Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-14 / 113. szám

1994. május 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Növények védője a vadak ellen Méregpor az igali határban Dr. Tóth István: A véletlenek szerencsétlen egybeesése Desedaharc a városházán Fotó: Csobod Péter (Folytatás az 1. oldalról) Búzás László rendőr-főhad­nagy, a kaposvári rendőrkapi­tányság vizsgálati alosztályve­zetője érdeklődésünkre el­mondta, valóban folyik vizsgá­lat ezügyben, mégpedig szak­értők bevonásával. Célja, hogy eldönthessék, a vegyszerek ki­szórása szabálysértésnek vagy a környezetet súlyosan káro­sító szennyeződésnek, azaz bűncselekménynek minősül-e. A 40 kilogramm por alakú és 15 liter vegyszerfolyadék közt az eddigi megállapítások sze­rint Buvisild, MG 63 EC, Metil- toxin valamint szerves foszfor­sav észter is található. A 10-12 féle vegyszer kirakására a rendőrség eddigi információja szerint senki sem kérte a nö­vényvédelmi szakembert. Mind az erdészet, mind a vadásztár­saság, de a terület tulajdonosa is elhatárolja magát e „termé­szetvédő cselekedettől”. A rendőrtiszt egy kérdésünk kap­csán nem vállalkozott arra, hogy a kupacokba kirakott ve­gyi anyagok hatását igazolja, vagy azok környezetszennyező Tegnap egyetlenegy vállal­kozást sem jegyeztek be a kaposvári cégbíróságon. Nem mintha péntek 13-a elriasz­totta volna a vállalkozókat, a bíróság volt kénytelen szüne­teltetni a munkát: számítógép- rendszerük javításával voltak ugyanis elfoglalva, s várha­tóan csak a jövő héten kez­dődhet meg újra az ügyfélfo­gadás. Ennél sokkal több gondot azonban — úgy tűnik — nem okozott ez „babonás nap”. A baleseti ambulancián semmi­vel sem volt nagyobb a forga­lom, mint más napokon. Mintegy harminc somogyi polgár szenvedett balesetet péntek 13-án. A sebeik leg­többjét építkezéseken szerez­ték be a póruljártak, s nem a balszerencsésnek kikiáltott napnak, hanem kóbor téglák­nak, s közvetve saját ügyet­károsító mértékét megállapítsa. Erre budapesti szakértőket kér­tek föl, s a vizsgálatok költsége akár több százezer forintra is rúghat. Az üggyel kapcsolatban teg­nap délután megkerestük dr. Tóth István igazgatót, aki el­mondta, vállalja a „tettét”. A véletlenek szerencsétlen egy­beesésének nevezte a szá­mára kínosan alakult esemé­nyeket. Dr. Tóth István egy önálló vadriasztási kísérletet végez, hiszen a többmilliós vadkár megelőzését fontos­nak tartja. Amiben hibázott: nem egyeztetett a vadgazdál­kodókkal, s az őket megfi­gyelő vadőr pedig inkább látta jónak a feljelentést, mint a helyszíni figyelmeztetést. A vegyszerekről azt állította: va­lamennyi engedélyezett, könnyen lebomló szer, köztük vas-, vagy higany alapanyagú nem volt. Kérdésünkre, hogy ezen fi­askó után folytatja-e a vadri­asztási kísérleteit, az igazgató gondolkodás nélkül igent fe­lelt. Békés József lenségüknek köszönhetően. A kaposvári totózókban átlagos forgalom volt ezen a napon. Mint elmondták, többéves ta­pasztalatuk, hogy péntek 13-a semmilyen irányba nem befo­lyásolja a játékkedvet. Összességében tehát el­mondhatjuk: péntek 13-a most sem zavart sok vizet, e nap legnagyobb kárvallottjai mind­össze azok a sertések — számszerint vagy ezer — és az a harminc-negyven szar­vasmarha, amelyeket ezen a napon szenderítettek jobb létre a kaposvári Húskombi­nátban. Persze — mint kide­rült — e vállalatnál az állato­kon kívül másnak is emlékeze­tes marad péntek 13: ekkor je­lentettek be ugyanis némi át­szervezést, amelynek nem mindenki