Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. április 19., kedd T ömegkatasztrofa fenyegeti Gorazdét Izetbegovic: Furcsa játék folyik — Clinton: Tárgyalásra van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ-erők legfőbb fel­adata a körzetben most a sebe­sültek kitelepítése és az ember­baráti segélyek bejuttatása a vá­rosba. A kimenekítési akció a boszniai szerb hatóságok tudtá­val történne. Az igen feszült helyzet miatt az ENSZ katonai megfigyelői óvóhelyekre húzód­tak vissza. Alija Izetbegovic sze­rint „ha Gorazde elesik, akkor Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár er­kölcsi kötelessége, hogy lemon- jon”. A bosnyák elnök ezt az ENSZ főtitkárhoz intézett leve­lében fejtette ki. Ebben Izetbe­govic azt írja, hogy „az elmúlt húsz napban furcsa játék folyik, amelyben a legnyilvánvalóbb dolgokat nem veszik észre. Az úgynevezett biztonsági övezet a világ legveszélyesebb helye lett. Bili Clinton amerikai elnök újság­íróknak kijelentette, hogy vissza kell szerezni a diplomáciai köz­vetítések lendületét Boszniá­ban. Szerinte mindenfélekép­pen tárgyalásos rendezésre van szükség a válság lezárására, nem pedig katonai megoldásra: úgy vélekedett, hogy a szaraje­vói példára és a horvát-muzul- mán megállapodásra építve le­hetne előrelépni. A gorazdei helyzettel kapcsolatban megis­mételte, hogy Michael Rose nem tartotta katonailag sem kivi­telezhetőnek, sem megfelelő hatásúnak egy esetleges újabb NATO-légitámadást, követke­zésképpen nem is kezdemé­nyezte a légi fedezet kérelme­zését. Tüntetést indítványoz a környezetvédelmi alap A régi medrébe kerülhetne a Duna A napokban Dunakilitinél, Dunacsúnynál és Bősnél tanul­mányozta a vízlépcső létesít­ményeit Lipták Béla, az amerikai székhelyű Magyar Környezet- védelmi Alap elnöke. Tapaszta­latairól elmondta: Dunacsúnynál két-három hét alatt meg lehetne tisztítani az eredeti Duna-med- ret a visszaduzzasztás céljából odahordott betontömböktől. A hajózás ismét megindulhatna a Duna természetes vonalán. A Magyar Környezetvédelmi Alap által javasolt megoldás szerint a gátrendszer átalakítá­sát követően a bősi erőmű üze­meltethető lenne, de mindig csak annyi vízzel, amennyi a főmeder ökológiai szempontjai­nak érvényesítését követően marad. A vizet a javaslat szerint Dunakiliti felől vezetnék a bősi erőműhöz. Dunakilitinél egy lé­tesítmény szabályozná, hogy fo­lyamatosan legalább 1200 köbméternyi víz maradjon má­sodpercenként a főmederben, s csak az e feletti mennyiség jus­son a bősi erőműhöz. A zsilipe­lések vízveszteségének pótlá­sára — még „kisvíz” idején is jut­tatnának másodpercenként 50 köbméter vizet az üzemvízcsa­tornába. Lipták Béla nemcsak a fenék­küszöböt, de a szivattyús vízpót­lást is ellenzi, szerinte a Duna azonnali visszaterelése elen­gedhetetlen. Ennek érdekében nemzetközi akciót sürget. Amennyiben őszig nem terelik vissza a Dunát, a szervezet or­szágos tüntetést kezdeményez. Bízom benne KUNCZE GÁBOR az SZDSZ miniszterelnök jelöltje BÁLINT GAZDA Eleget rombolták a falut ideológiával, egyszer innen, egyszer onnan. Inkább segíteni kell végre, hadd boldoguljon a nagy- és a kisgazdaság, meg sokféle szövetkezet! Bízom a magyar termelőben. Ha megbízhat a kormányban, a többit megcsinálja ő maga. Bízom az SZDSZ földönjáró agrár- politikájában. Kuncze Gáborék tudják, a falu népe a lehetőségre vár. Hitelekre, kamatengedményre, türelmi időre, piacvédelmi szerződésekre. Azt is tudják, hogy a többit ránk bízhatják, magyar mezőgazdászokra. Mezőgazdaságunk újra talpra áll. Együtt sikerülni fog SZDSZ (Fizetett politikai hirdetés) Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Egymásra utalt Hetek? A pompás, középkori kastélyban, Litomyslban, ahol a mi­nap a cseh, a lengyel, a magyar, a német, az osztrák, a szlo­vák és a szlovén államfő találkozott, sikerült folytatni a két- és többoldalú eszmecserék lazább, de annál jobb hangulatú so­rozatát. Remélhetőleg pár éven belül dicséretes hagyomány válik majd a szűkebb közép-európai régiónk határain átnyúló eszmecserékből. Miért volt sikeres a találkozó? Mert