Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-03 / 103. szám
1994. május 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Három közhasznú munkás Zalán Zala község önkormányzata tavaly szeptembertől egy, januártól pedig újabb két személlyel kötött szerződést a munkaügyi központ támogatásával közhasznú munkavégzésre. Mindhárman fiatalok, és hosszabb ideje voltak munka nélküli. Az önkormányzat a falu csinosításakor (temetői bozótirtás, árkok és átereszek tisztítása, közterületek gondozása) foglalkoztatja őket, de kisebb karbantartáson is dolgoznak. A zalai ön- kormányzat költségvetéséből mintegy évi 250 ezer forintot költ a közhasznú munkásokra. Aranylakodalom Miklósiban Marácz Gáspár és Asztalos Ágnes tegnap ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját Miklósiban. Az idős házaspárt aranylakodalmán három lánya és öt unokája köszöntötte. Gálára mennek a legjobbak A Tabon rendezett területi gyermek ki mit tud?-ról az an- docsi általános iskola énekeseit (Leidl Nikolett, Nagy Anikó, Bóta Mónika és Gerbo- vics Mónika), illetve moderntáncosain kívül a tabi zeneiskola növendékeit: hangszeres zene kategóriában Reidl Ramónát, Kapitány Tímeát, Somogyi Annát, Szabó Hajnalkát és Kleiber Tamást is meghívták a kaposvári Sziporka-gálára. A május végi gyermeknapi műsorban vers- és prózamondásban Kopácsi István, Farkas Katalin (tabi 1. sz. iskola), illetve Kollmann Krisztina, Dudás Tamás, Kálmán András (balatonszabadi iskola) is közönség elé léphet. T emplomfelújítás Bedegkéren Bedegkéren még a múlt év őszén írtak ki pályázatot a katolikus templom külső felújítására. Ezt a kaposvári Komplex Kft nyerte el. A rekonstrukció mintegy 2,6 millió forintba kerül. A település Németországból 6 ezer dollár támogatást kapott, s a helyi vezetés 300 ezer, a megyei önkormányzat pedig 100 ezer forinttal járul hozzá a felújításhoz. Az Országos Műemlékvédelmi Igazgatóság is ígéretet tett a támogatásra, de emellett szükség lesz lakossági adományokra is. A templomrekonstrukciót — a tervek szerint — május végéig befejezik. Meggyesi gyerekek Budapesten Budapesti kirándulásra vitte a somogymeggyesi óvodásokat és iskolásokat a község önkormányzata. A gyerekek megtekintették a planetáriumot, a Mátyás-templomot, majd a nagycirkuszba, az állatkertbe és a vidámparkba látogattak. Hasznos és vidám nap után élményekkel gazdagodva tértek vissza falujukba. Tizenötezer köbméter az évi forgalom Döntöttek a képviselők Olaszföldre is szállítanak fát a bábonyi rakodóról Szilárd útburkolat, jó térvilágítás — Nyolcezer tonna fát termeltek ki Módosították a 2-es iskola alapító okiratát Vagonokba rakják a rönkfát Bábonymegyeren Fotó: Sebők Dezső (Folytatás az 1. oldalról) A tabi iparosítás egyre növekvő forgalma akadályozta az ottani rakodásunkat, ezért 1974-ben megdupláztuk az itteni bérlet alapterületét; szükség volt a telepített, nagy fatömeget befogadó rakodóállomásra. A tabi erdészetet 1979-ben a szántódi erdészethez csatolták, s jelentősen nőtt a fakitermelés. Ez sürgetővé tette egy korszerű feladatóállomás megépítését. Bábonymegyeren a Sefag költségvetéséből és kivitelezésében 1980-ban készültei a jelenlegi rakodó. A területet alácsövezéssel mentesítették a talajvíztől, szilárd burkolatot kapott, s kiépítették a térvilágítást is. — Innen szállítjuk a környék erdeiből kitermelt, értékesítésre szánt anyagot — mondta a telepvezető. — Itt csoportosítjuk, minősítjük s rakjuk vagonokba a fát. A Tengőd, Kapoly, Nyim, Ság- vár, Nagyberény határában levő erdőkből saját erőgépeink szállítják a telepre, ahol a gépek kezelőit, a vagonrakó- kat és az őröket is beleszámítva tízen dolgoznak. Egész évi forgalmunk meghaladja a 15 ezer köbmétert. Exportra rönkfát, papírfát és egyéb ipari fát szállítunk, főleg Ausztriába és Olaszországba. Belföldre az erdészet csurgói fafeldolgozó üzemébe és a Drávaparkett Kft-hez Barcsra szállítanak és más feldolgozóüzemekbe. Farostfát a szombathelyi Falco Rt igényel az erdészettől. A bábonyme- gyeri rakodóállomás szállítórészlege látja el a környék tü- zép-telepeit, illetve közvetlenül a lakosságot tűzifával. A fakitermelés csökkenése miatt Bábonymegyeren évről évre kevesebb vagont raknak meg. 1990-ben még 15 ezer tonnát szállítottak, tavaly már csak nyolcezer tonnát. Igaz, e visszaesésben van szerepe a növekvő kamionos szállításnak is. Krutek József Tabi szőlősgazdák számvetése Új vezetőség a hegyközség élén Két éve alakítottak Tabon három hegy szőlő- és földműveléssel foglalkozó gazdái hegyközséget, s két évre választották meg az öttagú elnökséget, valamint a kilenctagú képviselő-testületet. A napokban beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlést tartottak a hegyközség tagjai a városi művelődési házban. Küszter Ferenc jegyző ismertette a vezetőség tavalyi munkáját. — Céljaink egy részét sikerült csak elérni — mondta —, mivel a tervezett méregkezelői tanfolyam, illetve a csoportos növényvédőszer-be- szerzés a gazdák érdektelensége miatt elmaradt. — Az Öreghegy villamosításának szervezése is nagy gondot okozott, a kivitelezés ugyanis jelentős anyagi hozzájárulást kíván. így az 1993-as programunkból mindössze a szüreti felvonulást és a borversenyt rendeztük meg... A hegyközség tagsága elfogadta a beszámolót, majd — mivel lejárt a tisztségviselők mandátuma — a gazdák új vezetőséget választottak. A hegybíró Kurucz István lett. Helyettesének Pál Györgyöt, jegyzőnek Juhász Gyulát választották meg. A hegygazda teendőit ifj. Nagy István látja el, a pénztárosi teendőkkel Csuthy Lászlót bízták meg. A szülőktől függ: lesz-e alsó tagozat az új iskolában A tabi képviselő-testület csaknem kétórás vita után módosította az 1991. augusztus 15-én a 2. számú általános iskola alapítására hozott határozatát. A három éve átadott, több mint 100 millió forintért megépíttetett új iskolában öt osztályt helyeztek el, illetve a gimnázium akkori három osztályát. A 2. számú iskola első három évfolyama pedig a volt katolikus iskolába került. Az új iskola önálló intézményként működik, ám gazdasági ügyeit az 1. számú iskola gondnoksága irányítja. Ezt a helyzetet a LASZ vizsgálata kifogásolta. Előírta, hogy az iskolánál 1994-ben vagy önálló gazdasági szervezetet alakítanak ki vagy megszüntetik az önálló gazdálkodást... A képviselők azért is foglalkoztak a 2. számú iskola ügyével, mert a katolikus egyház visszakapta volt tulajdonát az épületben az egyház szeptemberben 1 -4. osztályok indítását tervezi. A tét tehát a 2. számú iskola alsó tagozatának megszüntetése volt. Az ülésen több képviselő — köztük Máj Henrik, Bajkó László — azt az álláspontot képviselte, hogy ne módosítsák a 8 osztályos iskola alapító okiratát. A szülők döntsék el: hova, milyen típusú iskolába íratják majd gyermekeiket. Nagy Károly arra hívta föl képviselőtársai figyelmét, hogy jól fontolják meg, milyen helyzetbe hozzák majd a következő testületet. Ratalics Árpád arra volt kíváncsi: a város elbír-e két önkormányzati iskolát az egyházi mellett? Kérdésére nem kapott szakmai választ az ülésen a Területi Oktatási Központot képviselő Krebsz Jánostól. A testület végül hét „igen” és négy „nem” szavazattal módosította a 2. számú iskola alapító okiratát. A jövőben négyévfolyamos nevelési-oktatási intézményként működik, s továbbra is helyet ad a gimnázium négy osztályának. Az iskola gazdasági ügyeit a jövőben az 1. számú iskola intézi. Határozatot hoztak arról is, hogy a humán bizottság új oktatási koncepciót dolgoz ki, valamint az önkormányzat a katolikus egyházzal közoktatási megállapodást köt. K. J. A szülők és a gyerekek örömére Óvodát nyitottak Somogymeggyesen Többhónapos késéssel ugyan, de a szakhatósági engedélyek birtokában megnyitották Somogymeggyesen az óvodát. A kis településen csaknem harminc év után végre ismét helyben járhatnak óvodába a gyerekek. — Az önkormányzat — mint Speri József képviselő elmondta — a lakossági igényeket figyelembe véve 1992-ben döntött úgy, hogy óvodát alakítanak ki a faluban. Másfél millió forintért vásárolta meg a lakást, s mintegy kétmillió forintot költött rá, hogy a mai igénynek megfelelő, ízlésesen berendezett — 158 négyzetméter hasznos alapterületű — gyermekintézmény legyen. A képviselő-testület a napokban rendkívüli ülésen döntött az óvoda személyzetéről. Több jelentkező közül választották ki a szakácsot, a dajkákat és a konyhai segítőt; velük a napokban kötnek munkaszerződést. Némethné Brunner Ildikó vezető óvónő nem kis büszkeséggel vezetett végig az óvodában. — Ez a csoportszoba — mutatta a szépen berendezett helyiséget —, ahol három korosztály (3 és 6 év közöttiek) gyermekeit helyezzük el. — Az egycsoportos, 25-27 lurkóval működő napköziotthonos óvoda megnyitását nagyon várják már a szülők és a gyerekek is. Végre minden készen áll ahhoz, hogy fogadni tudjuk a beíratott kicsiket és megkezdhessük a munkát. Bár az udvari játékokat még csak ezután helyezik el, nincs akadálya annak, hogy — a tervek szerint — május 9-én az apróságok birtokba vegyék az óvodát. K. J. Fejlesztés a kezdeti sikerek után — Másfél millió forintos beruházás Csirkenevelő lett a kányái géplakatos Néhány évvel ezelőtt aligha gondolta a kányái Kovács István, hogy vasas szakképzettsége ellenére csirkenevelésből kell a családját eltartania. A harmincnyolc éves géplakatos, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után tizenhét évet húzott le a Videoton tabi gyáregységében. Az agilis fiatalember a nyolcvanas évek végén — nagybátyja biztatására — munka mellett kistermelőként kóstolt bele a csirkenevelésbe, hogy keresetpótló jövedelemhez jusson... Aztán ez lett a fő kereseti forrása is. A kezdeti sikerek után fejlesztésbe fogtak Kovácsék. Mintegy másfél millió forintért építettek egy csirkenevelő épületet. Ehhez több százezer forint bankkölcsönt vettek igénybe, melyet egy év alatt kellett törleszteniük... — A csirkehízlalás olyan magas befektetést igényel — mondta a kezdő vállalkozó —, hogy az induláshoz évente kölcsönt kell felvennünk. A 32 százalékos kamatot pedig — bármilyen szép és jó a csirkeállomány, csak nehezen tudjuk kitermelni. És hol van akkor amiért dolgoztunk? Tudjuk, hogy az FM a közelmúltban is meghirdetett a mező- gazdasági kis- és középvállalkozók támogatására egy hitelkonstrukciót, de ez számunkra elérhetetlen. Olyan feltételeket támasztottak, amelyet a csirkenevelés jövedelmezőségével nem tudunk vállalni. A kányái gazdálkodó jelenleg egy sásdi kft részére hizlal több ezer darab brojler csirkét saját nevelőépületében és a helyi szövetkezettől bérelt egykori istállóban. A sok gond ellenére — a nevelés rengeteg kiegészítő tevékenységet is igényel — Kovács István bízik a vállalkozás sikerében. Számíthat a barátokra és a szomszédokra is. Mert — mint említette — sokat köszönhet nekik. — A hizlalást rendszerint tavasszal kezdjük — mondta, miközben a hatalmas nevelőépületben megmutatta az állományt —, és egy év alatt négy turnust tudunk felnevelni. — Az állatok etetése, nevelése ugyanis nagy figyelmet, gondosságot igényel. Csak így érhető el, hogy az elhullási veszteség a megengedett érték alatt maradjon. A napos csirkéket és a szükséges tápot is a partner kft biztosítja. Mintegy hathetes hizlalás után pedig visszavásárolja valamennyit. így az értékesítéssel nincs gondunk. A táp, a vitamin, a víz, a villany és a fűtés azonban több pénzbe kerül, ám a csirkék felvásárlási ára csak lassan követi az áremelkedéseket. Krutek József
