Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-27 / 98. szám

1994. április 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Zselickisfaludi iskolafelújítás Már az elmúlt évben elkezd­ték Zselickisfaludon az általá­nos iskola rekonstrukciós munkáit, amit áthúzódó fej­lesztésként ez évben is foly­tatnak a kivitelezők. A tanév végén kezdődő tatarozás so­rán elvégzik a külső vakolást, és a szükséges bádogosmunkákat. A zselickisfaludi költségvetésből erre mintegy egymillió forintot fordítanak idén. Még hétmillió a polányi vízre Ez évben még közel hétmil­lió forintot költ a polányi ön- kormányzat ezévi költségve­téséből az áthúzódó beruhá­zásban épülő vezetékes víz­hálózatra. A rendszer kiépí- téséremindösszesen 14-15mil- liót áldoz a település. Az előre- láthatón őszi befejezésig még mintegy négy kilométernyi ve­zetéket kell a kivitelezőknek lefektetniük, és ez évben kerül sor a tározóhoz tartozó nyo­másfokozó berendezés be­üzemelésére is. Felszerelés a hatéi diákoknak Nemrégiben korszerű se­gédeszközökkel gyarapodott a batéi általános iskola. Az ott tanuló mintegy harmic diák vi­deót, számítógépet és színes­tévét is kapott. Mindemellett érkeztek az iskola tantermeibe új padok is. Elkészítik a tározó tervét Régóta foglalkoztatja a ka- posfői képviselő-testületet a szennyvíztározó hiányának gondja. Annak idején regioná­lis összefogással szerettek volna erre megoldást találni a környékbeli önkormányzatok, a szemét elhelyezésének megoldásával együtt. Ez utóbbi Kaposfő esetében már megoldódott, a szennyvíztá­rozót azonban nem sikerült megvalósítani. Egy kész ter­vet azonban hagyományoz­nak a következő testületre. Kirándultak a bőszénfai idősek A hét végén Pannonhal­mára, Győrbe kirándultak a bőszénfai idősek. Az egy buszra való — mintegy 40 — nyugdíjast a bőszénfai ön- kormányzat hívta meg erre a kirándulásra. Az utazás teljes költségét magára vállalta az önkormányzat. Immár ha­gyomány, hogy évente elvi­szik a falu időseit országot járni, s ezek hagyományosan mindig jól sikerülnek. Fásítanak Kaposgyarmaton Mintegy ötvenezer forintot költenek a közeljövőben a ka- posgyarmati halastó körüli te­rület parkosítására. A távlati tervek szerint a település ezen részén egy szabadidőparkot alakítanak ki. Szezonális, ám kiadós erdei séta tisztes órabérért Somodori csigavér Szezonja van a csigázás- nak. Persze, hogy is ne lenne ebben az állástalan- ságban szezonja, ha egy­szer pénzre váltható. De máshogy is van szezonja: most másznak ugyanis csa­patostul az étik. Most érdemes hajnalra kel- vést az erdőre kimenni, és de­geszre szedni a szatyrokat. Am ez nem lesz sokáig így; májusban már elharapódzik a csalán, a gaz elterebélyese­dik, és a kígyók meg jönnek. — Siklók, meg a vaskel- gyók. Látott már olyat? Mert ha nem, akkor hiába is ma­gyarázom — mondta a csiga­szedés körülményeiről a so­modori Balázsné. — Nem ve­szélyesek, csak ritka randák — tette hozzá. A somodori csigaátvevő egy somogybabodi felvásárlónak dolgozik, akinek bálványosi le- rakatáról indulnak a rako­mánnyal teli kamionok francia- és olaszhon felé. — Mit csinálnak a csigából? Azt sose kérdeztem — rázta a fejét Balázsné. — Hát, nyilván megeszik. Azt mondják, olyan az, mint a csirkezúza, és azt mi rettenetesen szeretjük is. De ezt — nézett a ládányi étekre — meg nem bírnánk kóstolni... A csirkék eközben ott ólál­kodnak, hátha lepottyan nekik egy csiga. Állítólag, mint a franciák meg az olaszok, a ba­romfiak is csípik az efféle ele­delt. De nem volt szerencsé­jük; Balázsné oda-odavetette vigyázó szemeit a csigahadra: az áru szép summát ér ugyanis. — Kilóját 105-ért veszem át, ez pedig, ha jól meggondoljuk, nem is rossz fizetség — mondta. — Ahhoz képest kü­lönösen nem, hogy a csigázás tulajdonképpen nem más, mint egy kiadós erdei séta. A Balázs család általában fél hét körül megy ki az er­dőbe, és tizenegyig öt-hat kilót is összeszednek fejenként. És a somodoriak közül ugyan­csak sokan kelnek korán... — Hát hol lehet manapság 100 forintos órabért kapni? — kérdezte Balázsné. — Volt olyan is — mesélte —, aki egy délelőtt negyed-ötödmagával fél mázsát összeszedett. Nem rossz ez egy kis jöve­delempótlásnak. És az egész szezionális csigázáshoz csu­pán türelem kell, meg nyuga­lom. De mihez nem kell mos­tanság türelem és nyugalom? Némi csigavér. A franciák meg az olaszok nem tudnak az egészről semmit, ők csak „csípik a csi­gát". így legalább a külhoniak ízlése erősíti a szociális hálót; ha nem szeretnék, csiga he­lyett mit is szedhetnének az ál­lástalanok? (Balassa) Kicsinek bizonyult az óvoda Örömteli gondok Kercseligeten Kinőtték a kercseligeti óvodások az óvodájukat. Az épületet 25 gyerekre tervez­ték, holott mára már majd­nem negyven hátulgombo- lós polgára van Kercseliget- nek. Szükségessé vált tehát az óvodaépület bővítése, va: lamint — mint megtudtuk — új óvodai csoport indítása. A hozzáépítés elkészült, mintegy egymillió forintos költ­séggel, s a napokban már be is rendezték az új épületrészt. A tervek szerint mihelyt megtalál­ják az alkalmas pedagóguso­kat, indulhat az új óvodai cso­port. Sajnos — mint elmondták — pedagógust találniuk nem is olyan könnyű, mert szolgálati lakást adni nem tudnak, Ka­posvárról pedig kijárni — a bu­szok ritkasága miatt — igen kö­rülményes. Ez az oka, hogy mindmáig nem találtak vállal­kozót. Van még egy intézmény Kercseligeten, amelybe az óvodához hasonlóan szintén sok a jelentkező. Az idősek klubjának jelenleg 25 tagja van, és jó néhánynak a felvételi ké­relme az önkormányzatnál. A jelentkezők nagy száma nem csoda, hiszen az 540 lakosú Kercseligeten több mint 200 idős ember él — sokan egyedül és kis nyugdíjból. Korábban szégyenlősek voltak a falube­liek, ma már a kényszer ráviszi őket a segítségkérésre. (Nagy) Bőszénfa bőséggel fejlesztett az elmúlt három év alatt Igazi meseszálló lesz a plébániából — Az elmúlt három évben mintegy 30 millió forintot költöt­tünk a település fejlesztésére — válaszolta kérdésünkre Nyitrai István, Bőszénfa polgármes­tere. Beruházásaink közül a leg­jelentősebb a nyolcmilliós útépí­tés és a 18 millió forintba kerülő vezetékes vízhálózat létreho­zása. A július közepén rendezendő falunapra készül el a volt plébá­nia épületéből átalakított Mese­szálló, amelyet a két vállalkozó — Kálmán Gyula és dr. Polako- vics László — mintegy 24 milliós költséggel nem a „sörös” turiz­mus kiszolgálására, hanem el­sősorban gyermekek, illetve családok részére tervezett. A ti­zenegy szobában, társalgóban és étkezőben egyszerre 40-45 érdeklődőt tudnak majd vendé­gül látni. A panzióhoz tartozik nyolcezer négyzetméternyi terü­let, valamint egy olyan öthektá­ros rész, amelyen 1995-től állat­óvoda lesz. Szintén a két vállalkozó segíti az önkormányzatot a helyi pász­torház faluházzá való átalakítá­sában. Ez lesz egyebek között a településen összegyűjtött régi mezőgazdasági, illetve háztar­tási eszközök otthona. Az 581 lelkes, „egysoros” Bő- szénfán ősszel fásítást tervez­nek, csüngő szomorúfűzek és kőrisfák szegélyezik majd az ut­cát. S a tervek között szerepel még a sportpálya rendbetétele, valamint a hiányzó járdák pót­lása is. T. R. Veszélyben a gadácsi gazdák Mernyei suli-buli Nyilván sokan fölkapták fejü­ket a cím láttán. Megnyugtatá­sul közöljük: a híd vált életve­szélyessé, amelyen a gazdák, ha útjukat a kiskertek felé ve­szik, általában általmennek. Katasztrófa tehát nem fenye­get; a veszély lehetőségének elhárítására pedig Gadács há­romtagú képviselő-testülete megszavazott 245 ezer forintot — ennyibe kerülnek a javítás költségei. A somogyszili körjegyzőség­től kapott információnk szerint a gadácsi képviselő-testület nemrégiben elfogadta a telepü­lés ez évi költségvetését. Esze­rint a rendelkezésre álló vala­mivel több mint 6 millió forint­nak a felét az általános iskolá­sok és óvodások normatív hoz­zájárulásra költik. Szociálpoliti­kai célokra, így például a 4-5 jövedelempótlásra szoruló tá­mogatásra pedig mintegy 600 ezer forint jut. Mindezekből következik az, hogy Gadácson 1994 nem a fej­lesztések éve lesz. Igaz, ezek­ből kijutott az elmúlt években: törpe vízmű készült hálózatbőví­téssel és .a szili rendszerre való rácsatlakozással, szilárd úton járhatnak a Mező utcaiak, és lett gázcseretelep is a faluban. A már tavaly elkezdett járda- fölújítást az idén folytatják, csaknem fél millió forintot költve a gadácsi gyalogosok közleke­désének kényelmesebbé téte­lére. B. T. Az idei tanévben másod­szor rendezték meg a mer­nyei általános iskola bemu­tatkozó estjét, amelyre közel háromszázan voltak kíván­csiak a helybeliek, szülők és régebbi tanítványok. A műsor első részében az alsótagozatosok szerepeltek, irodalmi színpaduk ukrán és magyar népmesét adott elő. A németül tanuló diákok ver­sekkel és énekekkel szere­peltek, a néptáncosok egy leánytánccal mutatkoztak be a közönség előtt. Műsoruk második része a felsősöké volt, akik versmondással, gi­tárjátékkal léptek a pódiumra. A felsősök irodalmi színpada is bemutatkozott, majd a tár­sastánc-csoport és a diszkó­táncosok produkcióját tekint­hette meg a szépszámú né­zősereg. Kiállítást is rendeztek Mer- nyén, a diákok egész éves munkáiból. Igali tanulmányterv üzlet- és lakásépítésre Sártengeren át hétféle szolgáltatásig Az igali szolgáltatóházat bárki, bármilyen szándékkal akarja is megközelíteni, ezt nagy esőzések után csak sár­tengeren átkelve teheti. Ké­pünk ugyan egy szárazabb idő­szakban készült, de a megke­ményedett föld így is jól mutatja a sárban dagonyázó autók ke­réknyomát. Áldatlan állapot ez, s nem­csak a hét üzlet szolgáltatóit érinti és a szolgáltatást igénybe vevőket (ők már jóval többen vannak), hanem az áruval meg­rakott autókat is. Ezeknek be­menetele ugyancsak keserves. Egy vállakozó ottjártamkor arra kért: csináljunk már vala­mit! Hiszen ez így van az üz­letsor 1986-os átadása óta. Jönnek a kuncsaftok, nyáron a sok német, akik bizony nem ehhez vannak szokva. Vicce­sen meg is kérdezte egyszer valamelyik: mi ez itt, kérem; csak nem a Kis-Balaton? Korábban, még a tanácsi időkben zúzalékot szórtak a te­repre, nemrégiben pedig egy dózer egyengette a talajt. Tar­tós javulást persze egyik pró­bálkozás sem hozott; az eső előbb-utóbb úgyis kikezdi a földet. A megnyugtató, végső megoldás a szilárd burkolat lenne. Az említett terület teljes hasznosítására, beépítésére néhány héttel ezelőtt elkészült egy tanulmányterv, hallottuk az igali polgármestertől. Herc- zegné Szél Edit elmondta, hogy ezt egyelőre nem vitték a testület elé, és a választásokig ere már nem is lesz lehetőség. Utána azonban foglalkoznak majd a tanulmánytervvel, amely szerint az üzletsor he­lyére a jövőben egy mutatós épületet emelnének, alsó szint­jén üzletekkel, az emeleten pedig tíz lakással. A leendő bérlőknek előbérleti és -vásár­lás jogot ajánlanak majd föl, mondta a polgármester. (Balassa) A végső megoldás a szilárd burkolat lenne A csirke — nem úgy, mint a franciák — csak csípné a csigát

Next

/
Oldalképek
Tartalom