Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-13 / 86. szám

1994. április 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Támogatás a sportkörnek is Mindösszesen egymillió 225 ezer forintos támogatás­ban részesíti éves költségve­téséből a társadalmi szerveze­teket és egyházakat a felső- mocsoládi önkormányzat. Eb­ből a támogatásból részesül a helyi sportkör, az ifjúsági szervezet, amelynek hamaro­san felépül a sportcentrumnak is helyet adó ifjúsági klub épü­lete. Szintúgy támogatásban részesültek a helyi egyházak, és a tűzoltó egyesület. Százköbméteres víztározó Kadarkúton az elmúlt évben kezdték el, a nyári hónapok­ban gyakorta jelentkező vízhi­ány miatt, az új százköbméte­res víztározó és vastalanító megépítését. A település ön- kormányzata egyéb fejleszté­sekbe az anyagi kondíciók hi­ányában nemigen gondolhat, de ezt a fejlesztést nemrégi­ben mégis sikerült befejezni. A munkálatok hatmillió forintos költséggel fejeződtek be, a víztározót és a vastalanítót nemrégiben adták át. Ezzel a beruházással mintegy hatszáz család ívóvízellátási problé­mái oldódtak meg. Felsőmocsoládon a lakásépítésre A felsőmocsoládi önkor­mányzat a jövőben oly módon szeretné fiatalítani a települési lakásállományt, hogy lakásé­pítési támogatást ad a faluba érkező letelepedőknek. Ez a gondolat akkor vetődött föl, amikor látszott, hogy a jelen­leg megítélhető lakásvásárlási támogatás elsősorban régi, öreg házak megvételére fordít­ják a leendő felsőmocsolá- diak. Erre egyébként, már nem is első éve, mintegy egymillió forintot költenek a felsőmocsoládi költségvetés­ből. Másfélmillió szociális célra Előreláthatóan jelentős megnő Bőszénfán azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik hamarosan kikerülnek a segélyezésből, és jövedelem- pótlásra szorulnak. Ezzel is számolva a bőszénfai önkor­mányzat másfélmillió forintot szán ebben az évben szociál­politikai célok megvalósítá­sára. Tatarozták a templomot Taszáron elvégezték a mű­emlék jellegű templom tataro­zását. A munkálatok csaknem kétmillió forintot vettek igénybe, amelyek előteremté­séhez kaptak némi segítséget az országos műemlékvédelmi alaptól is. Több százezer fo­rinttal támogatta a rekonstruk­ciós munkákat a kaposvári püspökség, és adományaikkal a taszári hívők. F eddhetetlen az igali fedett Hét végén kezdődik a fürdőszezon — Tiszta vizet a pohárba is Hetek óta a közvélemény érdeklődésének középpontjá­ban áll az igali termálfürdő üzemeltetése. Sokféle hír ka­pott szárnyra ez ügyben, s ezeket az igali művelődési ház színháztermében igyekeznek eloszlatni egy fürdő fórumon, amelyet holnap rendeznek Igáiban. Mint már beszámoltunk róla: február 24-én az önkor­mányzat és az Intertherm képviselői aláírták azt a szer­ződést, amely a fürdőterület hasznosításának feltételeit rögzíti. Az önkormányzat a szerződés aláírásával en­gedményezi a terület haszno­sításához szükséges engedé­lyeket és jogokat az Inter­therm Kft-re. A holnapi fórumon, amelyen részt vesznek az önkormány­zat, a fürdőtulajdonos és az üzemeltető cégének képvise­lői, a részletekről kapnak tájé­koztatást az érdeklődők. Az Idegenforgalom Fejlesztésére Alapítvány elnöke is részt vesz; dr. Gruber Attila a falusi turizmusról ad tájékoztatást. Mindeközben kaptunk tájé­koztatást az igali polgármes­teri hivatalból, megoldódott a fedett medence statikai állapo­tával kapcsolatos, nemrégi­ben felmerült probléma. Azóta a vizsgálati anyag elkészült és az életveszélyessé minősítő határozatot az illetékesek március 18-án visszavonták. A fedett fürdő üzemeltetését engedélyezték: a termálfürdő és strandegyüttes megnyitá­sának időpontja május elseje, vasárnap. B. T. Vadalmamag tíz hektárra Vadalmamagot vetnek Bukovics János 10 hektáros kaposfői csemetekertjében. A vad­alma ismert dísznövény, emellett erdészeti célra is használják Fotó: Török Anett Simonfaidok az éjszakában Gyökértelen kultúra — szerény lehetőségek Ahol csak háza van a művelődésnek A magyaratádi ifjak a megyeszékhelyen szórakoznak — A működtetés nyolcvan százalékát a bér viszi el — A kultúra nálunk nem pénz, sokkal inkább igény kérdése — mondta Czanka Mária, Magyaratád jegy­zője. — Eddig társadalmi munkában alkalmaztunk egy népművelőt, de a hó­nap végén lejárt a szerző­dése, és csak a jövő évi költségvetésből tudunk a feladatra alkalmas újabbat választani. Az 1120 lelkes településen aránylag sok fiatal él, de ők — akárcsak a rácegresiek és a tátonpusztaiak — nem a fa­lujukban, inkább a közeli Ka­posváron találják meg műve­lődési, szórakozási lehető­ségeiket. A művelődési ház a tárgyi feltételek hiánya mi­att sem válhatott közönség- csalogatóvá. És még vala­miért... A magyaratádi fiatalok nem meríthetnek a sosem­volt ősi kultúrából. A hagyo­mánynélküliségnek a nagy­arányú fluktuáció is oka lehe­tett. Csak az iskolán belüli rendezvények, közösségi csoportosulások adnak re­ményt arra, hogy a jövőben lesz igény a helyi kezdemé­nyezésekre. Neugebauer Bé- táné nyugdíjas pedagógus több évtizede él Magyaratá- don s a könyvtár bensősé­ges légkörében igyekszik megszerettetni a kultúrát ólombetűkben őrző tékát. A múlt évben Magyaratá- don mintegy 60 millió forint­ból gazdálkodtak. Átadták a 15 millió forintos beruházás­sal megépült, minden igényt kielégítő iskolát, amelynek működtetésére az idén 8 mil­lió 366 ezer forintot költhet­nek. Ennek az összegnek a nyolcvan százalékát a bérek emésztik föl és mindössze húsz százaléknyit fordíthat­nak a dologi kiadásokra. A napközi otthon 3 millió 226 ezer, az óvoda 2 millió 514 ezer forinttal gazdálkod­hat. Könyvtárfejlesztésre mindössze 259 ezer forintot költhetnek Magyaratádon. (Várnai) Apró, homokszerű anyag hullott a simonfai turista­házra az egyik hétvégi éj­szakán — közölte lapunkkal tegnap Bakonyi János, az ottani gondnok. Megfigyelte, hogy az éj leple alatt négy-öt embernagyságú lény kerin­gett — futkosott a ház körül. Nem tudott pontos leírást adni az alakok magasságá­ról és testrészeiknek tudo­mányos megfigyelését sem végezhette el, mert azok gyors helyváltoztatással vonták el a Meteor nevű pi­henőház vezetőjének fi­gyelmét. A többórás éjszakai rémá­lom kénytelen szemtanúi még az egészségügyi szak­iskola csinos lánytanulói vol­tak. A fiatal és szemrevaló hölgyeket megviselte a sok­esetben férfiúi kurjongatásra emlékeztető űrricsaj. A si­monfaidok — nevezzük így őket — mintha falonjárók let­tek volna. Másnap ugyanis a gondnok a felújított és szépre meszelt falon bor­zasztó sok, különféle alakú elmosódott lábnyomot talált. A simonfaidok megjelené­séről reggel azonnal bejelen­tést is tett a polgármesteri hivatalban, ám neki úgy tűnt, ufómesének gondolják be­számolóját, mert ki sem mentek a