örülhetett teljes szívvel. N. L. (Folytatás az 1. oldalról) A polgármesteri hivatal szakembereinek elképzelése már a délelőttre összehívott szakhatósági egyeztetésen vi­lágossá vált. Ott Virányi István, városi főépítész vallotta be: taktikai húzásról van szó. Ha ugyanis a rendelettervezetet a közgyűlés kedden elfogadja, az szerdán, a kihirdetés után életbe lép és hiába minden fel­lebbezés, a köztársasági meg­bízott hivatala nem tud olyan gyors lenni, hogy a toponári árverések idejére a sebesen hozott döntés hatálytalanná váljon. Az esti fórumon, ahová any- nyian jöttek el, hogy az város­háza nagyterme is kicsinek bi­zonyult, szintén a füredi tele­kügyek kerültek szóba. A meg­beszélést viharos hozzászólá­sok, bekiabálások és egymás szavába vágó felszólalások tarkították. Sümegh Nándor, a telektulajdonosok egyik szó­szólója szerint a parcellák nem nyúlnak a vízbe, sőt az új tulaj­donosok nagyobb területet hagynak szabadon, mint ko­rábban a téesz. A birtokokra pedig mindenki az új gazda gondosságával vigyáz. Sü­megh Nándor elmondta: ha a területet helyileg védetté nyil­vánítják, akkor az önkormány­zat korlátozhatja a tulajdono­sokat jogaik gyakorlásában és egyben a földekre az önkor­mányzat elővásárlási jogot is szerez. A hozzászólók aggá­(Folytatás az 1. oldalról) A Balaton versenyhelyzetbe kényszerült, mégpedig a spa­nyolországi és az észak-afrikai vendéglátókkal. A vendég min­den bizonnyal oda megy, ahol olcsóbban és több szolgáltatást kap. Ezért a szolgáltatás szín­vonala emelésére ez a kiállítás is tehet azzal, hogy felvonultatja mindazt, ami kényelmessé te­heti a nyaralást, egyszerűbbé a vendéglátók munkáját. A ven­déglátáshoz, a kertberendezés­hez és a bővítéshez szükséges cikkeket éppen úgy megtalálja itt a látogató és a vásárolni szándékozó, mint a szállodai, az éttermi és a konyhai felszerelé­(Folytatás az 1. oldalról) A megyei közgyűlés évente egymillió forinttal segíti a Somogybán dolgozó civil szervezeteket, amelyeknek az elnöki keretből is gyakran jut támogatás. A megyei köz­gyűlés szociális és közműve­lődési bizottsága pedig rendre úgy írja ki a pályáza­tait, hogy azokon az egyesü­letek és az alapítványok is eséllyel indulhassanak. A megyei közgyűlés elnöke Somogyért Egyesület alapí­tását kezdeményezte a civil szervezetek együttműködé­sének, támogatásának szer­vezésére, és elképzelhető, hogy jogosítványt kaphat a támogatási pénzek elosztá­sára a szakszerűség köve­telménye szerint. Pótszékekre is szükség volt lyaik mellett a kompromisszum lehetőségét is felvetették. Mint az többször elhangzott: akkor egyeznének bele hogy telkük természetvédelmi terület le­gyen, ha a polgármesteri hiva­tal szakemberei cserében fel­oldanák a most érvényben lévő építési tilalmat. A vita egyre jobban elmér­gesedett, a jelenlévők többször valótlan állításokkal vádolták a jelenlévő Virányi Istvánt és Hartner Rudolfot, hangoztatva azt a gyanút: a gyors munka mögött hátsó szándék rejlik.' A telektulajdonosok kérték a vá­rosgondnokot, hogy ne a keddi seket, a csináld magad mozga­lom kellékeit. A rendezvény a Magyar Szál­loda Szövetség és az Országos Idegenforgalmi Hivatal támoga­tásával valósult meg és különle­gessége, hogy a Somogy Me­gyei Munkaügyi Központ számí­tógépes állásbörzével várja a tó környékén munkahelyet kereső vagy kínáló látogatókat. A vá­sárra egyébként a vasút 50 szá­zalékos kedvezményt ad, és az ide érkezőktől csak azt kérik, hogy érezze jól magát, belépődí­jat nem kell fizetnie. A vásár megnyitását köve­tően bejelentették, hogy az idén július 22-26 között rendezik Somogy bővelkedik társa­dalmi szervezetekben, mert a megyében legalább kétezer dolgozik, köztük 1600 egye­sület. A régi nagy hagyomá­nyokkal az egyéni érdekeket tömörítő rétegszervezetek mellett mára dolgozni kezdtek a közösségi érdekeket, célo­kat képviselő egyesületek, alapítványok. Szakmai felké­szültségükkel komoly ver­senytársai a hivatalos intéz­ményrendszernek a szociális, karitatív, vagy a közművelő­dési tevékenységben, illetve a szaporodó városvédő ér- degközösségekben. Ezért is fontosak a találkozók, tapasz­talatcserék. Csörsz Klára, az SMK munkatársa, egyben az Uni­ted Way Somogyország Ala­közgyűlés tárgyalja a deseda ügyét, hanem alapos érdek- egyeztetés után kerüljön a vá­rosatyák elé. Végül szavazásra került a sor, mellyel a közgyű­lésre delegáltak volna két kül­döttet a megjelentek. A telektu­lajdonosok végül javasoltak két jelöltet, akik közül egyik sem vállalta a küldetést. így a köz­gyűlés csak az önkormányzati vezetők elmondásából értesül­het majd a tegnap esti fórumon történtekről, ahol nem a De­seda ügye, hanem az önkor­mányzat és a telektulajdono­sok érdekei csaptak össze. Barna Zsolt meg a Balaton expót. Dr. Al- macht Ottó, a VOSZ Siófok és környéke területi csoportjának elnöke ennek kapcsán a Somo­gyi Hírlapnak azt is elmondta, hogy igazi balatoni kiállítást akarnak a szezonhoz illő prog­ramokkal és az üdüléshez iga­zodó nyitva tartással. Ez lesz az első olyan vásár, amely délután és késő este várja a vendége­ket. Programjai révén pedig nyitva tartása alatt a Balaton expo a déli part kulturális köz­pontja is lesz. A szervezése megkezdődött, s az első jelent­kezések vissza is érkeztek már a Glahé International kiállítás­szervező kft-hez. pítvány ügyvezetője nem ke- resereg, hogy csak néhány­szor tízen jöttek el az ország számos megyéjéből, hanem jövőre is megszervezi a talál­kozót. Mindennapos a kap­csolata a civil szervezetekkel, főként a pályázatok elkészí­tésében tud sokat segíteni, hiszen az a tapasztalat, hogy ezek az egyesületek, alapít­ványok szinte kizárólag a pá­lyázatokon elnyerhető pén­zekből tudnak dolgozni, mégis sok településen mara­dandót alkotni. Alkalmas ez a három nap arra is, hogy to­vábbképzést tartsanak a fa­lugondnokoknak, akik a kis lé­lekszámú településeken szinte egyedül képviselik a segítségnyújtás lehetőségét. G. M. Kézművesek kőszegi tárlata Egy hónapig a budapesti Hadtörténeti Múzeumban te­kinthették meg az érdeklődők Czóbel Marianna tűzzomán­cait és batikjait, Török Emőke és Herczog Szilvia bábjait és Buni Gabriella kerámiáit. A Kaposvári Kézműves Egyesü­let tagjainak míves alkotásai Budapestről Kőszegre, a Juri- sich várba kerültek. A tárlat június 10-ig tekinthető meg. Második díj a kaposfői múltért Szeletek Kaposfő történelmi és néprajzi múltjából címmel írt dolgozatot Geisz Katalin és Fülöp János, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium harmadikos tanulója. Az or­szágos helytörténeti és nép­rajzi pályázaton második díjat szerzett ifjúsági kategóriában a tehetséges szerzőpáros. A diákok a dr. Marek János ve­zette honismereti szakkörben készítették dolgozatukat. A rangos elismerés azért is fi­gyelemre méltó, mert a pályá­zatra többszáz munka érke­zett a hajdani, nagy Magyar- ország területéről. A díjat egyébként május 21-én a Néprajzi Múzeumban veszik át az ifjú helytörténészek. Hulladékgyűjtők Nagyberkiben