az együttműködés szükségességét fejezi ki? Vagy pedig egyenesen a kor kény­szere, hogy keressük azt, ami összeköti a térség egymással sokat vitázó államait és népeit? Göncz Árpád — aki a jövő évi találkozó színhelyeként hazánkat javasolta — mindkét ténye­zőre kiemelten utalt litomysli nyilatkozataiban. S mi volt a ráadás? Számunkra külön öröm, hogy több, a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét érintő, kedvező hírről is értesülhettünk a hetes csúcs révén, s elhangzott a kölcsö­nös kívánalom: egyik, egyaránt választásokra készülő or­szágban se játsszák ki a magyar, illetve szlovák kártyát a kampányban. Más résztvevőknek persze más témák voltak igazán fontosak. De mindez együtt támasztotta alá a tényt: egy találkozó sikerét a jószándék és a nyitottság biztosítja. Annak felismerése, hogy egymásra utaltságunknak nincs al­ternatívája, s hogy épp a regionális megértés és együttműkö­dés révén kerülhetünk közelebb a tágabb, távlati, európai in­tegrációhoz. Sz. G. Kairói tárgyalások az autonómiáról Az autonóm palesztin terüle­teken életbe léptetendő jogszol­gáltatásról zajlik a vita Kairóban Izrael és a PFSZ küldöttei között a vasárnap kezdődött újabb for­dulón. Az autonóm területeken tartózkodó külföldiek és az izra­eliek ellen támadást intéző pa­lesztinok fölötti jogi hatalom az alku tárgya. A delegáció újabb izraeli javaslatot utasított el, mert az „szörnyűség” , mégha az eredetileg ajánlottnál kisebb is. Izrael kezdetben minden nem izraeli és nem palesztin személy tekintetében fenn kívánta tartani az igazságszolgáltatás jogát, utóbb pedig azt javasolta, hogy a Gáza-övezetben és Jerikóban lévő külföldiek közül ezt azokkal szemben teszi, akik az izraeli kolóniák látogatására érkeztek. A többiekkel szemben a palesz­tin igazságszolgáltatás járna el. Az izraeliekkel szemben vétő palesztinokat az eredeti izraeli elképzelés szerint az izraeli igazságszolgáltatás elé állíta­nák, a kompromisszumos javas­lat már úgy szól, hogy palesztin bíróság elé citálnák őket, ha az autonóm körzetekben fogják el, de izraeli elé, ha izraeli területen tartóztatják le őket. Saat szerint az izraeli álláspont a a tavaly szeptemberben elfogadott au­tonómiamegállapodás nyilván­való megsértése, az ugyanis a palesztin jogszolgáltatás alól ki­zárólag az izraelieket és a koló­niák lakóit vonja ki. A palesztinok Gáza és Jerikó közötti közlekedése a másik tárgyalási téma, amelyről ezi- dáig nem jutottak dűlőre a felek. A két, egymással nem össze­függő terület közötti járáshoz elektronikus figyelőrendszer ki­építését fontolgatják. Megkezd­ték vasárnap a vitát a területek vízhozamának elosztásáról is. A palesztin küldöttség nem mon­dott le továbbá az izraeli kézen lévő összes palesztin fogoly szabadon fingedéséről. Izrael a mintegy tízezer fogolyból öte­zernek az elengedését ígérte a megállapodás aláírása utáni napokra. 1994. a családok éve MEGHÍVÓ Töltsön egy tartalmas délutánt velünk a kaposvári sport­csarnokban Családoknak és családalapítás előtt állóknak, nagycsaládo­soknak és magányosoknak, időseknek és fiataloknak kíná­lunk kellemes együttlétet 1994. április 27-én, szerdán, 12 és 16 óra között A rendezvényen köszöntőt mond: Dr. Boross Péter, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke. Elmondja gondolatait Balázs Béla kaposvári megyéspüspök és Jeleníts István piarista tartományfőnök, továbbá felszólal dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Szabados Péter Kaposvár polgármestere és dr. Orbán Ist­ván, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara elnöke. A programon fellépnek: Bitskey Tibor színművész, a So­mogy Táncegyüttes, a Somogy Aprók, a Kaposvár- Kecelhegyi Bárczi Gusztáv Általános Iskola gyermekbalett csoportja, a Vikár Kórus Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezetésével, a Flamingó Táncegyüttes és Lukácsa Sza­bolcs diák versmondó, Nagyszakácsi Nevelőotthon művé­szeti csoportja, Zita Nevelőotthon Tavasz köszöntője. Me- gyaszó Nevelőotthon citerazenekara. Hívjuk és várjuk! Tartson velünk! (40869)

Next

/
Oldalképek
Tartalom