Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. április 5., kedd Dr. Páris András: „A hülyék mindenben holtbiztosak” Választási külpolitikai programok Hatékonyabb országgyűlésre több munkára volna szükség Szomszédság és biztonság Dr. Páris András szabad- demokrata országgyűlési képviselő az elmúlt négy esz­tendőben — több hozzászó­lás mellett — 13 alkalommal interpellált választási körze­tének problémáiról, s több ezer alkalommal nyomta meg a szavazógombot. Pártja ve­szített a választásokon, s mint mondta: nehéz volt tu­domásul venni, hogy a dön­tések jó részébe lényegében nem tudott beleszólni. — Mégis gyakran komoly di­lemmák után foglaltam állást — mondta. — Bertrand Russell filozófussal szólva úgy vélem: „az a baj a világgal, hogy a hü­lyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak ké­telyekkel” .....T” betűvel a há­ta mon kezdtem meg közsze­replésemet; meggyőződésem, hogy a „tanulóvezető” táblát a hátamról csak a közvélemény veheti le. Tapasztalatok birtokában vi­szont — mint mondta — úgy érzi, hogy az újabb kihívás elől nem térhetek ki. — Több, mint ötven telepü­lésen élnek, köztük két város­ban, Siófokon és Tabon azok az emberek, akiknek érdekét megpróbáltam képviselni. Leg­inkább a turizmus, a vállalko­zások és a földművelés prob­lémái érintik őket. Tudom, hogy mindenkinek a fő problémája a létfeltételek romlása. A mun­kanélküliség csökkentésére van a recept; hatalmas köz­munkaprogramok rengeteg Dr. Páris András embernek adnának munkát, és 50-100 évre kiépülne az or­szágban az utak, hidak, vas­utak új hálózata. Az államnak nem szabadna magára hagyni a piac résztvevőit és az ön­kormányzatokat, hanem vállal­nia kellene a szerepéből rá há­ruló feladatokat. Az állam munkáját — kényszerűségből — most a hosszú távra beren­dezkedő vállalkozások próbál­ják átvenni, de a működéshez, fejlődéshez barátságosabb gazdasági környezetre volna szükség. Az előrelépés érdekében fel kell számolni a túladóztatást, ésszerűsítve a számviteli, ügy­viteli kötelezettségeket, elfo­gadható hitelfelvételi feltétele­ket és a privatizációban való részvétel lehetőségét kell biz­tosítani. — Jól szervezett vállalkozói érdekképviseleteknek kellene féltékenyen őrködnie a szolgál­tatások színvonalának minő­ségén, a régió vonzerejének növeléséért — mondta még dr. Páris András, aki az SZDSZ idegenforgalmi „árnyékminisz­tereként” gerjesztette egy or­szágos turisztikai koncepció kidolgozását. — Vissza kell szorítani a rablógazdálkodást! Van tennivaló bőven, mert bár a parlament sokat dolgozott, számos esetben politikai és nem szakmai döntések alapján rangsorolta a hatalmon levő kormánykoalíció a törvényelő­készítéseket. A választásoktól egyébként azt remélem, hogy ha a politikai élet széttagolódik is, a nagy ígérgető szélsőjobb és szélsőbal nem kap beleszó­lást az ország ügyeinek intézé­sébe. Van nekünk még tenni­valónk egyébként ebben a cik­lusban; a földről, a gazdasági kamarákról és a médiákról kel­lene mindenképpen törvényt alkotni — ha megkésve is. Jó volna, ha a következő ország- gyűlés, okulva a mi hibáinkból, hatékonyabban szervezné meg működését. Czene Attila A pártok belpolitikai té­mákban sokkal keményeb­ben ütköznek egymással, mint külpolitikai kérdések­ben. A politikai ellentétek a nemzetközi kérdésekben is megmutatkoznak. A válasz­tási kampány természeté­hez tartozik viszont, hogy most éppen a különbségek­ről esik a legtöbb szó. A kormánykoalíció változat­lanul sikerágazatnak tekinti a külpolitikát, legfőbb bizonyíté­kának az ország szuveréni- tása visszaállítását tekinti, az ellenzék viszont elsősorban azt veti a szemére, hogy az elmúlt négy évben hanyatlott az ország nemzetközi presztí­zse. A „hármas prioritásrend­szer”, azaz az Európai Unió­hoz való csatlakozás, a szom­szédpolitika és a kisebbség- védelem témaköre az új or­szággyűlésbe igyekvő csak­nem valamennyi párt válasz­tási programjában megtalál­ható; igaz, a hangsúly és a sorrend eltérő. Az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt külpolitikájának fő céljai között szerepel a fejlett Európa éle­tébe történő mielőbbi bekap­csolódás és kölcsönösen jó vi­szony megteremtése szom­szédainkkal, — ennek azon­ban elengedhetetlen feltétele, hogy a kisebbségben élő ma­gyarok helyzete rendeződjék. Az SZDSZ és a Fidesz kül­politikai elképzelései — főként a szabaddemokratáké — egyértelműbben hangsúlyoz­zák, hogy a határon túli ma­gyarság iránti elkötelezettség és a szomszédságpolitika kö­zött egyensúlyra van szükség, s egyiket sem lehet a másik alá vagy fölé rendelni. A szo­cialisták szerint legfontosabb a kiegyensúlyozott viszony meg­teremtése szomszédainkkal, s ennek érdekében is „törté­nelmi kibékülést” sürgetnek. A Torgyán József által veze­tett Független Kisgazdapárt szerint a hagyományos kül- kapcsolatok ápolása mellett több figyelmet kell szentelni más kontinenseknek: Ázsiá­nak, Ausztráliának és La- tin-Ámerikának is. Palotás János Köztársaság Pártja szerint vágyálom „elfo­gult magyarbarátságra” számí­tani: rokonszenvet csakis a tel­jesítmény és a kiszámítható­ság hozhat. A Pozsgay Imre vezette Nemzeti Demokrata Szövetség törekvése, hogy — ha kormányzati tényezőként erre lehetősége adódik — kezdeményezze Magyaror­szág adósságállományának átütemezését, illetve részle­ges elengedését. Merőben el­lentétes: a Munkáspárt követe­lése, hogy Magyarország sem­leges országként ne legyen sem a NATO, sem más kato­nai szövetség tagja. A pártok külpolitikai prog­ramjai világosan jelzik: csak a nyugati orientáció és a keleti reálpolitika együtt szavatol­hatja az ország biztonságát. Toronyi Attila EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS AMINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM L Û O ec ú. Q Z UJ < Z (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom