Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-05 / 79. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. április 5., kedd Dr. Páris András: „A hülyék mindenben holtbiztosak” Választási külpolitikai programok Hatékonyabb országgyűlésre több munkára volna szükség Szomszédság és biztonság Dr. Páris András szabad- demokrata országgyűlési képviselő az elmúlt négy esztendőben — több hozzászólás mellett — 13 alkalommal interpellált választási körzetének problémáiról, s több ezer alkalommal nyomta meg a szavazógombot. Pártja veszített a választásokon, s mint mondta: nehéz volt tudomásul venni, hogy a döntések jó részébe lényegében nem tudott beleszólni. — Mégis gyakran komoly dilemmák után foglaltam állást — mondta. — Bertrand Russell filozófussal szólva úgy vélem: „az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel” .....T” betűvel a háta mon kezdtem meg közszereplésemet; meggyőződésem, hogy a „tanulóvezető” táblát a hátamról csak a közvélemény veheti le. Tapasztalatok birtokában viszont — mint mondta — úgy érzi, hogy az újabb kihívás elől nem térhetek ki. — Több, mint ötven településen élnek, köztük két városban, Siófokon és Tabon azok az emberek, akiknek érdekét megpróbáltam képviselni. Leginkább a turizmus, a vállalkozások és a földművelés problémái érintik őket. Tudom, hogy mindenkinek a fő problémája a létfeltételek romlása. A munkanélküliség csökkentésére van a recept; hatalmas közmunkaprogramok rengeteg Dr. Páris András embernek adnának munkát, és 50-100 évre kiépülne az országban az utak, hidak, vasutak új hálózata. Az államnak nem szabadna magára hagyni a piac résztvevőit és az önkormányzatokat, hanem vállalnia kellene a szerepéből rá háruló feladatokat. Az állam munkáját — kényszerűségből — most a hosszú távra berendezkedő vállalkozások próbálják átvenni, de a működéshez, fejlődéshez barátságosabb gazdasági környezetre volna szükség. Az előrelépés érdekében fel kell számolni a túladóztatást, ésszerűsítve a számviteli, ügyviteli kötelezettségeket, elfogadható hitelfelvételi feltételeket és a privatizációban való részvétel lehetőségét kell biztosítani. — Jól szervezett vállalkozói érdekképviseleteknek kellene féltékenyen őrködnie a szolgáltatások színvonalának minőségén, a régió vonzerejének növeléséért — mondta még dr. Páris András, aki az SZDSZ idegenforgalmi „árnyékminisztereként” gerjesztette egy országos turisztikai koncepció kidolgozását. — Vissza kell szorítani a rablógazdálkodást! Van tennivaló bőven, mert bár a parlament sokat dolgozott, számos esetben politikai és nem szakmai döntések alapján rangsorolta a hatalmon levő kormánykoalíció a törvényelőkészítéseket. A választásoktól egyébként azt remélem, hogy ha a politikai élet széttagolódik is, a nagy ígérgető szélsőjobb és szélsőbal nem kap beleszólást az ország ügyeinek intézésébe. Van nekünk még tennivalónk egyébként ebben a ciklusban; a földről, a gazdasági kamarákról és a médiákról kellene mindenképpen törvényt alkotni — ha megkésve is. Jó volna, ha a következő ország- gyűlés, okulva a mi hibáinkból, hatékonyabban szervezné meg működését. Czene Attila A pártok belpolitikai témákban sokkal keményebben ütköznek egymással, mint külpolitikai kérdésekben. A politikai ellentétek a nemzetközi kérdésekben is megmutatkoznak. A választási kampány természetéhez tartozik viszont, hogy most éppen a különbségekről esik a legtöbb szó. A kormánykoalíció változatlanul sikerágazatnak tekinti a külpolitikát, legfőbb bizonyítékának az ország szuveréni- tása visszaállítását tekinti, az ellenzék viszont elsősorban azt veti a szemére, hogy az elmúlt négy évben hanyatlott az ország nemzetközi presztízse. A „hármas prioritásrendszer”, azaz az Európai Unióhoz való csatlakozás, a szomszédpolitika és a kisebbség- védelem témaköre az új országgyűlésbe igyekvő csaknem valamennyi párt választási programjában megtalálható; igaz, a hangsúly és a sorrend eltérő. Az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt külpolitikájának fő céljai között szerepel a fejlett Európa életébe történő mielőbbi bekapcsolódás és kölcsönösen jó viszony megteremtése szomszédainkkal, — ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a kisebbségben élő magyarok helyzete rendeződjék. Az SZDSZ és a Fidesz külpolitikai elképzelései — főként a szabaddemokratáké — egyértelműbben hangsúlyozzák, hogy a határon túli magyarság iránti elkötelezettség és a szomszédságpolitika között egyensúlyra van szükség, s egyiket sem lehet a másik alá vagy fölé rendelni. A szocialisták szerint legfontosabb a kiegyensúlyozott viszony megteremtése szomszédainkkal, s ennek érdekében is „történelmi kibékülést” sürgetnek. A Torgyán József által vezetett Független Kisgazdapárt szerint a hagyományos kül- kapcsolatok ápolása mellett több figyelmet kell szentelni más kontinenseknek: Ázsiának, Ausztráliának és La- tin-Ámerikának is. Palotás János Köztársaság Pártja szerint vágyálom „elfogult magyarbarátságra” számítani: rokonszenvet csakis a teljesítmény és a kiszámíthatóság hozhat. A Pozsgay Imre vezette Nemzeti Demokrata Szövetség törekvése, hogy — ha kormányzati tényezőként erre lehetősége adódik — kezdeményezze Magyarország adósságállományának átütemezését, illetve részleges elengedését. Merőben ellentétes: a Munkáspárt követelése, hogy Magyarország semleges országként ne legyen sem a NATO, sem más katonai szövetség tagja. A pártok külpolitikai programjai világosan jelzik: csak a nyugati orientáció és a keleti reálpolitika együtt szavatolhatja az ország biztonságát. Toronyi Attila EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS AMINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM L Û O ec ú. Q Z UJ < Z (Fizetett politikai hirdetés)
