Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-06 / 80. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — ALPOKTÓL AZ ADRIÁIG 1994. április 6., szerda ALPE1V ADRIA A^ Alpok-Adria tanácskozás Ma és holnap Kaposváron a Táncsics gimnáziumban ta­nácskozik az Alpok-Adria Munkaközösség reform szer­kesztő bizottsága és a vezető tisztviselők bizottsága. A re­form szerkesztő bizottság elemzi és összegezi az együttműködés másfél évtize­des tapasztalatait és kidol­gozza a szervezet korszerűsí­tésére vonatkozó javaslatokat. A vezető tisztviselők bizott­sága megtárgyalja Emi­lia-Romagna olasz régió tag- felvételi kérelmét és a pénz­ügyi támogatások folyósítását. Felkérték a jogászfórumot Az Alpok-Adria Munkakö­zösség reform szekesztő bi­zottsága felkérte a munkakö­zösség jogászfórumát, hogy dr. Kicker asszony koordiná­lásával szeptemberre vizs­gálja meg: az Alpok-Adria Munkaközösség felruház­ható-e jogalanyisággal, s en­nek milyen feltétele és hatása van. Az eredeti elképzelés szerint az ezzel kapcsolatos költségeket a résztvevő tar­tományok viselik. Horvátországi és szlovéniai régiók Horvátországban is meg­kezdődött a tartományok kia­lakulása. A horvátok a regio­nális szervezetben regionális szinten kívánnak részt venni. A tervek szerint a 21 régió önállóan dönt, hogy belép-e a közösségbe. Szlovéniában is megkezdődött a tartomá­nyokra való felosztás, ám ők továbbra is egységesen lép­nek fel a munkaközösségben. Kér az ifjúsági munkacsoport Az ifjúsági munkacsoport vezetője kérelemmel fordult a vezető tisztviselők bizottságá­hoz, hogy a munkacsoport ál­tal szervezett rendezvénye­ken a horvát, a szlovén és a magyar gyerekek, illetve fiata­lok utazási költségeit a mun­kaközösség a közös költség- vetésből finanszírozza. Speciális nyári olimpia Steiermark tartomány azzal a kéréssel fordult a vezető tisztviselők bizottságához, hogy anyagilag is támogassa a Grazban megrendezendő Alpok-Adria Special Olympics nyári játékokat. Július 3—5-ig 15 sportágban mérik össze erejüket és ügyességüket a testi és szellemi fogyatékosok. A kérést a sportmunkacsoport elnöke is támogatja. Zágrábi kezdeményezés Még 1992-ben Zágrábban vettették fel a gondolatot egy „szabadkereskedelmi zóna” létrehozására, ipari, kézműi­pari termékek kereskedel­mére. Egy év múlva Trieszt­ben úgy határoztak: a projek­tet továbbviszik. Az elemzést a stájer kamara gondozza. Szervezeti változás és tartományi érdekek >* A munkaközösség reformja ma már elkerülhetetlen Dr. Kolber István: A nemzeti kormányoktól is támogatást várunk a regionális feladatok megoldásához Az Alpok-Adria Munkakö­zösség szervezetének korsze­rűsítéséről és a közös költség- vetésből történő finanszírozás módjának átalakításáról is ki­fejti véleményét a reform szer­kesztő bizottság — tudtuk meg dr. Kolber Istvántól, a megyei közgyűlés alelnökétől, aki egy­ben az Alpok-Adria Munkakö­zösség vezető tisztségviselők bizottságának elnöke is. — A kilencvenes évek ele­jére nyilvánvalóvá vált, hogy megújulásra van szükség — mondta dr. Kolber István. — A korábbi helyzet megváltozott, nem arról van már szó, hogy nyugati és keleti tartományok együttműködnek. Új folyama­tok indulnak el az európai in­tegrációban is, amelyeket fi­gyelembe kell venni. Újra kell fogalmazni az Alpok-Adria együttműködés céljait, szerve­zeti rendjét és működési sza­bályait, finanszírozási rendsze­rét. Ezért jött létre a reform szerkesztő bizottság, amely­ben hét ország egy-egy képvi­selővel vesz részt. A döntés nem könnyű, a változtatások­ban mind a 18 tartománynak egyet kell értenie. Figyelembe kell venni a tartományi törek­véseket is. Már több előkészítő lépést tettünk... — Melyek a megújítás sarkpontjai? — Már megfogalmaztuk a munkaközösség főbb céljait, működési irányait, most a szervezeti keretekkel foglalko­zunk. Sok a bizottság, nehéz átlátni az ott végzett munkát. Egyre több területre terjed ki a munkaközösség működése. Ebből nyesegetni kell, és ez sok gonddal jár. Az átalakítás egyik fontos célja, hogy az ed­dig eredményeket mutató te­vékenységeket nem szabad megsemmisíteni. Az csak egyik elem, hogy kevesebb lesz a bizottság, az. a nagy kérdés: hogyan működik majd, ha az eddiginél sokkal több te­rület tartozik hozzá. Ezekről a részletekről beszélni kell. — Új finanszírozási rendet akarnak bevezetni. — Projektszerű működést szeretnénk. A bizottságok ne tárgyaljanak különböző témá­kat ciklusonként, hanem prog­ramokat indítsanak el, s ezeket finanszírozzuk. Ezért meg kell változtatni a finanszírozási rendszert is. A korábbinak két­szeresére szándékozunk emelni a költségvetést. Évi kétmillió schilling tagdíj állna rendelkezésre, s ennek fő célja a különböző projektek támoga­tása lenne. Egyre határozot­tabban fogalmazódik meg: a nemzeti kormányoktól támoga­tást várunk a regionális prog­ramok végrehajtásához. Ez mindenkinek érdeke! Fontos feladat a különböző európai szervezeteknél meglevő pén­zek felderítése és elnyerése. — Egy vázlatot is megtár­gyalnak... — Valóban döntenünk kell arról is, hogy november mi­lyen kérdéseket beszéljünk meg. Megtárgyaljuk Emi­lia-Romagna olasz régió tag- felvételi kérelmének előkészí­tését, elbíráljuk a pénzügyi támogatási kérelmeket. Emel­lett még a vezető tisztviselők bizottsága meghallgatja a rek­torkonferencia elnökének, a Dr. Kolber István szakszervezeti együttműkö­dés vezetőjének és a gazda­sági kamarák együttműkö­dése vezetőjének beszámoló­ját. Szó lesz az ösztöndíjak egységesítéséről is. (Lengyel) Alpok-Adria tanácskozás Győrött Külföldi kiállító kerestetik Területfejlesztési vita és környezetvédelem Montenegró, Emilia Romagna (Olaszország) és Bosznia-Her­cegovina kérte felvételét leg­újabban az Alpok-Adria Munka­közösségbe — hangzott el a nemzetközi szervezet területfej­lesztési és környezetvédelmi bi­zottságának ülését követő sajtó- tájékoztatón Győrött. Perjámosi István, a bizottság elnöke el­mondta: nem valószínű, hogy az Európai Unió kiterjedése folytán az Alpok-Adria Munkaközösség megszűnik. Tartalmi munkájá­nak szervezeti keretei viszont megreformálás előtt állnak. Egyes vélemények szerint túlzottan sok bizottság létesült. Csökkentésükre javaslat szüle­tett. A sajtótájékoztatón el­hangzott: szerencsétlen lépés lenne, ha a területfejlesztést a gazdasági bizottsághoz, a kör­nyezetvédelmet pedig a szociá­lis és egészségügyi bizottság­hoz kapcsolnák. A győri ülésen a szakembe­rek tárgyaltak a környezeti ha­tásvizsgálatok mikéntjéről is. Ez ügyben vitatott kérdés, mi­kor vonják be a közvéleményt egy-egy projekt minősítésébe. Ha ugyanis a kezdeti fázisban teszik, akkor ezzel jelentősen lassítják a tervek megvalósítási folyamatát, ha viszont csak a későbbiekben kapcsolják be a közvéleményt, akkor annak ál­láspontja nemigen érvényesít­hető. Az idén csak kilenc, jövőre a duplája A kaposvári tavaszi nem­zetközi vásáron kilenc kül­földi kiállító vett részt. A nagyrészt Alpok-Adria tagor­szágaiból — Horvátországból, Szlovéniából — érkezett cé­gek visszatérő vendégek. A vásár rendezőinek célja pe­dig, hogy rajtuk kívül egyre több vállalkozással ismertessék meg a kaposvári bemutatkozási lehe­tőséget. Az idén negyvenöt olyan cég vett részt a vásáron, amelyeknek a szakemberei ed­dig csak átutazóban jártak a megyében, ám nagy részük hasznosítható üzleti ajánlatok­kal, szerződésekkel távozott. A kilenc kiállító mellett több olyan külföldi vállalkozás jött el, amely magyarországi képvise­lőit küldte a vásárba. A vásár­ban kiállító cégek üzleti sikerére pedig jellemző, hogy csaknem nyolcvan százalékuk előre je­lezte: a jövő évi vásáron szintén szeretne részt venni. Az üzletkötéseket a vásár szervezői és a somogyi kamara üzletember-találkozókkal segí­tette. A hazai kamarán kívül kül­földi szervezetek is képviseltet­ték magukat, akik nemcsak hoz­tak ajánlatokat, hanem sokmil­liós üzleti szerződéseket is kö­töttek. Dómján Tamás, a vásár ren­dezője jövőre legalább kétszer- ennyi külföldi kiállítóra számít. Hogy elképzelései nem meg­alapozatlanok, mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy már csaknem egy évvel a jövő évi vásár előtt megkezdi a szerve­zőmunkát a vásáriroda. A jövő héten a cég szakembe­rei Klagenfurtba utaznak, az Al­pok-Adria vásárok egyik köz­pontjába. A tárgyalások témája az intenzívebb együttműködés lesz: az osztrákok a kaposvári vásárirodán keresztül is mind több vállalattal, vállalkozással szeretnék fölvenni a kapcsola­tot, cserébe ők is ajánlanák ne­kik somogyi vásárokat. Ausztria több rendezvénynek is gazdája lesz idén. Képünkön: Linznél a Duna-part — tavasszal Fotó: Gyertyás László Gemonában tanácskozott az ifjúsági munkacsoport Fiatalok segítése a Nemrégiben Gemonában tartotta kihelyezett ülését az Alpok-Adria ifjúsági mun­kacsoport. A tanácskozá­son részt vett Lassú István ifjúsági tanácsnok, a mun­kacsoport tagja. Meghatá­rozták rendezvényeik idei tervét, időpontjait. — Az ifjúsági munkacsoport célja a munkaközösségen be­lül az, hogy a tartományokban élő fiatalok közös dolgaival problémáival foglalkozzon, ta­pasztalatcseréket biztosítson számukra, rendezvényeket szervezzen — mondta Lassú István, a munkacsoport felada­tairól. — Az utóbbi években négÿ olyan területe alakult ki a csoport tevékenységének, amely köré szervezi feladatait és koordinálja azokat. A munka tapasztalatcserét biz­tosító rendezvényeken zajlik. Az egyik ilyen terület a kör­nyezet és a környezetvédelmi nevelés. A fiatalok helye, sze­repe a nevelés munkamódsze­reinek tapasztalatcseréje kap­csolódik e témához tartomá­nyonként. Ilyen tapasztalat- cserére az idén május 30. és június 5. között kerül sor kör­nyezetvédelmi konferencia ke­retében. Somogy megyét két szakember képviseli. Előkészítés alatt áll egy szeminárium, amely az ökotu­rizmus aktíváinak képzésével foglalkozik, így a tartomá­nyokban ezentúl képzett szak­emberek irányítják és népsze­rűsítik a természet szeretetét a fiatalokban. A másik a béke gondolata: olyan programokat, rendezvényeket szervez a munkacsoport, amely a fi­gyelmet a béke fontosságára irányítja. A munkacsoportban erre a feladatra a jugoszláviai háború irányította a figyelmet. Az idén Felső-Ausztriában békesze­mináriumokat tartanak, s Szlo­véniában béketábor szervezé­sére is sor kerül, ahol 14-17 éves fiatalok vesznek részt. Lombardiában a menekülttá­borok nevelői találkoznak. A következő gyakorlati terü­let a fiatalok közötti kapcsolat- teremtés. A hangsúlyt most a régióban középiskolai osztályok cseré­jére, támogatására fordítja a munkacsoport. Az egyes tar­tományokban készült igény­felmérési lapokat már kicserél­ték, az elindult projekt folyama­tos lesz. Pályázati úton So­mogy megye pénzügyi támo­gatásban is részesíti az ilyen kapcsolatfelvételeket. Fontos, hogy a fiatalok megértsék az Alpok-Adria Munkaközösség tevékenységét. A tanácsnok negyedikként a társadalmi kérdések témakö­rét emelte ki. — A tartományo­kon belüli kisebbségek helyze­tét és problémáit, ennek az if­júsággal kapcsolatos vetületét és a békés egymás mellett élésre történő figyelemfelhí­vást tartjuk fontos feladatnak — mondta. Az Alpok-Adria kisebbségi bizottságával közösen ez év őszén Friuli tartományban és Szlovéniában rendeznek ta­pasztalatcserét. A szlovén nemzetiségek és etnikumok életét mutatják be: hagyomá­nyaikat és kultúrájuk őrzését. Németh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom