Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-16 / 114. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — IDEGENFORGALOM 1994. május 16., hétfő Mit kell tudni az új idegenrendészeti törvényről? Tanácsok nyaralóknak Szigorúbb szabályok, szigorúbb ellenőrzés Hűvösebb nyár, meleg július várható Május 1-jén életbe lépett a külföldiek utazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvény. Ennek legfontosabb részleteiről kérdeztük dr. Dobos Györgynét, az Országos Rendőrfőkapitányság Idegenrendészeti Főosztálya helyettes vezetőjét. — A jogszabály egyes esetekben a külföldiek beutazásának engedélyezését meghívólevélhez köti. Milyen formai követelményeknek kell megfelelniük e leveleknek? A meghívólevél — A meghívónak biztosítania kell a meghívott vízumának, itt-tartózkodási engedélyének költségeit. Ezenfelül vállalnia kell a külföldi itt-tar- tózkodásának ideje alatti eltartását, szállását, amit a hatóság számon is kérhet és ellenőrizhet. A meghívólevelet az illetékes magyar rendőrkapitányság záradékkal látja el, és ezt a meghívólevelet hozza magával a külföldi, amikor be kíván lépni az országba. A meghívólevél természetesen csak egyszer használható fel! Ha jogsértést követ el a külföldi s ezért kiutasítják az országból, a meghívó fedezi a hazautaztatási költségeket is. — Hogyan változtak a vízumokkal kapcsolatos rendelkezések? — A vízumköteles külföldinek a határon az utazása céljának megfelelő vízumot kell felvennie. Eszerint háromféle fő-vízumtípus van: hivatalos, bevándorló- és magánvízum. Ez utóbbiból nyolc fajtát vezettünk be: a látogató-, a turista-, az üzleti célú, a munkavállalói, a jövedelemszerzési, a tanulmányi, a gyógykezelésre szóló és az átutazási vízumot. — Több országgal van vízummentességi megállapodásunk. Itt is van változás? Módosítások — A nemzetközi egyezményeket természetesen betartjuk, de ha a hozzánk vízum nélkül beutazó külföldi magánszálláson lakik, 48 órán belül be kell jelentkeznie az illetékes rendőrhatóságnál. Ugyanez vonatkozik a meghívólevéllel érkezőkre is. Akinek munkavállalási vagy úgynevezett jövedelemszerzési tervei vannak, annak a törvényben előírt speciális vízumot kell kiváltania. — Milyen módosításokat tartalmaz a törvény a bevándorlással kapcsolatban? — Eddig ha valaki 30 napi itt-tartózkodás után bevándorlási engedélyt kért, ügyét el kellett bírálnunk. A törvény most három esztendei jogszerű itt-tartózkodást ír elő a letelepedési kérelem beterjesztéséhez. Sem a családegyesítésnél, sem a hazatele- pedésnél nem kell kivárniok a három esztendőt. — Hogyan és mivel igazolhatja a kérelmező magyar nemzetiségét? — Elsősorban nyilatkoznia kell arról, hogy magyar nemzetiségű. Ha van magyar állampolgárságról szóló irata, akkor azt kell bemutatnia. Ha nincs, akkor valamelyik felmenőjének magyar állampolgárságát kell hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolnia. — A jogellenesen hazánkban tartózkodókkal szemben milyen új rendelkezéseket tartalmaz a törvény? A törvény szigora — Lehetővé teszi idegen- rendészeti őrizetben tartásukat, elsősorban azért, hogy a kiutasításuk végrehajtható legyen. De ugyanez vár arra is, aki megpróbálja magát kivonni az ellenőrzés alól, vagy elrejtőzik a kiutasítás elől, esetleg más módon akadályozza azt. — Az őrizetben tartás mennyi időre szólhat? — A rendőrség öt napig tarthatja fogva, de bírói jóváhagyással elrendelhető mindaddig, amíg a kiutasítás végre nem hajtható. — Mi történik akkor, ha a külföldi nem jogszerűen tartózkodik nálunk vagy esetleg a személyi azonossága nem állapítható meg? — Számukra kötelező tartózkodási helyet lehet kijelölni. Ha az illető magát eltartani nem képes, akkor közösségi szálláson is elhelyezhető. A kerepestarcsai épületeket a rendőrség átalakította, a jövőben ez lesz majd a közösségi szállás. A külföldiek megfelelő magatartási normák szerint itt tartózkodhatnak irataik rendezéséig, illetve kiutasításukig. — Sok külföldi, különösen, ha a távolabbi országokból érkezik, súlyos betegségek terjesztője lehet. Mit tehetnek ez ellen a hatóságok? — Azoknak, akik huzamosabb időre kérnek itt-tartózkodási engedélyt, orvosi vizsgálaton kell megjelenniük. A kérelem további elbírálása pedig a diagnózisnak a függvénye. — A korábbi enyhébb szabályokat kihasználva sokan tartózkodnak jogellenesen az országban. Hogyan tudnak érvényt szerezni az új, szigorúbb rendelkezéseknek a hatóságok? — A biztonsági szervek jól ismerik ezeknek a személyeknek a tartózkodási helyeit. A pályaudvarokon, a piacokon, a szórakozóhelyeken rendszeresek az ellenőrzések, az igazoltatások. Évente mintegy 20 ezren akadnak fenn ezen a szűrőn, általában ki is utasítottuk őket. A törvény adta lehetőségekkel élve, ezentúl még összehangoltab- bak lehetnek az akcióink, s remélhetőleg hamar kiszűrjük az illegálisan itt tartózkodó, nem kívánatos személyeket. — A határokon is szigorítják a beléptetés rendjét? — Természetesen! Akinek nincs rendben a meghívólevele vagy személyi okmánya, nincs meg az előírásnak megfelelő valutája vagy nem tudja megjelölni jövetelének célját, nem léphet be az országba. — Van-e joguk a külföldieknek fellebbezni a határozatok ellen? Fellebbezhet-e? — Akiket a határról küldenek vissza, azok az érkező ország területéről kérhetnek jogorvoslatot. Érthető is, hiszen ha határainkon belülről várhatnák fellebbezésük elbírálását, egykönnyen eltűnhetnének a hatóság szeme elől. Az illegálisan itt-tartózkodók, vagy más súlyos törvénytelenséget elkövetők ellen úgynevezett előzetes végrehajtás is elrendelhető, s ez esetben semmilyen fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. — Sok olyan külföldi él hazánkban, aki ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat hivatalos engedéllyel. Ezekkel kapcsolatban változik-e az eljárási rend? — Nem! Ezeknek a külföldieknek évente kell meghosz- szabbíttatniuk az itt-tartózkodási engedélyüket. Ekkor a kapitányságok ellenőrzik tevékenységüket, telephelyüket. Megvizsgálják, eleget tettek-e adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeik befizetésének. Ha mindent rendben találtak, akkor megkaphatják a további egy évre szóló itt-tar- tózkodási engedélyüket. (koós) Aki nyaralni készül, már javában tervezgeti a programját. Melyik tábori turnust válassza a gyerek? Mikorra foglaljon szobát a család? Melyik hónapban lehetne kempingezni úgy, hogy ne mossa el a sátrat az eső? Mikorra vegyünk ki egyáltalán szabadságot, ha csak otthon, az erkélyen szeretnénk sütkérezni? Ehhez persze tudni kellene, hogy júniusban, júliusban vagy augusztusban lesz felhőtlenebb az ég, tombolóbb a nyár. Biztos jóslásra senki nem vállalkozhat, de az Országos Meteorológiai Intézetben a hosszútávú időjárás-előrejelző szolgálat számítógépei segítségével igyekeznek megbízható nyári prognózist készíteni. Hatvan százalékos pontosságot ígérnek jóslataiknak, amelyek szerint a következőképp alakul a nyári hónapok időjárása: Júniusban a hőmérő higanyszála az áhított értékek alatt marad. Várhatóan az egész hónapban hidegebb lesz a sokéves átlagnál, de a leghű- vősebb időszaknak a június 15-20 közötti napokat jósolják. Több lesz a csapadék is, különösen a hónap első három hetében. Július első felében még tovább tart majd az esős, hűvösebb idő, viszont várhatóan a hónap második felétől megérkezik majd az igazi, forró nyár is. Aki tehát megbízik az előrejelzésekben, az erre az időszakra ütemezze a nyaralását. Augusztus ígérkezik a nyár „legkiegyensúlyozottabb” hónapjának. A sok éves átlagtól csak kevéssel marad majd el a hőmérséklet és a csapadék mennyisége is a megszokott érték körül mozog. N. Zs. A konzulátusok és a budapesti minisztérium évente kb. 150 ezer üggyel foglalkoznak. Ezek között több száz bűneset, öngyilkosság, halál, eltűnés, baleset is előfordul, amelyek intézése nagy szakértelmet és körültekintést igényel. A konzuli hálózatnak érthetően Európában van a legtöbb dolga, ezért is létesítettek új kirendeltségeket Krakkóban, Ungváron, Stuttgartban, Drezdában, Milánóban és Barcelonában. Az emigrációban élők ügyeinek intézésére többek között Los Angelesben, Montrealban, Fokvárosban és San Paolóban nyílt új képviselet 1990 óta. Nem árt tudni a magyaroknak, hogy a konzul nem alakíthatja át a vízum jellegét. Ha tehát valaki turistaként utazik külföldre, de csábító munka- ajánlatot kap, először haza kell jönnie, s az illető ország nagykövetségéhez kell folyamodnia munkavállalói vízumért. Ám a már kinn dolgozók számíthatnak jogi tanácsadásra, ha nem fizetik ki bérüket, vagy ha a munkaadó „elblicceli” társadalombiztosításukat. A külügyminisztérium illetékes osztálya azt javasolja, hogy a bajbajutott magyar állampolgár ragaszkodjék hatósági jegyzőkönyvezéshez, kérjen tolmácsot, hogy ne írathassanak alá vele olyan papírt, ami hiányos vagy számára hátrányos. Toronyi Attila A külügyminisztérium jótanácsai Konzuli gondoskodás magyar turistákról Ügyes-bajos dolgaink intézése belföldön sem mindig egyszerű, külföldre kerülve pedig még ennél is bonyolultabb. Jó tudni azonban, hogy a magyar állampolgárt — bárhol a világon — megilleti a konzuli gondoskodás, akár tartósan él határainkon túl, akár turistáskodik. 68 nagykövetség konzuli részlege, illetve további 17 önálló konzulátus látja el 186 országban ezt a feladatot. Ennek tudatában fontos, hogy külföldre utazva vigyük magunkkal az ottani magyar külképviselet címét, telefonszámát, vagy ennek híján a budapesti külügyminisztérium telefonszámát (156-8000, konzuli gondoskodás osztálya). Ugyanis megtörténhet velünk, hogy elvész a menetjegy, kirabolnak, ellopják az iratainkat, pénzünket, autóbaleset ér, sőt rendőri őrizetbe vétel vagy váratlan haláleset is előfordulhat. A világútlevél 5 évvel ezelőtti bevezetésével megnőtt a magyar utasforgalom, s ebből adódóan szaporodott az ilyen esetek száma. A rendszerváltozás óta gyakoribbá vált az is, hogy az emigrációban élő magyarság rendezni kívánja állampolgárságát. Ennek egyik oka, hogy 1990. január 1 -je óta a genfi konvenció ezzel kapcsolatos paragrafusa alapján nem újítják meg a menekültokmányokat, s aki nem szerzett új hazájában állam- polgárságot, az rendezni kívánja a régit. De kérik többek között az elkallódott anyakönyvi iratok pótlását és segítséget igényelnek öröklési, kárpótlási, hazai ingatlanszerzési, vegyesvállalkozási vagy nyugdíjügyek intézésében. Az esetek nagyobbik hányadát képezik a kiutazók problémái. Az is előfordul, hogy valaki csupán mímeli a bajba jutást. Az az ötlet azonban már nem „nyerő”, hogy „rablásra” hivatkozással bárki is pénzt kérjen külföldön a magyar követségeken. A kilencvenes évek elejétől ugyanis egyre romlott a visz- szafizetési morál, a devizában kapott kölcsön negyven százalékát tavaly nem fizették vissza. Ezért ma már csak akkor folyósítanak áthidaló pénzügyi segítséget külföldön, ha az itthoni kezes devizában vagy forintban befizeti az ösz- szeget. A notórius kéregetők- ről listát vezetnek, s ez ott van valamennyi külképviseleten. A kapott pénz egyébként nem szolgálhat továbbutazásra, hanem csupán a legolcsóbb és leggyorsabb hazautazásra. Az ellopott, vagy elvesztett útlevél helyett kapott rövid érvényességi idejű „hazatérési igazolványt” pedig csupán a tranzitországokban fogadják el. A magyar útiokmány egyébként értékes zsákmány a tolvajnak, mert Albániát és Törökországot leszámítva egész Európában vízummentesen érvényes. munkatársat keresünk, VW-Audi Márkakereskedésünkbe. Alkalmazási feltételek:- érettségi középfokú német nyelvtudás- jó kapcsolatteremtő készség- jártasság a gépkocsik világában- jó megjelenés- életkor: 23-25 év Kereskedelmi ismeretek, tapasztalat előny! Jelentkezéseket a következő címre kérjük sürgősen eljuttatni: Interjet Kft. VW-Audi Márkakereskedés- és Szerviz Ifj. Borsos László f AT i 8654 Ságvár, Fő u. 2. Tel.: 84/380-091 (44229) A Zala Megyei Önkormányzat nyílt versenytárgyaláson, készpénzért értékesíti, az alábbi kizárólagos tulajdonát képező ingatlanát: A vonyarcvashegyi 997. tulajdoni lapon felvett 933 hrsz-ú 5759 rrf területnagyságú gyermeküdülő megnevezésű (Vonyarcvashegy, Petőfi S. u. 79.) felépítményes ingatlant. Kikiáltási ár: 28 174 000 Ft (áfa nélkül) A versenytárgyalás ideje: 1994. május 19, 9.00 óra. A versenytárgyalás helye: Vonyarcvashegy, Petőfi S. u. 79. A versenytárgyaláson való részvétel feltételei: 1.100 000 Ft bánatpénz letétbe helyezése az árverés helyszínén. 2. Készpénz, vagy banki igazolás a fizetőképességről. Bővebb felvilágosítást az ingatlannal kapcsolatosan a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Hivatala, Gazdasági és Területfejlesztési Osztályán, dr. Kiss Dezső főtanácsos ad. Telefon: 92/311-040 (44393) Nemcsak a turistákat fenyegeti a veszély Nyaralási veszélyek Bármily furcsa, a nyaralás ritkán telik zavartalanul. Ritka, aki teljesen panasz nélkül „vészeli át” a nyári szünidőt. A német polgárokra kiterjedő vizsgálatok szerint nyaralásuk idején 75 százalékuknak valamilyen panasza támad. Többen betegnek érzik magukat (mintegy 21 százalék), ha kiveszik a szabadságukat, s öt százalék hosszabb-rövidebb ideig feküdni is kényszerül. Ezt egy, az utazási medicinával foglalkozó kölni tanácskozáson állapították meg a résztvevők. Egyúttal felhívták a figyelmet: a szabadság sokakban kelti azt a képzetet, hogy ilyenkor minden más, erre az időszakra nem vonatkoznak az egyébként betartandó egészségügyi szabályok. Ebből a szempontból a tanácskozáson a legveszélyesebbnek a nemi betegségek ítéltettek, elsősorban az HIV-vírusfertőzés. Mivel nemcsak a szexturisztikai céllal utazókat fenyegeti veszély, a szakértők azt javasolják: soha ne induljunk útnak óvszerkészlet nélkül. Felelőtlen dolog abban bízni, hogy a nyaralóhelyen úgyis lehet kapni, sok országban ugyanis nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségben. A tanácskozáson figyelmeztettek az olyan „hagyományosnak” számító betegségekre, mint a malária vagy a kolera. S hangsúlyozták: egyes országokban — például a volt Szovjetunió területén — a diftéria (torokgyík) ismét járványos méreteket öltött.