károkat megnézni. A gondnoknak — az eset pikantériája — sikerült a be­azonosítás. A vandál isme­retlen lényekben a falu egy­némely fiatalemberére is­mert, akik bevallásuk szerint azért törtek-zúztak, dobáltak, mert a lányok visszautasítot­ták ajánlataikat, s nem en­gedték be őket a hálóba. Lehet, hogy azért, mert már olyan simonfaidnak néz­tek ki? Békés József Gyalogutak hatmillióból Járdaépítésbe kezdtek Taszáron. Hatmillió forintért egy­szerre három utca — a Dózsa, a Kossuth és a Kinizsi — kap aszfaltburkolatot Fotó: Török Anett A kaposfői gazdálkodók másvalakit szerettek volna Mégis, kinek a falugazdásza? Nagy a méltatlankodás Kaposfőn: más falugazdászt vár­tak a gazdák, mint akit a földművelésügyi hivatal a régióba kinevezett. Hetekkel ennek előtte még egy termet is zsúfo­lásig megtöltöttek, voltak vagy ötvenen, és aláírásukkal is mind a helybéli Sztányi Tibor agrármérnököt támogatták. Ehhez képest a jelölő-ülést követően a kaposmérői Petz János lett a környező falvak gazdásza. — Ezek az emberek szeret­nek és tudnak is gazdálkodni, három éve működik a gazda­körük. Pontosan tudják, ki képviselné az érdekeiket ne­kik tetsző módon — mondta dr. Antal László. A kaposfői polgármester kiemelte: Sztá­nyi Tibor a hat érintett telepü­lés közül többen elnyerte a gazdák bizalmát, ráadásul a kaposfői gazdakör és a szö­vetkezet is konszenzusra ju­tott támogatását illetően. Antal László éppen ezért érthetet­lennek tartja: ha már egyszer a hivatal kikérte a helyiek vé­leményét, miért nem adott rá. — Nem is annyira a sze­mély, hanem az eljárás ellen emelünk kifogást, mivel semmi okot nem látunk, ami a támogatott jelöltet elüthette az eredményességtől — tárta szét a karját a polgármester, és hozzátette: — Rossz emlé­keink vannak az ilyesfajta ki­nevezésekről — mondta Antal László, aki a kételyeit írásba foglalta és elküldte a Földmű­velésügyi Minisztériumba. A falugazdászok Somogy megyei szakreferense, dr. Ja- sinka János: — A hivatal szuverén joga a kinevezés, ám ezelőtt termé­szetesen megkeressük az érintett önkormányzatokat, gazdaköröket. Ám nem lehet az ajánlásuk a döntő, hiszen több önkormányzatról, gazda­körről is szó lehet egyszerre. Lukács Zoltán, a földműve­lésügyi hivatal vezetője: — Á megyében 240 telepü­lést érintett a falugazdászok kinevezése, és ezt csak Igái és Kaposfő óvta meg. A dön­tésről annyit, ez egy bizottság kompetenciája volt. És bár Sztányi Tibor pályázata is megfelelt, azt mérlegeltük: ő egy kft-nél dolgozik, míg Petz Jánosnak nincs munkája. A hivatalvezető kérdé­sünkre elmondta: Petz mögött nem álltak ugyan támogatók, viszont személyes ismeretség alapján szakmailag alkalmas­nak találta a kinevezésre. A döntés — egyes vélemé­nyek szerinti — „politikai fel­hangjáról” szólva Takács Zol­tán kifejtette: Petz nem politi­kus alkat, ezért a kiválasztás sem lehetett politikai jellegű. — Civakodás helyett in­kább segítenünk kellene a fa­lugazdászokat, hiszen rend­kívül sok támogatáshoz jut­tathatják hozzá a települése­ket — mondta végül a hivatal- vezető. Megtudtuk: a térség- és gázolaj-kompenzációban, valamint a vetési támogatás igénylésében nélkülözhetet­len láncszem a falugazdász. Az említettekre fordítható keretösszegnek tavaly csu­pán a 30 százalékát (!) igé­nyelték és költötték el a tele­pülések. Balassa Tamás *

Next

/
Oldalképek
Tartalom