Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-17 / 115. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. május 17., kedd Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Mire szavaznak az állampolgárok? A választások első fordulójának eredményei láttán többször elhangzott, hogy egy-egy választókerületben bárki is lett volna a jelölt, a többség akkor is a Szocialista Pártra szavazott volna. Az emberek ugyanis — mondogatták többen — az MSZP-re szavaztak, függetlenül attól, ki képviselte a pártot. Igaz volna ez az állítás? A tapasztalatok szerint a szavazópolgár tudatában bizonyos sorrend alakul ki, s annak alapján dönt a fülkében. Először is az adott párt ismertsége játszik szerepet, beleértve — s ez nem apróság —, hogy ismeri-e a párt nevének rövidítését, valamint a párt jelképét is. Ezt követően a jelölt ismertsége jelent meghatározó tényezőt, s ezzel együtt természetesen az, mennyire rokonszenves az illető. Ezután következik a párt programjának, illetve egyik-másik részének ismerete, annak helyeslése vagy elvetése, vagyis a tulajdonképpeni politikai döntés. Feltehetően tehát egy-egy szavazat mindezen megfontolások eredőjeként kerül az urnába. Milyen szerepet játszottak a kampányok az elmúlt hetekben? Nem nehéz felismerni, hogy a pozitív tartalmú és ízlésesen folytatott akciók sokakat befolyásoltak. A választások eredménye azonban azt is megmutatta, milyen kárt tudott okozni egy-két pártnak az úgynevezett negatív kampány, vagyis a politikai ellenfelek rágalmazására, lejáratására irányuló törekvés. A minapi közvéleménykutatás amely azt vizsgálta, hogy ki, miért szavazott az MSZP-re, azzal a feltűnő eredménnyel zárult, hogy a szavazók 50 százalékát a szocialisták elleni negatív kampány indította az MSZP támogatására. Miért érdemes elgondolkodni ezen a tényen? Mert még csaknem két hét hátravan a választás második fordulójáig. S — mint látható — nem mindegy, ki hogyan szólítja meg a választókat. Az elnök könyvét megírta... Jelcin feljegyzései Borisz Jelcin máris megírta visszaemlékezéseit az utóbbi három év sokszor drámai oroszországi fejleményeiről, arról, ahogy ő látja, vagy ahogy szeretné láttatni a történteket, illetve saját szerepét. Az „Elnök feljegyzései” sajátos mámoár. Jelcin aki több helyen is megírja, hogy nem szeret betekintést engedni a magánéletébe, minden eddiginél többet árul el ennek ellenére magáról, az orosz politikáról és a politikacsinálókról, főként pedig arról, hogy Oroszországban mennyire az egyes személyek, azok egymás iránti rokon és ellenszenvének függvénye a politika, amely emiatt (is) sokszor sok- ismeretlenes egyenlet. A mozaikszerűen szerkezs- tett feljegyzésekben Jelcin elárulja magáról, amit persze eddig is tudott a világ: „az orosz emberek azon ismert típusához tartozom, akiknek fontos, hogy állandóan bizonyítsák fizikai erejüket, illetve azt, hogy képesek valamit legyőzni”. — Ki nem állhatom, ha a magánéletem olyan szeg'e- tébe pórbál valaki beférkőzni, ahova senkit se engedek be. A legfőbb hibája azonban az volt Ruckojnak, hogy nem volt hajlandó elfogadni, helyzetét — írja Jelcin. Igazából azonban nem ezek miatt a kétségtelenül szokatlan megnyilatkozások miatt fogy, ha fogy a múlt héten a moszkvai könyvesboltokba került, 15 ezer rubelbe, (mintegy 800 forintba) kerülő könyv. A legérdekesebb részek ugyanis kétségtelenül az orosz elnök Mihail Gorba- csovhoz fűződő viszonyáról, illetve a tavaly októberi eseményekről szólnak. Az egykori szovjet elnökről írva Jelcin elmesélte, hogy akkor vált világossá számára kettőjük viszonya, amikor 1988-ban a moszkvai pártitkári székből eltávolította és az építésügyi állami bizottság élére száműzte őt Gorbacsov. — Kevesen tudják, hogy milyen kínzó egy iroda mélyén egyedül ülni és tudat alatt várni, hogy mikor szólal meg, vagy nem szólal meg a telefon — írja. Kettejük viszonyának jellemzéséről kifejtette, hogy ki nem állhatja a tévészerepléseket, és szakad róla a víz mindig. Ennek ellenén, 1991-ben a Szovjetunió fennmaradásáról tartott népszavazás idején harcolnia kellett a szereplés lehetőségéért, mivel nem engedték nyilatkozni. Akkor nyíltan Gorbacsov és a tévénézők szemébe vágta, hogy a szovjet elnök a peresztrojkával a rendszert akarja csak fenntartani, és nem akarja azt igazán megváltoztatni. Követelte Gorbacsov lemondását, ami miatt az éktelenül megharagudott rá. Mint írta, ez is hozzájárult sikeréhez az első szabad választások idején. Gorbacsov a birodalmat testesítette meg, ő pedig a születő Oroszországot. TORGYÁN MARCALIBAN Május 18-án, szerdán, 19 órakor Dr. Torgyán József a Független Kisgazdapárt elnöke választási nagygyűlést tart a Marcali Sportcsarnokban. Felszólal László András, a kerület képviselő jelöltje. Mindenkit szeretettel vár a Független Kisgazdapárt. (Fizetett politikai hirdetés) _________________________________________(44756) Közös boszniai főparancsnokság Az észak-boszniai Tuzla térségében változatlan hevességgel folytatódtak a harcok. Eközben közvetlen találat érte a város legnagyobb szállodáját. Röviddel előtte két másik lövedék csapódott be a „Hotel Tuzla” közelében. A támadásnak nem voltak áldozatai. A békefenntartó erők egyik brit páncélozott járműve tűz alá vett és megsemmisített egy szerb bunkert. Előtte Maglaj közelében fegyveresek hat ENSZ-katonára nyitottak tüzet. A britek ezt követően kérték a páncélozott jármű segítségét. Nikola Koljevic boszniai szerb alelnök rádiónyilatkozatában kijelentette, hogy a jelenleg előtérbe került európai rendezési indítvány sokkal jobb, mint az amerikai javaslat. A szerb vezető szerint az európai indítvány sem problémamentes, de a kérdések megoldhatóak. Koljevic készségét fejezte ki, hogy határmódosításról tárgyaljanak, de hangoztatta, hogy nem ez lenne az első lépés. Úgy véljük — mondta —, hogy feltétel nélkül el kell fogadni a deklarációt, függetlenül attól, milyen arányokat említ a területmegosztásra. Szarajevóban vasárnap hivatalosan megalakult a boszniai hadsereg és a boszniai horvát csapatok közös főparancsnoksága. Mint a szarajevói rádió közölte, a tisztet a boszniai Fikret Mus- limovic tábornok a horvát Ante Roso tábornokkal közösen tölti be. A főparancsnokság állandó székhelye a boszniai fővárosban lesz. E U-külügyminiszterek Brüsszelben Négy új tagország Az Európai Unió oroszországi „partnerségi megállapodása” illetve a Tizenkettek ukrán kapcsolatai is terítékre kerülnek a külügyminiszteri tanács tegnap Brüsszelben kezdődött kétnapos ülésén, az „EU-trojka" a balti országok minisztereivel is találkozik. Ez utóbbi tanácskozás fő témája elsősorban az esetükben kilátásba helyezett társulási szerződések majdani tárgyalásainak kérdése lesz. A leendő orosz megállapodás nagy része voltaképpen már hetek óta kész, csupán az uránium-kereskedelemben és a bankműveletek szabályozásában álltak fenn nézeteltérések, de jó az esély arra, hogy a miniszterek az EU részéről — áldásukat adják az egyezmény-tervezetre. Brüsszeli előrejelzések ugyanakkor arra számítanak, hogy dacára a számos, kül- kapcsolatokkal foglalkozó témának, a Tizenkettek ülése főként a hat hét múlva esedékes EU-csúcs előkészületei jegyében zajlik. Gyakorlati kihatású döntés várható ugyanakkor a belépés előtt álló EFTA-4-ek esetében: kiszivárgott értesülések szerint a miniszteri tanács — miután formálisan is tudomásul veszi az Európai Parlament tíz nappal ezelőtti, tagfelvételt jóváhagyó döntését — javasolni fogja, hogy mostantól kezdődően Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország részt vehessen az EU állandó képviselőinek heti tanácsülésein. Az egyetlen megszorítás az lesz, hogy a tényleges taggá válásig még egyelőre szavazati jogot nem kapnak. Ki legyen Magyarország miniszterelnöke? Az ország így válaszolt: Mennyire rokonszenvesek a miniszterelnök-jelöltek? Kit látnának szívesen az új kormány élén? 100 fokú skálán: Forrás: Medián (Magyar Hírlap, 1994. május 14.) Kuncze 67 Kuncze 23% Horn 54 Horn 21 % / SZDSZ Ha Ön is így gondolja, május 29-én szavazzon az SZDSZ jelöltjére (Fizetett politikai hirdetés) <1 4
