Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-28 / 99. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. április 28., csütörtök Klubközi kapcsolatok Minden településen működjenek nyugdíjasklubok — és egyesületek — olvashattuk a Nyugdíjasok lapjában, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége időszakos, tájékoztató kiadványában. Jelenleg az ország több mint 200 településén 600 tagszerevezetnek mintegy negyed millió tagja van, közülük legtöbben az utóbbi egy-két évben kérték a fölvételüket. A nyugdíjasközösségek semmi mással nem pótolható hasznos fórumai, cselekvési keretei a nyugdíjasérdekek képviseletének, a szociális gondok enyhítésére szervezett akcióknak, a rászorulók segítésének. Környezetükben tekintélyt vívtak ki, tiszteletet élveznek, tevékenységükkel politikai, gazdasági és önkormányzati körök elismerését váltják ki. A klubok segítik egymást, s így is közreműködnek nyugdíjas tagjaik gondjainak a megoldásában. Hatszázezer újabb igény 530 ezer vagyoni károsult és 70 ezer politikai üldözött élt a lehetőséggel és adott le pótigényt kárpótlásra az év elején kitűzött, záros határidőn belül. Ez a szám majnem a fele annak, amennyi kérelem az előző három kárpótlási törvény alapján együttvéve érkezett a kárrendezési és kárpótlási hivatalokhoz. A régebbi kérelmezők előnyt élveznek ügyük elbírálásánál az újabbakkal szemben; jóllehet az előbbiek zöme már kézhez kapta a határozatot, illetve, ha jogosult volt rá, a megítélt kárpótlási jegyet vagy életjáradékot, sokak kérése azonban még elintézésre vár. Félmillió téesz-nyugdíjas 600 ezer' mezőgazdasági nyugdíjast tartanak számon a 38 autonóm tagszervezetet tömörítő érdekvédelmi szerveződésnél, a Nyugdíjasok Országos Kamarájában. A kamara mezőgazdasági bizottsága által végzett elemzésből kitűnik, hogy a 600 ezer mezőgazdasági nyugdíjas — köztük félmillió mező- gazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjas — és mintegy 60 ezer téesz-járadékos helyzete a magyarországi nyugdíjasok körén belül különösen nehéz. A munkanélküliek után ez az a társadalmi réteg, amelynek a legcsekélyebb az érdekérvényesítő képessége — állapítja meg a sorsukról, életkörülményeikről készített és a kamara elé került bizottsági értékelés. Rendelet a gondoskodásról A személyes gondoskodást nyújtó intézmények működéséről adott ki minden személyes gondoskodást nyújtó ellátásra vonatkozó rendeletet a népjóléti miniszter. A rendelet egyebek között kimondja, hogy az ilyen rendeltetésű intézményeket olyan helyen kell kialakítani, hogy az a tömeg- közlekedési eszközökkel könnyen elérhető legyen, és olyan bútorokkal fölszerelni, amelyek megfelelnek az ellátottak sajátos, egészségügyi állapotukból és életkorukból következő igényeknek. Házirendben kell meghatározni a gondozottak és az őket ellátók magatartási szabályait. A sok egyéb kérdésben is eligazító — például az étkeztetéssel is összefüggő — rendelkezéseket a Magyar Közlöny 1944. évi 12. száma tartalmazza. Belém rögződött a fegyelem, a rend, az akarat Kocsisként is dolgozott Ma is gyakra segít megszervezni a balatoni nyaralást Azt mondja: nyolcvanöt éves — de hetvennek sem látszik. Fiatalos, mosolygós, a tudását pedig sok fiatal megirigyelhetné. Bruss Rudolfné, Mariann néni ma is ugyanolyan fáradhatatlan, mint évtizedekkel ezelőtt. — Sok mindent mesélhetnék az életemről, de inkább csak a jóra emlékezem. Ausztriában apácáknál tanultam, ott rögződött belém a fegyelem, a rend, az akarat. S természetesen egy jó adag tudás. Hat év alatt, ott tanultam meg a német nyelvet, melyet jobban beszélek, mint a magyart. Franciából is van tanári végzettségem, de sosem vágytam arra, hogy iskolában dolgozzam. Inkább beálltam ápolónőnek, s végigcsináltam a háborút. Aztán Kecskemétre kerültem összekötő testvérnek. Különböző nyelven beszélőknek kellett fordítanom. Nincs annál nagyobb öröm, mint ha két embernek segíthetek a megértésben, a nyelvi akadályok leküzdésében. Kilenc évig dolgozott — tavasztól késő őszig — a marcali és a fonyódi rendőrkapitányságon, napi 18 órában, tolmácsként. Nem panaszkodtam, sőt örültem, hogy dolgozhatok. Pihenni, aludni ráérek majd akkor, ha már semmire nem leszek használható. Pesten laktam 22 évig, ebből húsz éven át minden reggel négykor keltem és mentem dolgozni. Megszoktam — mondja az örökifjú hölgy. Még kocsis is volt: kilenc hónapig dolgozott Németországban a mezőgazdaságban, és hajtotta a lovakat. Autó volánja mögé is ült, ha úgy hozta a szükség. S volt még valami, amire mindig szívesen emlékszik: — Masszőrként dolgoztam Fotó: Király J. Béla sok-sok éven át. Még a háborúban tanultam ki a fortélyait, s békeidőben ebből éltem. Hogy a nyelvtudásomat is használni tudjam, követségeken diplomatákat gyógyítottam. Ilyen idős fejjel, sajnos, már csak a nyelvtudásomat hasznosíthatom... Van egy kis nyaralóm a Balatonnál, ahol mindenki ismer: olyan vagyok ott, mint egy információs központ. Tudom, hol vannak üres nyaralók, mikor indul a hajó, a vonat. így a helybéliek mindenkit hozzám küldenek. A németek különösen tanácstalanok, én pedig örülök, ha németül beszélhetek. Ha itthon vagyok, Kaposváron is gyakran cseng a telefon: Németországból hívnak és arra kérnek, szervezzem meg a balatoni nyaralásukat. Levelezek, fordítok, s etetem a galambokat, ők és az öreg puli a társam az életben. Széki Éva Fesztiválra készülnek Eddig kétszázhúszan — közöttük tíz országból harmincán külföldről — jelentkeztek a fogyatékkal élő emberek szeptember 5-9 között Budapesten megrendezendő II. Nemzetközi Kulturális Fesztiváljára. Az eseményt a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövesége a társszövetségekkel és a HIT Alapítvánnyal közösen szervezi, de a sikeres lebonyolítás érdekében további anyagi támogatást várnak. A fesztivállal az irodalomban, a képző- és előadóművészetben alkotó, illetve előadó, fogyatékkal élő embereknek szeretnének lehetőséget adni tehetségük bemutatására és fejlesztésére. A találkozóval egyidőben Budapesten is kiállítják a Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Fotó és Színesdia pályázatának legszebb alkotásait. Az eredményhirdetésre szeptember 8-án, a Rokkantak Napján, gálaműsor keretében kerül sor. Szegények és gazdagok Kaposváron, a Kisfaludy utcai Őrangyal patikában a recept benyújtásakor a gyógyszerésznő tapintatosan megkérdezte: nyugdíjasnak lesz a medicina? Miután válaszoltam, visszakérdeztem: minek tulajdonítsam az érdeklődést? Megtudtam, hogy nem saját kezdeményezésről van szó: megkérték őket erre. A nyugdíjasok ugyanis kifogásolják, hogy túl sokat fizettetnek velük a gyógyszerekért, s az illetékesek szeretnék tudni, mennyit hagynak ott a nyugdíjasok az egyre növekvő áru készítményekért... * * * Ez idáig rendben is lenne. A válaszból azonban az nem derül ki, hogy a gyógyszerár-emelés kit hogyan érint. A nyugdíjas a kapott nyugdíj összegétől függően viseli el az árváltozást: a kisnyugdíjas költségvetését a kis áremelés is megrendíti, a nagy nyugdíjat élvező alól a számottevőbb drágulás sem húzza ki a szőnyeget. Félő, hogy ily módon a gyógyszertári kérdezősködés — bármilyen jószándékú is — nem hozza meg a várt eredményt. Márpedig a torz végkövetkeztetés nem segíti elő, inkább elodázza a probléma megoldását. A probléma — a félreállí- tottság és annak anyagi következménye — pedig egyre súlyosbodik ennél az igencsak széles társadalmi rétegnél. Ez a nyugdíjemelések ellenére igaz. Ha a nyugdíjasok szembeállítják nyugdíjuk összegét a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében szereplő, a februári keresetekről szóló ösz- szegekkel, bizony, elgondolkodhatnak... A fizikai dolgozók februári átlagkeresete például 21 442 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 41 816 forint volt (ezen belül kiemelkedően — a januárihoz képest hétezer forinttal — emelkedett a pénzügyi területen és a szolgáltatásban dolgozók bére). És elgondolkodhatnak a nyugdíjasok akkor is, ha arról olvasnak, hogy csalás révén 46 millió 600 ezer forinthoz jutott egy férfi a debreceni OTP-kirendeltségnél... ...hogy a MÁV Rt március végén fölmentett vezérigazgatója „a kért 16 millió forint helyett csupán 8 millió forint vég- kielégítést kap”, ...hogy azok a jelenlegi országgyűlési képviselők, akik az idei választások eredményeként nem kerülnek ismét a parlamentbe, igencsak tekintélyes összegű végkielégítést kapnak — arra az időszakra, amikor már az új honatyák és honanyák is élvezik majd nem lebecsülendő összegű fizetésüket... Szóval, elgondolkodhatnak a nyugdíjasok. Főként a kisnyugdíjasok. Ez ugyanis nem kerül pénzükbe. H. F. Jó, ha tudjuk... Ellátás saját és özvegyi jogon Sok nyugdíjas úgy véli: ha megözvegyült, csak egyféle címen illeti meg a nyugdíj, mépedig vagy a saját jogon addig élvezett járandóságát kaphatja továbbra is, vagy pedig az elhunyt házastárs nyugdíja jár neki, attól függően, hogy számára melyik a kedvezőbb. Aki ezt a megoldást ismeri, lépéshátrányban van a friss szabályokat, törvényeket ismerőkkel szemben, ugyanis a parlament ezt az eljárást jó egy évvel ezelőtt módosította. E szerint: az 1992. december 31-ét követően megözvegyült nyugdíjas a házastársa halálát követő egy éven keresztül megkapja a saját jogon megszerzett nyugdíját, továbbá az ideiglenes özvegyi nyugdíjat is, akármennyit tesz is ki az özvegy saját jogon élvezett nyugdíja. Ez az ideiglenes özvegyi nyugdíjaz elhunyt házastárs öregségi nyugdíjának a fele. Jó tudni, hogy a rendelet nem visszamenőleges hatályú, tehát nem terjed ki az említett, 1992. december 31-e előtti időszakra, vagyis csak az azt követően bekövetkezett halálesetekre, özveggyé válásra vonatkozik. Mentesség tévéelőfizetés alól Alaposan fölemelték a tévé-előfizetési díjat, s ez az újabb költségnövekedés igencsak megnehezítette a kisjövedelműek dolgát. Azonban nem mindenki kötelezhető díjfizetésre, következésképp a kivételeket a mostani díjemelkedés sem érinti! Kik mentesülnek a kötelezettség alól? Például a hadiözvegyek és a 100 százalékos hadirokkantak — részükre a polgármesteri hivatal jegyzője állítja ki a hadi- gondozottakat megillető igazolványt —; mentességet élvezhetnek továbbá az I. és II. csoportba tartozó rokkantak, a súlyosan mozgássérültek (tőlük az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosi Szakértői Intézetének határozatát kérik a mentesség megadásához az erről döntő postahivatalok). Nyugdíjas modellező Keze munkáját a külföldiek is dicsérik Fotó: Gyertyás László Pilóta szeretett volna lenni, végül azonban tüzértiszt lett a kaposvári Tóth Géza. Hobbija azonban megmaradt: szabadidejében vitorlázó-repülőgépen repült. Most, hogy az őrnagy már második éve nyugdíjas, egyre nagyobb érdeklődéssel és szeretettel foglalkozik repülőmodellek s különféle haditechnikai eszközök készítésével. Rendszeresen részt vesz modellbemutatókon. Tóth Géza modelljei méretarányos másai az igaziaknak, s ezekkel nemcsak a hazai modellezők elismerését vívta ki, hanem a külföldi partnerekét is. Az idősek védelmében Több oldalról szavatolt biztonság Érdekképviseleti fórumot hoznak létre a megyénkben működő hét szociális otthonban. A szociális igazgatásról és az ellátásokról szóló törvény nyomán alakuló szervezetekről Orbánné dr. Bikali Gabriella, a háromtagú módszertani csoport vezetője elmondta: az alakuló 9 tagú fórumba 3 lakót, 2 hozzátartozót, 3 dolgozót és egy, a fenntartó szervezetet képviselő tagot választanak. Az érdekképviseleti szervezet két oldalról: a hozzátartozók és a lakók, illetve a dolgozók és a fenntartó oldaláról igyekszik megvizsgálni azokat a panaszokat, amelyeket a bentlakók előterjesztenek, s amelyek főként a szolgáltatást, az egyéni bánásmódot, valamint a kapcsolattartást illetően gyakoriak. A patalomi Park Szociális Otthon lakóinak képviselőit április 6-án, a hozzátartozókét 9-én választották meg. Az érdekképviseleti szervezet évente »kétszer ül össze, de panasz esetén soron kívül is megtárgyalják a tennivalókat. A panasz benyújtását követő 15 napon belül döntést kell hozniuk, amelyet — a profilnak megfelelően — a különböző, illetékes szervekhez továbbítanak. A fórumnak egyébként volt már gyökere a patalomi otthonban, de az akkori társadalmi bizottságban csak a lakók képviseltették magukat. A most alakuló szervezet többoldalú képviselettel kívánja szavatolni az idős emberek nyugalmát, biztonságát. V. Á.
