Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-30 / 101. szám

1994. április 30., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 42 millió köbméter a víztartalék A Balaton átlagos vízszintje; jelenleg 107 centiméter ma­gas, ez azt jelenti, hogy 42 mil­lió köbméternyi víztartalékkal rendelkezik a tó. Csökkentett mértékben, de tovább eresztik a Sió-csatornába a fölösleget. A jelenlegi vízszintnél úgy tű­nik, hogy a zsilip legalább két hétig még nyitva maradhat. Szövetségi tagok közgyűlése Fűzfőn tartották a Balatoni Szövetség éves közgyűlését, amelyen teljes számban kép­viseltették magukat a tó déli partjának települései. A kül­döttek több más napirendi pont között kifejtették, megis­mertették egymással a készü­lő önkormányzati törvénnyel kapcsolatos véleményüket. Sikeres véradás Szemesen A Vöröskereszt helyi szer­vezésében ebben az évben első alkalommal tartottak vér­adónapot Balatonszemesen. A véradáson ötvenketten je­lentek meg, s összesen 20,5 liter vért adtak. Az év máso­dik véradónapját pedig csak az ősszel rendezik Szemesen. Zenebaráti kör Földváron Balatonföldvár zenei életé­nek föllendítése érdekében a helybéli tanárok, a vegyeskar tagjai és a művészetpártolók megalakították a zenebarátok körét. Az alakuló közgyű­lésen megfogalmazták az alapszabályzatot is, továb­bá vezetőséget választottak. Balatonfenyvesi telefonfejlesztés A telefonhálózat fejlesztése finiséhez érkezett Balaton- fenyvesen. Több mint 500-an jelentkeztek, s közülük 480-an fizették be az 50 ezer forint hozzájárulást. Az állandó la­kosok többségénél már bekö­tötték a vonalat. A Matávval nemrég kötött megállapodás értelmében május végére nem lesz Balatonfenyvesen kielégí­tetlen telefonigény, beleértve nyolcvanegy pótjelentkezőt is. Ságvár milliói A ságvári önkormányzat 60 millió forintból gazdálkodik az idén. Ebből 45 millió forint az intézmények működtetésére és szociális segélyekre kell; hétmillió az utakra, járdákra. Pihenőövezet lesz Balatonbogláron Balatonboglár képviselő­testülete új forgalmi rendet alakított ki a Jankovich-telep, Posta köz, Hunyadi és Szé­chenyi út határolta területen. Június 1-jétől e pihenőövezet­ben csak óránként maximum 20 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a jármüvek. Régi-új frekvencia­birtokosok Siófokon City Rádió: Profi csapatot szeretnénk — Sió Tv: Beakarták biztosítani a frekvenciát A turizmus az ország legnagyobb lehetősége Másképp kell majd kínálni a Balatont Rosta Sándor: A verseny felgyorsult, és aki nem lép időben az igen gyorsan kiszorul a piacról Rosta Sándor, a Balaton Alapítvány ügyvezető elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Az alapítvány megrendelé­sére egy új szemléletű kon­cepciót dolgozott ki dr. Lengyel Márton professzor. A tanul­mányterv alapvető szempontja az: mit bír el a Balaton, és eh­hez milyen idegenforgalom szervezhető. — Az idegenforgalom ér­deke nem létszámnövelés, hanem új szolgáltatásokkal, programok bővítésével a mó­dosabb vendégek megtartása — mondta Rosta Sándor. — Fontos lehet — főleg a délipart kis vízmélysége miatt — a gyerekes családok üdülteté­sének bővítése. Programcso­magokra van szükség, amely kihat a turisztikai, művészeti, folklór és gasztonómiai ajánla­tokra is. A gyerekek és felnőttek ré­szére játékrendszereket, szó­rakoztató eseményeket kel­lene ajánlani. A nagyobb üdü­lőhelyeken, kempingekben és szállodai központokban ani- mátorokat alkalmazva, akik a gyerekek és a felnőttek figyel­mének lekötéséről, jó hangula­táról gondoskodnának. A Bala­tont úgy kínálni a külföldi ide­genforgalmi piacon, mint ed­dig, a jövőben nem lehet. — A turizmus az egyik legnagyobb gazdasági lehetősége minden országnak — mondta. — A verseny felgyorsult, és az, aki nem lép időben, az rövid időn belül kiszorul erről a fontos pi­acról. Közvetlenül a Balaton partján 135 ezer őslakó él, és ehhez jön még azoknak a száma, akiknek nyaralójuk van. Az itt élők jelentős részé­nek létszükséglete a turizmus, de az ország érdeke is, hogy ne sérüljön a Balaton. A tanulmányterv rendsze­rezi azokat a tennivalókat, amelyek szükségesek a tó megmentéséhez és életbetar­tásához. Legfontosabb: a kör­nyező települések csatornahá­lózatának teljes kiépítése, a Kis-Balaton II. terveinek to­vábbi megvalósítása, a sze­métszállítás és elhelyezés megoldása, valamint a közle­kedés fejlesztése. Ezeken a gyakorlati tenniva­lókon túl még nagyon fontos­nak tartom — mondta Rosta Sándor —, hogy az emberek szemlélete megújuljon. A saját portájukat tartsák rendben, a vendégeket pedig ne bevételi forrásként kezeljék; tiszteljék őket és tegyenek meg min­dent azért, hogy kialakítsák körükben a visszatérés igé­nyét. Ondrejovics László Somogybán több önkor­mányzat és cég pályázott rá­dió- illetve televízióstúdió alapí­tására. A Művélődési és Köz­oktatási Minisztérium — a me­gyeszékhelyen kívül — mind­össze két frekvenciaengedélyt adott ki: a Mega City Kft kö­zéphullámú rádió üzemelteté­sére kapott lehetőséget, Siófok város pedig a Sió Televízió működtetésére. — Korábban fogható volt már Siófokon egy tilos rádió, a Rádió Friscó, amit pár fiatal hozott létre. Nagyon gyorsan népszerű lett a városban. Ez adta az ötlet, hogy mi is meg­próbáljuk, de legálisan — mondta Borsos László, a Mega City Kft tulajdonosa. — Most a műszaki megoldások tervezésénél tartunk. A közép­hullámhoz adótorony építése szükséges, ehhez keresünk megfelelő helyet. A Rádió City adásai a város hatkilométeres körzetében lesznek foghatók. Az új keres­kedelmi adó finanszírozását — amíg el nem tudja magát tar­tani — a Mega-Coop Kft vál­lalta. Úgy tervezzük hogy, 8-10 állandó munkatárssal dolgo­zunk. Mellettük, főleg nyáron, külsősökre is támaszkodunk. Szeretnénk Pestről megnyerni szakembereket, emellett szá­mítunk a helyi fiatalokra is. — Milyen műsortervvel ké­szülnek? — Mivel Siófok üdülőváros, ezért másfajta műsorral készü­lünk a nyári és megint mással a téli időszakra. Naponta reg­gel nyolc órától este nyolcig hallgathatnak bennünket. A tervek szerint nyáron zenés in­formációs magazinnal kez­dünk. A hírek nemcsak magya­rul, hanem rendszeresen né­metül is elhangzanak majd. A szezon elmúltával az ide­genforgalmi műsorok helyett a képviselői ülések bemutatását, valamint fórumokat és vállal­kozóknak szóló adásokat ter­veznek. Egyszóval a siófokiak­nak a siófokiakról szóló függet­len rádiót szeretnénk létre­hozni — összegezte elképze­léseit Borsos László. Siófok másik frekvenciabir­tokosa a városi önkormányzat. — A Sió Televízió már 1988-ban, jóval a frekvencia- moratórium előtt működési en­gedélyt kapott. Miért volt szük­ség a pályázat benyújtására? — Lehet, hogy formalitás, de be akartuk biztosítani a frek­venciát, ezért kértünk rá enge­délyt — mondta dr. Kovács Pé­ter főszerkesztő, a Sió Televí­zió alapítója. — Kevesen tud­ják, hogy az Elbától keletre, Siófokon létesült először ke­reskedelmi televízió. A Balaton keleti medencéjében: Siófok, Zamárdi, Tihany, Balatonvilá- gos térségében sugárzunk. A helyi televízió működési költségeinek 94 százaléka rek­lámbevételből és alapítványi támogatásból származik, a ki­adásoknak csak a töredékét, — mindössze 6 százalékát kell az önkormányzatnak állnia. — A Sió tévét olyan köz- szolgálati televíziónak tekin­tem, amely kereskedelmi tevé­kenységet folytat — jellemzi műsorpolitikájukat a főszer­kesztő. — A Balaton kétféle életet él, ennek a műsorban is látszani kell. Szezonon kívül hetente háromszor három órá­nyi adást sugárzunk. Fősze­zonban — június 15. és au­gusztus 20 között — minden­nap két játékfilmet és egy in­formációs blokkot nézhetnek az üdülők, és a helybeliek. A nap vendége az itt nyaraló szí­nészek, politikusok zenészek közül kerül ki. A Sió Tévé nép­szerűségét bizonyítja, hogy nyaranta — a felmérések sze­rint — 400 ezer nézője van. S. Pap Gitta Elsősegély ny új tók versenye Bogláron Fejlesztik a település fogadóképességét Zamárdi készül a szezonra — A Balatonnak névleges gazdái vannak — mondta Kiss Zoltán, Zamárdi polgármestere. — A víz védelmére nincs elegendő pénz, a település partjainál levő nád ara­tására az elmúlt 15 év alatt mindössze egyszer került sor. Súlyos baleset történt: személygépkocsi ütközött mo­torkerékpárral. A motor utasai lábsérüléssel, eszméletlen ál­lapotban fekszenek a járműtől távolabb, míg a gépkocsiban egy fejsérüléses és egy borda- töréses személy ül. Rendkívül komoly játék ez, ugyanis a helyszín a balatonboglári strand és a siető segítők a Vö­röskereszt országos elsőse­gélynyújtó versenyének bog­iári területi résztvevői. A gyerekek pontosan tud­ják, mi a teendő: mindenek­előtt segítséget hívni — sze­rencsére a közelben ott a tele­fon, egy kislány nyakába akasztott tábla jelzi —, s min­denekelőtt ellátják a legsúlyo­sabb sérültet. Dr. Kálmán Sándor üzemi főorvos, a Vöröskereszt me­gyei alelnöke, valamint Hor­váth László és Kruppai Józsel mentősök, a zsűri tagjai árgus szemmel figyelik, milyen szakszerűen tevékenykednek a gyerekek. Búbelényi Klára területi munkatárs szervezte a héten ezt a versenyt, amelyen öt te­lepülés iskolái indítottak csa­patot. Tavaly innen került ki a megyei győztes, és a tovább­jutó ez alkalommal is a sző- lősgyöröki csoport a május 11-i megyei döntőre. G. M. A nádas — amelynek meg­szüntetése környezetvédelmi szempontok miatt nem lehetsé­ges — nyáron büdös, rothadó anyagokkal van tele, és nem tisztítható. A település szenny­víztisztító kapacitása ki van használva, új épületeket, fej­lesztéseket már nem bír el. — Jól meghatározhatóak a problémák, tudjuk, mit és ho­gyan kellene tenni, de továbbra is nyitott kérdés marad, hogy miből — mondta Kiss Zoltán. — Az önkormányzatok felada­tokat kaptak, de pénzt nem. Az idén 48 millió forintot ter­vezhetett Zamárdi fejlesztésre. Ezeknek célja az idegenforga­lom jobb minőségű kiszolgálása a víz és a környezet védelme. Jó ütemben halad a gáz beveze­tése, az utak fele már portala- nítva van. A víz- szennyvíz- és villanyhálózatot teljesen kiépí­tették a településen. — Az önkormányzatnál a kez­deti nehézségek után, rendezett körülmények között folyik a munka — mondta a polgármes­ter. — Szívesen vetnek fel prob­lémákat az itt élő emberek, ér­zékenyen reagálnak minden je­lenségre. Megoldódni látszik az a vita is, amely a Kocsi csárda és a Tóth család épülő autósza­lonja körül kialakult. A csárda ré­szére az önkormányzat területé­ből 400 gépkocsi befogadására alkalmas parkolót jelölünk ki, s ez a község kezelésében ma­rad. így nem okoznak majd köz­lekedési galibát a 70-es úton parkoló autók. Az autószalonnal kapcsolatban az ügy végére a bíróság tesz pontot. Amúgy a szezonra készülünk... Zamárdiban most is az előző évhez hasonló forgalomra szá­mítanak. O. L. Egymillió forintért tették rendbe Balatonszemesen a volt orosz tábor területét Tízezer virággal várják a vendégeket — Tiszta, rendezett környezettel és nem lármás szó­rakozóhelyekkel szeretnénk vonzóvá tenni Balaton- szemest a turisták számára — mondta Illés Antal pol­gármester. A fejlesztés látható jele, hogy a település te­rületén tízezer palántát ültettek ki. Nemcsak a külcsínre ad­nak: az utóbbi években sok mindent „eldugtak” a földbe is. A szemesi ingatlanok ki­lencvenhat százalékához el­vezették a szennyvíz-csator­nát, s a telefonhálózat már kétezer vonallal rendelkezik. — Idén kétszázmillió forin­tos költségvetéssel számo­lunk — mondta a polgármes­ter. — Az üdülőhelyi díjakból tizenhárommillió forint bevé­telt tervezünk. A lakosság el­fogadható módon teljesíti a vendégforgalom utáni fizetési kötelezettségét, de gondol­kodunk egy érdekeltségen alapuló, ösztönzőbb rend­szer kialakításán. A volt szovjet tábor sorsá­val kapcsolatban Illés Antal elmondta: amióta Szemes tulajdonába került a volt pio­nírtábor, több terv is készült a hasznosítására, kilenc- százhuszonhétezer forint­jukba került a földben ma­radt üzemanyag-tárolók, ak­nák, törmelékek és a szemét eltakarítása. Ezt a munkát most fejeztük be. Füvesítést, a vízelvezetés megoldását és egy park kialakítását ter­vezzük. — A belterületekkel kap­csolatos elképzelések meg­fogalmazását nehezíti, hogy csak hosszas viták után ke­rült sor a kárpótlási földek ki­jelölésére; nyolc település és a szövetkezet érdekeit kel­lett figyelembe venni — tet­te hozzá a polgármester. Szemesen ezernyolcszáz lélek él ősszel, télen, ta­vasszal; a legforgalmasabb nyári napokban tizenötezer vendég érkezésére számí­tanak. Hogy közlekedésüket segítsék, a belső utak javí­tása mellett az idén tizen­nyolcmillió forint értékű, 3,5 kilométer hosszú kerékpárút is épül Szemes és Lelle kö­zött. (Ondrejovics)

Next

/
Oldalképek
Tartalom