A megyeszékhely környéki települések közül egyre töb­ben veszik igénybe a kapos­vári Városgazdálkodási Rt. hulladékszállítási szolgáltatá­sát. Legutóbb a nagyberki képviselők határoztak úgy, hogy szerződnek a részvény- társasággal. Az önkormányzat által vásárolt ötszáztíz mű­anyag hulladékgyűjtőt kéthe­tente ürítik majd, aminek el­lenszolgáltatása ez évben nem hárul a lakosságra. Ezt a települési költségvetés mint­egy félmillió forintjából fede­zik. Az öt évre megkötött szer­ződés szerinti éves díj 900 ezer forint körül lesz. Böhönyén is felléptek Sikeres somogyi előadásai után ismét a megyében lépett fel a Helikon Együttes. A so- mogyjádi művelődési házban Mátyás király udvarában címmel csütörtökön mutatták be mesés-zenés összeállítá­sukat. A böhönyei művelődési házban és a marcali könyvtár­ban József Attila-összeállítás- sal szerepeltek a művészek. Diáknapok Tabon Felszabadultság, vidámság, fiatalos lendület jellemezte a tabi Rudnay Gyula Szakkö­zépiskola, Gimnázium és Szakmunkásképző diákbizott­sága által rendezett diákna­pokat, amelynek leglátványo­sabb része a tegnap öt órakor kezdődött gépkarnevál volt. 21 feldíszített kistraktor, erő- és munkagép vonult végig a ballagó diákokkal a városon. A végzősök így búcsúztak diák­társaiktól és Tabtól. Díjasok és kitüntetettek A Megyei és Városi Könyv­tár kiadásában jelent meg a Díjasok és kitüntetettek adat­tára, amely az 1981-1990 kö­zötti időszakot dolgozza fel. Az első adattárat 1984-ben adta ki a könyvtár és 1948-1980-ig tekinti át a díja­sok és kitüntetettek névsorát. A most megjelent, második kötetet Csapó Tamásné állí­totta össze. SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Program, pedagógia A hetvenes évek közepén Somogyból indult az úgyneve­zett „magnós” program, amely a kistelepülések iskoláiban tette hatékonyabbá a tanítást-tanulást. Az összevont osz­tályok párhuzamos óravezetésének, sajátos tanításirányítási, tanulásszervezési stratégiáinak kidolgozásában is példaérté­kűt nyújtott a megye. Az oktatási törvény által szorgalmazott helyi programkészí­tésről, tanítói kreativitásról most is hallunk. Szerencsére. Ám — úgy vélem — sokan talán nem is ismerik a Somogyból in­dult kezdeményezéseket. A Kertész Sándorné-Mádai Ist­vánná által kidolgozott vonalelemekből építkező — pálcikás — betűtanítási eljárás ismertebb Budapest és Kecskemét környékén, mint „idehaza”. Mert a megyében jelenleg csak a batéi általános iskola egyik pedagógusa alkalmazza a „gyu- fás” módszert. De Karsai Józsefnének, a kaposvári Kisfaludy iskola tanítónőjének, Karsai Józsefnének képességfejlesztő eljárása is máshol kelt el. A fertőendrédiek a korszerű tanu­lásirányítás és szervezés programjára voltak vevők, a sza­bolcsiak és a Bács-Kiskun megyeiek pedig A cigányok hol­napjáért, a holnap cigányaiért címmel kidolgozott tematikáért kaptak örömmel. A Kisfaludyban három éve tanít a Tevé­kenység, személyiség, szocializáció program alapján. Örvendetes, hogy mások figyelnek ránk, „ugrásra készen” várják a somogyi kezdeményezéseket is. Az azonban ke­vésbé, hogy néhol a megyében az érdektelenség erősebb, mint a kíváncsiság. Péntek 13: nem jegyeztek be somogyi vállalkozást Nem okozott sok bajt a babonás nap Siófok hét végi programja Vendégvárók vásárán a vendégváró vásárról Ma: ami az üdüléshez kell — Július 22-26: Balaton expo Civil műhely Balatonföldváron Somogyért Egyesület alapítását tervezik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom