Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — ÁI.IAMI VAíiVOVÜilVdlíSH. 1994. április 19., kedd V Privatizációs feljelentések Pongrácz Tibor államtitkár egy nagykőrösi fórumon fej­tette ki véleményét a privati­zációs büntetőeljárásokról. Az eddig indított mintegy öt­száz feljelentés nyomán kez­deményezett eljárásból — mint mondta — mindössze ti­zennégy állta meg a helyét. Pótlólagos igények teljesítése A mostani pótlólagos kár­pótlási igények teljesítésére az állami földalapból két­száznégy ezer hektárnyi, 2,3 millió aranykorona értékű földterületet jelöltek ki meg­vásárlásra, amelynek hu­szonegy százaléka erdőterü­let, a többi pedig szántóföld — jelentette be Szabó Ta­más, privatizációért felelős tárca nélküli miniszter sajtótá­jékoztatóján. Erdőkkel bővülő kárpótlási alap Az ÁV Rt portfolió igazga­tója, Szabados János beje­lentette, hogy az ÁV Rt má­jusban nyílt pályázat kereté­ben meghirdeti az Érdért Rt és a Vadex Rt részvényeit, és a tulajdonából újabb negyvenezer erdő kerül a kárpótlási földalapba. Az er­ről szóló rendeletet a földmű­velési, a pénzügyi és a priva­tizációs minisztereknek még egyeztetni kell. Ötven patikával privatizáció Az Állami Vagyonügynök­ség és a megyei önkormány­zatok között zajló perlekedés még mindig tart, de egyes he­lyeken elkezdődhet május elején a patikaprivatizáció — jelentette be Hatvani Szabó János. Az új tulajdonosok gyógyszerészek vagy olyan társaságok lehetnek, ame­lyekben van gyógyszerész is. Új kárpótlási földkijelölések Villáminterjú dr. Szabó Tamás privatizációs miniszterrel Változatlanul nagy az igény a kárpótlási jegyek földre váltására. Dr. Szabó Tamás privatizációs minisz­tert kérdeztük: — Miniszter úr! Jut föld mindenkinek? — A mostani pótlólagos földkijelölések a jelenleg is­mert igények 82 százalékát elégítik ki, de folynak a tár­gyalások a Honvédelmi Mi­nisztériummal és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel újabb területek kárpótlásba vonásáról. Meggyőződésem, hogy mindenki földhöz tud jutni. — Mi történt a kárpótlás folytán már magántulajdonba került földekkel? — A mezőgazdaság új erőre kapott, hiszen a kárpót­lás nemcsak a kárpótoltak sé­relmeinek vagyoni orvoslását szolgálja, hanem egyben tő­keinjekció is. Ennek is kö­szönhetően a parlag-földek aránya már évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint ezen a tavaszon. A földtulaj­donosok harminc százalékkal több vetőmagot, négyszer annyi — kétmilliárd forint ér­tékű — mezőgazdasági gé­pet vásároltak, mint tavaly ilyenkor. A magántulajdonú föld új lendületet visz a me­zőgazdaságba — mindannyi­unk hasznára. — A pótlólagosan kijelölt ál­Kimutatás az állami gazdaságok, illetve jogutód társaságoknál a kárpótlással és a pótlólagos kárpótlással összefüggő termőterület-változásokról Dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter Állami Gazdaságok neve ÖSSZüS l ermó turulét Kárpótlásra kijelölt alkalmazotti tanüzemi védett címen elkerülő Pótlólagos kárpótlási igény Vagyonkezelők végleges javaslata Jogutód tevékenységéhez szükséges terület 1-13 + 7) 2-14 + 8) Elkerülő összes terület 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ha AK ha AK ha . AK ha AK ha. AK % Balatonboglári ÁG 3.118 82,201 1.583 43,268 150 2.212 160 2.212 1,385 36,721 55.58 Balatoni Halg. 3.249 11,348 0 O , 0 0 0 0 3,249 11,348 0.00 Blt-Nagybereki ÁG 9,210 82,069 1,349 11,329 361 6.095 361 6.095 7,500 64,645 18.57 Bárdibükki ÁG 5.034 60,122 597 7,164 0 0 0 0 4,437 52,958 11.86 Döhönyei ÁG 3,929 69,455 856 17,697 647 4,492 647 4.492 2,426 47,266 38.25 Délsomogyi Mg.Komb. 13,371 167,573 3,745 55.925 218 1.981 218 1.981 9,408 109,667 29.64 Kaposvári TG 4,967 97,344 1,397 33,320 1,164 23,291 621 11,186 2,949 52,830 40.63 Kutasi ÁG 4,677 709,983 1,986 32,338 252 1,826 252 1,825 2,439 675,820 47.85 Öreglaki ÁG 5,544 73,100 1,524 23.859 872 6,656 872 6.655 3.148 42,585 43.22 Siófoki ÁG 3,948 119,345 1,081 32,406 476 7,697 612 12,066 2,255 74,873 42.88 Somogy összesen: 57,047 1,472,540 14,118 257,306 4,139 54,249 3,732 46,513 39,197 1.168,722 31.29 lami földekre hogyan lehet majd licitálni? — Szeretném, ha a lehető­ségekhez képest a helybeliek minél több földhöz juthatná­nak. Ezért a kijelölt területek 50 százalékából — ha lesz rá igény — csak a helyiek vásá­rolhatnak. A fennmaradó terü­letekre pedig bárki jelentkez­het az országból. — Mikor kerülnek árverés­re a pótlólagosan kijelölt föl­dek? — Ha minden jól megy, jú­niusban a kárpótlásba része­sült állampolgárok már ezekre a jelenleg még állami tulaj­donú földekre is licitálhatnak. Eladó a nagyatádi gépipari rt MAGÁNKÚT Vevőre vár a gyár Az egykor jobb időket is lá­tott nagyatádi gépgyár tavaly júliusban alakult részvénytár­sasággá. A privatizáció má­sodik lépcsője, a gyár magán- tulajdonba adása is hamar le­zajlott volna, ha akad egy ko­moly vevő, aki pénzt ígér a csaknem 165 millió forintot érő üzemegységekért. A beérkezett ajánlatokat még tavaly november harma­dikén kellett volna kiértékelnie a megbízott tanácsadó cég­nek. Értékeltek is volna, csak­hogy nem volt mit, mert a gyárra egy megfelelő ajánlat sem érkezett. A szakemberek szerint a gépipar csaknem mindenütt válságban van. A Nagyatádi Gépipari Vállalkozó Rt, az egykori szocialista üzem utóda pedig túl nagy falat ah­hoz hogy egyben elkeljen. Ahhoz pedig aztán végképpen túlméretezett, hogy belföldi vásárló vegye meg. A külföldi befektető pedig — aki a pesz- szimistábbak szerint már csak az álmokban léteziki — a máig napig sem érdeklődött a gyár­ban. Az egykori vállalat időköz­ben visszakerült az ÁVÜ fennhatósága alá. Azóta ha lehet még jobban lelassult az eladás folyamata. A gyárban most az újabb pályázat megje­lenésére várnak, ami ki tudja miért, de egyre késik. —bzs— — Anyámat szeretnénk meglátogatni Szegeden, nem ér­dekelné egy barter-üziet...? Vonzóbb feltételekkel kínálják a befektetőknek Föltankolták a MÓL Rt részvényeit MOL-benzinkút — korszerű kiszolgálólétesítményekkel felszerelve Mire ez a cikk olvasóink­hoz eljut, addigira már talán azt is lehet majd tudni, hogy az allokáció vagyis a kár­tyaelven működő elosztás során kinek mennyi jut a MÓL Rt elsőbbségi részvé­nyeiből. A kárpótlási jegye­kért felajánlott részvény- csomagot ugyanis egy hét alatt túljegyezték. Ez semmilyen meglepetést nem okozott. Mondhatnánk: várható volt. Ez esetben ugyanis — a korábban 30 mil­lió forint értékben felajánlott részvénypakett cserearányá­hoz képest — most jóval von­zóbb kondíciókat kínálnak a befektetőknek. Nevezetesen: 2 darab 10 ezer forint címletér­tékű kárpótlási jegyért 3 darab 10 ezer forint névértékű MÓL részvényt kaphatnak. További csábítást jelenthetett, hogy a cég ez évi osztalékából fix 12 százalékot ígérnek. Igaz ugyan, hogy az új részvénytu­lajdonosok szavazati jogot nem kaphatnak, de így is több, mint 100 százalékos megtérü­léssel „vehetik” ki pénzüket a kárpótlási jegyből. Márpedig manapság ez nagyon jó üzlet­nek számít, hiszen a tőzsdén csak a cimletérték 65 százalé­kát kaphatnák érte. Még ennél is sokkal rosszabb, mindössze 43 százalékos az arány, ha azt vesszük figyelembe, hogy a törvény értelmében ma a kárpótlási jegy kamattal növelt cimletértéke 152,1 százalék. Ennyiért számítják be, ha ál­lami vagyon megvásárlására fordítja valaki. De hagyjuk a számokat, is­merkedjünk egy kicsit a cég­gel. A mintegy 20 ezer alkalma­zottat foglalkoztató mammut- vállalat vagyona most kb. 100 milliárd forintot ér. A nyersolaj mellett földgáz beszerzésével is foglalkozik. Az ország föld­gázszükségletének a felét — évi 5,5 milliárd köbmétert — maga termeli ki, a másik felét Oroszországból vásárolja. A MÓL Rt forgalma 1993-ban 1000 milliárd forint volt. Az éves hazai olajszükséglet há­romnegyedét, 6 millió tonnát ugyancsak Oroszországból vásárolják, itthon mindössze 2 millió tonnányit tudnak ter­melni. A bécsi Der Standard­nak adott interjúban Gyuris Ernő igazgató reményét fe­jezte ki, hogy hamarosan is­mét megnyithatják a délszláv válság miatt lezárt Adria kő- olajvezetéket, s ezáltal egyéb beszerzési forrásokból csök­kenthető az egyoldalú függő­ség. A MÓL Rt tevékenysége azonban a behozatalnál sok­kalta szélesebb körű. Ide tar­tozik a szénhidrogének kuta­tása, kitermelése, szállítása, kereskedelme és feldolgozása is. Finomító kapacitása évente mintegy 11 millió tonna kőolaj feldolgozására nyújt lehető­séget. A cég külföldön is aktív, Tunéziában vegyesvállalata van, Nyugat-Szibériában és Kazahsztánban pedig részt vesz a kőolajkutatásban. A gazdálkodási mutatók elég kedvezőek. Rövid és hosszú távú idegen forrásai­nak, hiteleinek aránya ala­csony, a társaság likviditása, fizetőképessége kifejezetten jó. Jövedelmezősége ugyan / — az utóbbi időben sorra meg­jelenő versenytársak miatt — az utóbbi években jelentősen romlott, de a cég állja a sarat. A tervek a piaci részesedés megőrzésére irányulnak. A benzinkút-hálózat fejlesztése mellett ki akarják építeni az országhatár és Győr közötti olajvezetéket, hogy ezáltal csökkenthessék az orosz be­hozataltól való egyoldalú füg­gőséget. S a következő hóna­pokban esedékes privatizáció sem kérdőjelezi meg: a több­ségi részesedés ottani tulaj­donban marad. A részvények egyelőre bi­zonyosan nem kerülnek tőzs­dére, s ma még a majdani stratégiai befektető kiléte sem ismert. Most 0,99 százalékos tulaj­doni hányadot, összesen 969 millió 540 ezer forint értékű részvényt kínáltak fel kárpót­lási jegyért. Az eredeti, saját jogon kárpótoltak — Sepsey Tamás államtitkár hathatós közbenjárására — abszolút elsőbbséget élveztek. Szabó Katalin, a forgalma­zást vezető Budapest Érték­papír és Befektetési Rt mun­katársa szerint ezt a lehetősé­get igazán érdemes volt meg­ragadniuk a kárpótoltaknak. A szakember nem vitatta, hogy spekulánsokat sem lehet ki­zárni. Nagyon sokan jegyez­tek ugyanis meghatalmazás­sal, eredeti határozatban kár­pótlási jeggyel. Márpedig ezt el kell fogadniuk. Csakhogy — rossz nyelvek szerint — az így szerzett papírokat 20 százalé­kos jutalékkal azonnal továb­badják egyelőre inkognitóban maradó intézményi befekte­tőknek. Ha viszont ez tényleg így van, az az igazi kárpótol­tak számára még inkább megnyugtató. Biztosak lehet­nek benne: ez jó befektetés volt. Hosszabb távra is! Hi­szen intézményi befektető csak akkor vásárol, ha biza­kodó a cég jövőjét és osztalé­kát illetően. Rövid távon sem megvetendő azonban a MÓL Rt-papír csábereje. Hiszen a már most járó 12 százalékos osztalékkal együtt a befekte­tés minimálisan az inflációt némileg meghaladó nyeresé­get hoz. Ha netán mégis meg akarna válni tőle valaki, számíthat rá, hogy a tőzsdén kívül is folya­matosan lesz igény a részvé­nyekre. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom