munka után?' Mi sem tehetünk mást, ked­ves F. Jánosné, mint azt, hogy megkérdezzük a feladótól, il­letve a címzettől: hova lettek az olvasónk nyugdíjának megál­lapításához, nyugdíjazásához nélkülözhetetlen okmányok? Ha előkerülnek — erről termé­szetesen tájékoztatjuk levélí­rónkat —, helyénvalónak tartjuk, hogy a késlekedés miatt ne érje anyagi hátrány az elhúzódó ügy­intézésben vétlen F. Jánosnét. B. Ferencné Balatonföldvár- ról írja, hogy a posta nem mél­tányolja az Orvosi Szakértői In­tézet határozatát, s nem ad mentesítést a tévéelőfizetési díj megfizetésének kötelezettsége alól. Mint olvasónk láthatta, a So­mogyi Hírlap május 12-i számá­ban, a Nyugdíjasok oldalán — a postától kapott tájékoztatás alapján — részletesen írtunk ar­ról, hogy kik mentesülnek a té­véelőfizetési díj alól. Olvasónk kérésére közöljük az erről szóló PM-rendelet számát (megjelent a Magyar Közlöny 1991. évi 140. számában): 33/1991. (XII.18.). Ha az említett újság­cikk elkerülte volna levélírónk fi­gyelmét, segítünk: az újságki­vágást borítékba tesszük, és el­küldjük címére. Jóval több a tb-kártya Újra drágul az áram Két évvel ezelőtt, amikor bevezették, 900 millió forin­tot költöttek tb-kártyákra, s azóta évente további 350 milliót fordítottak a pótlá­sukra. Elvileg annyi beteg­kártyának kellene „forga­lomban” lenni, ahányan va­gyunk, ez azonban koráb­ban nem így volt: jóval töb­ben — mintegy 12 millióan — birtokolták a kártyát, mint ahányan jogosultak lettek volna rá. Ez úgy történhetett meg, hogy többen több féle jogon is hozzájuthattak a tb-kártyához, és arra is volt példa, hogy munkahelyvál­tozás esetén a régi munkál­tató nem korlátozta a kártya érvényességét. Ma már tíz milliónál kevesebb ilyen iga­zolás van az állampogárok- nál. Nemrég írtunk a tej és a tej­termékek fogyasztói árának emeléséről, ami a kisjöve­delmű állampolgárokat, köz­tük is főként a nagycsaládo­sokat és a nyugdíjasokat érin­tette érzékenyen. Most megint olyan értesülést teszünk közzé, amelyik a pénztárcákat apaszthatja, ha „begyűrűzik” a fogyasztói árakba: valószínű­leg megdrágul a villamos energia, s most már csak az a kérdés, mekkora termelői be­fektetést érvényesítenek majd a fogyasztói árakban. Ingyennyaralás a tengerparton Rendkívüli ajánlattal állt elő az Ithaka Tours görög utazási iroda: 40 nyugdíjas­nak felajánlja, hogy május 23. és június 4. között in­gyen nyaraljon tengerparti apartmanjaiban! Ez a lehetőség úgyszól­ván már illuzórikus, mert el­képzelhető, mekkora túlje­lentkezés lesz erre a nem mindennapi útra, és mind­össze egyetlen turnusról van szó. De sokan álmodoznak ilyen üdülésről — tizenhá­rom nap, ebből tíz éjszaka hallgatni „a tenger mormolá- sát” —, amelynek a hely­színe is csodálatos, és ha hozzátesszük hogy mindez ingyen van... Ez még akkor is rendkívüli kínálat, ha az utazás, a kinntartózkodás alatt az élelmezés költségeit és a költőpénzt a résztvevő­nek magának kell fizetnie. Szóval: még nem tudni, kik férnek bele ebbe a szűk keretbe, a lehetőséget min­denestre közreadjuk. Az útra Pécsen, az Esztergán L.u. 5/C (telefon/fax: 72/310-674), illetve Szek- szárdon, a Bajcsy-Zs.u. 7. (telefon/fax: 74/319- 495) szám alatt lehet jelentkezni, s a nyugdíjasok ingyennya- raltatásáról részletesebb fel­világosítást is adnak. Padcsonkok a parkban Tavasztól késő őszig számos kaposvári nyugdí­jasnak kínál lehetőséget pi­henésre, szórakozásra a Berzsenyi park. Kártya-, sakk- és dominópartik zajla­nak az árnyas fák alatt, és jó­ízű beszélgetések. Az idén azonban szomorú látvány fogadta a megszokott aszta­lukhoz igyekvőket: egyik he­lyen a beton asztallap, má­sutt a pad deszkája hiány­zott, vagy ott volt ugyan, de összetörve... A nyugdíjasok örülnének annak, ha az illetékesek a játszótéri eszközökhöz és más köztéri fölszerelésekhez hasonlóan a parki betonal­kalmatosságokat is rendbe tetetnék, évenként legalább egyszer, — tavasszal... A hiány érezhető... Fotó: Gyertyás László

Next

/
Oldalképek
Tartalom